Én is jobban szerettem volna ha a polidiliben marad a topic mivel itt egyáltalán nem jogi problémáról van szó. A hatalom egyszerüen az elvtársaknak próbálja átjátszani a magánvagyont is.
No, ez a rovat maradhatott volna a polidiliben nyugodtan, pont az a színvonal.
De ha már idekerült, akkor a topiknyitó elárulhatná, pontosan hol is olvasta ő a hivatkozott törvényben, hogy a szövetkezet közgyűlése jogosult meghatározni a részjegyek forgalmi értékét?
Ps.: Kedves Toloba, bármilyen hihetetlen a 2006. évi X. tv. 2006-ban született. Oszt.
A normális az lenne amit te javasolsz. De ez az új szövetkezeti törvény nem azért született, hogy normálisan szabályozza a dolgokat. Ha nem adod el az üzletrészedet még rosszabbul jársz, de a többség ezt fogja választani. Önként nem adjuk a vagyonunkat még akkor sem ha elveszik.
Sajnos a több ezer külső üzletrésztulajdonosnak nincs szavazati joga, csak a néhány száz tag szavazhat. Így alázzák meg a többséget.
Szvsz nem vagy köteles eladni nekik. Lehet hogy így még rosszabbul jársz, de még sem vagy köteles. Arról nem beszélve, hogy többségi szavazással a management elküldhető a francba.
Meg kell azonban jegyeznem, hogy nem vagyok jogász. De a jogérzékem a fentieket sugallják. A mai Magyarországon persze ez nem jelent semmit. De azért nézz utána.
Igen, kényszerít a törvény hogy ilyen olcsón eladjam. Ha nem adom el akkor ilyen olcsón elveszik tőlem. Többségében ez az utóbbi fog megtörténni. Ezért is beszélek hatósági vagyonelvételről, mert ugye a kényszerítés és az elvétel általában a hatóságok jogköre.
A törvény sok tekintetben megalázza a többezer alapító tag örökösét, a külső üzletrésztulajdonosakat. Tulajdonjogilag az óriási többségben levő külső üzletrésztulajdosoké kellene, hogy legyen a szövetkezet, mivel az ő szüleik adták össze a vagyonát és az ő tulajdonukban van az üzletrészek tulnyomó többsége is. Ennek ellenére a szövetkezeti törvény semmilyen jogkört, így szavazati jogot sem biztosít ezen többség részére. Ugye ez nem demokratikus?
A törvény nem írja elő, hogy a meglevő vagyon alapján kellene kiszámolni az üzletrészek értékét és éppen ebből származnak a visszáságok.A törvény így intézményesen biztosítja a lehetőséget a részleges vagyonelvonásra.
Nem a szövetkezet vagyonát értékelték le, hanem csak az új szövetkezeti törvény meg akarja szüntetni a külső üzletrésztulajdonosi státuszt, másképpen fogalmazva szabadulni akar a többezer alapító tag örökösétől és üzletrészeiket hatalmi kényszerrel, valóságos értékük alatt kifizetve bevonják, azaz a többezer külső üzletrésztulajdonos vagyonának nagy részét egy szük kissebbségnek hatalmi szóval/törvény segitségével/ átjátszák.
A kereslet- kínálatnak vannak farkastörvényei. Egy üzletrész annyit ér, amennyit adnak érte - az lenne hatósági vagyonelvétel, ha kényszerítenének rá, hogy ennyiért eladd.
A 2006. évi X.törvény egyoldaluan a szövetkezet közgyűlését hatalmazza fel arra, hogy megállapítsa a külső üzletrészek árfolyamértékét. Ez nem más mint egy hatósági jogkör, egy hatósági ármegállapítás mivel ebben az esetben nem egyenrangú felek alkujáról van szó. Ez azért is értelmetlen ,mert az üzletrész az nem részvény, így nincs árfolyama. A másik probléma pedig az ,hogy az ellenérdekű fél állapítja meg az árfolyamot akinek az az érdeke, hogy minnél olcsóbban hozzájusson a külső üzletrészekhez. Ez összeférhetetlen, mert a végeredmény többezer ember megalázása és vagyonának részleges elkobzása.
Nem arról van szó, hogy az ÁFÉSZ általatok etetett-itatott menedzserei (ilyen esetekben a trendi szó használatos) fel- (azaz le-) értékelték a szövetkezet vagyonát, ami történetesen a Tiétek összessége?
Figyelni kell arra, hogy az ember milyen disznót tart.
A hatóság leértékeli a szövetkezeti üzletrészem és így ezen vagyonom több mint 80%-át elveszi.Ezt teszi több ezer sorstásammal. Ez a hatóság az ÁFÉSZ amely a vagyonunk leértékelésére, a részleges vagyonelkobzásra hatósági jogkört kapott.
Fellebezésnek, panasznak helye nincs. Az eljárás a szövetkezeti törvényen alapul, ez a törvény teszi lehetővé. Kérdésem, hogy mivel az ÁFÉSZ hatósági jögkört kapva jár el, nem kellene mégis fellebbezési lehetőséget biztosítani a közigazgatási eljárási törvény szerint?
További kérdésem: Miért kell a többezer alapító tag örököseivel/külső üzletrésztulajdonosok/ így elbánni?
