Mici Maci! Teljesen igazad van! Nagyon jól és részletesen leírtad a dolgokat!
Kedvenc énekesem Max Cavaliera, a Soulfly énekese egyszer ezt nyilatkozta:
"Nem tartozom egyik egyházhoz sem, én elsősorban Istenhívőnek tartom magam. Hiszek abban, hogy létezik egy felső erő, aki megteremtete a világunkat, és nap mint nap figyeli a tetteinket. Viszont az egyházakban nem hiszek, főleg amennyi szenvedést hoztak, amennyi háborút gerjesztettek a történelem során.Azt hiszem, ha Isten mindezt látja, borzongva néz le ránk, emberekre. Istenben hiszek egyedül, ez a fontos."
Ti hisztek Istenben. Csak félreértelmezitek, hogy kicsoda is Isten.
Isten az, akit Ti a világ mozgatóerőjének gondoltok, és nem az, amit az egyházak próbálnak sugározni róla.
Azért nem hisznek a legtöbben Istenben, mert rossz Istenképük van. Mivel az egyházak sugároznak egyfajta Isten képet, az emberek azt hiszik, hogy Isten olyan. Ez az istenkép azonban nem szimpatikus nekik (érthető okokból), és ezért azt mondják, hogy köszönik szépen, ők nem hisznek Istenben.
Csak azt nem vették észre, hogy ők éltek implicite azzal a feltevéssel, hogy Isten olyan, mint amit az egyházak sugároznak róla. Tehát ők valójában nem Istenben nem hisznek, hanem abban az istenképben, amit az egyházak alakítottak ki bennük.
Mivel azonban érzik az emberek, hogy a világot mégsem lehet, hogy csak a véletlen irányítja, ezért hisznek valami másban, amit nem Istennek neveznek. Mert ugyebár az Isten nevet lefoglalta magának az a torz kép, amit az egyház sugároz Istenről, tehát ezt az újabbat már nem lehet Istennek nevezni, mert az Isten név már foglalt 8-).
De ne zavarjon titeket az, hogy az Isten név már foglalt! Nyugodtan írjátok felül az Isten név mögötti tartalmat a helyes tartalommal. Az Isten név mögötti helyes tartalom nem az, amit az egyházak sugároznak az Istenről (egy "büntető" bácsi), hanem Isten valójában olyan, mint amilyennek egy igazi világTeremtő-t el lehet képzelni: - végtelenül nagy - emberi ésszel felfoghatatlan - de ami megérthető belőle az az, hogy minket azért teremtett bele a világba, hogy szeretetben (egymási iránti kölcsönös jóakaratban) éljünk, és nem azért, hogy marakodjunk
Szóval, kedves Drikaa és Cukrancs, hisztek ti Istenben, csak averziótok van az egyház által sugallt Isten-kép irányában.
Ez az averzió érthető. Abban az Istenben én sem hiszek, amit az egyházak sugároznak. De immár több, mint egy évtizede hiszek egy másik Istenben, amelyik végtelenül bölcs és jóakaratú, és nem nézi hülyének a benne hinni akarókat.
(hozzáteszem, hogy a "másik" szó igazából helytelen, mert szerintem csak ez az egyetlen Isten van (a helyes istenkép szerinti), és az "első" (ami az egyház helytelen istenképe szerinti), az nem létezik)
Véletlenek vannak és nincsnenek. Attól függ, hogy melyik értelmét nézzük a szónak (és szerintem emiatt van a legtöbb vita)
Az elsődleges, általános értelme e fogalomnak, az, hogy valamilyen esemény, melyre nem számítottunk (nem véltük ugyebár), nem tudtuk előre, hogy be fog következni. Ígytehát szinte minden esemény, de leglábbis a legtöbb: véletlen, hiszen előre nem látunk a jövőbe, a velünk történő események nem kiszámíthatóak és a legtöbb történtés, közvetve vagy közvetlenül úgy esik, hogy nem számítottunk rá. Tehát véletlenek nagyonis vannak.
Node sokunk azt állítja, hogy véletlenek márpedig nincsnenek. Ezt nyilvánvalóan úgy értik és nem értelmes másképp, minthogy, mindennek van valami oka és vagy célja/értelme. Azaz semmi nem ok nélkül történik, minden valaminek a következménye ill. semmi nem történik értelmetlenül, csak úgy. E gondolatmenet első része logikus minden misztifikálás nélkül is, hiszen könnyen belátható, hogy oka szinte mindennek van; így vagy úgy, közvetve vagy közvetlenül, szinte minden esemény valaminek a következménye. Ez pedig, isten, reinkarnáció és a többi misztikus idea nélkül is megállja a helyét.
Ám az, hogy minden történésnek célja, értelme van és kauzálisan valami felsőbb erő befolyásolja, már csakis ez utóbbi, nem nyilvánvaló és nem bizonyított "szereplő" bevezetésével érthető. Ezt viszont nem tudhatjuk, így hát korrekt, igazságkereső, racionális és logikus gondolkodó számára, ez nem több egy misztifikált idealista teória. S mint ilyen (legalábbis egyelőre, amíg érdemi alapot, netán bizonyítékot nem találunk rá) nem komolyanveendő...
Pl. ha egy emberrel túl gyakran találkozunk véletlenül, az lehet nem véletlen, de erre számos, nem misztikus magyarázat is lehetséges, tehát nem csak a végzet a sors és a karma (és egyéb hasonló, valószínűtlen, ténytől igen messze álló dolog) a válasz, hanem tucatszám találhatunk a tudományos és racionális világképbe beleillő lehetőségeket is (pl. az emberi agyak-tudatalattik kommunikálnak egymással stb.), de mindenek előtt a józan és őszinte (hit-önámítás és álmodozás mentes) válasz: nem tudjuk...
Hát igen, ez is benne van, ezt agykontrollnak hívják, hogy amit nagyon akarunk, és sokat gondolunk rá, az be is jön. Nem egy alkalom volt ilyen, hogy megtanultam az anyagot tegyük fel töriből, és tudtam jól, ha felszóllít 5 lesz, de nem jelentkeztem, mert részben nem akartam, hogy az osztálytársak szekáljanak, de erősen gondoltam rá, és hopp a napló pont az én nevemnél nyílt ki, és 5re lefeleltem... és erre többször is volt példa. Voltam agykontrol tanfolyamon, de nekem a tudatos gondolkodás nem sikerült nagyon látványosan, de majd megint megpróbálom, mert már régen nem gyakoroltam.
Így hát az is lehetséges, hogy bemagyarázom a dolgokat magamnak, de mondjuk annak örülnék, ha a jóslat egy része valóra válna... a másik része ami az egészségre vonatkozik, azt meg próbálom kivédeni és helyesen táplálkozni.
Igen, egyetértek az írásoddal! Egyébként már én is gondoltam rá, milyen leht jósnőhöz menni. Aztán elhesegettem a gondolatot, mert egyrészt félnék a negatív "hírektől", másrészt tőled is kérdeznék vmit! Nem gondolod, hogy amit elmondott neked a jósnő, azt lehet h tudat alatt megvalósítod? Mégha nem is akarsz úgy cselekedni, tudat alatt mégis úgy teszel, csakhogy "megnyugodjon a lelked", hogy a jóslatok valóra válnak. Mit gondolsz?
Végülis én sem Istenben hiszek elsősorban, mivel sosem szoktam templomba járni, és kifejezetten agymosottaknak tartom azokat akik különféle hitgyülekezetbe járnak, ahol kántálva éneklik a dalokat, szinte transzba esnek, majd hogy ki nem esnek az első sorból... Aztán meg megkörnyékeznek, hogy legyek tagjuk... Habár lehet ezzel most megbántottam pár személyt... Azoktól elnézést kérek...
Én azt vallom, hogy a világ túl nagy rendben, egységben van megteremtve, ami szerintem nem lehet a véletlen... Úgy hiszem, ez valaki műve, de most nem azt mondom, hogy 6nap alatt megteremtette Isten az életet, és a 7.-en pihent... A biblia teremtés története érdekes , de szerintem nagyon kevés valóságalapot tartalmaz. Néha Istennek hívom, de talán helyesebb az a megfogalmazás, hogy egy felsőbb erő.
Egyre jobban kezdek hinni a sorsban. Voltam jósnőnél és szép lassan minden kezd valóra válni... Hiszek abban is hogy nem csak személyeknek, de az emberiségnek is van sorsa. Mivel hiába élünk helyesen, és egy igaz ember módjára, ha ott van még rajtunk kívül egy tucat ember... Egy-egy sorson lehet változtatni, de az emberiségén nem. Túl picik vagyunk mi emberek... Nézzük csak meg az időben az életünket, szinte csak egy porszemek vagyunk az élet sivatagában. És mégis azt hisszük minden a miénk.
Nagy a tökéletsség a világon, de szép lassan tönkre tesszük mi emberek.
Szia! Én nem Istenben hiszek, hanem abban, h van ott fent, legfalábbis van vmi különös körülöttünk ami befolyásolja az életünket. Ez nem egy személy, ez talán maga a kozmosz. Vagy ez a világ, aminekl a fogalma ezzel együtt teljes. Köszönöm a tanácsot én is sokat gondoltam már rá h mi lkenne ha én kezdeményeznék, mégha csak haverok is lehetnénk és nem több. Azért néha egymáshoz szólonk, de látszik rajta, h mintha tartana tőlem. Már nem is emléxem ebbe a topicba leírtam-e:), de bejelöltem myvipen és nem igazolt vissza. Kép is van fent rólam, meg a nevem is tudja, meg közös ismi is van,. meg mielőtt bejelöltem előtte való 7végén szintén egy társaságban buliztunk és akkor úgy éreztem, h mintha kezdene máshogy tekinteni rám. Persze ezt csak úgy értem, h nem futott el előlem és nem bunkózott. Kifejezetten aranyos és kedvesen viselkedett. Erre rá kb 5 napra látom, h nem igazolta vissza h ismer. Nah ehhez mit szóljak... Volt már soxor h úgy gondoltam, "nah most elvágta magát nálam". Viszont most tényleg úgy gondolom/tam... Próbálom inkább kiverni a fejemből mostmár, de az a nagy baj, h akkor is bennem van, h tudom h ennek van/volt vmi jelentősége ennekl a sok véletlennek. Nehéz elfelteni, de megpróbálom (ezzel próbálkouzok már több hónapja mondjuk...) a és ha sikerül és tényleg közünk van egymáshoz akkor úgyis fel fog bukkani az életemben. Nem erőltethetem azt, h ő ugyanoylan jelentőséget fordítson ezelknek a különös dolgoknak mint én. Ha nem akar, úgysem fog. Úristen! Most ahogy ezeket a mondatokat leírtam, úgy érzem mintha máris kicsit megváltozott volna a vélemyényem, mert nem nagyon tudtam volna eddig ilyet írni. Mindehhez hozzátartozik, h még egyenlőre csak atudatalattimba próbálom elnyomni, onnan pedig remélem egyszer kitörlődik:( Ha így kell legyen, hát legyen így, ha pedig nem, akkor meg miért nem történik vmni értelmes is. Az a baj, h én is tisztában vagyok vele h ennek vmi oka van...
Sziasztok az én "elméletem" a sorsról a következő:
Szerintem mindenki azért van a földön hogy megtanuljon valamit. Ezt hivják karmának. Amikor ez megvan általában távozzunk és jön a következő élet ahol ujabb tanulás vár. Valószinű hogy ezért vannak emberek akik 20 évet és vannak akik 90 et is élnek. Sosem tudni hogy éppen mi a karmád de amint megtanulod mész vhova. Hivhatjuk másvilágnak. Szerintem ezért is találkozzunk folyamatosan új emberrekkel hogy ők is segítsék a tanulást vagy veszítünk el valakit mert ő már ugymond feleslegessé vált az életünkben és nincs további fejlödés vele kapcsolatban. Sokszor az ember ha visszatekint a múltba rájon dolgokra, hogy ez milyen jó is volt hogy úgy történt -mégha akkor bosszúsak is vagyunk- mert megtanultunk valamit a szituációból vagy valakitől. A türelmet vagy az elfogadást vagy éppen beletörödést. Lehet bármi ezért is nehéz felismerni a jelenbe mert ezeknek mindig később lesz jelentősége.
Szerintem mindenkinek van egy sorsa. Ha nem abban az irányba megy, ami neki meg van írva, akkor csak rossz dolgok történnek vele, ezzel jeleznek a fentiek, hogy nem jó úton haladunk. Ennek ellenére azt vallottam, hogy : Jobb az a tudat, hogy én irányítom a sorsom, ahogy Neo mondta a Mátrixban. :)
Cukrancs! Hiszel Istenben vagy sem szerintem ez egy jel, vagy nevezzük másként, de szerintem biztos van valami feladatotok. Lehet ő lesz az az ember aki megváltoztaja a világszemléletedet, vagy valami más változást hoz az életedben, szerintem kezd el vele beszélgetni, mondd neki hogy nem követed mégha annak is tűnik, és neked is feltűnt máőr ez a véletelenek sorozata. szerintem próbáld meg!
Sziasztok! Madrid Cabron én a helyedben megnézném a filmet, lehet h van benne vmi ami segítene bizonyos dolgokra ráébreszteni. Talán :)
Velem is folyton véletlenek történnek! Van egy fiú akivel már 9hónapja folyton összefutunk az utcán. Kiszámíthatatlanul, mert egyikünk sem tudhatja soha, hogy hol bukkan fel a másik. Van mikor egész sűrűn találkozunk, van mikor csak heti 1x-2x. Az is érdekes, hogy mielőtt véletlenül összefutnánk, vagy épp akkor jut eszembe, hogy "nah már egész sokat mentem és még nem tűnt fel..." aztán egyszer csak ott van. Vagy olyan is szokott lenni, hogy pl mikor megyek vhova, nem is szoktam arra járni, csak úgy érzem h nekem most arra kell menjek. Nem tudom miért... talán km hiányom van?:) És akkor is felbukkan. Úgy tudom, ő azt hiszi követem, dehát ez fizikai képtelenség lenne! Tényleg feltűnően sokat találkozunk. Van egy szinte közösnek mondható kis társaság, így egy ideje egy társaságban is szoktunk lenni. Az a baj, hogy nagyon nem is szoktunk egymáshoz szólni, én nem fogok "kezdeményezni"...ő a fiú... 9hónap...és szinte nem is beszélgettünk még! Pedig ez a sok-sok véletlen, mégsem véletlen. Úgy örülnék, ha legalább csak beszélgetnénk, vagy barátok lehetnénk. Megszeretném ismerni, kíváncsi vagyok milyen ember, hogy vajon vannak-e közös tulajdonságaink stb,stb...mert a sors azt akarja, hogy ismerjük meg egymást, de ő nem hagyja magát! :((
Elárulok mindenkinek egy nagy titkot: NINCSENEK VÉLETLENEK. De ezt ne tessék félreérteni, mert azalatt a következőt értem: minden a természettudományos törvények szerént működik. De keverjünk itt isteni dolgokba!
Ez érdekes, de vedd bele azt is, kedves aranyviktor, hogy akkoriban kb. 5 milliárd ember élt a Földön, és elég nagy eséllyel indult, hogy ilyen megtörténhet egy emberrel véletlenül is.
