Búcsút intenek hazánknak a vállalkozások (2007. június 12. 10 óra 30 perc)
Veszít vonzerejéből Magyarország: mind több vállalkozás települ át szomszédos vagy akár távolabbi országokba is. Bár a kijelentés a jelen viszonyok között még minden bizonnyal túlzónak tűnik, kérdés, hogy néhány egyedi esetről vagy egy későbbi tömeges kivándorlás előszeléről van-e szó - hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet mai számában.
2007. március 22. 08:42 A teljesítmény nélküli kormány vagdalkozása
Nincs könnyű helyzetben a magyarországi szocialisták európai parlamenti csoportja. Pártjuk és kormányuk megrendelésére időről-időre abszurd hazugságokkal tarkított közleményeket kénytelenek kiadni, így igyekezvén elfedni a tényt, hogy Magyarország sereghajtóvá vált az Unió tagországai között. Ebben az esetben azonban a parancsot teljesítőt is felelősség terheli. Ezt tudnia kell a Tabajdi Csaba vezette szocialista delegációnak is, amikor Orbán Viktort, az Európai Néppárt alelnökét, Magyarország volt miniszterelnökét, a legnagyobb ellenzéki párt elnökét képtelen vádakkal illetik legújabb írásukban - áll az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták képviselőcsoportja közleményében.
A teljesítmény nélküli, hatalmát hazugságra építő Gyurcsány-kormány brüsszeli megbízottain keresztül tesz kétségbeesett próbálkozásokat. Az a Gyurcsány-kormány igyekszik politikai ellenfeleit lejáratni, amely hamis adatokkal tévesztette meg saját polgárait és az Európai Uniót is. A jelenlegi magyar kormány tevékenységének köszönhetően, Magyarország tekintélye és hitelessége mélyponton van az Európai Unióban. A hamis adatszolgáltatás, az egyedülállóan siralmas gazdasági mutatók, valamint a demokrácia nyugat-európai normáit semmibe vevő rendőri fellépések tények, amelyeket az Unió polgárai elől elfedni az egységesülő Európában többé nem lehet.
Mi a legnagyobb európai parlamenti frakció tagjaiként, a nemzeti érdek képviseletét tartjuk legfontosabb feladatunknak. A Gyurcsány-kormány hazugságokra épülő politikája szemben áll Magyarország érdekeivel.
Gyurcsány Ferenc legutoljára alig egy hete bizonytalanította el az európai politikusokat, amikor az Európai Unió közösen meghatározott energiapolitikájával szemben tett úgy állásfoglalást, hogy arról Európa vezető politikusai egy újságcikkből értesülhettek.
A magyar szocialisták európai parlamenti képviselő csoportjának pontosan tudnia kell "vétkesek közt cinkos, aki néma".
Hát, ugyan én nem értek a közgázhoz, de több tanulmányt láttam, amiben egy fix pontot kijelöltek, például az 1970-es USD-t és mindent ehhez kapcsoltak és így elemezték a GDP-t, a fegyverkezési és oktatási költségeket.
Most akkor egy ilyen tanulmány (hogyan lehet legyőzni a SZU-t) lényegénél fogva (mivel nincs fix pont) ostobaság? Hát nem is tudom. Mintha le lett volna győzve a SZU...
Minden változik (érték), nincs semmilyen fix pont, amihez más egyértelműen és állandóan mérhető. És pont itt van - részben - a gondolkodásodban hiba.
Nem veszed észre, hogy pont emiatt kell(ene) a kerteket tisztázni. Te már ez előtt summás megállapításokat kívánsz tenni. Tegyél, de ne várd, hogy az ilyen félresikerült gondolataidat majd mindenki elfogadja, mint megdönthetetlen igazságokat.
Ezt nem értem. MIRE rossz példa? A Napoleon arany szerintem külön jó része a dolognak, mivel a több mint 100 éves tömeggyártott, tehát KISÉRTÉKŰ aranypénzek árára békeidőben nem hat semmi az égvilágon, ezért megbízható viszonyítási alapnak tekinthetők akár 10 éves időtartalomra is, és nem tudok semmi más kézzelfogható tárgyat, amihez viszonyítani lehet.
"ha úgy nézzük cserearányok változása (napóleon arany-fabatka viszony) aminek megint sok oka lehet"
Ezt írtam az előbb. Kevés numizmatikus van, 100-150 éves aranypénzből viszont viszonylagosan rengeteg, ezek ezrei cserélnek naponta gazdát a világ minden pontján, ezért nyugodtan tekinthetjük a kicsit kopottas, nem túl régi arany vagy ezüstpénzek értékét fix pontnak.
Ezért aztán NEM LEHET sok oka az árváltozásnak. Ha kicsit belegondolsz, ezzel egyet kell, hogy érts.
"Ha a napóleon arany relációba értékesítenek"
Ilyen nincs. USD-ben, Ft-ban értékesítenek, nyilván. Senki nem vásárol napoleon arannyal semmit. A napoleon arany példában szerepeltetése csak a fix pont iránti igényem miatt történt.
"A részvényárak esése"
10 éves időtartalom alatt mennyit estek? Az elmúlt 10 évben mennyit estek?
Én úgy gondolom - hogyha eltekintünk MINDEN MÁSTÓL és CSAK az inflációval foglalkozunk, akkor napoleon aranyban számolva az infláció hatása normál esetben az, hogy a bérből élők helyzete romlik - a részvényárak inflációt meghaladó mértékű növekedése miatt pedig a nagyrészvényesek helyzete javul és az állam se jár rosszul. Tehát egyfajta (napoleon aranyban mérhető) jövedelemátrendeződés jön létre.
Millió más dolog, GDP változás, bérváltozás, plusz (környezetvédelmi) költségek, háborúk stb stb ezt alaposan összekuszálják, de ezek a plusz hatások PLUSZ HATÁSOK és nem ezekre kérdeztem rá.
Jut eszembe, az általad felhozott példa úgy rossz, ahogy van.
Napóleon aranyban egyáltalán nincs az infláció üveggyöngy tekintetében.
Az pedig, hogy fabatkában más ára van az üveggyöngynek, akár a napóleon arany - fabatka reláció változási miatt is lehetne, ami ha úgy nézzük infláció (üveggyöngy-fabatka viszony), ha úgy nézzük cserearányok változása (napóleon arany-fabatka viszony) aminek megint sok oka lehet és a hatásai is eltérőek lehetnek (akár árfoilyamváltozás hatása, akár csak a kereslet változása).
Mellesleg mire is kéne válaszolni? Kinél és mi változott? Kinél és mi rendeződött át? Melyik erőforrásról, illetve ennek átrendeződéséről, ennek nyerteseiről-veszteseiről is beszélünk?
Néhány példa ami mutaja, hogy az áltaald hőn kívánt leegyszerűsítés hibás:
- Az üveggyöngy előállítok esetében - ha ők napóleon aranyban kapják jussukat - semmi sem változik és semmi sem rendeződött át, ha fabatkában, akkor nem lehet erről semmit sem mondani (lévén a napóleon arany reláció változatlansága akár negatív hatású is lehet, de eredhet árfolyamváltozásokból is)!.
- A napóleon arany - fabatka tulajdonsoknál már lehetne nézegetni dolgokat, de ugyebár ők meg nem a bérből élők kategóriájába tartoznak, azaz a kérdésed tekintetében irreleváns.
- Az üveggyöngy - fabatka viszonylatban már megint lehetne nézni dolgokat, de itt pont fordított a helyzet. Ha a napóleon arany relációba értékesítenek, akkor éppenhogy rosszabbul járnának (ha az árfolyamok nem változtak, ha igen, akkor pedig ezt is figyelembe kellene venni, ami a példádban nem ismert). Ha fabatkában, akkor akár jól is járhatnak az üveggyöngy előállítók (dolgozók), lévén a bérüket könnyebben emelheti a tulajdonos (ha csak az eladási ár emelkedett, de ez meg nem infláció), ha azonban nemcsak az eladási ár emelkedett (márpedig az infláció pont azt jelenti, hogy általában emelkednek a dolgok) és például minden azonos mértékben emelkedik, akkor pedig senki sem kerül sem jobb, sem pedig rosszabb helyzetbe. Pontosabban rövid távon nem. Hosszabb távon azonban már több kimenetel lehetséges (az általam jelezettektől függően).
Ja és meg valami. Ha nem irányítottan csak a te gondolataidat támogató vélemyéneket vennéd figyelembe, akkor láthatnád, hogy a híradásokban rendszeresen visszatérő elem, hogy az amerikai (részvény)piacok a magasabb infláció miatti várhatóan magasabb kamatok miatt estek. Ez nem "törvényszerűség, de van reális alapja. A részvényárak esése pedig nem kimondottan a tőketulajdonosoknak kedvez és nem feltétlenül a bérből élőket sújtja, főleg nem Magyarországon. Melelsleg érdemes lenne megnézned a magyar , tőzsdeválságok történetét is (1873, 1929-31), akkor magad is láthatnád, hogy a kép vegyes.
Jó hírem van, többet nem untatlak és zavarom előre irányszabott gondolataidat.
De, ha te csak a saját igazad szeretnéd viszonthallani, akkor ne kérdezd hogy a dolgok úgy vannak-e és ha nem miért nem, ahogy te azt gondolod, hanem jelentsd ki, hogy ez szerinted így van és kész és ezt senki ne merje vitatni.
Ez esetben senki sem fog azzal bajlódni, hogy felvilágossítson feleslegesen.
Amúgy meg ha mégis kiíváncsi vagy a háttérre, javaslom a makróökonómiai tankönyveket, illetve a mikroökonomíának a kereslet-kinálat összefüggésekre vonatkozó részeit.
Amúgy meg dönts el, hogy általánosságban kérdezel (akkor amit írtam, többé kevésbbé helytálló, bár több lényeges szempontot nem feszegettem), vagy a jelen helyzetre vonatkoztatva. Az mindenesetre nyilvánvaló, hogy téged most politikai gondolataid vezérelnek és nem közgazdasági kíváncsiság.
Ne keverjük ezt bele. Se ezt, se más ezernyi dolgot. Ne legyen feleslegesen bonyolítva. Legyen egy tiszta infláció, amikor egy konténer üveggyöngy januárban 1 Napoleon aranyba került - azaz 20.000 Fabatkába. Decemberben a konténernyi üveggyöngy továbbra is 1 Napoleon arany, de már 25.000 Fabatka.
Hogyan változnak eközben a tőzsdei árak? Az inflációnál nagyobb mértékben nőnek.
Ha jól értem, akkor ebben a példában elsősorban az állam járt jól az inflációval, másodsorban a részvénytulajdonosok.
A dolog vesztesei a bérből élők és az üveggyöngy előállítók. Tulajdonképpen erőforrás átrendeződés zajlott.
Az infláció hatása pedig bonyolult. Van amire csak rövid távon hat, van amire hosszabb távon, ráadásul a rövid távú hatás teljesen ellentétes lehet a hosszabb távú hatásokkal. A hatás függhet az infláció mértékétől, ütemétől, fajtájától és időbeli lefolyásától, illetve az emberek ezzel kapcsolatos várakozásaitól is.
Ha az infláció a béremelkedés miatti, akkor a többlet bér felpörgetheti a fogyasztást, (magasabb bérek, nagyobb kereslet, magasabb árak, ami magasabb bérigényt vált ki).
De ha költségalapú, akkor éppen ellentétes lehet a hatás (magasabb költségek miatt magasab árak, amire - ha a bérek nem követik - az emberek a fogyasztás visszafogásával reagálhatnak).
Az első eset a magasabb árakon keresztül növeli a cégek nyereségét. Ha az infláció mértéke nem túlzott, akkor ez stimulálhatja a gazdaságot (azaz pozitív hatású lehet).
Ha a második, akkor a csökkenő nyereségek miatt éppen fordított lehet a hatás.
Azonban az infláció magasabb kamatokat produkál, ez kinat a kockázatosabb befektetésektől elvárt hozam mértékére (magasabb nyereségráta elvárás), ami a cégek diszkonttált értékét csökkenti (részvényárak).
A fennti hatások azonban lehet, hogy nem jelentkeznek, vagy csak minimálisan, ha az inflációs hatást az emberek csak átementinek tartják és emiatt a magatartásra nincs befolyással.
Ráadásul a fenti hatások az infláció jellegétől függően a külömböző szektorokban teljesen eltérőek is lehetnek (például mezőgazdasági termékek esetében jelentős infláció, míg ipari cikkek esetében kisebb defláció, esetleg stagnálás, vagy fordítva).
Milyen (szabályozási) körülmények között történhet meg az, hogy az infláció, mint olyan a tőzsde révén gyakorlatilag forrást von el a fogyasztástól és forrást ad a tőzsdének?
Valami olyasmire gondolok, hogy az infláció hatására csökken a fogyasztás, viszont emelkednek a részvényárak.
Igen, egész Kelet-Európa stagnál vagy visszaesik, miközben az egész világ szárnyal.
Szerintem, ha a jó általános klíma még 1-2 hónapig tart, nálunk is be kell következzék egy robbanásszerű fejlődés - előbb-utóbb ugyanis mindenki látja majd, hogy az itteni részvények relatíve alulértékeltek a világ többi részével szemben.
Csak nehogy előbb jöjjön a nagy krach!
Tökéletesen egyetértek Gézával és még hozzátenném, hogy a nemzetközi befektetök kicsit olyanok, mint a gyerekek, hogy a csillogó papírokat keresik, mivel a magyar tözsde utolsó évében nem a csillogásról volt hires, így nem nagy az esély, hogy túl sok befektetök vonzunk ide, de nagyrész az egész régióra igaz ez.
Szeretném, ha minél hamarabb vége lenne a háborúnak, de a jelek sajnos nem erre mutatnak.
Ami viszont a tőzsdére gyakorolt hatását illeti, egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy utána emelkedés jön-e majd.
Gondolj arra, a DJIA most éppen csúcsokat dönt! Amerikának éppen hogy jól jön ez a háború gazdaságilag. Egyébként a DJIA állítólag túl van értékelve, az utóbbi években sokkal gyorsabban nőtt az értéke, mint az amerikai GDP-é, ez pedig nagyon intő jel!!
Soros tavaly ősszel egy nagy amerikai tőzsdekrachot jósolt. Németországban az infláció 1% alatt van!! Márpedig a defláció lehet a legbiztosabb előjele egy esetleges 29/30-as válságnak.
A budapesti tőtsdére persze önmagában jó hatással lenne a háború vége, de mivel a lényeg New York-ban dől el, fene tudja, mi lesz.
Név: Somló János
E-mail: somlo@geocities.com
Szöveg: Mindenkinek,
Az megállapításom, hogy a forint felülértékelt és valószinüleg a folyamat folytatódik is, mivel egy felülértékelö politika folyik, hasonlóan 1990-91-hez, ez egy darabig folytatható és a jelenlegi helyzetben az eladósodás növelése árán jó ideig tartható ( lásd a vegyész által írtakat, amivel egyetértek), de ki tudja mikor borul a dolog. Nyilván van aki így látja és van aki nem, ezért is mozgott a forint hektikusan (+0.8- -0.3).
Remélem azért még nem fog esni , amire rövid távon van is esélye. De figyelmükbe ajánlanám a DLJ elemzését, amig a magyar gazdaság egyensúlya és kilátása olyanok amilyenek, addig illuzió a mesterséges felülértékelés (lásd múltban Csehek, lengyelek).
Korrekciók, persze mindeig vannak, mintahogy volt ma a tözsdén is, aminek örömét szeretném megosztani és megragadni az alkalmat ismét a kis papírok melletti kiállásra.
Összehasonlítás Portfolió-1 : Mol 6200, OTP 11000, Matáv 1350, Portfolió2: Zala 1610, Rába 1500, Grabo 1270, Egis 3800
A mai záró árak ismertek és összehasonlíthatóak a fenti beszerzési árakkal.
Somló János
1999. április 1., 09:38, csütörtök
Név: Somló János
E-mail: somlo@geocities.com
Szöveg: Mindenkinek,
Az megállapításom, hogy a forint felülértékelt és valószinüleg a folyamat folytatódik is, mivel egy felülértékelö politika folyik, hasonlóan 1990-91-hez, ez egy darabig folytatható és a jelenlegi helyzetben az eladósodás növelése árán jó ideig tartható ( lásd a vegyész által írtakat, amivel egyetértek), de ki tudja mikor borul a dolog. Nyilván van aki így látja és van aki nem, ezért is mozgott a forint hektikusan (+0.8- -0.3).
Remélem azért még nem fog esni , amire rövid távon van is esélye. De figyelmükbe ajánlanám a DLJ elemzését, amig a magyar gazdaság egyensúlya és kilátása olyanok amilyenek, addig illuzió a mesterséges felülértékelés (lásd múltban Csehek, lengyelek).
Korrekciók, persze mindeig vannak, mintahogy volt ma a tözsdén is, aminek örömét szeretném megosztani és megragadni az alkalmat ismét a kis papírok melletti kiállásra.
Összehasonlítás Portfolió-1 : Mol 6200, OTP 11000, Matáv 1350, Portfolió2: Zala 1610, Rába 1500, Grabo 1270, Egis 3800
A mai záró árak ismertek és összehasonlíthatóak a fenti beszerzési árakkal.
Somló János
Vajon jól jelez-e elöre a tözsdei mélyrepülés?
Gazdasági vezetöink szerint minden a legjobb úton van.
Ma szinte nulla volt a pozitiv korrekció, holnap tovább lefelé?
Kellene egy program!
Az elemzökröl alkotott, alanti vélemény igaz, de általában fundamentális véleményt adnak, a befektetöik, viszont pszichológiai alapon döntenek.
Érdekes volt például a tegnap meg a ma.
Amig csak féltek Koszovótól az negatív volt, amikor már tény volt a legrosszabb várakozás, az pozitív.
A külföldi elemzőkről csak annyit, hogy nem egyszer láttam olyat, hogy egy cég valamelyik papírt buy-ra minősítette, majd ezután 3-4 napig egyfolytában eladott belőle.
Lehet, hogy az egyik nagy ügyfelük el akar adni abból a papírból, ezért ajánlják vételre a mindenki számára elérhető elemzésekben.
szerintem kevered a dolgokat.
A kotvenykibocsajtassal kapcsolatban kerlek olvass mar bele egy azota mar elsullyedt, Nick altal nyitott topikba. A cime valami ujra eladosodas volt.
:-))))))))))
sokat finomodott a velemenyed. csak par megjegyzes.
1. kulfoldi elemzok. szoval az sem igaz, amit leirnak, de azokban viszont tevednek:-) mi a francert fizetnek nekik akkor dollarszazezreket, ki erti?
2. politikai stabilitas. szerintem a kisebbsegi szocdem kormany a cseheknel, illetve az aws populizmusa (+ a parasztok) a lengyeleknel veri a mi politikai kockazatunkat. de legalabb is nem jobb.
3.k-europa, gazdasagi mutatok. szerintem ha csak egy kicsit feljebb emeljuk a tekintetunket, nincs komolyabb aggodalomra ok. de elismerem, hogy rovid tavon sokkal inkabb a panikra hajlamos befektetoi pszichologia befolyasolja a piacot.
Hát persze, hogy 1 kissé leeccerüsítettem a dolgokat! (Néha nem is árt). Ugyanis azt írtam: "SzVSz a hazai tőzsde a megkopasztandó nagyszámú kisbefektetőknek, és a kisszámú, biztosan gazdagodó nagytőkésnek való."
Erre azt válaszolod: "Tapasztalataim szerint a töszdén szerencsére nem csak az általad felvázolt két figura van jelen."
Ez a két állítás szerintem az égvilágon semmi ellentmondást nem hordoz…
Szerintem 1 kissé leeccerüsíted a dolgokat. Tapasztalataim szerint a töszdén szerencsére nem csak az általad felvázolt két figura van jelen.
Vannak kisbefektetök, ám ök sem mind egyformák. Sok közülük valóban legtöbbször csak veszít, mivel ök nem tözsdéznek, hanem hirtelen felindulásból vesznek néhány száz /vagy csak néhány/ papírt amit azután késöbb eladnak. Ök nem követik az árfolyammozgásokat, s gyakran még a papírjuk nevét sem tudják.
Vannak olyan kisbefektetök akik, jobban értik és figyelik piacot, s próbálják cserélgetni papírjaikat, ám a relatíve kis összeg amivel "játszanak" jelentösen behatárolja lehetöségeiket. A nagybefektetöket is több csoportra lehet osztani. Vannak egyéni nagybefektetök, spekulánsok, akik nagy összegekkel kereskednek, s így a piacot is befolyásolhatják, illetve a trendek ellenében is tudnak adni-venni. Azután ott vannak a hatalmas összegeket kezelö alapok és egyéb intézmények, ám nem szabad azt hinni, hogy ök soha sem veszítenek. /Volt már példa nagy buktákra és tönkremenetelekre./ Egyik csoportba sem tartozik a daytrade-sek nálunk nem túl népes tábora, akik tökeáttételek és lombard-hitelek segítségével játszanak /általában/ és nagyobb kockázat mellet kis pénzböl is nagy profitot realizálhatnak.
Szerintem nem igaz az az állítás, hogy a nagyhalak csak nyernek, a kicsik pedig csak veszítenek. Egy a tözsdei folyamatokat jól átlátó játékos igen sokat nyerhet, még kevés alaptökével is.
Kedves Krz!
Amit leírtam csak a véleményem volt, de nem én vagyok az egyetlen aki szerint a külföldi befektetök számára fontosabb egy országról alkotott összkép, mint az adott ország gazdasági mutatói. Kosztó papa már igen régóta ezt hangoztatja, és sok más tözsdén mozgó emberke is ezen a véleményen van.
Persze ettöl még mindig nem biztos, hogy ez az igazság.
De fogadjuk el, hogy a gazdasági mutatók a mérvadóak. Ezek talán optimizmusra adnak okot?
Az angol és amerikai tözsdei elemzök pedig SZVSZ gyakran manipulatív dolgokat mondanak /Azaz nem azt gondolják amit elemzéseikben állítanak./, s egyébként is az esetek jó részében tévednek.
Egyetértek veled abban, hogy Magyarország a térség gazdaságilag legstabilabb országa /a politikai stabilitásban szerintem már nem vagyunk élenjáróak/, ám mivel a Kelet-Eu országokról en-block szar a vélemény, ez sem sokat javít a helyzetünkön.
Kedves Libego!
A koalíció szétesöfélben van. Nem hinném, hogy lennének extra infóim / ha csak az nem, hogy az elmult hetekben néhany nagyvolumenü, ám csufos kimenetelü tözsdei tranzakció mögött állítólag kormányunk állt:ez persze nem bizonyítható, de ha igaz, akkor nagy a gond, hiszen eléggé pánikszerüen cselekedtek, --> lásd még kötvénykibocsájtás/. Mindenesetre a kurrens fejlemények alapján én azt jósolom, hogy a kisgazdák, akik már egyszer kiugrottak egy koalícióból, ezt ismét meg fogják tenni. Erre független politikai elemzök is komoly esélyt látnak.
Érdekes kérdes miként fog hatni a NATO beavatkozás a piacokra / ha bekövetkezik/. A múlt eseményei azt mutatják, hogy a háborúk kitörése gyakran a várakozásokkal ellentétes hatást /szárnyalást/ vált ki a tözsdéken. Szerintem ha megindul a bombázás: $, DOW, FTSE fel, nálunk viszont attól függ hogy milyen reakciója lesz a szerbeknek. Ha megtámadnak minket az biztos nem fog sokmindenkit vásárlásra ösztönözni.
A Dow jelenleg -150-és -200 közt van, de nem koszovó miatt, hanem a túlértékeltség miatt.
Nálunk, mivel már alacsonyan vagyunk, attól függ milyen részvényröl van szó. Mivel a külföldiek várhatóan eladók lesznek így a MOL, OTP, Matáv, Richter lsd ma is veszélyes.
Viszont a TVK, Rába, Grabo és valamivel késöbb a Zala is rendkivül olcsó és jó vétel, ebböl, már nem igen várható külföldi eladás.
Mi a véleményed, mi viszi lefelé az árakat ? A koszovói helyzet ?
A Dow Jones miként fog reagálni ? A háború általában jót tesz a amerikai gazdaságnak. Nem ?
Ha valakinek van benn pénze, most azonnal vegye ki, vagy hagyja bent hosszabb távra gondolva?
Jol van, Janos.
Ha egyszer majd arra vetemedek, hogy a tozsden forgassam meg jovedelmemet akkor majd hoozad (is) fordulok tanacsert.
Addig is legy nyugodt: en figyelem az elorejelzeseid!
:-)
Elnézést a probalgatásért.
A mai események fényében igencsak aktuális, a tözsde állapotáról beszélni, ami véleményem szerint ma siralmasabb, mint tavaly oktoberben.
Mivel nagy pénzeket lehet nyerni és veszíteni, mindenkit nagyon érdekel.
Sokan nem tudják, hogyan lehet az esésen is nyerni.
A lefelé tartó piacokon is vannak nagyon erös felfelé korrekciók.
