Régen volt egy ilyen topikom a tudomány részlegben. Most megnyitom a folytatását itt. Ide jobban illik, és így nem fogja csípni az "elfogadott tudomány" művelőinek a szemét. :)
Ügyápoló: "kedves sniffí Az Indapass piszkálja a rendszert. Ne tégy elhamarkodott lépéseket, ne regelj, ne kérj jelszót. Amint nagyjából konszolidálódik a helyzet, és még mindig nem tud űrszél fórumozni, rendbe tesszük a nikket, ha másképp nem, manuálisan. Múltkor is megtettük másvalakivel. Türelmedet kérjük. Ha ne adj Isten, még nagyobb baj lesz, írhatsz nekem: "
Na hát? Nem csak megjelent a fekete lyuk Endi bitvilágából?
És miért nem vasszátok át ezt a topikot valahová máshová. Tölem a WC.-be! Az Új Fizikáben ennek semmi keresnivalója nincs, nem is elmélet ez.
A 'Megkérdezzük a modit'-ból nyomtalanul kitíltottatok, és miért ha szabad kérdezni?
CiniKuss: "Nos, én szintén azok közé tartozom, akik lelkesen várják a bitvilág-folytatást!"
Várhatod lekesen, csak tetesd át ezt a topikot a Vallás, Filozófiába, mert ennek az Új Fizika alatt semmi keresnivalója nincs. A téma legjobb esetben odavaló, a fizikához és modellezéshez a 'bitvilának' semmi köze. Jó lenne ha a topiknyitó áttetené!
Különben nekem is nagyon unalmas tud lenni folyton a "fotontömegenergiaekvivalenciatérgörbüléseösrobbanásfeketelyukak" poli-dilire emlékeztetö darálásokat hallgatni.
Nos, én szintén azok közé tartozom, akik lelkesen várják a bitvilág-folytatást!
Közben igyekszem azon lenni, hogy mielőbb tudatalatti rutinná váljon az iszugyi hozzászólások mellőzése. Sajnos más topikokban ezt már el kellet kezdenem gyakorolni, hogy követni tudjam az eredeti témát. Nagyon unalmas tud lenni az, hogy mindenhol szinte szórul-szóra ugyanazt olvasom. Olyan ez mint a poli-dili rovat, ahol folyton csak az "orbángyurcsányorbángyurcsányorbángyurcsány..." megy.
Szerintem talán egy külön topikot kellene nyitni, ahol az iszugyi elméleteket mindenki kötelességből az egekig magasztalja, és akkor talán megnyugszik egy kicsit, s nem zavar be mindenhova.
Itt pedig talán folytatódhatna az eredeti téma, amely szemmel láthatólag még nem a világunk modellezését tűzte ki alapvető célul, hanem egy olyan világét amelyben csupán kétféle "részecske" van, és ezekre a lehető legkevesebb törvény. Ehhez képest a négy részecske már iszonyatosan sok, és túl bonyolult. Pláne a hozzá tartozó törvényseregek garmada, amely tovább növeli, és áttekinthetetlenné teszi az egészet.
Tehát Endi, mi lankadatlan figyelemmel várjuk a folytatást, és - rosszabb esetben - legfeljebb mindenki szépen begyakorolja az "iszugyiátugrás"-t.
Iszugyi. Endi barátunk mókás, bohokás módon, lelkesen kifundált valamit, ami még csak nem is baromság. Nyilván senkitől sem várja el, hogy vegye komolyan (nem úgy, mint te a saját elméleteddel). Te meg tönkreteszed az egészet azzal, hogy a saját elméleted nyomod még itt is! Fogadd már el, hogy nem mindenki hisz (jogosan) abban, amit te gondolsz. Nem kell emiatt másokat basztatnod. Ennyire undorító hogy lehet már valaki?
Endi, az elméleteden jót mosolyogtam, ha gondolod, válthatunk e-mailt e témában, mert használható kiindulásnak látom valamihez biztosan. Halihó!
Ítt áll, hogy teljesen alkalmatlan a természet világa leírására:
"Azaz röviden összefoglalva: -A világ bitekből áll, tehát az alap "részecske" a bit, amely kétféle állapotú lehet. -E bitek között nagyon egyszerű szabályok hatnak, azaz kapcsolgatják a bitek állapotát ide-oda. Egy bit átkapcsolódása attól függ, hogy milyenek e bit "szomszédjai" (jelentsen a szomszédosság akármit). -A bitvilágba azonban "programozható" bonyolultabb program is "szomszédos" bitcsoportok által (lásd itt is Conway életjátékát). -Conway életjátékának alap verziójában 2d tér van, a mi való világunkban több dimenziós is lehet a tér, de akár lehet egy furcsább dolog, erről majd írok.
Most következzen egy hozzászólás egy másik topikból, amelyben végre sikerült valamennyire érthetőbben megfogalmaznom pár nagyon fontos alap dolgot:
Szerintem egyetlen ilyen oszthatatlan dolog van: a bit. Szerintem a világ bitekből áll.
Azonban ezekre a bitekre törvények hatnak, azaz a bitekkel történnek dolgok. Ezek a történések azonban nem a bitekből erednek, hanem a törvényekből, amelyek a bitek "felett állnak". Tehát mikor egy bittel "történik valami" akkor úgy gondolhatjuk hogy mivel ez a bit "csinált valamit" ezért van stuktúrája, valami "van benne" tehát tovább lehetne osztani. Holott ez nem igaz, hanem a "mindenek felett álló" természeti törvények hatottak rá.
Ha a világ alapjait nem biteknek képzeljük el, hanem másnak, akkor mindig tovább lehet mélyedni az addig oszthatatlannak tűnt részecskékben. Szerintem teljesen logikus ez a "bitvilág elmélet".
Például ezen elmélet alapján az is egyértelmű, hogy a természeti törvények a természet (bitek) felett áll, és el lehet jutni olyan természeti törvényig amely már nem osztható tovább. Nem tudom milyen törvény lehet ez. Mivel a "bitvilág elmélet" hasonlít Conway élet játékához (Conway's Life game) ezért lehetséges, hogy ez az "alap törvény" is hasonló az ottani nagyon egyszerű szabályokhoz.
Magyarul, minden ami történik a "bitvilágban" - az alaptörvényen kívül - a világba bitek által van "beprogramozva". Ezek is törvények, azonban az alaptörvényből és a bitekbe programozott törvényekből állnak."
Szerintem nem 'egyetlen oszthatatlan dologból' áll a világ, hanem négy 'bitböl' (e,p,P,E), amiknek kétféle (fizikai) tulajdonsága q(k), g(k) van. Ez a két tulajdonság határozza meg mi történik a 'bittekkel', az elemirészecskekkel. Csak a c-vel terjedö kölcsönhatás áll a 'bitek felett'. A biteket nem lehet tovább osztani, nem is lehet öket sem megsemmisíteni, sem elöállítani. A 'bitek' e, p, P és E tehát az elemirészecskék, ezek fizikai tulajdonságai határozzák meg az alaptörvényeket. Kapító?
Baráth Endre: "Összefoglalás röviden: régen volt egy topik ahol kifejtettem egy kis elméletet amely "bitvilág elmélet" nevet kapta. Alapötlete Conway Élet játéka, amely szerintem akár e való világra is igaz lehet."
A fizikusok agya nincs egy ilyen elméletre, az Új Fizikára, beágyazva!
400 év alatt nem tudták felderíteni a fizikusok 'mi okozza a gravitációt' és honnan származnak a testek kétfajta tömegei. A fizikusok elmulaszották ellenörizni a kémiai elemek ezreléknyi nagyságrendben eltérö nehézségi gyorsulását.
A gravitáció nem is 'tömegvonzás' (Newton), de nem is a 'tér görbülése' okozza a gravitációs jelenségeket (Einstein). A gravitációt is elemi töltések |g(k)| = g m(k) okozzák (Szász Gyula), hasonlóan, mint ahogy |q(k)| = q okozza az elektromágnesességet.
Az elektron és a pozitron között a gravitációs kölcsönhatás taszító, ezek az elemirészecskék NEM TUDJÁK egymást megsemmisíteni! A pozitron nem az elektron 'antirészecskéje'!
Az "Endi bitvilága" egy féle 'bitet' ismer, és nincs a kölcsönhatás a 'bitek' közöttt definiálva. Ne lehet a bitek mozgásegyenleteit levezetni.
A másik 'bitelmélet' négy 'bitet' definál, kétféle fizikai tulajdonsággal |q(k)| = q és |g(k)| = g m(k).
Különben a négy elemi 'bitnek', az e, p, P és az E-nek, azonos a súlyos és a tehetetlen tömege. De az ezekböl összetett rendszereknek mindig különbözik a kétfajta tömegük, a nehézségi gyorsulások tehát nem egyetemesek. Mivel hiányoznak a pontos kezdöfeltételek, az elmélet nem-determinisztikus, de kauzális, a c-vel történö kölcsönhatások miatt.
Obi Van a Bölcs Csetáj: "Értem, tehát ha te egy teljesen más elméletet indokolsz egy másik fórumban, akkor itt már, egy teljesen más témában nem szükséges indokolnod? Ezt megmagyarázhatnád, mert nem igazán értem, és nem is hallottam még ilyen érvelési technikáról. De mint írtam, nehéz felfogású ostoba szarember vagyok, tehát előre is elnézésedet kérem."
Hogy megértsed a megegyezést/különbséget az 'Endi bitvilág' hiányossága és a 'teljes más bit elmélet' között, meg próbálom lefordítani a Te nyelvedre:
Nézd a négy stabil elemi részecskét, az elektront (e), a pozitront (p), a protont (P) és az eltont (E), ' biteknek', négy különbözö 'bitnek'. Mind a négy 'bitnek' kétféle invariáns (ne változó) fizikai tulajdonsága van. A fizikai tulajdonságok neve elemi elektromos töltés q(k) és elemi gravitációs töltés.
Az elemi töltéseket specifikálom
q(k) = { - q, + q, + q, - q}
g(k) = { - g m(e), + g m(e), + g m(P), - g m(P)}, k = e,p,P,E.
A q qz elemi elektroos töltés nagysága, az m(e), m(P) az elektron és proton elemi tömegei, és
G(grav.) = g^2/4pi
az egytemes gravitációs állandó.
Az elemi töltések q(k) és g(k) okozzák a kölcsönhatásokat a 'bitek' között, és a kétféle kölcsönhatások c-vel terjednek. A 'bitek' között invariáns távolság definiálható a (3,1)-dimenziós Minkowski-térben, a tér-idö tehát össze van kötve.
A 'biteknek' sem a helye, sem a sebessége nem állapítható meg sohasem pontosan, de a kölcsönhatások sohasem enegedik meg, hogy a 'bitek' túl közel kerüljenek egymáshoz.
Az 'Endi bitvilágának' nincs semmi fizikai relevanciája, hiányozanak belöle fontos kellékek. De az a másik 'bit elmélet' jó, teljes, és ellentmondásmentes alapot ad a természet fizikai leírásához.
anak1n: "A mienket a relativitas es a kvantummechanika irja le jelenleg a legjobban."
Ez nem igaz, a "Physics of Elementary Processes" írja le a mi világunkat a legjobban, az elemirészecskék e, p, P, és E kvantált elektromos és gravitációs töltéseivel.
Az emberi agy ugy mukodik, hogy a mar meglevo semait ravetiti mas dolgokra. Amirol te irsz, az Conway vilaga, nem a mi vilagunk. A mienket a relativitas es a kvantummechanika irja le jelenleg a legjobban.
Nagyon jo dolog fantazialni, de ha azt allitod, hogy amit leirtal az kapcsolatban van a mi vilagunkkal, akkor mutass fel valami ellenorizhetot.
"Régen volt egy ilyen topikom a tudomány részlegben. Most megnyitom a folytatását itt. Ide jobban illik, és így nem fogja csípni az "elfogadott tudomány" művelőinek a szemét. "
"Eljutottunk hát oda, hogy a bitvilágban csak 1 dimenzió van, ez pedig az idő."
Nem is alkalmas a 'bitvilág' semmilyen komoly természettudományos értekezésre.
