"Nem lesz semmi új kötet a szerzőtől mostanában?" nem, sajnos már teljes az életmű. :(
friss Index hír: Hatvanhat évesen Los Angelesben elhunyt Michael Crichton amerikai író, forgatókönyvíró és filmrendező. A honlapjára feltett gyászjelentés szerint kedden halt meg rákbetegségben.
Köszi, én még nem értem végére a "Félelemben"-nek sem, de kevésbé tetszik, mint az eddigiek. :-( Kicsit vontatott és eseménytelen, illetve lassan kibontakozó történet. Pedig az alapelgondolás jó.
Számomra még mindig "A Gömb" a favorit Crichton-tól. (Azok közül, amiket olvastam.)
De igen, nemrég jelent meg a 'Next' - mától magyarul is rendelhető 'A következő' címen. Állítólag kevésbé akciódús, mint amit a mestertől megszoktunk, igyekszem mielőbb megszerezni.
Alaposan megkésve, de most olvasom a Félelemben-t. Elég kaotikusan indult a sztori, de már kezd "összerázódni" és nagyon érdekesnek tűnik. Majd a végén nyilatkozom. :-)
Ahogy Ottlik Géza mondja, ahhoz, hogy meghalljanak, hogy egyáltalán beszélsz, ordítanod kell. MC is ezt csinálja. A könyv célja, hogy undorodjunk a rajtunk élősködő, riogatásból élő férgektől. Akik ahelyett, hogy a magyarországi jogállamra nem jellemző dolgok ellen tiltakoznának, a klímaváltozással riogatnak egy szétszmogozott fővárosban.
Mindig okádhatnékom támad a budai rakparton, a Margit híd és Árpád híd között, mikor belegondolok, már itt is mi pénzt vesznek le rólunk, ha ekkora plakátra futja a személyes meggazdagodás mellett (figyelembe véve a tendenciát, hogy MO-n a feladat teljesítése előtt szakadtra lopja magát, aki forráshoz jut).
Nemrég utánakerestem tudományos fórumokon, mi az ún. szakemberek véleménye a State of Fear-ről. Arra számítottam, hogy pontról pontra megcáfolják a mester által leírtakat, ezzel szemben a szakértők véleménye is ellentmondó. Van, aki piedesztálra állítja az IPCC-t (Intergovernmental Panel on Climate Change), mások szerint viszont ha MC pontos képet alkot, akkor pont a nevezett intézményt szedi ízekre, mert az IPCC adatai erősen hiányosak.
Belekötnek apró részletekbe, pl hogy a hurrikán nem a magas, hanem az alacsony légnyomás határásra jön létre, de MC mondanivalója szempontjából ezt nem tartom olyan fontosnak.
köszönöm,megkaptam,de nyilván félreértettem valamit,mert azt hittem,hogy magyar,holott angol tudok angolul olvasni,csak nem értek belőle semmit,mert nem tudok angolul magyarul nincs meg? köszönöm
Végre én is elolvastam a Félelelmbent... (próbálok nem spoilerezni, de nem vállalok felelősséget..)
Kicsit furcsa.. nem tudok határozott véleményt mondani. A címe eleve zavar magyarul (főleg, az eredeti jelentésének imeretében). Így a borító, azzala nagy szóval olyan olcsó ponyvaregényes hatású...
A sztori meglepően akciószegénynek tűnik, sok a duma, ami ráadásul mindig kiselőadás formájú, és ez nem túl realisztikus... viszont a visszafogott "szerelmi" szál meg segít ezen, ad neki egy kis realizmus-löketet.
Viszont ahol akció van, ott meg a legjobb krájtoni hagyományokat is felülmúló jeleneteket ír... szóval nem tudom... meg olyan kurtán-furcsán ér véget, még valamit vártam volna...
de az is lehet, hogy megint csak túl nagy várakozással kezdtem neki.
Nem rossz, csak talán mást vártam. A sok glob.felmel. szöveg meg kissé összezavart, bár eddig sem aggódtam emiatt túlzottan... viszont a médiáról szóló rész nagyon jó volt, totál igaz, nemhiába lett erről elnevezve a könyv. Ha korábban megltt volna, jól idézhettem volna egy fősulis dolgozatban... :)
Nagyon törpölök rajta, hogy elolvassam-e a többi DB könyvet, pláne, hogy hirtelen felindulásból megvettem párat a Deception Point után, és ott áll a polcon. Addig is, megvettem MC Félelemben-t az asszonynak. Ne olvasson már annyi DB-t...
Mostanában unalomból lenyomtam pár Ben Bova sci-fit. Ami igazán érdekes volt benne, hogy teljesen realisztikusan mutat be karakteres vagy éppen jellemtelen figurákat, MC-hez hasonlóan. Mondjuk ő nem annyira a manipulatív. gátlástalan banyákat célozza meg. Inkább azt fricskázgatja, mi lesz egy emberből, ha megmenti magának egy szervezet - és mi lesz egy eszméből, ha emberek szolgálják. Mostanában nagyon rászállt a japánokra (Ben Bova: Mercury), MC Rising Sun-ja óta érteni vélem az ilyesmit.
Nyáron olvastam, eredetiben. Úgy látszik a hardcore MC freak ugyanott kotorászik...
Nekem is hasonló érzéseim voltak, ráadásul a nyaram legszebb napján olvastam. Egész szép emlék lett volna... kár, hogy a végére bekerült mindenféle totálisan irreális esemény. Broáf...
Ha MC írta volna, szerintem valamelyik banya akarja a hatalmat manipulálni. Az az iszonyúságos és lehetetlen "pont akkor, pont ott" egybeesésekkel (különöst a végére) el lett cseszve az egész. Gondolom én.
Hát nékem a film jobban bejött mint a könyv. Ez legalább nincs agyonbonyolítva,és követhetőbb is.De nem is lehet visszaadni 2 órában majd 500 oldalt.Ebben az setben ez nem is baj.
Megvan még ez a bácsi!? Engem is érdekelnekk a 30-as 40-es évek,és már nagyon kevesen vannak életben azok közül ,akik ezt a saját szemükkel látták.És van diktafonom is:)
A MC filmek közül a mondanivalóból valami talán a félsikerű Gömb-nél jött le, a nagy ijedezés fölötti lelkizésben. Azért Sharon Stone nem volt eléggé hülye p..csa, hogy aztán nagyot fejlődjön. Úgy látom problémás, hogy egy akció-síkon is mozgó írásból a forgatókönyvírók bármi mást átvegyenek, mint az akciót. Esetleg azt is durván torzítva. Persze kérdés, megfogna-e MC ennyi olvasót eksön nélkül. Aligha. Ha a Zaklatást nem azért ragadt volna a kezemben, mert egy hasonló megtörtént esetet ismertem, talán a többi könyvét sem olvasom el. De nem bántam meg.
Az Idővonalból nagyon élesen villogott ugyanaz, ami a Jurassicból: történelem, szocializációs környezet nélkül semmik vagyunk - ahogy amott a neveletlen raptorok, minták nélkül széttépnénk egymást. Az Idővonal mint film egyébként, szerintem, kriminálisan silány. De attól még a könyv mondanivalója érvényes. Nemrégiben jó fél napot beszélgettem egy nyolcvan fölötti bácsival, aki az 1930-as évektől hihetetlen sokat megélt. Teljesen el volt képedve, hogy érdekel, mit gondoltak/éreztek másként akkor az emberek, ezt hogy tudták továbbadni a következő generációknak, s abból meg mi lett. A kezemet szorongatta, ahogy elmondtam neki, milyen folyamatokat vélek látni. Egyetlen "fiatallal" sem találkozott még, aki kíváncsi, mi honnan indul, és hova tart - és meglátja, hol kezdődött. Biztosítottam, ez csak fatális véletlen. Pont MC a bizonyíték, a dolog sokakat érdekel az emberiség emberi mivolta. Akárcsak ponyva szinten is. A jelen szlogenje, hogy a jövő a jelenben gyökeredzik. Pedig a múltban. MC rengeteg gondolata segített nekem akkoriban, amikor kezdtem rálátni arra, mi van a felszínes, üzleti/szakmai történések mögött. Milyen emberi motívumok mozgathatnak millió dolláros beruházásokat, milyen emberi tényezőktől függhetnek szakmai érvelések. Hogyan ideologizálnak gyengeségeket. Gyakorlatilag MC minden megfigyelése üt. És nem utolsó sorban, hőseitől meg lehet tanulni egyet s mást a jelenkori túlélési technikákról. Milliókat bír hozni egy diktafon, vagy bekapcsolva felejtett GSM telefon. A szisztematikus kutatásról nem is beszélve.
A kannibál jelenet híven tükrözi MC azon nézetét (megjegyzem ez már Hamvas Bélánál is olvasható), hogy a civilizálatlanság nem erény, hanem korrupt állapot. Ezért is pont a fals idealista dumákat süketelőt eszik meg, erkölcsi tanulságképpen.
(A Travels-ben MC pontosan leírja, hogyan kattogtatják a turisták a fényképezőket a pápuáknál, az élő csata fölött hercigezve és gyönyörködve, miközben nem veszik észre, ahogy egyik baltával fejezi le a másikat...)
Az emberiség túlélésének a záloga MC szerint nem a felhőkarcolós yuppie, sem a tengeri naplementenéző szegényhalász, sem az "áldottállapotú természeti" de fel-gépfegyverezett vadember kezében nincsen. Inkább az önmagával tisztába jött, felelősséget vállaló, dolgokat megérteni próbáló ember a hős, társadalmi osztálytól függetlenül. Aki nem feltétlenül jut el a happy endes boldog összeölelkezésig a naplementében.
(Valószínűleg ezeket is mind a kaktusz mondta neki, amivel a Travels-ben beszélgetett... :-))
Egyáltalán nem véletlen, hogy MC főhősei a kalandok során (újabban) leginkább magukkal szembesülnek, és azzal, hogy hülyeségeket hittek a világ működéséről. És a felismeréseknek, konfrontálódásnak köszönhetően megtanulnak talpra esni. Ez a való világban is így működik. Szerintem.
Megfigyeltem MC után szabadon, hogy a társadalmat, konvenciókat és civilizációt mint olyat legvadabbul kritizáló egyéneknél látszik meg legjobban, mennyire szánalmasan társadalom- és civilizációfüggőek.
Pár hete én is elolvastam, csak azóta nem jutottam ide... Mit mondjak, iszonyúan ütős volt, hajnalig fennmaradtam, nem bírtam letenni. Talán ezért is homályos számomra, hogy a legnagyobb durranásuk, a cunami voltaképp miért nem sikerült. A víz alatti robbanás bekövetkezett, a hiperszónikus exkavátor is beindult, akkor miért nem lett katasztrófa? Elszámították magukat, vagy valamit mégis leállítottak hőseink?
Nekem MS Reader formátumban van meg, ha valaki szeretné, átküldöm. Swari, Neked milyen? Ha Word vagy rtf, szívesen venném.
Szerintem kötelező olvasmánnyá kellene tenni, bár a kannibál jelenet elég durva. Nem is igazán értem, ez miért kellett bele. Meg azt sem nagyon, hogyan csapták agyon a kanadai muksót villámmal. Ugyanúgy, ahogy a telefonokat megbuherálták?