Félig poén volt: nyelvészeti szempontból uis attól függően, h melyik aspektusból nézed, uaz v nem uaz. A kérdés elsősorban az, h hol beszélnek ceceante Közép-Amerikában, mert ennél pontosabbat nem találtam. Igaz, Andalúziáról se túl sokat. Mhol csak ezeket az alapadatokat írják, ill gyakran még K-A-t sem, és most kcisit részletesebben éredekelne, h pontosan hol, mennyien, milyen minősítéssel beszélik. V van-e pl olyan jelenség, h otthon ceceo, hivatalosan meg nem. Abban reméynkedtem, h Maxvalnak (köszi az emilt!) van esetleg smi személyes élméyne róla. Mert azért próbáltad már el-hang-alni, h miylen lehet a ceceo? Sztem vicces :-))))
Hiányjel: Viszont azt nem találom, h az PONTOSAN melyik vidéken van. (Dél-andalúzia még csak-csak, de Közép-Amerika elég nagy... És D-A se világos, h ott mennyire volt/van elterjedt, v csak néháyn falu. Mondjuk ez a suksükölésre emlékeztet, ami nyelvjárásilag helyes egyes vidékeken, de a normává tett, "irodalmi" nyelv miatt lenézetté vált.)
Krónikus munka-undora nyilván megakadályozza, hogy előkeresse azt a nyelvkönyvet. Kezdek hinni neki, hogy ugyanis zsigerileg, valami hatalmas belső pszichés lebblokkolás következtében képtelen mindennnapi, "gyakorlati" munkára. Sajnos, ez hátrányaz életben, ha valaki egyébként esetleg tehetséges. Mert akkor jómódban kell születnie, hogy ezt a hátrányt ellensulyozza.
Ja, azt a bölcselmet nehogy elővegyétek, hogy mindenki másnak jómódban kellszületnie: számtalna nem jómódban született ember lázasan és megállás nélkól dolgozik: egy óriási közhely, hogy ssnki nem szeret dolgozni: tizezernyi férfi hal meg évenként a nem kikényszerítetten tulhajtottmunkától.
Ja, rokonom sincs Argentinában. Érdekes, aki rokonokhoz utazhat nem munka céljából, azt nem szidják. Csak azt szidják, aki irtózik a munkától, és úgy utazna rokonok nélkül Argentinába, hogy nem dolgozni megy. Nekem a munka-alkoholista ugyanolyan idegen, mint a szószerinti alkoholista. (Megjegyzem, a munka-alkoholista gazdag vállalkozók - van ilyen, nem kevés! - nagyon ritkán töltenek 1 évet valahol külföldön nem munka céljából, pedig kibirnák: na ezért utálom ket, nem a sok pénzükért.)
Holnap előveszem az argentin spanyol nyelvkönyvet.
Jövő télen Argentinába készülök. Nem más fizetné, mert munkáért fizetnek, én pedig a munkától irtózom. És nem "nyaralni" mennék, turista-izéket bámulni, hanem magányosan felfedezni. Utcasarkokat, padokat. Boca Juniors meccsre menni, olasz kocsmába járni. Eredetiben olvasom (lassan!) a legnagyobb élő argentin regényíró könyveit. Bejárni 30 éve írt regényének helyeit a városban. Van egy argentin-spanyol nyelvkönyvem tele argentinizmusokkal. A La Nación és az El Clarínt olvasom a neten. Mi kéne még? Ja, sok pénz. Az nincs. Annyira nincs, hogy lehet, nem megyek.
A guagua tudtommal a Kanari-szk-en is buszt jelent.
Most egyebkent csak egy kulonbseg jut eszembe: az argentinok az itt szora az aqui helyett inkabb aca-t hasznalnak altalaban.
Pl. a "guagua" szó Kubában autóbuszt jelöl, Délamerika északi részén csecsemőt. Tehát pl. ha egy kubai megkérdez egy nőt a megállóban:
? Esta Vd. esperando la guagua ?
A válasz:
Que descarado es Vd. yo soy senorita.
vagy pl. a félszigeten a gyümölcsleveket a "zumo" szóval jelölik, Latinamerikában általában a "jugo" járja.
vagy pl. a női nemiszerv Kubában "papaya", másutt a "concha" használatos, emiatt a kubai a hasonnevű gyümölcsöt a "fruta bomba" kifejezéssel illeti.
Hamarjában ezek jutottak eszembe, de majd még gondolkozom.
A castellano azt mondja: "coger el autobus", de Mexikoban (ahol tobb spanyolajku el, mint Europaban) a coger a szeretkezni szinonimaja ezert ott a "tomar el camion" forma hasznalatos!
