Mesterembereket kiképezhetnek, akik ügyesen átszerkesztett, frissített, átpofozott receptúrákkal és több kevesebb saját fantáziákkal remek kompozíciókat prezentálhatnak. Az irodalom maga ennél azé' biztos bonyibb expicit.
Azért az jelent valamit, h az orvosok vezetnek. Társadalmi bajokra uis. szókkal lehet hatni. Aki meg már amúgy képzettségileg is javas, az eszejava korában (=eszeértén) felismeri, h a bajok egyik fő gyökere a ré-émes társadalmi konfliktusok térben és időben, és mindenhogy, úgy a maga egészében.
Kell hozzá egy jó nagy adag megértenivágyás, valamint kitartó, konok utánajárás.
Költővé lenni, ahhoz az átélnivágyás még fokozottabban kell. Esszéistához az analitikus szemlélet, még az analógiás alapálású szemlélethez is, mert akkor az analógiákat analizálja andalogva.
Itt akkor most át is adnám a sorkerítés záróakkordjának stafétabotját, további színes halavóny hideg nyomütésem okán, végett és mián.
Na azért pörögget a topic. mindenféle jóslatok ellenére is.
Igazából, nem azért nyitottam ezt az egészet, hogy lexikális tudásomat bővítsem, vagy szakmákat nevekkel párosítsak, bár a tartalomban félreveztő lehetett, hogy én ugyanazt tettem, amit ti követtetek. (fura ez a mondat, de nem érdekel,fáradt vagyok, és... á, mindegy) Csak szerettem volna ,megérteni a motivációkat, azt a céltalannak tűnő erőt, ami egy olvasottságra vágyó1 írónak kell ahhoz, hogy fölkapargassa magát a valamiféle - szűkkörű - elismertség magaslatára.
most, hogy betör a vizuális kultúra, és kinyilnak a szemek.
*
a cd-romos művészetnek lenne jövője, igaz vannak már ilyen kisérletek is, ha jól tudom.
*
vannak itt írók is, valljanak!
a pszichológiája érdekel, no meg a kanonizációs folyamatok.
mellesleg, nyitni akarok még két három társtopicot, majd úgyis felismeritek, ugyanilyen érdektelen lesz az is
Tekintve, hogy író szak nincsen, az ember először is szerez valami végzettséget magának, aztán meg nagy valószínűséggel kezdő íróként nem tud megélni, ezért el is helyezkedik abban a szakmában.
Egyébként ez nem rossz dolog, Csáth Gézának is milyen jót tett, hogy orvos volt, mármint művészileg, nem egészségileg.
