A napokban jelent meg Varga Csaba: Ógörög: régies csángó nyelv c. könyve. Ebben kitekintést ad több évezred eurázsiai nyelv alakulásának folyamataira. 1500 szó elemzése, egy ködbe vesző világ ma mégis kézbe vehető nyelvi anyaga mutatkozik meg benne.
"...Roger Bacon azt is mondja, hogy <csangla> néven is neveztettek a kunok. Igen jol tudjuk pedig, hogy a kun szàrmazàsu erdélyi (Barcasàg és Hétfalu, tovàbbà Gyimesi Szoros) valamint a Moldvàban és Olàhorszàgban élö magyarul beszélö, de a közmagyar nyelvtöl nagyon eltérö és egészen sajàtsàgos éneklö nyelvjàràsu néptöredéket a székely magyarok ma is <csàngo> néven nevezik, de ami tulajdonképpen nem igazi név, hanem éppen e sajàtsàgos és éneklö hanglejtés miatt jött létre. A székelyek nyelvében ugyanis a <csàngatni> szonak (amely a csönget, zenget szavaink közvetlen rokona) zajosan, értelmetlenül beszélni értelme van. Példàul: <Ne csàngass>! annyi mint: Ne zajongjàl! vagy Ne beszéljél értelmetlenségeket!. Ismeretes az is, hogy a csàngo-magyarok a cs, s és zs hangok helyett mindig c, sz és z hangot ejtenek, valamint, hogy igen sok szo nàluk j-sitve van. Pl. :Ijédesz sziliu = Edes szölö; - Oda jazt ne akajsza, hogy a fogaszt leszakajsza.." (M. A.)
Nem akarlak felcukkolni, de : Dr.Aczél György 1924-ben adta ki az Ősgörög eredetünk és a szkíta-kun nyelv.c.könyvét. 2500 szóazonosság, vagy avval egyenértékű hasonlatosság sorolódott fel benne. 2004-ben a Fríg utánnyomta. (a fu.erőltetett egyeztetés cca.170 szón alapul.) Szép napot!
Ja, és ez csak információ, nem több. (egyébként én az elejétől kezdtem el menni itt, de lassan haladok.)
Ez a τσανγοσ, ΤΣΑΝΓΟΣ, szerintem nem ógörög szó. Ilyen szókezdő betű összetételt, hogy ΤΣ, nem is találtam egyáltalán. Ógörögül talán így mutatna: θαγγοζ, vagy, ΘΑΓΓΟΖ (?).
"Erről az OROS szóról meg az azt kell elmondani, hogy hegyvidéket, magaslatot jelent"
Igen! Ezt Varga Csaba gyönyörűen levezette a HAR őskép alapján. Többszáz ilyen szavunk van, ráadásul a magyarban és az ógörögben teljes mértékben, de nyomokban talán a világ összes nyelvében megtalálhatók. Akit bővebben érdekel, olvassa eredetiben a szerzőtől. :-)))
Leköteleznél, ha visszanéznél 1258, 1260-ra. Szerintem óriási távlatok vannak a SZAK-ban, ezer nyelvben, ezer irányban (szak, cikk, szűk, szakít szeg, szig, szák, zsák.......)
Minden névnek van értelme, legfeljebb már elfelejtettük. Ahogy az egyéb szavakban sem csak úgy, kedvünk szerint rakosgatjuk a betűket egymás után, úgy a nevekre ez tízszeresen igaz. Ezért lenne jó ha meglelnénk a görög írásmódját a szónak.
Ebben a formában, hogy Tsangos, Τσανγοσ, Τζανγοζ, Τσαγγοσ, τζαγγοζ stb., nem tűnik valami "ógörögös"-nek. Ez a téma megérne egy kis kivesézést.
Először is meg kellene találni a valódi görög írásmódját.
Másodszor, és ez nagyon fontos, olyan nincs, hogy ez egy név és nem jelent semmit. Ha valakinek, valaminek nevet adunk, azt azért adjuk mert úgymond felismertük a lényegét, vagy megfordítva, sorsot adunk neki. Ajánlanék egy nagyon tanulságos játékot: Ismert ógörög személyek neveinek megértését. :-)))
-os, -as, -es, -ös ...... (és ugye minden szóvégi magányhangzóval előfordulhat ez az S)
pir-os
kak-as
ker-es
stopp-os
Az S hang a beszédmű szempontjából képzésileg sokkal nehezebb, s később tanulódik meg. S>>SZ (ezt jól megasszondtam..)
Gyermekeim (nevezzük őket nyelvi szempontból valahol mindnyájunk közös tanítványainak - nem csak az anyja tanítja) még a görögtől is sokkal régebbről kezdték. (a jejtélyesz kezdetektől, mi ma is ismétlődőn köztünk él)
pijosz (pyros - tűz ó-görögül)
kakasz
kejesz
copposz
Különben szerintem nem kéne egymást ennyire, hogy is mondjam...... izélgetni. :-(((
Kifejezetten barátságosan kértelek benneteket új akármilyen vita nyitására. Ennél világosabban és érthetőbben nem tehettem volna.
Nyiss új akármit akármiről, és otthon leszel. Ha meg ezt sem értenéd meg, nem tudok segíteni. De igazán most már nem is akarok, hisz lementél egy olyan szint alá, ami nehezen tűrhető. Aktív részese vagy két nagy takarításnak, ha rám hallgatsz, nem feszegeted a határokat tovább.
Aki nem ógörög-magyar nyelvi leletekkel jelentkezik, az itt mind off. Mint tudjátok, az offnak meg annyi.
Ezért utolsó lehetőségként azt javaslom, nyissatok egy alternatív nyelvi össztopikot, és ott arról értekezhettek, amiről csak a kedvetek tartja. Mindenki azt másol be, ami a kedve szerinti, és ennyi. Innét meg huss!
Én nem esnék át a ló túloldalára sem, ahogy eleink sem tették. Nem lenne szabad ugyanis "rágörcsölnünk" arra a gondolatmenetre sem, hogy minden szó magyar eredetű.
Nagyon bölcs gondolat Kedves Attip, hisz pont ez az örök vád, melyet Protoindoeurópai, FUráliai....... országokban hívő hozzáértőktől jönnek. (Machiavelli: Vádold meg ellenségedet azzal, amit magad követsz el! Más szemében a szálkat..... Bagoly mondja verébnek, hogy....)
Van a nyelveknek egy alaprétege, ahonnét a neolitikus, civillizációs forradalom elkezdődött. Személyes benyomásom, érzésem, hogy azóta a világ az ég-világon (micsoda kép) semmit sem változott. Avagy éppen a külső hatások miatt megszakadt tudásszerző folyamat a nyelv által folytatódhatott, hogy aztán rövidebb utat befutva megérlelje termését (szerintem most túl messzire mentem, de remélem kimentetek a továbbgondolással).
A nyelv alkalmas-e arra, hogy ne kelljen mindent elölről kezdeni az első ordítástól ?????
Erről fog szólni első Sci-Fi regényem, melyet akkor írok majd meg, ha nyugdíjba vonultam (Úristen még 24 év). Az egy más kérdés, hogy a jelen rendszer jövőbe kivetített képe szerint az már nem lesz.
De ez engem egy chipetnyit csöppnyit sem zavar....
"Miért van az, hogy reflexszerűen azonnal keresik az idegen eredetet minden szónak?"
Kedves Tissaflower!
Ez azért van, mert ezt sulykolják 150 éve. Én nem esnék át a ló túloldalára sem, ahogy eleink sem tették. Nem lenne szabad ugyanis "rágörcsölnünk" arra a gondolatmenetre sem, hogy minden szó magyar eredetű. Ez ugye az "inga effektus".
Sokkal fontosabb szerintem a mindenáron való eredetkutatás helyett a SZÓ jelentésének megértése. Ha tudjuk, mit jelentenek szavaink, akkor egyrészről maguktól is előjönnek az összefüggések, melyek az eredetet is megmutatják, másrészről nyelvünk "erózióját" is megakadályozhatjuk e tudás birtokában. :-)
ÓL, (ó-l azaz óv-hely) fn. tt. ól-t, v. ~at, tb. ~ak, harm. szr. ~a, v. ~ja. Általán kerített hely, épület hová a nagy, vagy apró marhát elzárják, akár azért, hogy el ne széledjenek, akár, hogy a lég viszontagságai, vagy orvok ellen biztosságban legyenek. Innen több vidéken, nevezetesen a gömöri barkóknál, és Baranyában am. a németből lett istáló, pl. ököról, lóól, juhól. Országos divatuak: disznóól, mely, ha lábakon áll, lábasól, vagy hidasól, vagy egyszerüen hidas; tyúkól, lúdól. A juhok, szarvasmarhák, lovak számára való tágasabb zárt, vagy kerített helynek neve: akol. Jobb a teli ól, mint az üres csür. (Km.). Ha e szóban alapfogalomul azt veszszük, hogy az ól a barmok biztosítására szolgál, nevezetesen: hogy az elszéledéstől, a lég viszontagságaitól, vagy az orvok, és ragadozó állatoktól megovassanak: úgy legvalószinübb, hogy gyöke a rosznak eltávolítására vonatkozó ó ige, melyből lett ó-ó, ó-ú, ó-v, ó-l, azaz: óvó hely. Így fejlődtek ki a be, kü, fe, o, i, me, mi gyökökből a bel, kül, fel, oly, ily, mely, mily származékok. Hasonló fogalmi és hangrokonság látszik lenni a latin caveo, cautus, és a caula, cauea között, továbbá talán a hellen άυλη, αυλιον (ól) és αλκεω (óvok, oltalmazok, segítek), αλκτηρ (óvó, oltalmazó, segítő), vagy αλευω, αλεω (távolítok) között is. Csagataj nyelven: ov, és törökül: ev am. ház.
Továbbá az is kiderül, hogy a latin igazán akkor kapcsolódik be, amikor az ógörög αυλη már mai aula jelentéshez áll közelebb. De hát addig azért el kellett jutni. Nem különös, hogy a magyar még őrzi azt a jelentést, ami a szó erdetiét fedi? :-)
Nekem az oskola, iskola, legalább is, amit nem tudomámos alapon (költői képek) maga a szóalak a többi szóhoz kapcsolódva sugall nem más, mint az is-ek-óla, az ós-ok-óla. S-kola ős-ök-óla. Olyan kol(lectív - kollégium) tudásvágyók gyűjtőhelye, ahol ......... a fő szempont az is meg ez is, is, is, is (isi - mint szállongó diák szleng), ós, ós, ós, ős, ős, ős, és, és, és....... escole (spanyol - latin) S a sok-sok is és és, s ó és ős egyetemben vannak valahol. Vagynak, vannak de *öszvetartoznak. Univerzitasz. Na persze lehet falak közé szorítani az iskolát. Az igazi nagy egyetem maga az Univerzum az élet iskolája. Ahol a dolgok közt isek vannak s nem vagyok.
Azt azért elmagyarázhatnátok nekem, hogy miért pont a csángó, s miért nem a magjar?
Ól és all és ha megnézzük az angol szó etimolyológiáját (meglehetősen szegényes - óangol és nincs külső PGmc-n kívüli kap(o)csolat) visszaköszönnek a kol alakok is.
Mi minden befér egy ólba. De nézzük, mit tudunk az ól szóról! (Tanulságos)
1208/1359: "In predio ipsorum quod dicitur yuhol" hn. (OldSz.); 1211: Bureuohul hn. (OklSz.); 1297: Luoul (OklSz.) ......
Megfelelői a törökség minden ágában megtalálhatók (sok lúd disznót győzve disznóvá válik s a nyelv gyöngyeit disznók zabálják fel -szerk. megj.) - A magyarba került török alak *ayul lehetett. Egyes régi magyar adatok még az eredetibb, tehát a y kiesését megelőző, illetőleg közvetlenül követő változatokat tükrözik. (Juhakólba (ágból összeeszkabált) való bolondok, ld. kiemelés a Y-s adattal......??? - szerk. megj.)
Lehet, hogy az én hibám. Félreérthető voltam. :-((
Talán ezt vette Turiul magára:
"CSÁ fiam menj CSAvarogni, de nehogy CSÁVÁba kerülj!"
Pedig annyit szerettem volna kifejezni, hogy a CSÁNGÓ népCSOPORTnév a CSA-,CSÁ-, CSÁNGÓ-, csellengő-, csatangol-, csalingáz-, (el)csavargó-, csángázik-ból született népietimolyológiásan.
OFF:Elnézést mindenkitől. Ez b...i ronda lett, ráadásul a görög betűk is visszaváltoztak. Hogy lehet betenni görög betűket, hogy úgy is maradjanak, ha tudna valaki segíteni.
sakitaz – karámban tartott, anyatejtől elválasztott
sakos - oltalom, védőpajzs
SZAK, fn. tt. szak-ot, harm. szr. ~a. 1) Rész, mely úgy tünik föl elménkben, mintha bizonyos egésztől, vagy több hasonló nemüektől el volna választva, metszve, vágva, szabva stb. Ezen alapfogalom rejlik a szakad, szakaszt, szakgat, szakos, szakócza, szakmány v. szakvány származékokban.
SZAKA, (1), (szak-a) fn. tt. szaká-t. 1) Egyegy elvált rész valamiből,...
SZAKÍTÁS, SZAKITÁS, (szak-ít-ás) fn. tt. szakítás-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Cselekvés, vagy erőszakos hatás, mely által valami szakká tétetik, vagyis két vagy több szakra oszlik, feslik. (Czuczor - Fogarasi)
Vélemény?
A véleményem fenntartom a finnugráló tudós nyelvészek meghatározása ellenére is.
:-))
Nincs külön csángó nyelv.
A csángó szó keletkezése, helyének meghatározása, behatárolása érdekel.
A 'csángó' szó egy speciális járásmódot jelent, amit bocskorban műveltek.
Meg lehet nézni a juhok hátsó lábának csánkját (görbeségét), meg kell nézni a hegyre csánkban kiballagó csángót és azonnal látni lehet mi a csángó és mi a csángálás.
:-)))
Természetesen meg lehet nézni a Czu-Fo szótárt is a témában.
Sáfár István
Még valami. Ettől függetlenül én is kíváncsi vagyok az ógörög- magyar szópárhuzamokra.
Nem igazán tudom, kivel perlekedsz, legfeljebb csak sejthetem.
Írod:
"
Ebből a topikból azért nem kellene CSÍÍÍÍ topiokot CSinálni!:-))))))))"
Garantálhatom neked, hogy itt nem lesz csí topik.
"Varga Csaba ógörög- magyar-csángó szóegyezéiről, nyelvi párhuzamairól szívesen cserélünk véleményt bárkivel, hiszen a topiknyítónak is ez volt a szándéka!"
Igen, a topiknyitónak ma is az a szándéka, hogy felszínre kerüljenek ógörög-magyar szópárhuzamok. Ehhez képest nem kedvelem a kilométeres nyelvészeti bemásolásokat, amelyeknek semmi közük a témához.
Sajnálatos módon a másolók tönkretették a finnugrizmus topikot, majd amikor emiatt a topiknyitó be akarta záratni a vitát, elhajtották. Ez bizony nagy baj, mert a moderáció nem állhat hivatalból a rendzavarók mellé.
