Hajzer László több kérdést is feltett, egyebek mellett olyanokat, amelyeket maga is furcsának tartott: vajon lehet-e házat építeni a Margitszigetre. Vagy a sóstói tavon a szigetre.
Nagy Károly: Meglepett, hogy a sóstói erdőből egy jelentős terület magántulajdonban van. Sosem hallottam róla. Húsz hektárt szerzett meg a tulajdonos a Nemzeti Földalapon keresztül csereberével. Kérdésem: van-e érvényes védelem a sóstói erdőre. Előfordulhat-e, hogy a villa felépítése után a húsz hektárt körbekeríti, és elzárja?
Márföldi istván arra volt kíváncsi: az illető mikor vette meg a területet. Tudott-e arról az önkormányzat, hogy eladják? Miért nem volt kifüggesztve a hivatalban? Miért nem vette meg a város? Milyen a besorolása?
A kérdésekre Veres István főépítész adott választ. Elmondta: 2005-ben csere révén került magántulajdonba a terület, erről tudomásunk nem volt. A csere a magyar állammal történt. Akkor szereztünk róla tudomást, amikor be szerették volna építeni. Védelem alatt még nincs az erdő, de ebben az előterjesztésben bennevan, ez csak önkormányzati védettséget jelent majd. A besorolása szerint most egészségügyi erdő, ahová egyébként lehet lakást is építeni. Az erdőn át (a Fefag bejáratánál) vezet egy dűlőút, ezen keresztül megy a város kótaji vízvezetékhálózata, amelynek szolgalmi jogát a Nyírségvíz Rt. számára még nem jegyezték be, bár már kérte a szolgáltató. Vagy az lesz, hogy a tulajdonos terhére arrébb megépül a vezeték, vagy bejegyzik a szolgalmi jogot, hiszen bármi gond van, a Nyírségvíz számára hozzáférhetővé kell tenni a területet. Szeretné azonban az önkormányzat a területet gazdasági erdőbe átsorolni, mert az egészségügyi erdőben 1, míg a gazdasági erdőben 0,5 százalkékot lehet beépíteni.
Tirpák György: A családi villa építése mekkora erdőterület kiirtását jelenti?
A válasz: maximum kétezer négyzetméter.
Nagy Károly: Igaz-e, hogy ott termálkutat fúrt a tulajdonos? Többen látták a gőzt. Nem sérti-e ez a sóstói fürdő vízkivételét?
Csabai Lászlóné: Amikor megtudtam a cserét, ellenvéleményt tettünk, nem fogadták el - gazdasági erdőből gazdasági erdőbe cserélt. Nagyobb területet kapott a földalap, mint amennyit a tulajdonos kapott érte. Elmentem addig a határig, ameddig el lehetett menni. Nem volt kiírva eladásra, mert nem volt eladás, hanem csere. Kb. fél éve húzom ezt a dolgot, kértem, a kollégák menjenek el addig a határig, ameddig lehet, a képviselő testület pedig döntsön. Tudni kell: a jelenlegi törvények értelmében ez a ház a hozzájárulásunk nélkül is megépülhet. Csak nem családi ház lesz, hanem üdülő. Kicsit rosszabb helyzetben, mert a vízvezeték miatt az építési terület kicsit arrébb kerül. Egyik esetben üdülési, másik esetben luxusadót kell fizetni.
Kérdés tehát: amit úgy tűnik, nem tudunk megakadályozni, fordítjuk-e abban a helyzetbe, hogy ez a városnak hasznot hozzon. Nem örülök a dolognak, úgy gonmdolom, rosszat tett, magának is rosszat tett a vállalkozó. De jobb, hogy nyilvánosságra került, minthogy suttyomban térténjen bármiféle lépés. Szíve szerint szavazzon mindenki.
Elhangzott az is: a tízmillió forintot, amit a vállalkozó ad, Sóstó központjának fejlesztésére, pályázati önerőnek szeretnék felhasználni.
Márföldi István: mezőgazdasági terület esetében tulajdonosváltáskor van-e kifüggesztési kötelezettség vagy sem? Erre kérek határozott választ. Gazdasági erdővé való nyilvánítása mit jelent majd. Ha egy gazdaságivá nylvánított erdőt a tulajdonos máshol pótol akkor utána arra használja, amire akarja? Szerintem ha védeni akarjuk az erdőt, nem egészen jó kategória.
Vinnai Győző: Polgármester asszony azt mondta, szíve szerint szavazzon mindenki. Ezért kérem a név szerinti szavazást. Tisztelettel arra kérjük képviselőtársainkat is, hogy támogassák ezt a javaslatot.
Hajzer László: A tókuckóban szerettük volna rendőr szakközépiskolának megvenni, még az első ciklusban. Mádi László polgármester akkor azt mondta: barátok maradunk, de rendőrcsizma nem való a Blaha Lujza sétányra. Az erkölcsnek jelentősége van. A sóstói erdőbe nem való néhány dolog. Nyíregyháza szépségét a sóstói erdő adja. Ha megengedjük azt, hogy ranchok, helikopter-leszállók épüljenek, akkor ez sérül.
Semmi bajom a polgárral, aki így jár el, a saját érdekében teszi. Nem bánnám persze, ha idetelepítené a cégeit, és itt fizetne adót. A sóstói erdő nem erre a célra való. Onnantól kezdve a fiatalok már nem tudnak sétálni az erdőben. Nem lehet a terasztól száz méterre családi házat és helikopterleszállót építeni. A polgár nem tehet erről, de az ÁPV Rt. és a magyar állam igen. Ez egy méltatlan állapot.
Lengyel Károly: Ebben az országban egy rendszerváltásra szavaztunk, kapitalizmus van. Roppant laikus emberként, a fiatal generáció tagjaként azt gondolom: embereknek joguk van meggazdagodni ebben az országban, a normálisnál nagyobb, luxusvillákat építeni. Egyezségre kell jutnunk a tulajdonossal, hogy a sóstói erdőt meg tudjuk védeni.
Jánócsik Csaba: a városfejlesztési bizottság döntését nem szoktam magyarázni. Most megosztott volt a társaság. Ha nem támogatjuk a főépítész javaslatát, magunkat hozzuk még nehezebb helyzetbe.
Márföldi istván: Az adóra vonatkozóan Hajzer lászló megadta a választ.
|
