Közben utánanéztünk, 15 napon belül kellett volna válaszolniuk. Ment a levél a PSzÁF-nek, de csak a panaszkezelési eljárást firtattuk, az üggyel a gazdasági versenyhivatalhoz fogunk fordulni, a PSzÁF-fel kapcsolatos rossz tapasztalataink miatt.
Itt pedig egy érdekes cikk, végre-végre, mozdulni látszik valami: http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/09/24/pert_nyert_egy_devizahiteles_a_bankkal_szemben/
ELGONDOLTAT! A T.v.-ben hallottam ,hogy míg más országokban csökkentek a hitelkamatok nálunk azért nem mert azok helyett is fizetünk akik nem tudnak törleszteni,de ha helyettük mi kifizetjük a részletet akkor ők ,hogy kerülnek utcára? Ez után nem néz senki?-miért lehet ezt megtenni? aki tudja válaszoljon pl.egy jó ügyvéd
Sajna a PSZÁF-nél mi is ezt tapasztaltuk, ezért nem is próbálkozunk most velük. Volt olyan panaszunk, amire először csuklóból azt válaszolták, h a banknak van igaza és pénz ellenében fellebbezhetünk. Fellebbeztünk pénz nélkül, mert teljesen egyértelmű volt az igazunk, 6 hónapot(!!!) ültek rajta, aztán kaptunk egy választ, ami szerint mégis nekünk van igazunk és a bank adatkezelési hibát vétett, de hatáskör hiányában további lépések nem lehetségesek, perelhetünk polgári úton, ha nem tetszik valami.
Tudnék konkrét példát vállalati devizahitelre, ami mögött van vételi jogról szóló szerződés vállalati vagyontárgyakra, de nem akarok ebben IRL-kedni. Ezenkívül konkrét lakossági autóhitelnél is tudok vételi jog kikötéséről, amivel 15 napos késedelem esetén élhet a hitelező. Ezenkívül általános információként értesültem arról, hogy az utóbbi évek lakáshiteleinél általában kikötötték a bankok a vételi jogot. Az én 2003-as forintalapú lakáshitelemnél még nincs ilyen, ott rendes végrehajtási útról lemondás sincs.
"kicsit piszkáltuk"
Ezek szerint PSZÁF-os vagy? Ezt nem kekeckedésből kérdezem, nem akarok ilyen alapon nekedtámadni, hogy "na most megfogtuk", de ha igen, akkor kicsit furcsállom, hogy felügyeleti szervet képviselve az az attitűdöd, hogy csuklóból véded a felügyelteket. Ebben egy tipikus magyar attitűd köszön vissza.
Megmondom őszintén, eleve nem látom, hogy felügyeleti szervként viselkedne a PSZÁF (ahogy sok más felügyeleti szerv Mo-n). Inkább banki érdekvédelmi szervezetként lépett fel a PSZÁF az utóbbi időben. Ilyet pedig irdatlan luxus közpénzből fenntartani.
A munkaképtelenné válás nem vis maior és ahogy írtad is, erre remek biztosítások köthetők, a mi hitelszerződésünknek is része jópár ilyen jellegű biztosítás.
Vis major a háború, a természeti csapás (bár erre is biztosítva van a ház, azt hiszem, ez kötelező is), és pl egy (mostaninál azért súlyosabb) világválság.
Ugye nem gondolod, hogy Gipsz Jakab elment Amerikába ingatlanlufit pukkasztani csak azért, hogy kirobbanjon a válság és neki ne kelljen majd hitelt törlesztenie.
A vis maior kezelése pedig nem "elnézőség" kérdése, hanem egy pontosan definiált terminus technicus és le vagyon írva a hitelszerződésben, hogy mi a teendő, ha bekövetkezik.
Az újabb szerződésekben kiiktatták a peres, illetve végrehajtási utat, és vételi jogot köt ki a bank (az én forintalapúmnál ilyen rendelkezések nincsenek).
Ha tudsz konkrét példát erre, írd már meg a bank nevét, légy szíves. Az MKB is elkezdte ugyanis ezt a szívózást, de kicsit piszkáltuk, és leállt vele az esetek egy részében legalábbis.
Az emberek itt carry tradelnek a devizákkal, úgyhogy itt fokozottan igaz. 10 százalék alatti CHF- és EUR-hitel kamatok állnak szemben most is 10 százalék fölötti akciós forintbetéttel. Itt Mo-n úgy lettek a kamatok belőve, hogy matematikailag már évek óta nem éri meg kp-ből lakást venni.
Az valszeg nem bank volt, amelyiket a médiában lehoztak, hanem jelzáloghitelező. Az ilyen cégek BAR-listásoknak, nullás APEH-igazolással nem rendelkezőknek meg más, jobb helyeken hitelképteleneknek adtak többnyire hitelt jó drágán, és jelzálog helyett opcionális vételi jogot jegyeztek be a lakásokra, ezért megy ilyen gyorsan a kilakoltatás. Jelzáloggal nem így menne, meg a bankok nem is nagyon forszírozzák. Itt Mo-n nem divat az ilyesmi, de más országban pár hét után kidobnak bárkit a lakásából, ha nem fizeti a hitelt.
A vis maiorról meg annyit: valameddig elnéző az ember, hogy tartoznak neki, mert "vis maior" van, de azt te sem gondolhatod komolyan, hogy a banknak le kell nyelnie, hogy valaki felvett 10 milla hitelt, abból visszafizetett fél év alatt vagy 200 ezret, majd elment pl. rokkantnak (önhibáján kívül vagy belül, mert ez Magyarország), és akkor a bank nyelje le a veszteséget, engedje el a tartozást.
Léteznek Magyarországon biztosítások ilyen esetekre, amelyek rokkantság esetén kifizetik a hitelt a banknak, munkanélküliség esetén törlesztenek fél évig- egy évig az adós helyett, tessék ilyeneket kötni, ezzel élni. Nem lenne jó üzenete annak, ha azok, akik előre gondolkoztak, felelősen viselkedtek, és fizették az ilyen biztosításaikat, fölöslegesen tették volna mindezt, mert azok, akik erre nem gondoltak, ügyvédileg széttépetik a hitelszerződést, és megkapják ugyanezt.
A vis maiornak nem fogalmi eleme a rövid lefutási idő - csupán olyan körülményt jelent, amelynek a kialakulására, lefolyására, időtartamára az egyénnek (szerződés feleinek) nincs ráhatása. Egyébként a szerződéskötéskori állapothoz képest jelentősen megváltozott gazdasági-pénzpiaci-foglalkoztatási körülmények jelentik itt a vis maiort, nem egyéni akaraton alapuló elhelyezkedési hajlandóság pl. munkanélkülivé válás esetén.
Egyelőre szűkebb környezetemben nem tudok kilakoltatásról vagy aközeli helyzetről, de a médiából megismerhető esetek némelyikénél szó sincs féléves-éves huzavonáról. Az újabb szerződésekben kiiktatták a peres, illetve végrehajtási utat, és vételi jogot köt ki a bank (az én forintalapúmnál ilyen rendelkezések nincsenek). Innentől jönnek a tisztességtelen intézkedések.
Ez kizárólag akkor igaz, ha a hitelkamatok és a betéti kamatok rátája egyenlő, és ha azt feltételezzük, hogy a hitelfelvevő kizárólag bankbetétben helyezi el a megtakarításait. Amúgy pedig egyszerűen nem igaz - főleg nem egy olyan országban, ami a világ élvonalában van a hitel- és a betéti kamatok közötti kamatrés mértékében. Persze van pozitív kivétel is, pl. aki az adósságszolgálat összegének csökkenését a hitelkamatnál magasabb profitrátájú vállalkozásba, befektetésbe stb. fekteti - de az átlagember egyelőre nem ez a kategória.
Ezért van az, hogy alig létezik ember, aki értené a polgári jog alapelveinek, vagy pl. a clausularebus sic stantibus elvének és a vis maior fogalmának lényegét,
A nem fizető adósok hitelszerződésének felmondása cca. fél év levelezés, könyörgés, törlesztőrészlet-könnyítés stb. után szvsz egyik kategóriába sem tartozik bele. Itt Magyarországon nem úgy megy, mint Ausztriában, hogy megcsúszol egyszer a fizetéssel, és már hajítanak is kifelé a lakásodból, itt kb. fél-egy évig megy a huzavona. Ha valaki ennyi idő alatt nem bír talpra állni, az már nem vis maior, hanem tartós állapot.
"Ez szvsz lényegtelen. Ha te nem kéred, nem fog könnyíteni. Ők csak szóltak, hogy ott a lehetőség"
Te tényleg ennyire nem érted?
Jó, vonatkoztassunk el a bankoktól. Belöksz egy embert az erős sodrású folyóba, aztán utánadobsz egy mentőövet. Ha tud úszni az árral szemben, oldja meg, ha nem, kapaszkodjon az övbe és jó pénzért kihúzod. Akkor Te most tisztességes vagy, mert felajánlod, hogy megmented??
Ha megállná a helyét az érvelésed, akkor ugyanazon bankok vállalati CHF-hiteleinél is nőtt volna a kamat, ám az csökkent. Az általam ismert tények (nem adok ki IRL-adatokat) alapján nagyon gyenge az az érvrendszer, amivel próbálkoztok...
Az a baj, hogy a fiatalabb generációkat is úgy szocializálják, illetve mossák át az agyukat a zömmel neomarxista felsőoktatási intézmények, mintha még ma is az '50-es években lennénk. Ezért van az, hogy alig létezik ember, aki értené a polgári jog alapelveinek, vagy pl. a clausularebus sic stantibus elvének és a vis maior fogalmának lényegét, ami nem elméleti érzelgősködés, ahogy valaki írta egy topicban, hanem konkrétan a hatályos jog része. Az óriási hiba, hogy ezeket a jogalkalmazás során nem veszik figyelembe - ezt a gyakorlatot és szokásjogot kellene most áttörni.
Te döbbenetesen elfogult vagy, amit persze részben meg tudok érteni, ha banki alkalmazott, hitelközvetítő, vagy bankot képviselő ügyvédi irodai alkalmazott vagy (akkor már kevésbé, ha csak egy küldetéstudatosan kisember-ellenes neomarxista, kibickedő sznob vagy - akik egyébként döbbenetes módon burjánzanak ezen a fórumon). A jelenlegi magyarországi helyzet rég nem arról szól, mint ami a te fejedben összeállt tényállás, ami szerint adottak a decens, okos, szép banki vezetők és decens, okos, szép betétesek, és velük szemben a csúnya, műveletlen, büdös adósok.
Én a saját szememmel látom, hogy hogy viselkedik egy vállalati CHF-hitel. Na most, ha van valós devizaművelet a CHF-alapú forinthitelek mögött, akkor ezeknek a lakossági hiteleknek pontosan ugyanúgy kellene viselkedniük, mint a vállalati CHF-hiteleknek, amiknél már az év első kamatperiódusában figyelembe vették a kamatcsökkenést. Egy dolog indokolná, hogy ez ne így legyen: ha nincs valós devizaművelet ezek mögött, illetve ha csak részben finanszírozzák ezeket a hiteleket devizaforrásokból - ahogy sokan állítják (én egyelőre nem tartozom közéjük). Ez viszont az árfolyamkülönbözettel kapcsolatban vet fel érdekes kérdéseket.
Elismétlem a problémánk lényegét: a bank először teljesen indokolatlanul megemeli a kamatot, aztán 2 héttel később felajánlja a futamidő meghosszabbítását.
Akkor a konkrét kérdéseim:
1. Miért emel a bank kamatot, amikor a jelenlegi gazdasági-pénzügyi helyzet ezt egyáltalán nem indokolja?
2. Miért kizárólag telefonon tesz ajánlatot a könnyítésre?
3. Ki fogad velem arra, hogy ha elfogadnánk az ajánlatot, akkor ez lepapírozva úgy nézne ki, hogy mi kértünk valamiféle könnyítést és a bank ezt találta ki a megmentésünkre?
Mondjuk, ez a csürhe addig szimpatikus volt, amíg a saját kintlévőségeit hajtotta be, szedte szét a nem fizető beruházóknál az ingatlant. De most, hogy a hitelező ellen lépnek fel, és a nemfizető adóst védik, elvesztették minden hitelességüket.
Csodálatos, csinálnak egy feketlistát a bankokról, amelyen elvárják, hogy az adós fizesse vissza a hitelt. Még jobb lenne, ha azokról is csinálnának, amelyek nem várják el, hogy visszafizessék, megyek oda egyből kölcsönkérni :)
Halkan megjegyzem, én betétesként az utóbbiba nem viszem a pénzem, az biztos, csak a feketelistásba.
VÉSZ után GYŐZ MOZGALOM
1450 Budapest, Postafiók 201.
e-mail: veszutangyoz@gmail.com
Elnök Tel.: 06 70 9431-777
06 70 397-0747
A HADÜZENETET ELFOGADTUK, BEÁLLT A HÁBORÚS ÁLLAPOT A BANKOKKAL
- ULTIMÁTUM A BANKSZFÉRÁNAK -
„Ha minket holnap kilakoltatnak, a 12 éves kislányommal együtt öngyilkos leszek” – mondta nekem 2009. július 15-én délelőtt a telefonban zokogva egy kaposvári fiatalasszony. „Ne gondoljon ilyenre, a kislányát fel kell nevelnie!” – próbáltam nyugtatni, nem valami odaillő válasszal. „Így nem lehet felnevelni, itt vége az életnek, vége a világnak.” – zokogta tovább. „A végrehajtó megfenyegetett: ha nem tudom bizonyítani, hogy valahova el tudunk menni lakni, elveteti tőlem a kislányomat. Márpedig higgye el, hogy tényleg nincs hova mennünk.” Elbúcsúztam tőle nyugtalan szívvel: „Nyugodjon meg, mindent megteszünk, amit lehet.”
A fiatalasszony testvére vett fel hitelt a banktól, így került jelzálog a család által 28 éve lakott lakásra, amely egyébként a nagymama nevén volt. A fiatalember állásvesztés miatt fizetésképtelenné vált, de a testvére, egy a bank által érkeztetett levélben felajánlotta a hiteltörlesztés folytatását. A bank nem válaszolt, majd közölte a hitelszerződés felmondását, az árverezést. A lakást egy ingatlanüzlettel foglalkozó budapesti cég vette meg, és ez a cég kérte a család (nagymama-lánya-kislányunokája) kilakoltatását. Ezek az ingatlanfelvásárlásra szakosodott cégek azért jutnak potom áron a lakásokhoz, házakhoz, mert azok lakottak. Ugyanakkor vérlázító helyzet, hogy a közhatalom karhatalmi segítséget ad ahhoz, hogy azonnal „lakatlanná” tehessék ezek a cégek és emberek a mások tönkretétele árán felvásárolt ingatlanokat.
A bankkal nem tudtam érintkezésbe lépni, mert a banki ügyintézők rejtőzködve szerepelnek.
A végrehajtóval beszéltem, majd a kilakoltatást kérő ingatlanos céggel. Ez utóbbival szóban és írásban közöltem, hogy a VÉSZ csapatai a céget is és a vezetőit is ki fogják lakoltatni, ha meg merészelik kisérelni az elárvult kis kaposvári család kilakoltatását. A VÉSZ kaposvári vezetőjével beszéltem, aki szabadságát megszakítva azonnal felajánlotta a segítségét, s érintkezésbe lépett a fiatalasszonnyal, aki legközelebbi telefonjában már sokkal nyugodtabb volt, megérezte, hogy nincsenek egyedül. Az ingatlanos cég fellépésünk nyomán visszalépett a kilakoltatástól, s a koraesti telefonjában a fiatalasszony már örömében sírt: nem lesz kilakoltatás, két hetet kaptak haladékként, s a kaposvári önkormányzat is segítséget ígért (ebben a VÉSZ helyi vezetője is közbenjárt).
Ezúttal a tragédia elmaradt. De hány esetben nem marad el? Dolgos, vétlen családoknak kell kollektív öngyilkosságra gondolniuk, mert önhibájukon kívül bekövetkezett fizetésképtelenségük miatt elveszíthetik jogszerűen elfoglalt egyetlen otthonukat. Ez a veszély több százezer magyar családot fenyeget.
A bankszféra hadat üzent a magyar társadalomnak, pusztító, rablógyilkos háborút folytat ellene, az ellen a közösség ellen, amelyikből a haszna származik. Elviselhetetlen, hogy nincs, aki válaszoljon a hadüzenetre.
A végrehajtói szervezet és a rendőrség akaratlanul is közvetlen cinkosa a magyar társadalom tönkretételére irányuló merényletnek. Mert hiába mondja nekünk az összes rendőr, a tábornoktól az utcai rendőrig, hogy magánemberként együtt érez a kisemmizett családokkal, ha rendőrségként viszont a rablógyilkosok oldalán szerepel.
A közhatalom nem a banki rablógyilkosok kezét akarja lefogni, hanem az ellenük védekezőket igyekszik lebénítani.
A végrehajtók, a rendőrök, s a közhatalom más szereplői a „törvényesség” védelmére hivatkoznak.
Csakhogy nemzetközi bírói fórumok, közvetlenül a náci főbűnösök perei kapcsán, de általános érvénnyel kimondták, hogy ha az emberi moralitás értékei és az írott jog szabályai olyan módon ütköznek, hogy az írott jog az emberiesség elleni cselekményre kényszerítenék a személyiséget, akár közhatalmi szereplőként is, akkor köteles megtagadni az embertelenség végrehajtását, mert az emberi személyiség lelkiismeretében működő morális igazság nagyobb erő, mint az írott jog. Ha nem tagadja meg, büntethetővé válik. Ez az elv teremtette meg a 20. század „törvényesen” végrehajtott gaztetteinek a büntethetőségét.
Az analógia nem erőltetett. Mert ha végrehajtók közreműködésével, rendőri segédlettel, vétlen családok sokaságát meg lehet fosztani jogszerűen elfoglalt egyetlen otthonuktól; ezzel kilátástalan, kétségbeejtő helyzetbe lehet őket taszítani, sőt akár öngyilkosságba is lehet őket hajszolni; ha gyermekek százezreit a fizikai és lelki betegségeket determináló életvitelbe lehet kényszeríteni, vagy állami gondozásba véve őket bukdácsoló, keserves életútra kárhoztatni, - mindezt bizonyos rétegek mérhetetlen gazdagodása érdekében, „törvényesen” végrehajtva -, akkor belátható, hogy például a „törvényes” holokauszt és a „törvényes” kilakoltatások között csak stílusbeli és fokozatbeli különbség van.
Vagyis minden közhatalmi szereplőnek kötelessége lenne az embertelenség végrehajtásának megtagadása!
Ezzel szemben mi az, ami történik?
A kormány körüludvarolja a bankokat, hogy változtassanak politikájukon. Kérésének „nyomatékosítása” érdekében a magyar társadalom terhére felvett IMF-hitelből százmilliárdokat adott át a bankoknak (ez a történet is megérdemli a figyelmet!). Mégsincs változás. A politikai pártok (mostmár az összes) szintén körüludvarolják a bankokat, hogy fejezzék be az árverezéseket és a kilakoltatásokat, a civil szervezetek tiltakoznak a bankok hazugságai, csalása és rablógyilkos magatartása ellen, a sajtó tele van a témában írt cikkekkel, véleményekkel – s valójában nem történik semmi, annak ellenére, hogy az Országgyűlés elfogadott egy törvényt a hitelesek védelmében.
2009 nyarára a bankoknak a magyar társadalom ellen folytatott háborúja kritikus ponthoz ért, úgy, hogy a társadalom részéről nincs védelem, nincs adekvát válasz a háborús helyzetre. Az egyes esetekben történő fellépés már nem elegendő, olyan nagy a száma az árverezési és kilakoltatási kísérleteknek. A baj okára kell mostmár figyelni, és gyorsan cselekedni, mert minden nap újabb százak és ezrek kerülhetnek halálos veszélybe.
A VÉSZ-ből kinőtt társadalmi mozgalom, amelynek neve „VÉSZ után GYŐZ”, kinyilvánítja, hogy a magyar társadalom nevében elfogadja a bankok hadüzenetét, s háborúban lévőnek tekinti magát a bankokkal, a magyar társadalom védelmében.
A háborús helyzetnek megfelelően a következő ultimátumot küldjük a bankoknak és szövetségeseiknek:
1. Az összes Magyarországon működő kereskedelmi bank, pénzintézet, pénzügyi vállalkozás
a./ azonnal állítson le minden árverezést és kilakoltatást az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált hitelesek jogszerűen elfoglalt egyetlen otthonával kapcsolatban;
b./ az eddig végrehajtott árverezések és kilakoltatások tekintetében az a./ pontban szereplő esetekre vonatkozóan, azonnal kezdje meg az érdemi lépéseket az árverezés, kilakoltatás előtti helyzet visszaállítására;
c./ 2009. július 31-ig hirdessen árverezési és kilakoltatási moratóriumot. Ennek a moratóriumnak az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált hitelesek jogszerűen elfoglalt egyetlen otthonára kell kiterjednie.
2. Azok a bankok, amelyek nem hajtják végre az 1. pontban rögzített feltételeket, felkerülnek a Mozgalom feketelistájára.
3. A Mozgalom szakértői folyamatosan figyelik és vizsgálják a feketelistán lévő bankok magatartását.
4. Azt a bankot, amelyik a legfondorlatosabban, a legtöbb hazugsággal és csalással, a legtöbb embert és családot tette tönkre, a Mozgalom megsemmisíti. Ez úgy fog lezajlani, hogy embernek bántódása nem esik, de országos jellegű lesz. Garantáljuk, hogy ez a bank nemcsak Magyarországon semmisül meg, hanem világviszonylatban is.
5. Ennek a banknak a nevét a döntő pillanatban nyilvánosságra hozzuk, hogy a betétesek időben ki tudják venni a pénzüket.
6. Amennyiben a bankok ezt követően sem teljesítik az 1. pontban rögzített feltételeket, és nem hirdetnek árverezési és kilakoltatási moratóriumot az 1.a./ pontban rögzített tartalommal, a többi bank megsemmisítése is egymás után bekövetkezik.
7. Fellépésünk nem veszélyezteti, hanem gyógyítja a pénzügyi rendszert. A jelenlegi bankok visszautasítják a morális-emberiességi szempontokat pénzügyek területén, ám saját immoralitásuk ellen nincs semmi kifogásuk. A vitának vége, cselekedni kell, s a gátlástalan, hazug rablógyilkosokat el kell űzni azokból a pozíciókból, ahonnan árthatnak. A megsemmisült bankok funkcióját átveszik majd a takarékszövetkezetek és az újonnan létrejövő morális bankok, amelyek tudják, hogy a bankok-betétesek-hitelesek struktúrája szoros szociális, egymás iránt felelősséget hordozó közösséget alkot, s a bankok működésének nem a lehető legtöbb ember és vállalkozás, sőt az egész társadalom lerablása a célja, hanem a közjót szolgáló reálgazdaság és a háztartások életműködésének szolgálata.
Legyen tisztában azzal a bankszféra éppenúgy, mint a közhatalom jogalkotó politikai osztálya és jogalkalmazó végrehajtó osztálya, hogy a mai naptól a magyar társadalom az emberiesség elleni bűncselekménynek tekinti az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált hitelesek jogszerűen elfoglalt egyetlen otthonának elárverezését, s az ilyen hitelesek kilakoltatását. Tekintettel a halálos áldozatok nagy számára, nemzetközi bírói fórumokon fogjuk kezdeményezni azok ellen a közhatalmi szereplők ellen a büntetőeljárás megindítását, akik ebben a tömeges rablógyilkosságban bármilyen módon, aktívan, vagy passzívan közreműködnek. Nem fogjuk eltűrni a magyar nép elleni „holokausztot”, s a közhatalom emberei is meg fogják kapni e gaztettért a büntetést.
Reméljük, cselekvésünk jeladás lesz a nemzetközi pénzhatalom hálójában vergődő népeknek, hogy emeljék fel fejüket, szembesítsék a szipolyozókat a valóságos erőviszonyokkal, és az emberi moralitás igazságaival összhangban működő pénzügyi rendszert alkossák meg. Mindenkinek ez a valóságos érdeke, akiben felelősség és érzékeny lelkiismeret él, s akinek nem közömbös, hogy az eljövendő nemzedékek milyen életet fognak élni.
Budapest, 2009. július 17.
Éliás Ádám, a VÉSZ és a Mozgalom elnöke
>a bankok az összes pénzüket betolták a jegybankokba, az EKB-be az akkori 4,25, az SNB-be 2,75 százalékos kamatra. A jegybankok látták, hogy ez gáz, ezért levitték nulla környékére a kamatot, hogy a bankok vigyék a picsába a pénzüket, ki a gazdaságba
Ugyanis nemzetközi tendencia a pénzügyi válság kirobbanása óta a szándékos, tudatos kamatszintcsökkentés a nyugati jegybankok részéről, így a nagyon alacsony kamatszint jellemző a bankközi piacokon is.
Ennek is megvolt az oka. A Lehman bedőlt, az AIG kis híján bedőlt, a bankok az összes pénzüket betolták a jegybankokba, az EKB-be az akkori 4,25, az SNB-be 2,75 százalékos kamatra. A jegybankok látták, hogy ez gáz, ezért levitték nulla környékére a kamatot, hogy a bankok vigyék a picsába a pénzüket, ki a gazdaságba. A bankok viszont nm vitték, hiába volt nulla a kamat a jegybanknál meg az amerikai államkötvényeknél, abba tették a pénzt. A bankközi hitelezés a nullás kamatok ellenére sem működött, és a bankközi kamatok sem süllyedtek mélyre.
A híres libort pedig már nagyon sokszor megtámadták, hogy kamu adat. Asszem 16 brit nagybank referenciakamata, de nagyon sok bank, Citigroup szintűek kritizálták már, hogy azon a szinten nem lehet a bankközi piacon forráshoz jutni, a valódi bankközi kamatok sokkal magasabbak. A brit bankszövetség tavaly is meg korábban is többször hozzáfogott már, hogy rendet tegyen ezen a téren, nem tudom, milyen sikerrel.
A bankok kockázati felára és az országé nem ugyanaz. Magyarországé csökken, a bankoké viszont nőtt nemrég. Két napos hír:
Persze, hogy nem tesz szívességet. Szeretne minél kevesebb céltartalékot, minél kevesebb bedőlő hitelt, azért ajánl fel ilyen könnyítést.
De neked nem kötelező elfogadni ezt az ajánlatot, így pusztán azért, mert felhívott, és ajánlott neked egy futamidő-hosszabbítást, nem vádolhatod erőfölénnyel való visszaéléssel.
Ha alacsonyabb részletet szeretnél fizetni, akkor könnyítés. Jelenértéken számolva tökmindegy, meddig fizeted a hitelt, de relatíve gyenge forintnál jobban jársz, ha kevesebbet törlesztesz, erősnél jobban jársz, ha többet.
