"...a huncut, és írásrendszerek kiötlésében jól ismerten kedvüket lelő humanisták kora előttről nincsenek egyértelműen a magyarhoz köthető rovásírásos leletek."
Persze, a te magyar humanistáid huncut jókedvükben képesek voltak kitalálni (kik voltak ezek, ha szabad érdeklődnöm?) egy komplett írásrendszert és ez annyira sikeredett nekik, oly mértékben sikerült az amúgy a betűjelek iránt nem nagyon érdeklődő „egyszerű” nép körében elterjeszteniük, hogy az élt is lehetőséggel, és nosza, e számára teljesen új és ismeretlen írásjeleket el is kezdte azonnal vésni, faragni kőbe, fába...
A botnaptár korát, ha nem vetted volna észre, a XIII. szd-ra adatolják, tehát jó kétszáz évvel korábbira a XV. szd-i humanistáid koránál...
Ui: neked lehet, hogy be tudnak adni ilyen és ehhez hasonló "humanista" meséket, de én az efféléket kötve hiszem. Egy teljesen új jelekből álló írásrendszert szabályokkal, nem olyan könnyen lehet megalkotni és azt még el is terjeszteni. Gondolj csak arra, hogy a latin írásjelekkel is milyen hosszú ideig "kínlódott" a nyelvünk...
Hamis és megalapozatlan feltételezések alapján tett irreleváns állítás.
Először is, nem én lelkendeztem ezen az ökörségen, hanem barka olvasótárs, valamint az úgynevezett nemzeti oldal zászlóshajója. Alapvetően pedig a Friedrich házaspár, egyéb nacionálezoterikus libák és ökrök mellett.
Mindent összevetve jóval kevesebb időt és energiát fordítottam az ügyre, mint ők, épp csak egy picivel többet, mint amennyit megérdemel.
Úgyhogy nincs alap aarra, hogy az alternatív örömökről szóló kérdés velem szemben merüljön fel, sem annak a vélelmezésére, hogy énnekem ne lennének más örömeim.
Vannak más örömeim, mind személyes, mind szakmai, mind, hogy úgy mondjam, közéleti örömök, ezek elsőbbjeihez semmi közöd, a közéletiekről meg rendre beszámolok - persze bánataim mellett, hiszen nem eufórikus nirvána azért ez a dolgos, érzelmileg egyensúlyban lévő és sikeresnek, de egyben harmonikusnak is mondható, alapjában tisztes örömök kitöltötte élet sem - ha éppen egyéb örömeim mellett erre is jut időm.
Ezzel vissza is adnám a rovatot a - pillanatnyilag még csak létében sem s egyetlen egyértelmű bizonyítékkal sem alátámasztott - honfoglaláskori magyar rovásírásnak.
Dehogy szar, emelni fogja a magyarok komolyan vehetőségét a tény, hogy két ilyen jeles kutató, mint Fridrich Klára és a férje a még a bizarr tréfamester felfedező szerint se feltárt, csak szonárral vagy mivel "detektált" és amúgy meg fullgagyi médiahekk piramisokban távlátással képesek magyar rovásírással írt feliratokat találni.
Ez nagy dolog és fontos a nemzeti önbecsülésünk szempontjából. Minden ilyen dologtól büszkébbnek érzeheti magát a magyar.
Csak az a kis baj van a dologban, hogy a Badacsony hegy koporsójában eltemetett óriás viszont, akit Traian Vasilescu alternatív régész interjúvolt meg egy kémlelőnyíláson ledugott diktafon segítségével, feszt csak románul hajlandó megszólalni, és nem tágít attól az álláspontjától, hogy személyesen látta, amint a Kárpát-medencét Decebal és Burebista örökül kapta az anyafakastól.
Igaz, hogy nem rovásírással írtam a hozzászólásomat, tehát van mentséged arra, hogy nem olvastad el vagy nem érted, amit írtam, azaz azt, hogy a huncut, és írásrendszerek kiötlésében jól ismerten kedvüket lelő humanisták kora előttről nincsenek egyértelműen a magyarhoz köthető rovásírásos leletek.
Az általad felsoroltakat természetesen jól ismerem, ezek egyike sem megy a XV. szdnál régebbe elé vissza. A nikolsburgi ábécét, az összkép alapján, én egyébként jellegzetesen humanista konstrukciós játéknak tartom, afféle, a korra nagyon jellemző, ma azt mondnánk, posztmodern ötletnek valóság és fikció között, amely valószínűleg néhány korábban látott jel kiegészítése tipikusan a korra jellemző, ligatúrás "ábácévé", lásd még ugyanazon a lapon a héber betűkkel való hasonló játszadozást.
Ez persze kizárólag a személyes véleményem, és nem tulajdonítok neki semmilyen általánosabb érvényességet.
És persze semmi nem zárja ki, hogy a magyaroknak is lett légyen valamilyen, a többi nép jól dokumentált rúna- vagy rovásírására emlékeztető, talán azokénál nem szegényesebb írásmódja, csak éppen ebből egyértelműen semmi nincs leletekkel alátámasztva a XV szd előttről.
De az egész kérdéskört természetesen méltatlanná szennyezi az a fajta sovén kreténség, ami belengi, az a szorongó kisebbrendűségi érzést kompenzáló, semmivel meg nem elégedő nevetséges kivagyiság, ami mindjárt az ősnyelv isteni újját vagy a sumérokat vagy egyenesen a világteremtés titkos kódját próbálná meg idehalandzsázni.
És ebbe a közegbe illik a visokói piramisokról érkező nagyszerű, a magyarok komolyan vehetőségét sajnálatosan illusztráló híradás is, visokói piramisok ugyanis nincsenek, fake hoax, még a bizar, a majákat ufóantennaigazítókként leíró bizarr bosnyák-amerikai figura is csak annyit mond, hogy az érintett dombok üregesek, mert megmérte a visszaverőképességüket és effélék, de akármit mond is, ha esetleg ebben tévednék, abban nem tévedek, hogy az egész sokszorosan igazoltan egy hülye médiahekk.
"Rovásírás amúgy persze, valódi, és nagyszámú lelettel igazolt, rengeteg van a világban, csak éppen nem magyar..."
Eltekintve attól, hogy az általam bemásolt cikk igaz-e vagy sem, legalább ne beszélnél ostobaságokat! Ugyanis azt kijelenteni, hogy mincs magyar rovásírás, nagyfokú tájékozatlanságra vall!
A teljesség igénye nélkül felsorolnék neked néhány magyar rovásírásos emléket.
1. Nikolsburgi székely-magyar rovásírásos abc. Kora: az 1400-as évekre tehető.
2. Konstantinápolyi rovásírásos emlék 1515-ből.
3. Telegdi János 1589-ből származó rovásírásos nyelvtankönyve a "Rudimenta".
4. Egy, a feltételezések szerint, XIII. szd-i eredetű botnaptár, rovásnaptár másolata, amelyet 1690-ben Marsigli olasz hadmérnök másolt le. A másolat eredetijét ma Bolognában őrzik.
Jó hír, hogy végre a már korábban is aggályos és szigorúan tudományos forráskritikájukról és önkritikájukról híres ősmagyarságkutatók kiléptek a nemzetközi porndra azzal az Osmanagichhal, aki korábban már extrém módon hájpolta a maya nemzeti önbecsülést, azzal, hogy "“ It is my theory that the Maya should be considered watchmakers of the cosmos whose mission it is to adjust the Earthly frequency and bring it into accordance with the vibrations of our Sun... Their ancestors, the civilizations of Atlantis and Lemuria, erected the first temples on energy potent points of the Planet. Their most important function was to serve as a gateway to other worlds and dimensions."
A neves és szavahihető magyar kutatók minden kétséget kizáróan valóban olvasták ezeket a magyar feliratokat, hiszen promoting pseudo-scientific notions and damaging archaeological sites with his excavations. Penn State University Professor Garrett Fagan is quoted as saying "They should not be allowed to destroy genuine sites in the pursuit of these delusions[...]" " In a letter to the editor of The Times on 25 April 2006, Professor Anthony Harding, president of the European Association of Archaeologists, referred to Osmanagić's theories as "wacky" and "absurd" and expressed concern that insufficient safeguards were in place to protect Bosnia's "rich heritage" from "looting and unmonitored or unauthorised development".After visiting the site himself, Harding reported, "we saw areas of natural stone (a breccia), with fissures and cracks; but no sign of anything that looked like archaeology."
Ez a megbízhatóságra alapozható önbecsülés és általában a magyarok komolyan vehetőségének újabb alapköve, s egyben a boszniai okkupácziót is retrospekítve igazolja.
A rovásírás ügyét is mérföldekkel lódítja előre ez az újabb kétséget kizáró eredmény, ami jól is jön, hiszen mindmáig egyetlen egyértelműen magyarhoz köthető rovásírásos emléket nem találtak a jól ismerten "ősi írások" kitalálásával szívesen huncutkodó humanisták kora, a XV. szd előttről, legföljebb annyira magyarokat, mint amelyenek most a csak az ezoterikus beavatottak lelki szemei előtt látható boszniai piramisok magyar rovásai.
Rovásírás amúgy persze, valódi, és nagyszámú lelettel igazolt, rengeteg van a világban, csak éppen nem magyar, a germán rúnától a világbíró és utódaiknak szerfelett nagy önbecsülésre okot adó nagy nép, a szogd írásáig, és egyéb türk rovásírásokig, amelyet a rovásírás humanizmus kora előtti létében még hívők hajlamosak a magyar rovásírás édesszüleinek tekinteni: természetesen ezek is végső soron nagy valószínűséggel közel-keleti írásformákra mennek vissza.
"Székely-magyar rovásírást találtak a boszniai Nap piramisban2009.07.02.Székely-magyar rovásírásra bukkantak kutatók a boszniai Nap piramisában. Az ott talált deszkamaradványok kormeghatározása alapján feltételezik, hogy a fennmaradt jelek a deszkákkal azonos időben kerültek az építmény köveire. „A járatokban talált jelek a 39 betűből álló székely-magyar rovásírás legalább húsz betűjével azonosak. Ez már olyan mértékű egyezés, amelyre nem lehet úgy tekinteni, hogy valaki véletlenül odaírt valamit, és talán véletlenül hasonlít" – mondta el a Magyar Hírlapnak Szakács Gábor kutató.
Újabb boszniai utazásra készül a hónap közepén Szakács Gábor kutató, aki korábban a boszniai piramisok belső bejáratának szikláin a székely-magyar rovásírás jeleit azonosította.
„A járatokban talált jelek a 39 betűből álló székely-magyar rovásírás legalább húsz betűjével azonosak. Ez már olyan mértékű egyezés, amelyre nem lehet úgy tekinteni, hogy valaki véletlenül odaírt valamit, és talán véletlenül hasonlít" – mondta el a Magyar Hírlapnak Szakács Gábor. „A feleségem, Friedrich Klára rovásírás-kutató ennek alapján írt egy tanulmányt Semir Osmanagicnak, a boszniai piramisok felfedezőjének angol nyelven, a bosnyák kutatók ugyanis nem ismerik a rovásírást. Amikor megtalálták a járatokban ezeket a jeleket, semmit sem jelentett nekik, értelmezni sem tudták őket" – tette hozzá a kutató.
A boszniai piramisokat néhány évvel ezzelőtt tárta fel a Visocica-hegységben az önmagát a „bosnyák Indiana Jones"-nak nevező, Amerikában élő bosnyák kutató, Semir Osmanagic.
Az angol nyelvű tanulmány nyomán Friedrich Klárát a piramisokkal foglalkozó, tavaly augusztusban Szarajevóban rendezett nemzetközi tudományos konferencia alelnökévé választották."
A RovAt 1.5-ös változatában: Ha valamely két betűt nem akarunk összevont rovásjellé változtatni, akkor tegyünk a (rovkod_ch.ini) két betű közzé "¤" jelet. A jel nem kerül kiírásra, viszont a két oldalán levő betűket nem fogja összevonni. - erre van szükség például az "igazság" szónál, mivel nem "zs" betűként ejtjük a szóban szereplő kettős betűt. Viszont figyelni kell, mit adunk meg a rovkod_ch.ini file-ban. Ha "igazság"-ot cseréljük "igaz¤ság"-ra (igazság ##igaz¤ság), akkor a "gazság" szóban össze fogja vonni a kettős betűt. Ezért a "gazság ##gaz¤ság" a helyes megadása a rovkod_ch.ini file-ban.
Most nézem a Natgeót. Arról van szó h Csing si Huang ti cs. 1ségesítette az írást,pl. a "ló" szót eddig 6 féle képpen írták. A 4. ábra --igaz tükörképben-- magyarul volt:ló.Balról jobbra,az "L" betű meg az oldalán is feküdt,de el lehetett olvasni.
" A "RovAt" program, egyszerű szövegfile magyar szövegének betűit alakítja át, a rovásírásnak megfelelő egyszerű és összevont karakterekre.
A szövegfile kiválasztása után megadhatjuk az átalakítandó szövegfile helyét. Ha a szöveget jobbról-balra olvasásra akarjuk átalakítani, akkor az azt jelző jelölőnégyzetet jelöljük be. - A szövegszerkesztőben levő sortörés nem szósorrend-helyesen töri meg a jobbról-balra írásnál, el kell kerülni, hogy sortörés legyen. Ezt lehet szabályozni az átalakításnál megadott soronkénti karakterszámokkal és a szövegszerkesztőben megadható karaktermérettel.
Ha nem a "Csenge" vagy "Csenge Jb" betűkészlettel fogjuk a szöveget formázni, akkor a "csökkentett betűkészlet" jelölőnégyzetet jelöljük be, mivel a többi betűkészletben nem található meg minden összevont betűre a megfelelő jel. (pl. lúdtoll, sumer, szabvány...)
Az átalakítás után, valamely szövegszerkesztőbe (pl. "MS word") be kell olvasni a szöveget, majd a teljes szöveg kijelölése után meg kell adni a megfelelő betűkészletet, valamint a betű méretét érdemes legalább 12-14-esre változtatni. Figyelni kell arra, hogy a program által előállított file-t, a (word) szövegszerkesztőbe az Unicode (UTF-8)-as kódolással olvassuk be.
A program a következő sorrendben végzi a szöveg kódolását: - beolvassa a kódoláshoz szükséges kulcsfile-okat: -- rovkod.ini majd rovkod_ch.ini -- ha csökkentett karakterkészlettel dolgozunk akkor: rovkod_s.ini majd rovkod_ch.ini --- csökkentett betűkészletre van szükség, ha nem a Csenge, vagy CsengeJb betűket akarjuk használni. - soronként beolvassa a szöveget és soronként is írja ki. -- minden sornál először csupa kisbetűvé alakítja a szöveget. -- a rovkod_ch.ini file alapján, az ott levő sorrendben dekódolja a sort, -- a rovkod.ini (vagy rovkod_s.ini) file alapján, az ott levő sorrendben dekódolja újra a sort, -- ha Jobbról olvasandó szöveget készítünk, akkor megcseréli a "(),<>,{},[]" karaktereket "
Hunvölgy, Svájcban – teljes szöveg 2004. január 12., hétfő 15:58 2224 olvasás
hirdetés This ad zapped. Kattintson a hirdetésre! – Koncz Balázs és a barátai hol jártak a nyáron?
Koncz Balázs:–Dél-Svájcban jártunk, Piemonthoz Olaszországhoz közel, egy magyarul Hunvölgy névre hallgató szűk kis völgyecskében, ahol egyes kutatók, illetve a helyi hagyomány álláspontja szerint Attila hunjai telepedtek meg.
– Előttünk a monitoron egy gyönyörű látkép a völgyet mutatja.
– Apró kis falvakból áll, hét-nyolc kis település. Ebből kettő az, ami igen ősi, a hagyomány szerint a legősibb Penszék és Ajer. Penszéknek a neve is magyar hangzást mutat, százhúsz-százharminc éve volt saját nyelvük, ami a feljegyzések szerint a magyarhoz volt némiképp hasonló, itt latin és olasz beszűrődésekkel. Az biztos, hogy minden ott ismert európai nyelvtől távoli nyelv volt, és ez sajnos mára eltűnt. Szavak, szórványszavak maradtak. Ezekben a kis boronaházakban laknak mai napig, amilyet a Kárpát-medencében meg lehet találni. A boronaház ismert: kézzel bárdolt, boronákból ácsolt durva illesztésű nagy ház, igaz, hogy parabolaantenákkal és egyebekkel kiegészítve, de a mai napig ebben laknak. Helyi sajátosságokkal; a hegyvidékből adódóan palával van fedve, a rágcsálók ellen lábakon áll. Rengeteg olyan dolog kiegészíti, többek között a rovásjelek, motívumok, színek, festmények, virágok, a tulipán… ami Svájcban idegen, elüt. Sokszor ez a tulipánmotívum piros-fehér-zöld díszítéssel jelenik meg a házon, ezt mutatom is, ez egy nagyon régi egy 1799-es ház. Ez egy napkerék amely székelykapukon, kopjafákon tömegével fordul elő, nagyon ismert, ősi hun, magyar jelkép.
– Ugyanaz, mint amit a gyerekek körzővel legelőször rajzolgatnak, egymáshoz illesztve a képköröket. Elég sok képet, felvételt készített a temetőben; miért?
– Egyrészt családi indíttatásból: a feleségem rokonai… az én feleségem Salamin-lány, akinek, azt hiszem, még az ükapja onnan vándorolt be Magyarországra. A különös, hogy a Salamin nevet ők is Salaminnak ejtik, a vezetéknevet teszik előre és utána a keresztnevet. Megdöbbentő volt, a falu főutcájába beérve a cégtábláknak legalább a fele Salamin. Pierre, Henry, és a vezetéknév-keresztnév sorrendre nem igazán ismerünk Európából példákat.
– Elképzelhető-e, hogy valóban a hunok leszármazottai lakják ezt a dél-svájci völgyet, Kiszely István professzor úr?
Kiszely István:– Két elgondolás van a völgy benépesülésére. Az egyik, amit az aniviádok maguk mondanak, hogy Attila hunjai amikor visszajöttek a catalaunumi csatából, akkor beszorultak ebbe a völgybe. Ott találtak maguknak bujdoklási lehetőséget. Összeházasodtak helyi hölgyekkel és ott ma a aniviádok az ő utódaik. Ez az egyik. A másik Vajai Szabolcs elgondolása, aki az aniviádok, valdamiék bejáratánál kalandozó magyar sírokat tárt fel. Ő felteszi a lehetőségét annak, hogy esetleg kalandozó magyarok telepedtek be, de ő is nyitva hagyja a hun származtatást. Amikor Svájcban dolgoztam, a svájciak kivittek ebbe a völgybe, összehoztak egy savioze nevezetű szioni kórházigazgatóval, vágott szemű, tényleg hunos magyar típus, ő aztán összehozott a helyi orvosokkal, ott éltem a svájci Hunvölgyben, készítettünk rengeteg fényképfelvételt, az orvosokkal, ápolónőkkel és a védőnőkkel nagyon sokat tárgyaltunk. Gyerekek mongolredővel születnek – ez azt jelenti, hogy a szemhéj fedi a könnycsatornát. A gyerekek egy része mongolfolttal születik, ami egy kis pigmentfolt vagy szőrpamacs. A vércsoport teljesen megegyező, sőt a vérsavóban lévő ellenanyag-megoszlás a magyarokéval, és Svájcban egyetlenegy helyen nincs ilyen. Összeszedtünk íráselemeket, fényképeztünk egy házat, amiben voltak rovás jellegű felírások, csodálatos ősi motívumvilág, életfa, mindaz, ami a magyar népművészetre, az ősi magyar kultúrára jellemző.
– Lényeges-e a kutatások szempontjából, hogy e parányi terület hunok ivadékai által lakott-e vagy nem?
– Egy lényeg, amit ők tudnak magukról és büszkék is, hogy nem svájciak; nem cölöplakók vagy helvétek utódai. Úgy tudják, hogy ugye a Belső-Ázsiából érkezettek utódai. Hogy most Belső-Ázsiából a hunok, vagy honfoglaló magyarok, ebben az esetben nem olyan nagy a különbség, mert a magyarok a régi történelemkönyv szerint három hullámban jöttek be, a negyedik század derekán, 361-ben bejöttek a hunok Belső-Ázsiából, közbülső területen, a Csuh-völgyében éltek a Közép-Ázsiában időszámításunk után 91-ben szétesett hun törzsszövetség tagjai közül. Utána ott maradnak a törzsszövetség tagjai, első, második török, vagy türk törzsszövetségé. Az első törzsszövetségből bejönnek 568-an az avarok, más úton és más időben, több hullámban persze a hatszáz-hétszázas években is, az ottani második türk törzsszövetségből szerveződnek az onogurok, ezek a magyarok ősei, bejönnek szintén Belső-Ázsiából ugyanazzal a nyelvvel, kultúrával, élettani jegyekkel, most már tudjuk, vércsoporttal, bőrrendszerekkel, amiket vizsgálunk, és ez csodálatos bizonyosságot ad. Akikhez a jászok és a kunok hozzáköltöznek, és szegény László Gyula bácsi küszködött a kettős honfoglalásért abban az ideológiai zűrzavarban, amikor ez is egy nagy eredmény volt, hogy a késő avarok a fehér magyarok voltak és Árpád népe a fekete magyar, és tulajdonképpen ők is magyarok voltak. Ma már ezen túl vagyunk, és a régi ideológiát valljuk, mert a régiek tudtak mindent, hogy a hunok is ugyanolyan nyelven, kultúrával érkeztek, avarok is magyarok is. A hunok utódai 453-ban Attila halálakor egy része elment a Csigle mezőre, onnan benépesítik Erdélyt, ők a székelyek elődei. Aztán jönnek be a Kárpát-medencébe az avarok, senki ki nem irtotta őket, megérték a honfoglalást és a mai napig itt élnek közöttünk.
– Az elmúlt esztendő Attila jubileumi éve volt, akár születését, akár halálát tekintjük.
– Attila volt az első évezrednek a legnagyobb volumenű uralkodója. Butaságokat írnak róla a nyugati sajtóban és a nyugati szerzők, most is 2003-ban jelent meg egy nagy Attila-könyv német nyelven. A hátoldalán az van, Attila nagy király, Afrika-Ázsia-Európa között száguldozott, pusztított. Szerencsétlen Attila 403-ban a Duna mentén született, és sem Afrikában, sem Ázsiában nem cikázott, viszont az első évezrednek egy olyan volumenű uralkodója volt, amelyet most próbálunk értékelni. Ő volt az, aki az egységes Európa gondolatát felvetette, egészen más szemszögből, mint az európai uralkodók. Ott volt udvarában Rója Aeceus barátjával, Attila Rómában nevelkedett. Ott voltak a bizánciak, ezt leírja Priszkosz rétor. Ott voltak a gótok, germánok, Attila tudjuk, több nyelven beszélt, görögül, latinul, germánul, törökül. A török volt az ő nyelvük, most már a régi magyar írásjelek megfejtésével tudjuk, hogy türk nyelven beszélt, tehát olyan uralkodó volt, ami unikum volt Európában. A Római Birodalom szétesőben volt, rómaiak hívták be a hunokat a Kárpát-medencébe. Gondolom, 361-ben és egy teljesen más gondolkodásmódot hozott be Európába, amit Európa nem ismert. Szarvakkal, kutyafülekkel írják le Aemianus Marcellinus soha életében egy hunt, egy belső-ázsiai embert nem látott. Aztán leírta, hogy a hunok vért isznak, csecsemőket ölnek. Ezt a képet szerettük volna mi a Magyar Ház kiadó segítségével… talán a héten vagy a jövő héten valamikor megjelenik egy nagyon szép kötet, amely csak arról szól, hogy Attila milyen nagy uralkodó volt, milyen elgondolásai voltak, milyen gyönyörű volt a palotája. Egyesített egy keleti ízlésvilágot egy európaival. Ez volt az egész magyar őstörténetnek a félrevezetése; vedd el a nép múltját, és azt teszel velük amit akarsz, ez a napóleoni mondás, 1805-ben mondta Francois Talleyrandnak Napóleon Bécsnél, amikor a magyarokon akart átmenni. És akkor azt a gyönyörű őstörténetet, amit az 1700-as évek végéig mindenütt tanítottak, tudtak vallottak, hittek az emberek – ezt az őstörténetet elvették és egy olyan néppel hoztak minket kapcsolatba, gyűjtögető halászkultúrájú néppel. Nagyon szeretjük, én is voltam finnugor területen, nagyon kedves, jó népek, de semmi közünk hozzájuk; és most vagyunk abban a pillanatban, régen a történelmet történészek, nyelvészek írták, most átvette a természettudomány, és most a nagy európai DNS-vizsgálat alapján egyértelmű, nem mi, magyarok, hanem Stefansky, a Varsói Egyetem rektora írta így le, hogy a magyaroknak genetikailag semmi köze a finnugorokhoz. Legközelebbi rokonaink a belső-ázsiai hugurok.
– Vajon miért maradtak ott ebben a völgyben Attila hunjai, ki ellen kellett menekülniük?
– Attila a catalaunumi csata után, ugye ott nem ütközött meg Aeciussal, mondta neki Aecius, te is vesztenél húszezer embert, én is vesztenék húszezer embert, ne ütközzünk meg. Elég nyomorult időben, és éhesen jöttek vissza és ott olyan közösséget tudtak kialakítani maguknak, amely máig megmaradt. Büszkék arra, hogy ők mások, mint a helvétek. 1935-ben volt egy nagy katasztrófa náluk, hatalmas vizek jöttek, elöntötték a házaikat és Magyarországra menekültek. Nem gondoltak soha arra, hogy ne haza jönnének a magyarokhoz. Negyven családot az ország örömmel fogadott és egyedül ide jöttek.
– Mit kezd ezekkel az információkkal, fotókkal Koncz Balázs?
Koncz Balázs:– Nekünk ez volt az első utunk, de tovább folytatjuk a megkezdett, felvett kapcsolatot.
– Az egyik képen íjászokat láttam.
– A sógorom, aki egy honfoglaló famíliának a tagja, és mi vagyunk itt, ez nem beállított kép, csakugyan íjaztunk ott a helyiek nem kis meglepetésére. Óriási élmény volt. Ezen a helyen, ahol Attila egy kis seregrésze volt valaha, és telepedett le, és ez a mi családunk, vagyis hát a gyermekeinkben folyó vér is onnan származik. Óriási élmény volt itt felajzani a visszacsapó íjat. Benkei Ildikó
Lehet, hogy ismereitek, ha nem, akkor feltétlenül nézzétek meg, töltsétek le a RUNIC TEXT PROCESSOR-t, free software! Jópofi, egy magyar hapsi fejlesztette, ő írja: "Hogyan kezdôdött?
Valakinek a honlapján láttam néhány felvételt Erdélyrôl, melyeket egy nyári vakáció alatt fényképezett. A képeken többek között látható volt egy ôsrégi kis templom mennyezetére festett felirat, amely székely-magyar rovással volt írva. A szöveg 1688-ból származik Énlakáról, (ma: Inlaceni). Nem sokat tudtam a rovásírásról, de ez a kép felébresztette a kíváncsiságom. Az Internethez fordulva találtam néhány mas érdekes honlapot, melyek rovásírással foglalkoznak. Az egyik közel az énlakai felirathoz hasonló abc-t mutatott. Erre a mintára alapoztam a szövegszerkesztô abc-jét. Úgy tunik, hogy különbözôfajta, egymáshoz hasonló magyar rovásírásos abc-k vannak használatba. Nyilván a történelmi események és az írás fejlôdésének eredménye. A lényeg szerintem az, hogy talán egy magyar rovásírásos reneszánsznak vagyunk tanúi. Remélhetôleg ezt a nemzeti kincset az idô és a rosszakarat sem tudja elpusztítani."
