Egyre több komoly természet- és társadalomtudós állítja, hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági tendenciák a Föld erőforrásainak kimerítése, túlhasználata révén egy globális környezeti-társadalmi-gazdasági válsághoz fognak rövid időn (egy-két évtizeden) belül vezetni.
László Ervin, híres magyar filiozófus szerint a globális civilizáció máris egy bifurkációs elágazáshoz érkezett:
ha időben sikerül egy átfogó paradigmaváltást végrehajtani, akkor megmenekül(het)ünk, ha azonban továbbra is a neoliberális kapitalizmus által diktált fenntarthatatlan struktúrákat erőltetjük, akkor elkerülhetetlen az összeomlás, ami rengeteg szenvedéssel és hatalmas pusztulással fog járni.
A kossuth rádión pont az éhezésről van műsor, 1 milliárd ember, 2050-re 9 milliárd földlakó, 70%-os mezőgazdasági növekmény igénye. 3 héten át meghallgadható online. Visszaszámlálás 8:30-tól
Érthető amire rávilágítasz. Az élők között mindenképpen működik egy ab ovo kvantum kapcsolati háló. Maguk a sejtek is ekképpen hatnak önmagukra, tehát mindenre.
Valóban létezik ilyen filozófikus szemlélet, ami mechanisztikus és analóg világnézeten nyugszik. Én ezt úgy látom, hogy távoli hatások elvesznek a "zajban" - itt a zaj alatt információs zajt értek, amelyek elfedik a távoli hatásokat. A hatásokról sokan gondolják, hogy folytonos jellegűek, én pedig úgy gondolom, hogy kvantáltak. Gyakorlatiasabban úgy lehet feltenni a kérdést, hogy egy esemény kivált-e egy másikat? Ha nem váltja ki (egy küszöbszint alatt marad a hatás), akkor gyakorlati értelemben nincsenek összefüggésben. Az "összefüggés" egy fogalom, amely tartalma maga is függ a definíciójától, a mérési módjától (szvsz) Másrészt nem muszáj ebben a kérdésben egyetértenünk - szerinted van összefüggés minden közt, szerintem nincs ... elférünk így a világon:-)
Pedig hát miért vagyunk akkor értelmes lények, hogyha nem figyelmeztetjük értelmesen egymást a tévedésekre? Minek következtében a többség ismételgeti is a betanult tévedéseket, és ezt összeadva nem keveset szenved a téves cselekedetek garmadájától. Plusz eme föl nem ismert elbutultságban pazarolják a gigantikus energiákat mindenfelé.
Önmaguk alatt vágva a fát. Mit nem lehet ezen világosan megérteni?:)
Önmagában nem fogadható el a valótlanságok szerinti kényszerekre alapozott téves, elavult életmód.
Helyi "szinteken" mindenki megteheti azt legalább, hogy felhívja a figyelmet a téves mintákra. Persze ehhez előbb az egyénnek szükséges fölébrednie az eredeti tények mibenlétére. Ez a folyamat meg halad már az egész világon.
Az egyszerűség eleve adott. Sőt minden rendelkezésre áll. Csupán az általános igaz valóság fölismerés/megértés van hátra.
Csakhogy az életünk, egyáltalán nem a pénzről szól a tényleges valóságban. Úgyhogy erőltetett párhuzamot vonni a jelen, és ez az idézet között. Mondhatni félrevezető.
Az, hogy nem fogadod el az ilyen jelenségeket, jelent-e valami konkrét cselekvést a te életedben? Azaz gondolat és vélemény szintjén túl jelent-e valamit az el nem fogadás? Terv, viselkedés, megvalósítás ... Az mindig is érdekelt, hogy az emberek szerint milyen az a világ ami nemhogy elfogadható, de jó vagy éppen ideális. Hogyan élnének, hányan lennének ... stb. Az én családomban például a legkülönfélébb környezeteket kedveljük, és talán az egyszerűség és a nyugalom vágya a közös.
Miután azt történik, hogy alapvetően eltéveszti a világ a tényleges és nyilvánvalóan közös valóságot. Ez a fatális valóság eltévesztés, már ott tart, hogy maga a létünk kerül veszélybe. Ez pedig sehogy sem járja, hogy értelmes lények, a fel nem ismert értelmetlenségük miatt, magát a nagy egészt veszélyeztethesse. Ez elfogadhatatlan.
Habár én máshová teszem a hangsúlyokat, de a következtetésekkel egyetértek. Ezeket a kaotikus "zűrzavart" viszont úgy látom mint ahogy egy folyónál láthatjuk - ha közelről nézünk egy részt, akkor örvénylések láthatók amelyek véletlenszerűnek és jósolhatatlannak tűnnek. Keresztbe, visszafelé, lefelé, mindenfelé áramlik a víz, nincs az az egyenlet ami leírná a viselkedését ........... mégis ha távolabbról nézzük (például repülőről), akkor azt látjuk, hogy az egész egy irányba mozog, folyik. Nincs azon mit csodálkoznunk, ha egy 6 milliárdos tömegben is kaotikus jelenségek tapasztalhatóak - emberi tragédiák és sikerek, egész népcsoportok és kultúrák tűnnek el - minél közelebbről nézzük, annál kaotikusabb, ezért a jelenidő történelme tűnik a legzavarosabbnak. Bizonyos trendek ezeréves távlatban, más dolgok százezer éves távlatban láthatóak, míg mi magunk legfeljebb 10-20 éves távlatban tudunk tervezni., de sok területen csak 1-2 évre.
Tévesztve, mi más, mint a tévedések tévedéseinek az ismételgetései. Történelmi láncolatban. Szellemileg öntudatlanul.
Azaz valójában értelmi hiányosan. Ebből a hiányállapotból következően: a meg sem értett, és csak képzelt képzetteket, meg az úgy bemagolt téves meghatározottságokat szolgaian és bután ismételgetve, nem is történhet más, mint ez a pár ezer éves permanens válság, amiben jelenleg is él az emberiség legalább háromnegyede.
Kulturális megtévesztettségek özönében. Felül sem vizsgálva az ab ovo tényeket.
Mi sülhet ki a kollektív megtévesztettségek összeadásából szerinted?
Általános egyensúlytalanság, ami aztán nem is tud máshova torkolni, mint a zűrzavarba. Úgy kicsiben, mint nagyban.
Mint akik a tudatos megelőzésről még csak nem is hallottak.
A tanított ész keltette érzések sokszor becsapnak. Visszaolvashatod, hogy miképpen tértél el a tárgytól a válaszod során. Ami meg annak a következménye, hogy félreértetted azt, amit előtte olvastál. S így nem tárgyilagosan tudatosultál a közben világosan is megérthető tartalomra.
