Keresés

No, hogy megkezdjem a sort, az én listám eddig ennyi könyvet tartalmaz:

KÖLTÉSZET, LEGENDA, MESE

Népek meséi sorozat:

Egy asszony öt férje - Eszkimó történetek, Népek meséi, Európa könyvkiadó, 1957

Gonaquadate, a viziszörny - Észak-Amerikai indián mesék, mondák és mítoszok, Európa könyvkiadó, 1960 

Fukar marok lakomája - Indián mesék és mítoszok, Európa könyvkiadó, 1983

Altay Margit: Indián mesék, Pallas Kiadó, 1926

Mesemondó Szikla - Észak-amerikai indián, néger, eszkimó, fehér telepes, kanadai francia népmesék, Móra Könyvkiadó, 1966

Manitou ajándéka – Indián mesék, Mladé Letá, 1968

Rozsnyai Katalin: A ​világ teremtése - Amerikai mondák és legendák, Nótárius, 1990

Felhőnéző - Indián dalok, imák, versek, (Népek versei), Szukits Könyvkiadó, 2001

William Camus: Tűzmadarak - indián mítoszok, Tericum kiadó,  2007

Felhőnéző ​és Tűzvarázsló - Indián dalok, imák, versek, (Népek versei), STB Könyvkiadó, 2010

Jim Northrup: Nagy Kis-Madár - Odzsibve indián költő versei, Új Forrás Szerkesztősége, 2013

Indián népmesék, Kossuth kiadó, 2011

Csillagokkal táncoló kojot, Gabriel méry-ratio kiadó, 2019

TÖRTÉNELEM / ÖNÉLETRAJZ

Haraszthy Ágoston: Tizenöt hét indiánok közt, Pallas (Ifjúsági könyvtár), 1926

John Fire Lame Deer: Sánta Őz, a sziú indián sámán, Európa Könyvkiadó, 1988

Csinos Pajzs - A varjú indiánok orvosságos asszonya, Tericum, 2006

T.b. Marquis: Leforge, a fehér indián, Kairosz 2012

Beverly Hungry Wolf: Nagyanyáink útján, Konkrét könyvek, 2021

Michael Bad Hand: A síksági indiánok kultúrája, Konkrét Könyvek, 2022

J. W. Schultz: A feketeláb indiánok között, Napkút kiadó, 2022

Joseph Marshall: Szilaj Ló – A legendás lakota harcos élete, Konkrét Könyvek, 

Dan Brown: Vadnyugat indián szemmel, Kossuth Kiadó, 1976

REGÉNYEK

Zane Grey: A diplomás indián, Palladis Kiadó, 1925

Ifj, Hegedűs Sándor: Vörösbőrű romantika - indián történetek, Légrády Testvérek, 1927

Bölényfia Hosszú Lándzsa: Hosszú Lándzsa emlékezései, Aquincum Kiadás, 1928

Barsi Ödön: Indiánok a Dunán, Forrás Nyomdai Műintézet, 1946

Szabó László: Pocahontas - Indián rege nyolc énekben, Expert Printing Co. (Pitsburg), 1955

James Fenimore Cooper: Vadölő, Ifjúsági könyvkiadó, 1956 (Átdolgozott kiadás)

James Fenimore Cooper: Az utolsó mohikán, Park kadó, 2019 (Teljes fordítás)

James Fenimore Cooper: Nyomkereső, Móra Kiadó, 1961 (Átdolgozott kiadás)

James Fenimore Cooper: Bőrharisnya, Lágrádi testvérek, 1917

James Fenimore Cooper: A préri Forum, 1960 (Átdolgozott kiadás)

Fehér Szarvas: A Szikláshegyek varázslója, Athenaeum, Budapest, 1940

Fehér Szarvas: Békepipa, Athenaeum, Budapest, 1942

Fehér Szarvas: A hajnalcsillag főnök, Griff, Budapest, 1943

Fehér Szarvas: Hét Fekete Hold, Athenaeum, Budapest, 1944

Fehér Szarvas: Rézbőrű Messiás, Nap Kiadó, Budapest, 1946

Szürke Bagoly: Két kicsi hód, Singer és Wolfner, Budapest, 1935
Szürke Bagoly: A rengeteg zarándokai, Singer és Wolfner, Budapest, 1941

Szürke Bagoly: A vadon fiai, Singer és Wolfner, Budapest, 1940

Karl May: Winnetou I.; Unikornis, Budapest, 1999

Karl May: Winnetou II.; Unikornis, Budapest, 1999

Karl May: Winnetou III.; Unikornis, Budapest, 1999

Karl May: Winnetou hagyatéka. Kalandozás Észak-Amerikában; Unikornis, Budapest, 2007

Karl May: Az Ezüst-tó kincse. Kalandok a Vadnyugaton, Munditer, Budapest, 2008

Karl May: Medveölő fia. Kalandok a Vadnyugaton; Munditer, Budapest, 2008

Karl May: Az olajkirály. Kalandok a Vadnyugaton; Munditer, Budapest, 2009

Igazából szépirodalom (regények, önéletrajzi regények, mesegyűjtemények, költészet...) és szakirodalom (néprajzi tanulmányok, történelmi könyvek) egyaránt.

A dokumentum könyvekre, vagy a szépirodalomra gondolsz, vagy mindkettőre?

Érdekelne, hogy valaki összeszedte-e már a magyarul megjelent indián témájú könyveket. Ha igen, meg tudná itt osztani?

(Lehet a többieket is érdekelné a dolog)

Ha területeklről van szó, egészen mások az arányok Euróoában és Észak-Amerikában, főleg ha Észak-Amerika nyugati (a Mississippitől nyugatra eső) részét nézzük.

Példának okáért maradjunk az őslakosok rezervátumainál (egy példa erejéig):

az északi sájenek rezervátumával szomszédos egykori halálos ellenségeik, az apszalokék, ismertebb nevükön varjú indiánok rezervátuma.

Ennek területe angolszász mértékrendszerről metrikusra átszámolva 9.341 km2.

(Valamikor még ennél is nagyobb volt, de az 1880-as években egy részét a kormányzat elvette és kiárusította a földéhes telepesseknek).

Ez nagyságrendileg a legnagyobb területű magyar vármegyével, Bács-Kiskunnal (8.445 km2) vethető össze, sőt a varjú rezervátum még nagyobb is.

Ugyanakkor a varjú rezervátumnak 2017-es adat szerint mindössze 7.096 fő állandó lakosa volt, ami 0,76 fő/km2 népsűrűségnek felel meg, szemben Bács-Kiskun 495 318 fős népességével (2022), ami 58,65 fő/km2 népsűrűség...

Ez az adat honnan van?

Mert a net szerint Zala vm. 3.784,11 km2.

A legkisebb magyar vm. egyébként Komárom-Esztergom 2.265 négyzetkilométerrel.

És hol van itt az ellentmondás???

Én konkrétan azt írtam, hogy az északi sájenek rezervátumának a teróület kb. a fele Zala vármegyének.

Zala vármegye 3.700, annak a fele 1.850, az északi sájen rez. meg 1.800. 

Nem hajszálpontosan ugyan, de kb. egyezik az összehasonlítás.

A legkisebb Zala is 2500 km2, kerekítve.

A magyar vármegyék átlagban 3000+ négyzetkilométeresek, Zala konkrétan 3700 km2, Somogy vármegye 6000 km2, Bács pedig majdnem 9000 km2. 

Kb. 6 ezer lakossal.

Tkp. csak amerikai viszonylatban számít kicsinek az északi sájen rezervátum: közel 1.800 négyzetkilométer, ami kb. egy közepes méretű magyar megye, pl. Zala felének felel meg.

És hogy mi lett ennek az északi sájen csoportnak a további sorsa?

Hát az is történelmi kalandregénybe illő történet, a fegyverletételüktől kezde folytatva azzal, hogy egy oklahomai rezervátumba deportálták őket, majd onnan engedély nélkül visszatértek északra, az őket üldoző fél amerikai hadsereggel nyomukban.

Aztán egy részük fogságba került a Robinson-erődben, onnan kitörtek, de a nagy részüket halomra lőtték a "kékkabátosok."

Végül a maradékaik hosszas bürokratikus huzavona után fönt északon, a Montana Territóriumban, a Nyelv-folyó alsó folyásánál kaptak egy kisebb rezervátumot.

Ez a Northern Cheyenne rezervátum, amely a mai napig megvan.

Na, nem csigázom tovább az érdeklődést, megosztom inkább a linket:

https://www.wyohistory.org/encyclopedia/dull-knife-fight-1876-troops-attack-cheyenne-village-red-fork-powder-river

Időpont: 1876. november 25.

Helyszín: Willow Creek (Fűzfa-patak), más néven Red Fork of the Powder River, Wyoming Territórium, Amerikai Egyesült Államok.

Fehér testvérkéim úgy találják meg csata helyszínét a kuglis világtérképen, hogy beütik a térkép keresőjébe, hogy "Kaycee, Wyoming", azt kidobja a világháló- bár a csata időpontjában ennek a településnek még híre-hamva sem volt - aztán ettől a városkától 20 jenki szárazföldi mérföldet, azaz kb. 32 metrikus kilométert nyugat felé megyünk.

Lényegében már kőkeményen bent a Nagyszarv-hegységben:

https://www.google.hu/maps/place/Kaycee,+Wyoming+82639,+Egyes%C3%BClt+%C3%81llamok/@43.7092031,-107.9561409,411064m/data=!3m1!1e3!4m6!3m5!1s0x875fefd2e73e5047:0x17f862be4c65bace!8m2!3d43.7102499!4d-106.6389338!16zL20vMDExZnFj?entry=ttu

De úgy is hívják ezt a csatát, hogy Csata a Por-folyó Vörös-ágánál. (Battle on the Red Fork of Powder River).

A tagnapi napon volt 147 éve a Tompa Kés harca vagy más néven a Fűzfa-pataknál vívott csata, amely az 1876-1877. évi lakota háború egyik ütközete volt.

Volt már?

Ha nem, akkor beteszek egy linket, amely a Wyoming állami Történelmi Társaság egyik cikkére mutat.

Na ismét egy kis csemege:

hagyományos lakota sziú imaénekek az eredeti lakota szöveggel, angol fordítással:

Wakan Olowan (Sacred Songs)

https://www.calvinstandingbear.org/documents/sacredsongs.pdf

Egy kis csemege a kitartó topiktársaknak:

Lukács evangéliuma 10. és 11. fejezete lakota sziú nyelven, a Jézus élete c. film részletei alatt fut:

https://youtu.be/M0ZldRoF5CM?si=9RZ7mKsc2dDWptIK

Apacs nyomolvasó hagyományőrző napjainkban:

Vagy ahogy Füst-a-Szemében már idős apja, Két Nyíl mondta:

I kičhiže wana kenála yelo...

Tunkashila Wakhán Thanka, omakiye ye!

Na, majd jövök egy részletesebb verzióval is. :-)

Sziasztok!

Ebben a Cseh Tomi könyvben találtam több gyöngyszemet is.

Többek között Füst-a-Szemében hunkpapa lakota főnök imádságát 1863 környékéről, a Por-folyó (Powder River) alsó folyásánál jegyezték föl, az akkori Dakota Territóriumban (ma ez a terület Wyoming államban van, Johnson megyében vagy esetleg Sheridan megyében, de ez most mellékes).

Egy viszonylag teljes hosszúságában megőrződött tradicionális lakota ima a négy égtájhoz, a Földhöz és az Éghez.

Mondjuk talán kissé zavaró, hogy a Cseh könyvében lévő változat részben lakota sziú, részben magyar nyelvű, de attól még élvezhető.

Jöhet majd?

Hoztam már a hét altörzset egy hozzászólásban?

Ha még nem, akkor nézzük, éjszakról délre:

Hunkpapa -A Tábor feje vagy csúcsa,vagy  Akik a tábor bejáratánál sátoroznak.

Šihasapa - Feketelábok (nem keverendők össze a montanai és albertai Feketeláb törzsszövetséggel, amely az algankin nyelvcsaládhoz tartozik)

Itázipčho - Íj nélküliek.

Miniconjou vagy Mnígowožu - Akik a vízparton ültetnek.

Óohenunpa - Két kondér, Két bogrács vagy Két főzőedény.

Sičangú - Égett combúak.

Oglala ( korai forrásokban néha Ogallala) - Szétszórják a sajátjukat.

https://24.hu/kulfold/2023/10/28/kanada-karterites-oslakosok-gyerekek-bentlakasos-iskolak-gyermekvedelmi-rendszer-diszkriminacio-nepirtas/

Itázipkók vagy más kiejtésben Itázipcsók, azaz az "Íj nélküliek", egy a hét lakota altörzs közül.

Egy viszonylag kisebb lélekszámú csoportról van szó, északról dél felé haladva ez a harmadik altörzs.

Jelenleg a leszármazottaik a Cheyenne River Rezervátumban élnek.

Több némileg eltérő verzió is kering a neten, nem tudom, hogy melyik volt az eredeti, bár lehet, hogy csak a fordításokban van eltérés.

A lakota sziú eredetit egy Sárga Sólyom, más források szerint Sárga Pacsirta nevű Itázipkó Lakota főnök fordította le 1887-ben, egy, a sziú rezervátumban szolgálatot teljesítő episzkopális (itt Magyarországon úgy mondanánk, hogy anglikán) misszionárius - lelkész számára.

Sárga Sólyom jól beszélt angolul, mert a felesége egy fehér amerikai, angolszász nő volt. - Az ilyen vegyesházasságok abban az időben azért még eléggé ritkák voltak.

Sárga Sólyom több hagyományos lakota imádságot is lefordított a lakota lelkiségi hagyományok irán érdeklődő, nyitott szellemű anglikán pap számára.

" Ó, Nagy Szellem, akinek hangját hallom a szélben és akinek a lehelete életet ad mindennek a világban.

Ahogy eléd jövök, egyike a Te gyermekeidnek, kicsi és gyönge vagyok.

Szükségem van az erődre és bölcsességedre.

Hadd sétáljak a szépségben, a szemeimet hadd tartsam a bíborvörös naplementén,

a kezeim tiszteljék azokat a dolgokat, amelyeket alkottál,

a füleim hadd legyenek élesek, hogy meghallják a Te hangod.

Tégy engem bölccsé, hogy megismerjem, mire tanítasz minden levélben és kőben. 

Tégy engem erőssé, hogy képes legyek megküzdeni a legnagyobb ellenségemmel, önmagammal.

Mindig kész legyek tiszta kezekkel és őszinte szemekkel Hozzád jönni,

hogy amikor az élet elenyészik mint a naplemente,

Szégyen nélkül jöhessek Eléd."

Četan Gí, azaz Sárga Sólyom, Itazipko Lakota főnök és lelki vezető imája 1887-ből volt már?

Angolból fordítanám magyarra, az eredeti lakota nyelvű változatot nem találtam ...

Cseh Tamástól a Hadiösvény megvan, srácok?

Frankie? Többiek?

"Mi az élet?

Szentjánosbogár villanása az éjben.

Bölénybika lehelete télen.

A füvön átfutó árnyék, amely elenyészik a naplementében."

Varjúláb, a Siksika feketelábok főnöke, szónok, az őslakosok és a fehérek közötti béke híve és előmozdítója ( élt.: 1830 - 1890).

https://www.magyarhirlap.hu/tortenelem/20231023-a-dns-fenyt-derit-arra-a-rejtelyre-hogy-honnan-szarmaznak-az-amerikai-oslakosok