Nem teljesen. Az összevissza okoskodással nincs bajom. :)
Inkább azt tekintem visszásnak, ha feketeöves fórumozók svédasztalként tekintenek a tudományos eredményekre, és azokat abszolút instrumentalizálva használják a személyes kis játszadozásukhoz.
Gáll Erwin egy 2007-es írása, ami egy csomagban adja a forradalom utáni Románia történetírásának látleletét, valamint a történelemfórumon megkerülhetetlen őstörténeti "b*z*lást" folytató, régészkedő topiktársak számára is általános tájékoztatást ad a módszertani lehetőségekről, buktatókról.
Talán volt már valamelyik topikon, de itt nem találtam még.
Beleolvastam, érdekes (igaz célszerű, ha az oláhok eredetét az oláhok irják meg).
"a városok lakossága kivonul ugyan a Dunán-túli tartományokba, de a köznép, a románisált ős lakosság,mely helyhez volt kötve, öröklött telepein marad, s a barbár germánság elől hegyekre s erdők' menekül, s hozzá-férhetlen rejtekeiben marhatartást űzve él tovább"
Az Úz-völgyi temető körüli botrány híven tükrözi, hogy Románia meddig jutott az európaivá válás útján, s hogyan viszonyul a kisebbségben élő magyarokhoz.
Karinthy óta kellet még egy VH -- hogy ne legyen egy következő. Mert ez az EU legnagyobb hozadéka "to date": nem kellett csatatérre mennem, sőt, a gyerekeim már katonának sem álltak.
Minden rendben volna, HA nem kúrogatnák az identitást -- körmönfont módon éppen, lásd hazánkfiát, aki egy külső -- gazdasági rivális -- állam pénzügyi spekulánsaként MIT is keres az EU vezérkar asztalánál?? Hát az ő Alex fiacskája EU-s miniszterelnökök társaságában ???
Vannak idegen környezetben asszimilációra hajlamos népek amilyen a magyar. Nincs ennél szomorubb példa, mint a 70-es években virágzo new yorki Budapest teljes felszivodása.
Az USÁ-ban az ötvenmillió német, a tízmillió skandináv gyökerű is régen felszívódott (Amishok még őrzik a nyelvüket, de a vallás miatt), de a jiddis is eltűnőben (vallás ide vagy oda). DE: jön föl a spanyol !
De az USA "kivétel" (persze, minden entitás az, a maga módján), az EU-ban azért van még egy rahedli nagy nyelv, és lesz is: az angol legfeljebb az elit oktatás és a "hivatalos" iratok nyelve lesz, mint nagyjából már most is. Abruzzói falvakban, a Székelyföldön semmi esélye ...
Nah, megtaláltam hol irt Karinthy az Európai Egyesült Államokról, ráadásul elég hires irás, a kiemelt közhellyé vált rész miatt.
Az irás a Capillária
Ime:
Rombol és teremt és szétszakít és összeköt, időn és téren át. Most míg ezt írom Önnek, egy budai kis kávéházban, a rikkancs lappéldányt tett le elém: az első oldalon nagy betűkön olvasom: Chamberlain, Benessel való tárgyalás után, be akarja terjeszteni a parlament elé az Európai Egyesült Államok alkotmányáról szóló törvényjavaslatot. Nem tudom mit jelent, mi igaz belőle, mi lesz belőle, nem tudom, hogy álljak fel a gondolattal szemben, eltiport, megvert, kifosztott, megkínzott ország, eltiport, megvert, kifosztott, megkínzott gyermeke, - nem remélek és nem félek, nem hiszek a javaslat jóhiszeműségében, komolyságában. De nyilvánvaló: ha semmi más nem lesz belőle, annyi maradandó haszna és eredménye meg lesz ennek a javaslatnak, hogy nekem alkalmas fordulatot adott rátérni tárgyamra. Mert sokféle nagy közösség és hovatartozás zűrzavarában elém varázsolta egy minden közösségnél, európaisságnál, államnál, országnál, hazánál, nemzetiségnél, fajnál talán még családnál is kisebb, tehát szorosabb és mélyebb, már régen meglévő, minden Egyesült Államok Alkotmánya nélkül is egységes törvénnyel érvényes közösség megnyugtató látomását: az élet folytonosságában hívő és gondolkodó írók közössége ez, európa szerte és világszerte. Ennek a közösségnek közös öröm és közös bánatdiktálta törvényét - polgárainak egy kötelessége van: akarni és keresni a jót és helyeset és szépet, a rossz és helytelen és csúnya helyett. Térben és időben, élők és holtak, tagjai ennek a közösségnek, csinálják, építik a Nagy Enciklopédiát, vakon néha, elkeseredve, felépítve, lerombolva megint - ha már olvasta volna Capilláriát, melankolikusan hozzátenném: Halvargot, a bullok tornyot, amit romba dönt a Goncsargó.
Idővel, NEM MOST, a hivatalos államnyelvnek kell elsődlegesnek lennie.
A birodalmiasodás (kulturák egyesüélése)(Huntington, 1995). során az angol elsődgleges nyelvvé lép elő, még akkor is, ha azt nehezen tudod elképzelni.
Ez a USE (Europai Egyesült Államok) (nem emléxel Karinthy hol irt erről?), ami azt jelenti, hogy az állam kultura megörzö szerepe el fog tünni csak mert egységes államunk leszés lenne rá egy láda limoncellom, hogy az államnyelv mint elsődlegessé válo nyelv nem az olasz lesz és nem is a magyar.
Mi az ami esélyünk:
1. A birodalmi kulturába nyilván be fog épülni a nemzeti kulturák egy egy kis szelete ami a közös kultura rélsze természetesen angolul innen pölö Dante, Galilei, Verdi, magyar területről esetleg Liszt vagy Bartók.
2. A magyar esetében a fö kultura megörzö terület a társadalmi szervezkedés lesz, mert hagyományörzö köröket, alapitványi többnyelvü iskolákat, nemzeti olvasoköröket létrehozni a közösségi jog elidegenithetetlen eleme marad.
Vannak népek amlyek globális környezetben is örzik azonosságukat ilyen például a zsidó, ami közel 2 000 éves diszpora (Kr. u. 70 Jeruzsálem templomának lerombolása) után is önazönös maradt.
Vannak idegen környezetben asszimilációra hajlamos népek amilyen a magyar. Nincs ennél szomorubb példa, mint a 70-es években virágzo new yorki Budapest teljes felszivodása.
Az Europai Egyesült Államokban mindenki azt kapja amit megérdemel, illetve kiván magának.
A kiharcolás az erdélyi magyarság és székelység dolga, az anyaország legföljebb nemzetközi forumokon ad támogatást erre.
Pontosan ezt akartam mondani, kis naív forgatókönyvemmel ...De azt is, hogy "gyáva népnek nincs hazája".
Angol legfeljebb a 2. nyelv lehet -- mindenkinél (az íreknél már úgy van, te igazán tudod ...). A francúz meg úgysem tanulja, ha teheti.
Tehát semmiféle -- sem nyelvi, sem kulturális -- asszimiláció nem (lehet) végcél, az EEÁ kívánása esetén sem. Egyénileg meg mindenki azt csinál, amit akar majd az ő nyelvével/identitásával. "Előírni" az nem EU-s dolog.
A kiharcolás az erdélyi magyarság és székelység dolga, az anyaország legföljebb nemzetközi forumokon ad támogatást erre.
Ami pedig az északi magyarságot illeti, érdmes elgondolkodni, elgondolkodnunk az asszimiláció folyamán.
Ha esélyes Dobrev Klára álma és kialakul egy Európai Egyesület Államok.
Nemrég küldött nekem erről valaki egy régi magyar felvételt, Europa Kiadó és lehet akkor is teritéken volt, sőt Karinthy idejében is és Benes meg is irta az alkotmányát, segits már melyik Karinthy műben van erről szó?????
Na szval. ha kialakul az Wueopai Egyesült Államok, akkor bezpnyizanunk kell, hogy angolosodunk vagy az angolosodás mellett képesek vagyunk megörizni a hagyományainkat és továbbadni?
Csak mert ez a sajátosság a kulcskérdése az asszimilációnak is és ez nem egy könnyü dolog, ezt itt idegen nyelvi környezetben elég szépen érzem.
Mindig hatalmas dilemma véreinknek, hogy "kivel"? a rossznál rosszabb alternatívák közül. Igazán haladni nem tudnak, mert egyben egységesek a román pártok: magyaroknak semmit vagy még kevesebbet. Ezért is ki kell harcolni a székely és a partiumi területi autonómiáját, maximális önkormányzati hatalommal, mégpedig EU-s párhuzamokra apellálva, és addig kínozni a lusta brüsszeli elitet, míg elérjük a fantasztikus -- nekik nem maguktól értetődő -- teljesítményt: elismertetjük velük, hogy az EU-s kisebbségi jogok MINDEN EU-s országban azonosan erősségűek kellenek, hogy legyenek, hiszen ezek az általános emberi jogok elválaszthatatlan attribútumai a szövetségben. Ezért az ukrán helyzetet is meg kell értetni velük: most per pilla a nyelvtörvény visszavonatását, antré gyanánt nekik az EU-ba, majd az effektív belépés feltétele a területi autonóia megadása a magyarok közösségének Kárpátalján. És ha már van ilyen Kárpátalján, akkor meg kell csinálni a Székelyföldön és a Partiumban+Kolozsvárom és szűkebb környékén. Meg Dél-SzlovákiábAN, ÉS egyszer meg a Bácskéban és Észak-Bánátban. Az EU-belül helyre kell állítani a magyar nemzet területi egységét. Ekkor leszünk EU-fanok és lojális tagok. Az ilyetén szerkezet miért csak a magyaroknak nem jár? Egyébként a potenciál erre megvan, csak harcolni kell érte. No, ez a feladat képviselő urak/hölgyek, Dobrev képviselő asszonyt is érintően, kis vezeklés gyanánt a felmenők disznóságaira, no meg férjecske renitenskedésére. (Totálisan anti-Soros irány, de hát ha egyszer ezt kívánja a magyar nemzet). Tehát tömören: a magyar nemzet területi egyesírése (lokális, összefűggő autonómiák során át) az EU-ban. Ez az egyesült Európa egyik kritériuma, sőt, az egyetlen kritériuma a magyaroktól.
A Lex Dragnea ( BTK módosítás, a politikusok felelősségrevonásának a lazítása) elfogadásával az RMDSZ eléggé behajolt a PDS-nek. Amint hallom sok magyar köpköd, a románok meg röhögnek.
Mert buták/felelőtlenek voltak az akkor éppen regnáló politikusaink. Tessék visszakeresni, hogy 2007-ben, Románia EU csatlakozásakor és előtte, a tárgyalási időszakban kik voltak hatalmon, s megkapjuk a választ mennyire érdekelte őket a magyar nemzeti érdek.
A román parlament hivatalosan is megszegte a románok százéves ígéretét
2019. március 27. 14:14
Elutasította a román képviselőház az 1918-as gyulafehérvári autonómiaígéret törvénybe iktatását.
Elutasította a bukaresti képviselőház szerdán azt a tervezetet, amely az Erdély Romániával való egyesülését egyoldalúan kimondó 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozat nemzeti kisebbségekre vonatkozó ígéreteit foglalná törvénybe.
Az RMDSZ frakciója a tavaly decemberi centenárium után terjesztett törvénytervezetet a bukaresti parlament elé a nyilatkozatban szereplő autonómiaígéret jogi kodifikációjával. A jogszabály előírná, hogy a román állam biztosítson a nemzeti kisebbségeknek lakosságarányos képviseletet a választott intézményekben, így a helyi és a megyei önkormányzatokban, a román és az Európai Parlamentben, valamint a bíróságokon és ügyészségeken.
Az erdélyi románok 1918-as nemzetgyűlése által Gyulafehérváron elfogadott nyilatkozat harmadik pontja "teljes nemzeti szabadságot" irányoz elő az összes együtt élő népnek, és kimondja, hogy "minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában, minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben".
A képviselőházban 23 képviselő támogatta, 239 ellenezte a jogszabályt. Az ügyben a szenátus hoz végső döntést.
A román bulvármédia a székelyekből, az áldozatokból is képes bűnbakot csinálni, itt van rá konkrét példaként a minapi medvetámadás. Ma is működnek a régi reflexek. Tanulságos végigolvasni:
Virágkarneválos felvonulóautót nézett Romániát fenyegető tanknak a volt kolozsvári polgármester
Debrecenben minden évben megrendezik a virágkarnevált. Ennek lényege, hogy valamilyen koncepció alapján járműveket virágokkal díszítenek fel. Kiderült, hogy a magyarellenes kirohanásairól hírhedté vált egykori kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar kevésbé lelkes rajongója az eseménynek, és egy kicsit másképpen tekint rá.
Szerdán reggel egy hosszú Facebook-posztban magyarozott egyet a debreceni virágkarnevál egyik járművének kolozsvári bemutatója miatt. Az öt napja befejeződött debreceni esemény után néhány járművet Kolozsváron is felvonultattak, az ominózus járművön a Szent Korona, a jogar és az országalma látható. Mindez pont úgy néz ki, mint egy tank. Legalábbis Funar képzeletében, a korona a lövegtorony, a jogar az ágyúcső, ezért nekiment a szervezőknek, írja a Főtér.ro.
A lap szerint Funar arról ír, hogy "a virágkocsik az 1940. augusztus 30-án aláírt, Észak-Erdély felszabadulását kimondó második bécsi döntés nyomán elkövetett atrocitásokra emlékeztették a románokat, és hogy ezzel megalázták a magyar „megszállás” alól 74 éve „felszabadult” románokat". Szerinte a város és a megye vezetői és az összes erdélyi megye RMDSZ-es illetékesei megtapsolták a "harckocsit".
Nekiment a határőröknek is, hogy miképpen engedhették át a határon a tankot.
Magyar szemmel rendkívül érdekes példa Koszovó etnikai változásai az elmúlt bő évszázadban, hogyan lett a szerb többségből abszolút albán. S utána tegyük mellé gondolatban Kolozsvár, Nagyvárad, Brassó évszázadát...
Nem említettem külön, de a jelentős görög diaszpóra is megsemmisült, az induló 30 százalékról az alig mérhető 0,17 százalékra csökkent a városban, akárcsak a Fekete-tenger partvidékén mindenütt.
A románok egyébként nem csak Erdélyben, s nem csak a magyarok kárára folytattak rendkívül tudatos romanizáló erőpolitikát, hanem mindenütt, ahová a lábukat betették. Eklatáns példa erre Észak-Dobrudzsa, vagyis a mai román tengerparti vidék.
A Duna-deltában a lipovánok (óhitű ortodox oroszok) voltak többségben, a Duna és a tenger közti földsávban pedig a tatárok és törökök, a városokban jelentős görög diaszpórával, a románság csupán pár százalékot tett ki.
Ennek igazolására nézzük a térség legjelentősebb városát, Konsztancát. Az 1853-as népszámlálás (amikor névleg még török fennhatóság alatt állt a terület) 5200 lakosú isten háta mögötti kisváros volt 36 százalék tatár, 30 százalék görög lakossal, mint s a sorban 5. náció volt csupán a román 5,4 százalékkal. A következő adatsor 1913, a balkánháborúk ideje, amikor már a Román Királyság egyetlen érdemi tengeri (s még volt 3 Duna-tengeri kikötő a deltában) kikötővárosa 27201 lakossal. A felduzzasztásnak valamint a háborúnak köszönhetően (a másodikban letámadták a bolgárokat és elvették a szomszédos Dél-Dobrudzsát ideiglenesen) már 58 százalék a román, 12 százalék a görög, a török meg 9 százalék (a muszlimoknál gyakran változott, hogy töröknek, tatárnak vallják-e magukat). No meg ne feledjük, ekkor már a román hatóságok végezték a népszámlálást, s annak korrektségét mi magyarok pontosan ismerjük...
A harmadik adatsor legyen 2002, amikor is 310 ezres, modern nagyvárossá vált Konsztanka, a románság aránya 92 százalék, 3-3 százalék török és tatárral. A rendkívül nagy arányú létszámnövekedés mögött a szocialista iparosítással együtt járó betelepítés áll, miközben a kisebbségek jó része beolvadt, elvándorolt (főleg a bulgárok , zsidók - előbbi 1913-ban, a háborús időben is 940 volt, manapság meg csak 48, 1266 zsidóból pedig 44... normál szaporodás mellett a bázis adatnak 1,5- 2 X kellene lenniük természetes szaporodással). Mivel a muszlimok több gyereket vállalnak, mint a románok így is feltűnően alacsony az arányuk, akárcsak a cigányoknak (1 százalék), ami mögött valószínűleg az áll, hogy sokan nem a valós etnikai adatokat írták be...
Érdekesség, hogy 437 fő magyarnak vallotta magát a kikötővárosban (0,14 százalék), ami a maga nemében elég szép diaszpóra, s első sorban annak köszönhető, hogy Ceausescu idején a magyar értelmiségieket szétszórták az országban. Akik pedig a Deltába, a tengerpartra kerültek azok utána már nem nagyon tértek vissza, hanem behúzódtak a nagyvárosba, s ott dolgoznak mint orvos, mérnök...
Ez a példa is mutatja, hogy bő egy évszázad alatt egy éppen csak mért szintről majdnem színtiszta román várost csináltak.
