Keresés

"Az alapstruktúra hullámzik.
 Ennek a rezgéseit érzékeljük részecskeként.
 Vagy nem.
 Ki tudja ? "

Szerintem nem az "alapstruktúra hullámzik", hanem
"alapstruktúrában" terjednek az e.m. hullámok.
;-)

Persze ez 'szemlélet' kérdése, mert ahhoz, hogy valamiben
hullámok keletkezhessenek és haladhassanak, ahhoz
az "alapstruktúrának" 'rugalmasnak' kell lennie.
Kérdés, hogy milyen módon ?
'Geometriailag', vagy 'tulajdonság'-ban... ?!
;-)

Mert ugye az is 'elképzelhető', hogy az "alapstruktúra" elemei
'szikla-szilárd' méretűek, soha nem változtatják meg alakjukat
semmilyen 'behatásra', és valójában amit mi 'fény'-nek,
e.m. hullámoknak, mágneses térnek, sőt! 'anyagnak' 'erzékelünk',
az csupán, az "alapstruktúrában" 'tovagyűrűző' tulajdonság-változások...
;-)

"Lehetséges, hogy nem igaz az egész."

Igen, ez lehetséges.

"Érezted már valaha a Föld keringését?"

Ha nem is éreztem közvetlenül, de mérni sokféleképpen lehet. 

Mi ebben az újdonság?

Kvantumállapotok a Hilbert-térben.

Ez mlg nem valódi tér. Viszont a benne lévő korreláció adja számunkra a távolságot.

Mi is ennek a hullámai vagyunk, tehát ezt a struktúrát közvetlenül nem látjuk.

És persze ez csak egy entropikus elképzelés. Lehetséges, hogy nem igaz az egész.

Mindenesetre a jelenlegi mezőelméletekkel összeegyeztethető.

Érezted már valaha a Föld keringését? :o)

"Az alapstruktúra hullámzik."

Mi a fele az az alapstruktúra?

Éppen ez a fantáziálás lényege.

Az alapstruktúra hullámzik. Ennek a rezgéseit érzékeljük részecskeként. Vagy nem. Ki tudja?

Mindenesetre érdekes elképzelés.

Egy zárt görbe által határolt felület nagysága, az entrópia, illetve a metrika.

Egy gond van vele, hogy az idő még ebben is "függvényparaméter" egyelőre.

"Az elektromágneses sugárzáshoz nem kell semmiféle összenyomható közeg."

Nem kell, hogy összenyomható legyen, de valamilyen közeg mégiscsak kell, mert az EM sugárzás hullámokból áll (lásd pl. interferencia), és a semmi ugye nem tud hullámozni. 

Ugye-ugye?

Az elektromágneses sugárzáshoz nem kell semmiféle összenyomható közeg. Nem a közeg mozgása.

"Transzverzális hullám esetén a hullámhossz bármekkora lehet.
 Terjedés irányban azonban az amplitudó nem lépheti át a hullámhosszat.
 Elvileg."

Milyen "elvek" szerint... ?!
Mert szerintem az e.m.-es "transzverzális hullám" 'paramétereit'
nem "elvek" határozzák meg, hanem a 'éter'/"fényközeg" tilajdonságai... !
;-)

Álljon meg a retardált menet!

Transzverzális hullám esetén a hullámhossz bármekkora lehet.

Terjedés irányban azonban az amplitudó nem lépheti át a hullámhosszat. Elvikeg.

Mert az olyan lenne, mintha a kígyó farja araszolás közben megelőzné a fejét.

És persze Mátyás király módjára, mint a kifordított korsó. :o)

(nem "új geometria", hanem az, amit a 5583-ban 'kapisgáltál'... ;)
;-/

"A mai tudásunk szerint."

Ez valami új geometria?

(a 'háromféle' közül. csak egyet tanítanak az ''oskolákban..! )

Miről maradtam le?

Van a transzverzális. Állítólag nem létezik longitudinális - vagy csak nem érzékeljük. (?)

És a harmadik?

Nem ez az ö-körség része. :o)

destrukt 5578
"A testek az EM sugárzást elnyelik.
 Pl. a Föld elnyeli a felszínére eső EM sugárzást."

Mindet, és 'mindenféle' e.m. sugárzást... ?!
(a 'háromféle' közül. csak egyet tanítanak az ''oskolákban..! )
;-/

"De gravitáció a Föld belsejében is van, ami befelé haladva folyamatosan csökken.
 A Föld belsejében mi okozza a gravitációt?"

Az ami 'odakint' is...
(l.m.f ;)
;-)

azért mert csak 5579
"milyen hullámhosszon kommunikálnak a tengeralattjárók?"

Azt nem tudom "milyen" e.m. "hullámhosszon kommunikálnak a tengeralattjárók"
a víz alatt (ha egyáltalán...!), de azt tudom, hogy a '90-es lvekben kísérleteztek
a 'nagyhatalmak' a nagyenergiájú, vízalatti infrahangos kommunikációval...
Tudjátok! akkor, amikor az a sok "öngyilkos", 'partra úszott/vetődött' bálna/cet
esetet lehetett olvasni a 'világsajtóban'...
;-(

"Namármost a Föld térfogatában csak az átmérőjének megfelelő hullámhosszak férnek el.
 És aki nincs bent, az nincs bent."

"A mai tudásunk szerint." ...
;-/

"Namármost a Föld térfogatában csak az átmérőjének megfelelő hullámhosszak férnek el."

Ezt az ökörséget honnan szedted már megint?

Rávezető kérdés: milyen hullámhosszon kommunikálnak a tengeralattjárók?

Namármost a Föld térfogatában csak az átmérőjének megfelelő hullámhosszak férnek el.

És aki nincs bent, az nincs bent.

Viszont ha ez igaz lenne, akkor a bolygók tömege a térfogatukkal lenne arányos.

Kicsiben kipróbálhatod egy vödör víz és egy vödör cement segítségével.

A testek az EM sugárzást elnyelik.

Pl. a Föld elnyeli a felszínére eső EM sugárzást. 

De gravitáció a Föld belsejében is van, ami befelé haladva folyamatosan csökken. 

A Föld belsejében mi okozza a gravitációt?

"Tehát: mi okozza a gravitációt?"

Az 'éter'/"fényközeg" "árnyékhatás"-a.
(a két 'anyagi' test közötti, a testeken 'kívüli'-hez képest kisebb,
'éter'/"fényközeg"-beli e.m. sugárzás nyomásának különbsége.)
;-)

Tehát: mi okozza a gravitációt?

Így legalább van értelme. 

Legyen petróleumlámpa, gömbhullámokkal. Velem lehet alkudni.

Már megint másról hadoválsz, és ráadásul hülyeséget is.

Ha egy zseblámpát magad előtt tartasz, akkor nincs árnyékod. 

Próbáld ki!

Ha a zseblámpát magad mögött tartod, úgy csak a saját árnyékod után tudsz menni.

Előrefelé kell tartani a lámpát, és akkor az árnyékod előtt fogsz menni. Meglepő? :o)

Riporter: 

"...nem dolgozik valamilyen programon?"

Einstein: 

"...Az én programom az Univerzum, nem több és nem kevesebb."

Nagy emberek nyomdokaiba léptél. 

I focus on the Universe, on all and any parts of it as well. :o)

Ha képes volnál egy tárgyra koncentrálni legalább 10 percig, nagy dolgokat alkothatnál. 

Szabadságon voltál?

De azért közben is "okoztam" gravitációt. Nincs felmentésem alóla. :o)

Nem csak egyszer. ;)

"Egyszer még ezért (is) nóbeldíjat fognak adni, ha valaki megméri a gravitációs hullámok visszaverődését és elhajlását ..."

Könnyen előfordulhat. Nagyobb baromságért is adtak már. 

Egyszer még ezért (is) nóbeldíjat fognak adni, ha valaki megméri a gravitációs hullámok visszaverődését és elhajlását a kondenzált anyag határán. Persz ez még nem ebben az évszázadban lesz.

Ebben az évszázadban oda kellene eljutni, hogy a fizikusok felhagyjanak az olcsó és kényelmes síkhullámokkal és Dirac-deltákkal, és végre tisztességesen felírják az egyenleteket. Feynman módszere bármennyire is sikeres. Az a baj, hogy túl jó. Kapaszkodnak bele, nem merik elengedni. Habár tudják a bázistranszformáció lehetőségét. Na de mi is lenne a valódi valóság bázisa?

Mese:

Ismert anyagok spektrumvonalai alapján kellett vizsgálni ismeretnen összetételű anyagokat.

Kaptam három különböző statisztikai formulát. Ezekből három eltérő koncentráció jött ki.

Nem hangzik túl jól.

Csekélységem azonban rájött, hogy ez lineáris algebra.

Nem ortogonális a bázis, mert a különböző anyagok spektrumvonalai részben átfedhetnek.

(Na persze ez a detektor felbontásától is függ.)

Legyen mondjuk a felbontás 1024 megkülönböztethető vonal a látható tartományban.

Ez azt jelenti, hogy ez egy 1024 dimenziós Hilbert-tér, amelyben az ismert összetételű anyagok spektrumvonalai nem ortogonális bázisú alteret képeznek.

Egyszerűen fel kell írni az egyenletrendszert és invertálni a mátrixot.

Ellenőriztem az ismert összetételű "ismeretlen" mintákon, sőt még szimulációval virtuális mintákon is.

Sokkal pontosabb volt, mint a három ad hic statisztikai formula.

Nem hitték el nekem. Formula non grata. Néha a tényeknek rossz dolguk van.