A Kettős Elemű Univerzum hipotézise (Dual Element Universe) egységes rendbe foglalja az összes alapkölcsönhatást és folyamatot. Alapja az éter létezése és a fizikai jelenségeket egy alap részecske két megjelenési formájának a kölcsönhatása hozza létre. A folyamatok a Newtoni fizika szabályai szerint írhatóak le.
"a hidrogen resz sem hidrogen, hanem litium. vagyis a hagyomanyos fisszio tudja olyan allapotba hozni a litiumot, hogy annak fisszioja bekovetkezzen. vagyis a hidrogen bomba sem fuzios, hanem ket lepcsos fisszio."
Hmm... A "Wikipédia, a szabadenciklopédia" nem ezt írja:
" Ivy Mike Az első hidrogénbomba-robbantás 1952. november 1-jén a Marshall atollon történt. Az Ivy Mike nevű eszköz egy 82 tonnás szerkezet volt, hatalmas súlya miatt nem volt bevethető. Hagyományos fissziós bomba felrobbanása cseppfolyós deutériumfúzióját indította be. A robbanás 10,4 megatonnás volt. Megjegyzendő, hogy ennek 77%-a a röntgensugár-reflektorként használt, a deutériumtartályt körülvevő, mintegy 4,5 tonna urán hasadásából származott."
"a litium, ami eleg konnyu elem, gyakorlatilag a legkisebb bonthato elem. csak ennek bomlasahoz sokkal nagyobb B reszecske suruseg kell, mint pl. az uranhoz. vagyis az uran mar egy sima tnt hatasara is lancreakcioba jon, a litiumhoz viszont atombomba szintu energia kell."
(továbbra is, "a Wikipédiából, aszabadenciklopédiából"...)
"Az a tény közismert, hogy a hidrogén mindig nehézhidrogént (deutériumot vagy tríciumot) jelent a bomba esetében, azonban deutérium-trícium keverékből nem lehetne gyakorlatilag használható (harctéren bevethető) bombát készíteni. A D- és T-gáz csak akkor érheti el a megkívánt sűrűséget, ha cseppfolyós halmazállapotban van. A folyékony nitrogénnel és folyékony héliummal működő cseppfolyósító berendezések eleve lehetetlenné tennék a szállítható bomba megalkotását.
A trícium radioaktivitása is rendkívüli módon megnehezítené a bomba kezelését. Kb. 0,1 mg trícium aktivitása 1 Ci (37 GBq): így egy bombában több millió curie trícium lenne.
A megoldás: a „száraz hidrogénbomba” megalkotása, ugyanúgy, mint a robbanás fókuszálásának a megoldása, Teller Ede, továbbá – tőle függetlenül – Andrej Szaharov nevéhez fűződik.
Ha a fúziós töltetet litium-deuteridből (LiD) készítik, akkor a hasadási gyutacs neutronsugárzása hatására a lítium tríciummá alakul. A keletkező trícium a deutériummal reakcióba lépve neutront termel, így a lítium-trícium átalakulás igen gyorsan és jó hatásfokkal végbe mehet .... Fúzióval felerősített fissziós bombák Ennél a típusnál a hasadóanyag közepébe deutérium és trícium (a hidrogén izotópjai) cseppfolyós keverékét helyezik. A fissziós bomba robbanásakor kialakuló magas nyomás és hőmérséklet beindítja a fúziót a D-T elegyben. A fúzió során sok szabad neutron keletkezik, ami hozzájárul a láncreakcióhoz."
Akkor most végül is, mi 'fúziónál': Lítium, vagy "nehézhidrogén" ?! ;-/
destrukt:"A relativitáselmélet szerint . . . az a helyzet, hogy ha az egyik rendszerből nézed, akkor a másikban lassul le az idő. Ha a másikból nézed, akkor pedig az egyikben. . . . De ennek meg ellentmond az ikertestvérek esete. Ha az időlassulás csak látszólagos, akkor hogyan lesz fiatalabb az visszatérő ikertesó?"
Még mindig nem tudod megkülönböztetni az egyszerű, vissza nem térő mozgások szimmetrikus idődilatációját, a kiindulási pontra visszatérő, meg az ott maradó ikrek nem szimmetrikus időkülönbségétől?
destrukt:"Hát mondd el, hogy mi a fizikai különbség."
Éppen a visszatérés a különbség. Mert akkor ugyanazon a ponton, és ugyanabban a vonatkoztatási rendszerben hasonlítjuk össze az időket. Nem pedig egymástól távol és egymástól eltérő vonatkoztatási rendszerben, mint a dilatációnál.
destrukt:"Az egyik ikertesóhoz képest a másik mozog, a másikhoz képest meg az egyik.
Akkor most melyik tért vissza?"
Az a visszatérő, aki nem tartotta meg végig a mozgásállapotát, hanem egyszer vagy sokszor változtatott rajta.
destrukt:"Butaságot beszélsz. Az időlassulási képletben a gyorsulás nem szerepel."
Persze, hogy nem szerepel. Mert nem a gyorsulástól lesz fiatalabb. De szükséges hozzá, hogy az utazó mozgása legalább két különböző sebességű szakaszból álljon. Ez pedig csak gyorsulás következtében állhat elő.
Erre már nem tudott válaszolni, elkezdet hát másról beszélni:
destrukt:"Összetéveszted a fejbeverést a "fejedbe veréssel".
Ezért képtelen destrukt könyvet írni! Abból nem lehet így megfutamodni, hirtelen egész másról beszélve.
„az elmeletemben a G reszecskek sebessege es a teret kitolto B reszecske mezo surusege fuggosegi viszonyban vannak. ha pl megno a B reszecske mezo surusege, akkor csokken a G reszecskek sebessege. a G reszecskek kozvetitik a fizikai valtozasokat, ez hatarozza meg a gravitacio, magnesesseg merteket, az elektron es proton fizikai parametereinek valtozasi intenzitasat, vegso soron minden fizikai, biologiail kemiai folyamat sebesseget. ezt ugy hivjuk h fenysebesseg, de talalobb a hatarsebesseg kifejezes.”
A B részecske mező sűrűségváltozásának mi lehet az oka? A B részecskék méretének lecsökkenése, vagy a közöttük lévő „távolság” csökkenése? Amennyiben a B részecske mező diszkrét elemekből tevődik össze, akkor a B részecskék átjárhatók a G részecskék számára. Ha az összezsugorodott B részecskék halmaza a sűrű, a kitágult B részecskék halmaza a ritka, akkor a B részecskék burkolata az, ami fékező hatással van a G részecskékre? Az a B részecske mező, részhalmaz, amely a maximális méretű B részecskéből tevődik össze, kisebb ellenállást jelent a G részecske számára a kevesebb burkolaton való átlépés miatt? Végül, miből lehet a B részecske burkolata, ami a G részecske számára „erőkifejtéssel”, de átjárható? Ez az átjárhatóság lenne c-re korlátozva? A g részecske azonban olyan burokkal rendelkezik, ami nem átjárható, vagyis nem engedi át magán sem a B, sem a G részecskéket. Végső soron, az IDŐ lényegét a B részecske burkolatának konzisztenciája, rugalmassága, áteresztő képessége adja. (ha jól végeztem az elvonatkoztatást);-)
„az ido fogalma a valtozas mertekenek es sebessegenek az aranya, tehat azt fejezi ki, h az atomi es szubatomi folyamatok milyen gyorsan mennek vegbe. ahol ezek gyorsabbak, ott az atomok rezgese gyorsabb, a molekulak gyorsabban kepzodnek vagy bomlanak fel ezert a biologiai, fizikai folyamatok is gyorsabbak. gyorsabban oregezunk, gyorsabban erik az alma, gyorsabban farad el egy szerkezet. erre pedig mondhatjuk, h az ido gyorsabban telik.
tehat nem a fizikai folyamatok sebesseg valtozasa okozza az ido mulasanak valtozasat, hanem a ketto parhuzamosan, a ter parametereinek megvaltozasanak kovetkezmenye.”
Ha jól értem, akkor a B részecske mező a TÉR fizikai megjelenése, a G részecske pedig, a térben lokalizált mozgó változata. A kettő, vagyis a B és G viszonya maga mozgás, aminek van egy felsőhatár sebessége, a c. Ez a felsőhatár, pedig az időparamétert határozza meg. Vagyis a fénysebességgel történő változás mértéke a gyors (rapid), az annál lassabb változás mértéke, pedig a tér paraméterétől függően változó. A nyúl gyorsabb, mint a teknősbéka, gyorsabban is öregszik a teknősnél, de mégis elvannak egy helyen, ha kis ketrecbe zárjuk őket. A tér paramétereinek megváltozása mennyire távolságfüggő?
lehet. megadtam a valaszt a h bombanal. ott a fo fisszio a litium, ami eleg konnyu elem, gyakorlatilag a legkisebb bonthato elem. csak ennek bomlasahoz sokkal nagyobb B reszecske suruseg kell, mint pl. az uranhoz. vagyis az uran mar egy sima tnt hatasara is lancreakcioba jon, a litiumhoz viszont atombomba szintu energia kell. viszont a litium fajlagosan nagyobb energiat ad le. erre mondtam valamikor, hogy a protonszam novekedesevel csokken az atommag fajlagos energiaja. vagyis uranbol leszakado proton kiengedett G reszecskei mondjuk egy egyseg energiat adnak le a kornyezetnek, addig a litiumrol leszakado proton peldakent 5 egyseget.
pontosan. es a hidrogen resz sem hidrogen, hanem litium. vagyis a hagyomanyos fisszio tudja olyan allapotba hozni a litiumot, hogy annak fisszioja bekovetkezzen. vagyis a hidrogen bomba sem fuzios, hanem ket lepcsos fisszio.
Megértettem, hogy a KeU elmélete szerint is, csak "maghasadás" 'segítségével' lehet 'előállítani' "atommag-fúziót", pontosabban: "a fuzio mindig egy fisszio kovetkezmenye. fuzio csak fisszio utan lehetseges." Namost, a kérdésem a következő: ez a "fisszio"-t megelőző "fuzio", ez csak az ú.n. "nehéz elemekből" 'származhat', vagy lehetséges-e olyan "fuzio", amelyet 'könnyebb' elemek "fisszio"-ja előzött meg ? (vagyis, feltétlen csak 'sokprotonos' bomlásból lehet fúzió.. ?) ;-)
az ido fogalma a valtozas mertekenek es sebessegenek az aranya, tehat azt fejezi ki, h az atomi es szubatomi folyamatok milyen gyorsan mennek vegbe. ahol ezek gyorsabbak, ott az atomok rezgese gyorsabb, a molekulak gyorsabban kepzodnek vagy bomlanak fel ezert a biologiai, fizikai folyamatok is gyorsabbak. gyorsabban oregezunk, gyorsabban erik az alma, gyorsabban farad el egy szerkezet. erre pedig mondhatjuk, h az ido gyorsabban telik.
tehat nem a fizikai folyamatok sebesseg valtozasa okozza az ido mulasanak valtozasat, hanem a ketto parhuzamosan, a ter parametereinek megvaltozasanak kovetkezmenye.
az elmeletemben a G reszecskek sebessege es a teret kitolto B reszecske mezo surusege fuggosegi viszonyban vannak. ha pl megno a B reszecske mezo surusege, akkor csokken a G reszecskek sebessege. a G reszecskek kozvetitik a fizikai valtozasokat, ez hatarozza meg a gravitacio, magnesesseg merteket, az elektron es proton fizikai parametereinek valtozasi intenzitasat, vegso soron minden fizikai, biologiail kemiai folyamat sebesseget. ezt ugy hivjuk h fenysebesseg, de talalobb a hatarsebesseg kifejezes.
az ido elvileg egy egyszerusito fogalom, ami ekvivalens az atomi, szubatomi folyamatok sebessegevel. de ahogy latom, ez inkabb bonyolitja a megertest, mert nem igazan tudjatok elvonatkoztatni. megertem, sok ertelmezese lehet az ido kifejezesnek es amiota a relelmben onallo entitas, ez meg kuszabb.
szerintem abban kiegyezhetunk, h ha egy terreszben gyorsabbak a fizikai folyamatok, gyorsabban oregezunk, mint egy masik terreszben, akkor mondhatjuk, h az ido gyorsabban telik, az idofolyam gyorsabb. de lehet javasolni mas egyszeru kifejezest is.
tulajdon kepen igen, csak lassuak, igy az utkozes kifejezes nem all. inkabb egymas melle sodrodnak. minel nagyobb a relativ sebesseguk, annal nagyobb az eselye, hogy nem marad elegendo G reszecskejuk, vagyis teljesen elbomlanak.
ezekben a kornyezetekben, nap es fisszio, egyes protonok levalnak a tobbirol, gyujto fazisba kerulnek, vagyis elnyelik a nekik utkozo G reszecskeket anelkul h kibocsajtananak masikat, igy a gravitacionak csak a vonzo komponense letezik, a taszito nem, de a lassu G reszecskek miatt ez is kicsi. ez vonzza oket ossze.
tehat ahogy korabban is reszleteztem, a fuzio mindig egy fisszio kovetkezmenye. fuzio csak fisszio utan lehetseges.
Ha a fizikai folyamatok sebessége megváltozik,mitől változik meg az időmértéke.Szerintem az időmérték attól nem változik meg, ha valaminek megváltozik a sebessége.
„az en elmeletemben egy alap reszecske letezik ket megjelenesi formaban es semelyik fizikai folyamat leirasahoz nem szukseges tovabbi reszecske feltetelezese.
az en elmeletemben ertelmezhetetlen fogalom az anti reszecske.”
(zanzásítva) Akkor a te elméletedben van egy fél pár kesztyű, amit kifordítom, befordítom, mégis kesztyű a kesztyű.:-)
"ha ket elegendoen nagy sebessegu proton utkozik egymassal, akkor egy bumm esemeny kovetkezik be, csak kicsiben. ... marad annyi lelassult G reszecske a visszacsapodasi fazisban, hogy par elektront vagy egy protont alkossanak. minden esetre gamma sugarzas az lenne boven."
Vagyis akkor, ha jól értelmezem a 'leendő' "fúziós reaktor"-ban, a Nap-ban, és a hidrogén bombában úgy 'képződik' a He2, hogy a H2 atomok ütközésekor azok 'felbomlanak', és a kisugárzott "gamma sugarzas" 'után' maradt "G reszecskek"-ből 'összeáll' a He2 (hélium) atommag. (meg 'elvétve' más 'egyéb' is...) Jól 'látom' ?! ;-)
az anti reszecsket azert talaltak ki, h magyarazhato legyen a semmibol letrejovo reszecske. az elmelet szerint egy normal es egy anti reszecske keletkezik, amik minden tulajdonsagukban egymas ellentettjei, igy egymast nullara egeszitik ki es nem serul a szimmetria, nincs semmibol valami. ugyan ez forditva, egy normal es egy anti reszecske el tudja tuntetni egymast.
ez az en elmeletemben a G reszecskek elektronna es protonna tomorulese, illetve ezek eltunese a G reszecskek kieresztesevel. pl az elobb leirt protonutkozes.
a kiserleti kimutatasa pedig azon teves elkepelesbol fakad, hogy a reszecskeknek van elektromos toltese. az elmeletemben ez nincs. egy reszecske viselkedese magneses terben, a sebesseg- meret aranytol fugg. az elektron gyors es kicsi, a proton lassu es nagy, tehat az arany pont ellentetes, igy ellentetes iranyba ternek ki a magneses terben.
a neutron allapot azert tunik semlegesnek, mert a magbol kiszakado protonra nagyon nagy gyorsito ero hat, sokkal gyorsabb mint a normal proton es elektron vagyis a sebesseg meret arany eltolodik az elektron fele.
az elso kimutatott pozitront is ugy sikerult kodkamraban lefenykepezni, hogy az elektronok vastag olomlemezen haladtak at, ahol lelassultak, vagyis nem antireszecske az valojaban, hanem egy lassu elektron.
Az én fejemben egy időgömb van ,ami szűkűl és tágul a mozgás és a sebesség hatására.A két gömböt kell összehasonlitani. Mármint a távolsággömböt az időgömbhöz.Amit csejk irt ,annyira nem esett le. Feltünt hogy v0+v1 Az miért v2. Lehet hogy rosszul gondolkodom, de különben sem értem.Mi az az időfolyam. Az időfolyam az eltelt idő.Higgyétek el , hogy ez egy gömb.
de amikor azt írtad, hogy "az elmeletembol az is kovetkezik, h az elektromos aram is befolyasolja a kristaly oszcillator frekvenciajat."
nos, akkor egy 'kicsit' elgondolkodtam, hogy hogyan lesz ez a mérés 'pontos/megbízható/hiteles', hisz' maga a 'mérőfej' is elektromos árammal működik, ill. az 'folyik rajta keresztül'... ;-/
(de viszont, én még mindig jobban bíznék az 'extrém' vastagságú hőszigetelt dobozban, mint abban 'ami megvan' + az angliai 'stabil' nyári melegben... ;) ;-)
(egyébként van egy 'módszer', ami mindenféle 'hőszigetelés', 'villanyfűtés', 'elektromos termosztát' meg 'ilyenek' nélkül is, 'önmagát temperálja' a 'doboz' belseje (fix hőmérsékleten tartja) a 'normál' külső hőmérséklet-ingadozások ellenére... persze, egy kicsit 'anyagigényes', ezért nem olcsó... ;) ;-)
ha ket elegendoen nagy sebessegu proton utkozik egymassal, akkor egy bumm esemeny kovetkezik be, csak kicsiben. az osszeutkozo protonok utkozesi feluleten a B reszecskek anyaga szuksegszeruen osszenyomodik, igy az addig a protonba kotott G reszecskek kipteselodnek a protonokbol es kozel a protonok eredeti sebessegevel szorodnak szet a B reszecske mezo maguk elott tolasaval. valoszinuleg, de nem szuksegszeruen, marad annyi lelassult G reszecske a visszacsapodasi fazisban, hogy par elektront vagy egy protont alkossanak. minden esetre gamma sugarzas az lenne boven.
koszonom kerdesed, mindig nagyra ertekelem felkeszito jellegu hozzaszolasaidat;)
azert, mert csak. az en elmeletemben egy alap reszecske letezik ket megjelenesi formaban es semelyik fizikai folyamat leirasahoz nem szukseges tovabbi reszecske feltetelezese.
az en elmeletemben ertelmezhetetlen fogalom az anti reszecske.
"ez a suruseg valtozas pedig osszessegeben csokkenti az atomok kozotti es kozvetlen kornyezeteben levo G reszecskek sebesseget, ami miatt minden interakcio sebessege lelassul."
'Ebből' kifolyólag 'elképzelhető'-e az, hogy egy 'elegendően' nagy sebességű proton ezt az "interakcio sebesseg lassulást" 'kihasználva', egy másik protonnal 'ütközve', 'egyesüljenek' ? (igen, "magfúzió", "gyorsítók"-ban ;)
Kérdésem: ugyanez a fentebbi folyamat, megtörténhet-e 'nagyobb' 'proton-csoportokkal' (mikron-méretű-porszemcsékkel), ha elég nagy sebességgel ütköznek egymásnak, pl. a Nap gravitációs erejétől felgyorsítva, plusz!, 'menet közben' többlet energiával 'felpumpálva' a Nap erős e.m. sugárzása által ... ??! ;-)
10 cm habgumi szigeteles. nagy a hotehetetlensege es jo a hoszigetelese.
kb egy liter jegakku korulotte.
15 cm hungarocel.
a hotehetetlen tomeg csokkenti a hoingast, viszont a fenti osszeallitasnal is majd egy het mire beall az egyensulyi homerseklet.
a hoszigetelessel meg csak a kulso homerseklet valtozas es annak belso megjelenesenek idokulonbseget tudom novelni.
a fenti osszeallitasnal a kulso panelon levo homero 3 c fok valtozasa a kimerendo valtozasnak tobb mint masfelszeres kilengeset okozza.
sajnos tizedfok pontossag, marmint stabilitasban, ide keves.
futes rasegites sem mukodik, mert akkor bejon annak a pontatlansaga is, illetve az elmeletembol az is kovetkezik, h az elektromos aram is befolyasolja a kristaly oszcillator frekvenciajat. ezert hasznalok sima oszcillatort es nem kazanos homersekletszabalyozosat.
ezert ilyen a szondapanel is. hosszukas egyik vegen a kristaly es a hoszenzor, az ellenkezo vegen az 5->3.3v stabilizalt aramatalakito. sajnos ezek is termelnek hot, de ez egyenletes, mastol fuggetlen mennyiseg es a probamereseknel ez is beleszamitodott a vegeredmenybe.
igy is csak ugy tudom kimerni pontosan, hogy tobb probameressel (direktbe melegites es hutes) meghataroztam a homerseklet -mert frekvencia osszefuggeset es a kristaly oszcillator hotehetetlenseget es ezzel tudom modositani az adatokat. ez sem lesz halalpontos, de mivel kulso futes nelkul egyenletes es lassu lesz a homerseklet valtozas, azzal mar tudok szamolni jo kozelitesre.
