Ez a nagy termetű gyönyörűség nem lepke, hanem kabóca.
Eredeti élőherlyén Kínában inkább érdekesség és védendő ritkaság.
Valaki bevitte az USA-ba valószínű szépsége miatt. Ott kiszabadult és mivel az USA-ban nincs természetes ellensége, felszaporodott és már letarolta Pennsilvania szőlő ültetvényeit.
Apokaliptikus és Postapokaliptikus Tudományok Intézete
The Käte Hamburger Centre for Apocalyptic and Post-Apocalyptic Studies (CAPAS) is a Centre for Advanced Studies at Heidelberg University. It gathers international scholars and scientists to research collaboratively on ideas and experiences of the doom of worlds and their aftermath. Our mission is to encourage the dialogue between the humanities and social and natural sciences, relating to (A) the apocalyptic and postapocalyptic imaginary (ideas, images, discourses), (B) historical events that were perceived or framed as (post-)apocalyptic experiences, and (C) current, empirically observable developments that could bring about the end of the world as we know it, and its aftermath scenarios. CAPAS is dedicated to innovative research relevant tosociety at large, particularly in areas beyond traditional academic boundaries. For further information on CAPAS, please refer to our website https://www.capas.uni-heidelberg.de.
"48,8 Celsius fok volt a szicíliai Szirakúzában. Európában még nem sosem mértek ilyen meleget.
Európa felett az elmúlt napokban egy Lucifer névre keresztelt anticiklon fejti ki hatását, a kontinens déli felét afrikai eredetű levegő, ill. szaharai eredetű por tölti ki.
A szicíliai Szirakúzában az elsődleges (még nem hitelesített mérések alapján) szerda délután 48,8 Celsius fokig emelkedett a hőmérséklet, ami nyolc tized fokkal haladta meg az 1977. július 10-én mért athéni rekordot.
Ilyen magas hőmérsékletre a feljegyzések óta nem volt példa Európában.
A Szicíliát uraló forró afrikai eredetű légtömeg hatására többfelé emelkedett 40, helyenként 45 fok fölé a hőmérséklet. Kedden a tunéziai fővárosban mértek 49 fokot.
A hőhullám várhatóan a következő napokban is folytatódni fog Dél-Európában. A sziget több pontján jelenleg is tüzek pusztítanak, fél nap alatt 300 riasztás érkezett be a helyi tűzoltósághoz."
Amúgy logikus, főleg nyáron, nem hülyék az olaszok, spanyolok, portugálok, semmi értelme a tűző napon dolgozni 12 és 14 óra közt, csak irodai munkát érdemes ilyenkor végezni.
Igazából leginkább az egyes fejlődő országokra még mindig jellemző esztelen szaporodást kellene legelsősorban visszafogni, mert már most szemmel látható, hogy az semmi jóra nem fog vezetni, de a fejlett országokban meg az egyéni fogyasztást, a túlfogyasztást és az anyagi (és szellemi) javak pazarlását kellene visszafogni.
Kábé a nullához konvergál a reális esélye annak, hogy rövid távon mind a fejlődők, mind a "fejlettek" mentalitása megváltozzon, úgy hogy nagyon kicsi az esélye, hogy egy ilyen típusú paradigmaváltás az elkövetkező 20-30 évben sikeres legyen.
30 éven túl meg nem tudom, lehet, hogy maga a Természet fog minket rákényszeríteni, akár tetszik nekünk, akár nem...
Van egy olyan érzésem hogy a dolog nem lenne olyan vészes, ha nem lennének szellemileg leépülve Európa népei és vezetői. A nyári hőhullámokat, tüzeket és viharokat ki lehetne bírni, megugrana a halálozás az öregek közt, de a többiek kibírnák védelmi intézkedésekkel. mint például a légkondicionálás, nyári szieszta bevezetése. Az igazi probléma a hatalmas migrációs hullám lesz a harmadik világból, ennek megfékezéséhez nincs akarat és erő.
Ez egy másik jóslat. A Gréta féle jövendölés szerint 2028 év elején, ha jol emléxem január 23-án következik be az APOKALIPSZIS (kiolvad a 121 méteres dinoszauirusz, leszállnak sz ufok, Szent Gréta magához emeli ma megmaradt férfiakat és velük párosodva új emberiséget alapit a Föld romjain etc.).
Úton vagyunk a hetvenes években megjósolt összeomlás felé
növekedés határai címmel magyarul is megjelent. A számítógépes modelleken alapuló, 1972-ben kiadott munka baljós előrejelzései a megjelenés idején hatalmas felzúdulást és ellenkezést váltottak ki. Utóbb megvizsgálva azonban kiderült, hogy majdnem fél évszázaddal később pontosan az egyik olyan pályán haladunk, amely a következő évtizedben hanyatláshoz és 2040-re társadalmi összeomláshoz vezethet.
Tekintve, hogy nem éppen vonzó jövőkép az összeomlás, érdekelt, hogy jelenleg melyik forgatókönyvhöz állunk legközelebb. Végül is ez a könyv a hetvenes években volt bestseller, így sok évtizednyi adatunk van az összehasonlításhoz
gazdasági növekedés végével a termelés és az életszínvonal zuhanni kezd. Ez várhatóan 2040 körül fog bekövetkezni. Az átfogó technológiai forradalommal számoló CT-forgatókönyvben ugyancsak ebben az időben kezdenek sokasodni a negatív következmények, de mindez végül nem torkollik összeomlásba. (nem, mert ökörség, a Gréta jóslatnak ellentmond).
Mostanra azért egész jó gátrendszert építettek ki a hollandok, az más kérdés hogy képes lesz e megállítani a tengert ha több méterrel magasabb lesz a szintje néhány évtized múlva.
Ez nem klasszikus árvíz, hanem egy vihardagály volt.
A vihardagályokról korábban írtam itt a topikon, egy korábbi nikknév alatt.
A középkorban és az újkorban a vihardagályok igen nagy pusztításokat okoztak Európa északi-tengeri partvidékein.
Az egyik legpusztítóbb vihardagály az 1362. évi ún. második Marcellus-ár volt, amely Hollandiában és a Holland-Frízföldön kb. 100 ezer ember életét követelte, több tucat falut és Hollandia akkori területének közel egynegyedét elöntötte a tenger.
"minékl fejlettebb egy technikai civilizáció, annál kevesebb halálos áldozata van a természeti katasztrófának,"
Ez igy is van.
A biologiai evolucio iránya, hogy elszakjadjon a viztől, a szerves tápláléktol, oxygéntől ami a bioszférához köti, és ami univerzális méretekben még egy porszem felületének sem fele meg.
A mesterséges inteligencia létrejötte aminek mi köztes állomása vagyunk, nem függ se kedvező hőmérsékleti tartományoktol, se a viz, oxygén jelenlététől, azaz valóban meghodithatja az univerzumot. Azaz a természeti katasztrófák már nem érintik, a napkitöréseknek,m szupernováknak és gamma sugárzásnak is ellenállunk majd.
Szerintem mentális problémák lehetnek a német politikusoknál, azt hiszik bármit megtehetnek, nem lesz baj belőle, lásd 2015 vagy az atomerőművek agyatlan bezárása 2010 után a sötétzöldek követelésére, miközben a szénerőművek maximumra kapcsoltak a kiesés pótlására, az éghajlatvédelem nagyobb örömére. Szóval nem vették komolyan az előrejelzést sem a helyi, sem az országos politikusok.
Az ember azt gondolná, hogy minékl fejlettebb egy technikai civilizáció, annál kevesebb halálos áldozata van a természeti katasztrófának, mivel - elvileg - javulnak az előrejelző rendszerek, hatékonyabb és gyorsabb a mentés, illetve a károk elhárítása, továbbiak megakadályozása.
Erre a technológiailag és gazdaságilag szuperfejlett németeknél közel 200 halott - mintha valahol Fekete-Afrikában vagy Délkelet-Ázsiában lett volna az áradás - és még várható, hogy növekedni fognak a számok.
Nos, a német meteorológia állítólag időben kiadta a vörös riasztást, de az a lakossághoz az nem vagy csak részben jutott el???
Hogy a p..csbe lehetséges ez az Időkép szerű mobiltelefonos meteorológiai applikációk korában?
Vagy a jólétben elkényelmesedett, elpuhult németek aludtak bele nagyon ebbe a történetbe - itt OFf ugyan, de a fociválogatottjuk is egy elpuhult, elkényelmesedett banda benyomását keltette a foci EB-n - vagy tényleg a tartományi szintű politikai vezetés hibázott óriást, mint azt Seehofer belügyminiszter állítja, ezzel rögtön letolva magáról a felelősséget?
Szóval azért elég sok kérdőjel van itt ebben a történetben...
A katasztrófa következményei tragikusak voltak: • az árvíz következtében 1835 ember vesztette életét • 200.000 lábas jószág fulladt meg • 200.000 hektárnyi területet öntött el a víz • 3000 otthon és 300 parasztgazdaság semmisült meg • 40.000 otthon és 3000 parasztgazdaság rongálódott meg • 72.000 embert evakuáltak • 91 kilométernyi gát rongálódott meg Dél-Holland tartományban, helyenként egy kilométeres átszakadással • 10 kilométernyi gát rongálódott meg súlyosan Észak-Brabant tartományban • 38 kilométernyi gát rongálódott meg súlyosan Zélandon, helyenként 3,5 kilométeres átszakadással
szóval azért nemcsak a mi térségünkben vannak tudatlan és kapzsi barmok vezető állásokban, a németeknél egy folyó gátja közelében bányásztak kavicsot - ugyan mi baj lehetne belőle ? gondolta az illetékes
Az áradások a német politika szempontjából is relevánsak, hiszen alig több, mint két hónap van hátra a szövetségi választásokig. Nem lenne újdonság, ha a mostani természeti csapás átrendezné az erőviszonyokat, ez persze attól is függ, hogy az egyes pártok miként reagálnak az eseményekre. 2002-ben például Kelet-Németországban voltak hasonló áradások, szintén nem sokkal a választások előtt. Az újraválasztásért küzdő Gerhard Schröder akkor még látványosan a CDU-s kihívója Edmund Stoiber mögött szerepelt a közvéleménykutatásokon. Schröder azonban az áradások kezdetekor szinte azonnal a helyszínre utazott, gumicsizmát húzott és hozzáállásával azt tükrözte, hogy kézben tartja az eseményeket. Ezzel szemben Stoiber csak később jelent meg gumicsizma nélkül egy kék ingben. Mivel a válság menedzselésével elfoglalt Schröderről készült képsorok beleégtek a köztudatba, népszerűsége nagyot ugrott, így a választók még négy évre bizalmat szavaztak a kancellárnak.
