Történetek Thranxról és a Földről, a múltból, jelenből és a jövőből, valamint egyszervolt Smaragderdei csodák...
Minden, ami a fantázia (b)irodalmába belefér...
"Félreérteni csak azt lehet, amit nagyon akarunk. (Mester egyik bölcsessége)
Szárnyalj velem, hogy szárnyalhassak Veled.
Ma a keresztények Jézus feltámadását ünneplik, akit Pontius Pilátus római helytartó ítélete alapján halálra ítéltek és nagypénteken keresztre feszítettek. Az ítélet a római törvények szerint olyan emberekre vonatkozott, akik tetteikkel és/vagy kijelentéseikkel nyugtalanságot keltettek a nép körében, és így "politikai zűrzavart" okoztak.
A nagypénteki sötét órák után a húsvétvasárnap a fény napja. A feltámadás így a reményt is szimbolizálja. A keresztények számára most kezdődik az öröm 50 napja, amely pünkösddel ér véget. E húsvéti időszak 40. napján ünneplik a templomokban a mennybemenetel ünnepét. A húsvét az egyházi év legfontosabb ünnepe.
Még ha néhány embernek nem is sok köze van az egyházi ünnepehez, most szükségünk van a remény idejére és a hitre, hogy talán mégiscsak minden jobb lesz.
Johann Wolfgang von Goethe: Húsvéti séta
Szabó Lőrinc fordítása
“A folyók és a patakok jegét megoldta mosolyával a tavasz szeme, a völgy reményzöld és üde; és az öreg tél haldokolva visszavonult zord hegyeibe. Darás jege ájult záporát küldi csak onnan ijesztgetésnek csíkokban a zöld réten át. De a Nap nem tűr semmi fehéret; mozdul az élet mindenütt: színes lobogás ígér a rügy, s tarkállni, korai virág helyett, itt vannak, díszben az emberek…”
Hüllőszerű kutya ijesztett rá az emberekre egy magyar hegységben, a szeme is pirosan izzott -
Félelmetes történet.
A Chupacabra egy hüllőszerű lény, legtöbbszőr gyíkhoz hasonlítják, az USÁ-ban viszont hozzácsapták a kutyaformát is, illetve vörösen izzó szemet is a szörnyre applikáltak. A Chupacabra amúgy egy kriptid, egy rejtőzködő állat, amely létezésére egyelőre nincsenek 100 százalékos bizonyítékok, de bármelyik pillanatba előkerülhetnek ilyenek.
Sokáig kriptid volt például a zsiráf és a kacsacsőrű emlős is, aztán őket felfedezték, jelenleg a leghíresebb kriptid a jeti és az egyszarvú.
Magyarországon a hegyi embernek, a jetinek van egy másik neve is, nálunk Fanyűvőnek hívják, és a leghíresebb észlelése Mátranovákon volt még a nyolcvanas években. De van egyéb magyar kriptid is, például a Hundraco, amely egy hatalmas, dinoszaurusz-szerű madár.
A számtalan magyar szörny közül talán a Chupacabra hazai megjelenése a legérdekesebb, őt a Bükkben látták a turisták, méghozzá 2012-ben többször is. A visszaemlékezések szerint kutyához hasonló lényt láttak a sötétben, amelynek vörösen izzottak a szemei. Pár évvel ezelőtt egy tetemet is felfedezni véltek,
amire akkor könnyelműen rásütötték a Chupacabra kifejezést, később azonban kiderült, hogy egy aranysakál földi maradványait találták meg.
A Chupacabra amúgy hosszú múltra tekint vissza, csupán az észlelései sokasodtak meg a 20. században, Latin-Amerikában már több évszázada szólnak róla mesék, neve annyit tesz, hogy "kecskeszívó", mivel általában úgy beszéltek róla, mint egy vérszívó vadállat, aki a háztartások körül sertepertél, és az otthon tartott állatok vérét szívja.
Nagycsütörtök Nem volt csatlakozás. Hat óra késést jeleztek és a fullatag sötétben hat órát üldögéltem a kocsárdi váróteremben, nagycsütörtökön. Testem törött volt és nehéz a lelkem, mint ki sötétben titkos útnak indult, végzetes földön csillagok szavára, sors elől szökve, mégis szembe sorssal s finom ideggel érzi messziről nyomán lopódzó ellenségeit. Az ablakon túl mozdonyok zörögtek, a sűrű füst, mint roppant denevérszárny, legyintett arcul. Tompa borzalom fogott el, mély állati félelem. Körülnéztem: szerettem volna néhány szót váltani jó, meghitt emberekkel, de nyirkos éj volt és hideg sötét volt, Péter aludt, János aludt, Jakab aludt, Máté aludt és mind aludtak... Kövér csöppek indultak homlokomról s végigcsurogtak gyűrött arcomon.
Találtam még egy érdekes oldalt, de ezt egészben hozom ide, olvassátok el, remélem ezzel nem követtem el jogsértést. Aztán majd itt akár lehet boncolgatni is a kérdést.
A lavina megíndúlt. Ettől kezdve már az icai kövek eredetiségében sem tudom megbízni.
A talányos icai kövek Műtétek? Dinoszauruszok? Távcsövet használó csillagász?2020. december 13., 14:42 , 1036. szám
Peru csendes-óceáni partvidékén fekszik Ica város, az azonos nevű megye székhelye, mely azzal írta be magát a régészet történetébe, hogy a közelében bukkantak rá a sok esetben roppant különös vésett ábrákkal ellátott ún. icai kövekre, e talányos leletekre, melyek több kérdést vetnek fel, mint amennyire választ adnak.
Az Icán átkanyargó Ica-folyó vize által legömbölyített kövek anyaga andezit, mely kemény kőzet, ám egy speciális geológiai folyamat során a nevezetes kövek lágyabbakká váltak, így akár bottal vagy csontdarabbal is véseteket lehet felvinni a felszínükre. Egy jezsuita atya, Pedro Simon már 1926-ban megjelent Noticias historiales című könyvében is írt róluk, s mint fogalmazott, régóta ismertek a vidéken. Az első régészeti expedíció viszont csak 1966-ban indult a kövek eredetének a kinyomozására, melynek során az archeológusok preinka, vagyis az inkák előtti indián civilizációkhoz köthető sírokban sok vésett kőre is rábukkantak (a korábban előkerülteket pedig nyilván sírrablók ásták ki). Ugyanebben az évben lépett színre a leletek legelszántabb gyűjtője, az icai dr. Javier Cabrera Darquea sebész, biológus, a helyi egyetem tanára, a biológiai tudományok docense, s ekkor kezdődtek az igazi bonyodalmak a vésett kövek körül.
A műkedvelő régész később úgy nyilatkozott, hogy egy, az Ica-folyó 1965-ös áradásakor a robajló víz által felnyitott szájú barlangban bukkant rá az ábrákkal ellátott kövek garmadájára, mely üreg hollétét viszont haláláig sem árulta el. Amellett a környező területeken is talált leleteket, s magánmúzeumot létesített, ahol szépen katalogizálva sorakoznak polcain a vésett kövek. Vannak, melyek ősi indián civilizációk képviselőinek a mindennapi életét ábrázolják. Viszont nagyon sok kövön őslényeket örökítettek meg. Látható itt paleozoikumi őshal, 40 millió éve kihalt ötujjú láma, őslajhár (mely viszont bizonyítottan megérte az ősindiánok dél-amerikai megjelenését), rengeteg véset pedig dinoszauruszokat ábrázol, méghozzá nemegyszer emberekkel együtt. Bár az ember-dinoszaurusz arány nem mindig pontos, ahogy az őshüllők ábrázolásában is vannak pontatlanságok. De miként kerülhettek egymás mellé emberek és dinoszauruszok? Hiszen 65 millió évvel ezelőtt egy kisbolygó becsapódása kiirtotta az akkori állatvilág 70 százalékát, köztük a dinoszauruszokat is. És miként ábrázolhattak ókori vagy középkori emberek rég kihalt őslényeket?
A különös vésetek másik csoportját a különböző műtétek ábrázolásai alkotják. Mintha vese-, máj- vagy szívátültetést, agyátültetést vagy agyműtétet, illetve császármetszést örökítettek volna meg, s van olyan rajzolat is, melyen cső köt össze egy férfit egy terhes nővel, ami felveti, hogy talán vérátömlesztést ábrázol a kép. Az agyműtét viszont lehet, hogy valójában koponyalékelés, amit nem egy ősi nép gyakorolt, köztük az Ica vidékére is kiterjedő indián civilizációk közül az inkák, illetve jóval előttük a paracasi kultúra indiánjai, akik valószínűleg koponyasérülésekkor távolították el a sérült csontdarabokat, illetve elmebetegségek esetén próbálták így megszabadítani a betegeket a „rossz szellemektől”. A koponyákon ugyanis fellelhetők a kötözések maradványai, a lékeket pedig aranylapokkal zárták le. (Míg a megoperált személyeket minden bizonnyal bódító szerekkel kábították el.) A császármetszés sem modern beavatkozás, bár az újkorig csak szülésbe belehalt vagy haldokló szülő nőből tudták így kiemelni az újszülöttet. A szervátültetések rajzolatai kapcsán felmerülhet, hogy valójában emberáldozatok, ám látható például olyan, szívátültetést bemutató kő, mely egyértelműen nem a szív rituális kivágását, hanem valóban szervátültetést mutat be, testen kívüli keringtetéssel. Egy másik kövön pedig egy ember látható, aki távcsővel néz a magasba. Teleszkópot használó csillagász a távcső dokumentált feltalálása előtti időkből? Miközben csiszolt lencséket mindeddig nem találtak sehol a gyarmatosítás előtti Dél-Amerikában…
De mikor készíthették a rajzolatokat? A preinka sírokban feltárt kövek ábráit minden bizonnyal az adott civilizációk korában vésték ki. A Cabrera által fellelt kövek rajzolatairól viszont nem lehet tudni, mikor készültek. A vájatokban ugyanis nincsenek szervesanyag-maradványok, így radiokarbon-módszerrel nem állapítható meg a koruk. Ugyanakkor mindegyiküket finom, egyenletes oxidréteg borítja, a vésetekben lerakódott patinának pedig természetes úton több száz vagy ezer évre van szüksége ahhoz, hogy megmaradjon a kövek felületén. Tehát minden kő ősi lelet? Nos, nem. Vannak nem oxidált felszínű kövek, melyeken láthatók a vésések előtti előrajzolások nyomai, egy nem bonyolult eljárással pedig még oxidréteg is felvihető a kövekre, így csak a vésetek oxidációjának a mértéke alapján lehetne kideríteni, melyik ábra eredeti és melyik hamisítvány. Ám ehhez rengeteg leletet kellene átvizsgálni, hiszen jelenleg kb. 30-50 ezer icai kő ismert. Sok meglepő véset nyilván Cabrera feltárásai után készült, amikor nagy ismertséget kaptak a különös kövek, s helyi hamisítók „sózták rá” azokat a meglepő dolgok iránt érdeklődő turistákra. De mi a helyzet a Cabrera által fellelt, őslényeket ábrázoló, dinoszauruszokat és embereket együtt ábrázoló, illetve valószínűsíthetően szervátültetéseket bemutató vésetekkel? Cabrera hamisította volna őket? De miért tette volna? Ha viszont nem hamisítványok, kiktől származnak? És miként kerülhettek egymás mellé emberek és dinoszauruszok? Kérdések, melyek válaszra várnak…
A kristálykoponyákkvarc- vagy egyéb kristályból kifaragott, emberi koponyát formázó szobrok, melyek állítólagos megtalálóik szerint a pre-kolumbán időkből származnak, és közép-amerikai eredetűek. A tudományos vizsgálatok számára rendelkezésre bocsátott egyetlen példány esetében sem sikerült azonban igazolni a pre-kolumbán eredetet. A vizsgálatok eredményei alapján a vizsgált példányokat a 19. század közepe táján, vagy később készítették, csaknem bizonyosan Európában.[1] A népszerű-tudományos irodalomban felsorolt állításokkal ellentétben, a titokzatos erőkkel rendelkező kristálykoponyák legendája nem illeszkedik bele az eredeti közép-amerikai, vagy más bennszülött amerikai népek mitológiájába, ill. szellemi örökségébe. Amint azt Philip Jenkins, a Pennsylvaniai Egyetem egykori történelem és vallástudomány professzora megjegyzi: a kristálykoponyák azon nyilvánvaló példák közé tartoznak, melyek esetében a bennszülött szellemiséggel való társítás „történelmileg új” és „mesterséges” szintézis eredménye, „kreatív szellemi vállalkozók generációinak terméke”, melyek nem jellemzik egyetlen történelmi közösség gyakorlatát sem.[2]
Mitchell-Hedges-féle kristálykoponya
A leghíresebb kristálykoponya az állítólag 1924-ben egy ősi maja város, Lubaantun (a mai Belize területén) feltárásakor talált darab. Ez a koponya az egyetlen, amely két darabból áll, az összes többi esetében a fogakat csupán rávésték a tömör koponyára. A kvarckristályból készült koponya tömege 5,2 kg, 12,7 cm magas, 17,8 cm hosszú és 12,7 cm széles, tökéletesen hasonlít az emberi koponyához, anatómiailag szinte tökéletes. A koponya szemüregei trapéz alakúak, a járomcsont kicsit elemelkedik az ékcsonttól, és a halántékcsontnál ér össze újra az alappal. Az egész enyhén aszimmetrikus, ebben a finom vonásban is hűen tükrözi a valódi emberi koponya jellegzetességeit. A fogakat egyenként faragták ki, mégpedig olyan alapossággal követve a modellt, hogy a kopás mértéke alapján meg is lehet mondani, milyen korú volt, mintha valódi emberi koponyát tartanánk a kezünkben.
Frederick Albert Mitchell-Hedges 1959-ben halt meg, a koponyát fogadott lánya, a tényleges megtaláló, Anna Mitchell-Hedges örökölte. Anna 100 éves korában, 2008-ban elhunyt.[3] Halála után unokaöccse örökölte a kincset, ma ő a tulajdonosa és őrizője.[forrás?]
A koponyának számos természetfeletti erőt tulajdonítanak: képes a színét változtatni, illatot és hangot kibocsátani. A szemüregre koncentrálva pedig, állítólag rég élt embereket, épületeket lehet látni, a legkisebb légmozgásra is reagál.
Eredete
A koponya két részből áll, az alsó állkapocsból és a koponya felső részéből, azonban az egész koponya egyetlen nagy kvarckristályból készült, bizonyították az 1970-es évek végén a Hewlett-Packard kristálytani laboratóriumában folytatott kutatások. Frank Dorland vezető restaurátor elmondása szerint a mikroszkópos vizsgálatok a felületén a legcsekélyebb mértékű karcolást sem tudták kimutatni.
A kvarckristály Mohs-féle keménysége 7, a gyémánté pedig 10. Dorland szerint a koponya készítői először gyémánttal gömbformát faragtak ki, majd a csiszolást, maratást, fényezést víz és homok keverékével végzett megszámlálhatatlanul sok kezeléssel kivitelezték.
A British Museum koponyája
Ez a koponya nagyon hasonlít a Mitchell-Hedges koponyához, bár kevésbé kidolgozott, és nincs mozgatható állkapcsa.[4]
A British Museum a koponya eredetét valószínűleg európainak minősítette, 19. századinak.[5] és egy nem hiteles pre-kolumbán hamisítványnak minősítette.[6] Megállapították, hogy ezt a koponyát modern eszközökkel készítették.[7]
Párizsi koponya
Egy három hónapos analízis-sorozat során a C2RMF mérnökei azt állapították meg, hogy "bizonyosan nem prekolumbián".[8] Részecskegyorsítós tesztek olyan víznyomokat fedeztek fel, amelyek 19. századiak.[9]
Smithsonian Koponya
Hamisítványként mutatták be a Brit Nemzeti Természettudományi Múzeumban.[10]
Nagy nehezen ma bejutottam a régi Honfoglaló archívumába, hogy áthozzak néhány verset. A maradékot sem akarom eldobni, ezért most:
A kő és az ember
Amerikai néger spiritual song
Rejtőzködnöm nem lehet. rejtőzködnöm nem lehet. elmentem a kősziklához, hogy elrejtsem képemet. Szólt a szikla: soha el nem rejtelek! ó, szólt a szikla: soha el nem rejtelek! Rejtőzködnöm nem lehet. Szólt a szikla: megindulok, eltiporlak, tágulj tőlem, megindulok, eltiporlak, tágulj tőlem, szólt a szikla. Rejtőzködnöm nem lehet. Elmentem a kősziklához, ráhullattam könnyemet. Szólt a szikla: én is égek, szenvedek! ó, szólt a szikla: én is égek, szenvedek! Rejtőzködnöm nem lehet. Szólt a szikla: én is mennybe mennék, mint te, én is égek, én is mennybe mennék, mint te, én is égek, szólt a szikla. Rejtőzködnöm nem lehet.
Weöres Sándor ford.
Radnóti Miklós: Beteg a kedves
Pásztorok, jöjjetek le mind a hegyekből és párnának kifésült, gyönge gyapjakat hozzatok néki a feje alá. És mert szereti, kövirózsát! halovány szegény most, mint ahogy halovány hajnal felé a vacsoracsillag!
Pásztorok népe segíts! hisz közülünk való amióta a kedvesem, ő is; birkái ezüst mezőkön aranyos szőrrel, éjjel legelésznek, amikor csak a hold süt. És az ő nyájairól álmodtok asszonytalan álmaitokban!
Anyám, halott anyácskám! a foltos Jula tejéből hozz inni néki, de forrald föl elébb! Hallod-é halott apám! te szoknyás koromban tanítottál lenge imákra: imádkozz érte most, mert elfajzottam tőled én ujmódi pásztorok közé, akik nem szoktak imákat énekelni! Szép barna hugom nevess sokat rá, hogy ne legyen szomorú!
Sírva fordulj ki föld a kapa nyomán és gurulva továbbríjj! pállott patakok rohanjatok csak fölfordult halaitokkal! fák és füvek, hozzatok lázára árnyat és simogatást, mert ha soká tart, én is véle betegszem!
ezek küldésével kívánok minden erre járónak csillagfényes szép éjszakát!
Kellemes, tartalmas és vidám hetet kívánok! Küldök egy zenét, ami engem is mindig jó kedvre derít. Egyszer Te küldted nekem, addig nem is tudtam a Sramli Kings létezéséről. Azóta gyakran hallgatom őket. Táncra perdítő, kedvesen vidám stílusuk tökéletesen kikapcsol.
Köszönöm a szép zenét és az emlékek bizony előjöttek könnyekkel együtt. Ebben a korban bizony a jó és a rossz is eszébe jut ennnek a dalnak a hatására és pityergőssé válik.
Szép estét az esőt fedig zavard el , hoy holpra jó idő legyen és a folytatásban is.
békés, húsvéti ünnepeket!
