Én nem azt mondtam, hogy bizonyított, hanem azt, hogy én elfogadom, mert azt logikusabbnak tartom. A többi kérdésedre nemigen tudnék korrekt választ adni, bár a "legerősebb vákuum" kitétel alatt nem tudom, mit értesz. Szerintem az igazi vákuumban nincsenek részecskék. Az már más kérdés, hogy ilyet elő tudnánk-e állítani. Az anyag nélküli teret valóban aligha tudnánk megtapasztalni, így tényleg nincs sok gyakorlati jelentősége.
És a húrelméletről mi a véleményed, mely szerint a teret a szabad (kvarkokká vagy leptonokká nem egyesült) húrok halmaza feszíti ki és az Univerzum tágulása azt fejezi ki, hogy a húrokban még mindig van rugalmas feszültség ami oldódik ?
Nincs mindenütt e.m. mező.
Hol nincs ? Nem vagyok fizikus, ezért kérdezem, hadd tanuljak.
Az "elvenni" szót csak idéztem. De az elektromágneses mező csak ott van, a legelemibb térrészben is. Az pedig valami, nem pedig semmi. Kérdés, hogy "anyag" szóval illeted -e.
Mennyivel bizonyítottabb az anyag nélküli tér létezése, mint Isten létezése ?
" ... ha elvesszük az anyagot, attól a tér nem szűnik meg..."
Kérdés, lehetséges -e "elvenni". Az általunk ismert vilából (ezt mindig hangsúlyozni kell) nem hiszem. Hogyan szüntethető meg pl. az elektromágneses mező ? Az tágabb értelemben nemde anyag ? Nem beszélve arról, hogy a legerősebb vákkuumban is előfordulnak elemi részecskék.
Ha pedig az anyag néküli tér csupán gondolatkísérlet, nincs túl nagy jelentősége.
Na igen, ha ügyesen mérünk, akkor tényleg lehet pontatlan a műszer, de ha valaki a nyomaték*fordulatszám-ból vonja ki a melegedés+elektromos teljesítményt, az vért ízzadhat, mire bármit kimutat! :-)
Isten létéről vannak kétségeim, és osztom az "istent teremtő" ember gondolatod.
A tér viszont mit ér anyag nélkül? (...az anyag hatás nélkül, a hatás rendszer nélkül, a rendszer élet nélkül, az élet öntudat nélkül, az öntudat... Baromi romantikus.... Ez van)
Lehet a térről elvontan beszélni, mint fizikai fogalomról is. Absztrakció. Mint pl a végtelen.
Hát igen. Mondjuk, én elfogadom az anyag nélküli teret, mert a nemrég leírt gondolatmenetet (ha elvesszük az anyagot, attól a tér nem szűnik meg) logikusnak tartom. Isten (mint teremtő) létezését viszont nem fogadom el, amíg nem látok rá közvetlen bizonyítékot, mert ezt nem tartom logikusnak, inkább az ellenkezőjét: az emberek teremtették (azaz kitalálták) az isteneket.
"...sőt olcsón szinte semmit sem, maximum az időt."
Mondja ezt egy frekimágus. Mennyiért is kaptál valami vacak szkópot?
Attól tartok itt teljesen felesleges bármit is pontosan mérni, mivel maga a kijelentés amit ellenőriznénk olyasmit állít ami a 10% méréshatárú tartományban is szembeötlő. Ráadásul van rá mód, hogy a szerkezet alapadatait ne is kelljen ismernünk, elég csak a változásokat ismerni.
Valami olyasmit kellene tenni a térrel, ami nem köthető anyaghoz, mint amit Istennel teszünk. Nem tudjuk, de hitünk révén elfogadjuk tudottnak...(már aki)
"ha ez a hatásfok számítás egyik lényeges eleme akkor egyáltalán nem felesleges. Ilyet mondani dilettantizmus."
Egy analóg példa:
Az elektromos teljesítmény P=U*I. Most akkor ha nem mérem az I-t, akkor nem tudhatom P-t? Dehogynem. Lemérem R-t, és kiszámolom I-t. Az esetek 99%-ában így mérünk névleges kimeneti teljesítményt (műterhelésen).
Én nem tudom, hogy miről beszéltek. Mi élünk egy világegyetemben, amiben anyag van. Erre van egy modellünk. Most önkényesen kicserélünk a modellben egy brutál nagy elemet, és azt várjuk, hogy a modell továbbra is érvényes legyen? Mégis mire? Egy másik világegyetemre? Melyikre a végtelen sok lehetséges közül? Ebben a világegyetemben semmi módon nem ellenőrizhető a megváltoztatott modell, tehát akárhogy megválaszthatjuk, de szerintem (a húrelméletet nem ismerve) az lenne a célszerű, ha a tér létezne anyag nélkül. Ha van 3 galaxis, akkor van tér. Ha van 3 atom, akkor van tér. Ha van 3 foton, akkor van tér. Elveszem a 3 fotont, és puff, megszűnik a tér? Mi a fenéért definiáljunk egy függvénynek egy pontban más értéket, mint a határértéke? Egy modell simán elbírja az anyagmentes teret, kísérletileg meg garantáltan nem dönthető el a kérdés, akkor pedig marad az egyszerűségre törekvés elve.
Persze ha a húrelmélet határozottan mást mond, akkor mindjárt más a helyzet. Akkor először is várjuk meg, hogy igazolják (tudtommal még ki sincs dolgozva teljesen), aztán nézzük meg, hogy az érvényességi tartományán belül van e az anyagmentes tér!
Én nem tudom ez mennyire bonyolult és nehézkes , de ha ez a hatásfok számítás egyik lényeges eleme akkor egyáltalán nem felesleges. Ilyet mondani dilettantizmus."
Egy hatást sokféleképpen meg lehet mérni. De ha az ember csak vakon be szeretne helyettesíteni a képletbe, akkor könnyen szembetalálja magát azzal a problémával, hogy némely mennyiséget iszonyú pontosan kellene mérni, már ahhoz is hogy legalább 50%-os pontossággal megkapjuk a végeredményt. A "mérjünk meg mindent pontosan" a dilettáns jelszava. A profi tudja, hogy nem lehet 10 ppm-es pontossággal nyomatékot mérni, sőt olcsón szinte semmit sem, maximum az időt. Viszont a mérendő mennyiségeket értelmesen megválasztva, mondjuk különbségi módszerrel (tehát fogalmunk sincs a nyomatékról, hiszen szinte képtelenség elég pontosan mérni, de a változás jól detektálható) kereshetünk olyan mérést, ami nagy érzékenységel jellemző a keresett mennyiségre, és mondjuk visszavezethető fordulatszám mérésre, ami a kevés baromi pontosan mérhető mennyiségek egyike.
Én azt állítom, hogy a térről, mint olyanról, nem tudunk semmiféle megállapítást tenni, ha nem kötjük egyes részeit valamiféle anyaghoz. Tehát nem tudjuk semmivel kapcsolatba hozni akkor az olyan, mintha nem is lenne. Azaz nincs.
Szerintem már az első mondatban sincs egészen igazad, bár ha azt szeretnénk, hogy az a bizonyos megállapítás a valóságra vonatkozzon, akkor alighanem mégis igazad van. A második mondatból azonban egyáltalán nem következik a harmadik.
Ebből számomra az következik, hogy ha nincs anyag, akkor tér sincs. (nem tudjuk, hogy van, vagy nincs, de nem is tudjuk ellenőrizni)
Ezek közül a zárójelben lévő megállapítás a korrekt, a másik túl merész következtetés.
Azzal, hogy százezres készülékekről kezdesz hadoválni, megint eljutunk egy olyan pontig, ami semmiről sem szól. Csaka zért mert TH mérése semmivel sem hozott több eredményt valaki több százezrének rovására, mint az én mérésem pár ezerért.
Egely könyveit inkább nem olvasom. Pár kedves Olvtárs már néhányat rendelkezésemre bocsátott, az éppen elég volt.
Való igaz vannak alapvető fogyatékosságaim, de attól, hogy ezek mögé igyekszel bújni és a sajátjaidat nem látod át, még nem lesz értékesebb, vagy értéktelenebb az a megállapítás amit az egypolusúról teszek, hogy nem termel több energiát mint amivel forgatjuk.
Nevetségessé tesz ez a vergődés egy olyan kérdés körül, amit pár hozzászólásoddal ez előtt magad is elsimerten kiejtesz a mérési menetből.
Több 10, esetenként több 100%-nyi többletről regélnek a leírások. Akkor nem tudom minek bonyolítod a dolgot egy feleslegesen drága és nyűgös méréssel?
Talán csak nem te adod bérbe vagy el ezeket a szerkezeteket? Esetleg csak a szokásos műszaki para-misztifikáról van szó?
Esetleg magad nem építenél valami ilyesmi kis egyszerű kísérletet?
Talán annak az energiának a töredékével kereshetnél objektív módot a dolog eldöntéséhez, mint amivel véded az általad személyesen nem is ismert jelenséget. Magad írtad építettél már motor-generátorokat. Akkor ez sem lehet kihívás.
Tehát, akkor mégsem közvetlenűl mérte, hanem az elektromos teljesítményen keresztűl. (erről nem beszélt nekem és nem is írta)
Ha olvastad a E: Kitörés a jövőbe c. könyvet akkor abban benne van. A 139. o. 7. ábrán a hajtó motor melletti szöveg: A teljesítmény-nyomatékleadás függvényt a gyártó (iklad) pontosan kimérte
Iklad... Már nincs is. Mondtam , hogy bonyolult.
'95-ben még volt. Kár, hogy már ez is bonyolult neked.
Kissé belegondolva a motor és a generátor közé lánchajtást téve a lánc feszítésén lehetne mérni az átvitt nyomatékot, de ilyen dilettánsan minek?
Na megint helyben vagyunk. Ezek szerint nem is hallottál a nyomaték mérőkről. Ezek olyan finoman csapágyazott szerkezetek amelyekben egy négyzetes erőátviteli tengely van és ezen nyúlásmérő bélyegek meg elektronika. Az áruk pár százezer Ft-tól a millóig terjed.
És még te beszélsz méréstechnikáról barátocskám ? (Ki is itt a dilettáns ?)
Tényleg. Mi fenét vársz ettől a nyomatéktól? Főként itt az egypolusúnál?
Egy elektro-mechanikus gép esetében - a villamos jellemzők mellett - ez az egyik legfontosabb paraméter. Bármi legyen is a meghajtás (villanymotor, mókusok kerékben, szánhúzó kutyák stb) csak az az érdekes, hogy mekkora nyomaték és milyen szögsebességben megy be (vagy jön ki) Ezért a motort, mokusokat stb kalibrálni kell erre.
Ha neked a méréseidnél volt ilyen kalibrált motorod, vagy éppenséggel egy bizonyítottan 100%-os hatásfokú motorod volt akkor elmondhatod, hogy mindent megtettél a precíz mérés érdekében. Így számodra ez csak egy játék maradt.
Asszem részemről ezen a ponton kell lezárni a veled folytatott eszmecserét. Neked olyan alapvető fizikai és gyakorlati méréstechnikai fogyatékosságaid vannak ami alkalmatlanná tesz arra, hogy érdemben folytassuk ezt a vitát.
