„Meggyőződésem, hogy minden félelmi reakcióban és pánikban is kulcsszerepet játszik a képzelet. Erre persze nem én jöttem rá, hanem sok ezer évvel ezelőtt egy Epiktétosz nevű filozófus, aki felismerte, hogy nem a dolgok gyötörnek meg minket, hanem a dolgokról alkotott képzeteink.”
Hát ez egy buta vélemény. Nürnbergben megmérték a tárgyalásra váró náci vezérek IQ-ját és mind átlagon felüli volt; pedig akiket elég megbízható szemtanúk (mint Leni Riefenstahl) kiemelkedően intelligensnek jellemeztek, azok már nem voltak ott: se Goebbels, se Himmler, se Heydrich.
"Az utolsó, rádióhullámokból megfejtett értesülésünk a Föld irányából: - Egy órán belül atomot dobnak ránk ellenségeink. Megerősítve. Megelőző csapás elrendelve. Vörös 1 negatív."
Életvezetésünk legnagyobb csapdája, önbecsapása az "átmeneti korszakok és helyzetek" kultusza. Gyakran úgy nyugtatjuk meg magunkat, úgy próbálunk szabadulni napi rossz érzéseinktől, hogy adott életszakaszunkat átmenetinek nyilvánítjuk. (...) S nem vesszük észre, hogy egész életünk átmeneti korszakokból áll, mindig történik valami, amire hivatkozva felmentést adhatunk magunknak. Mélyen át kellene éreznünk, hogy nincsenek átmeneti korszakok, minden napunk az életünk legvalódibb része: ez az életünk.
"Akik azt állítják, hogy megtalálták az igazságot, azok hajlamosak arra, hogy másokra is rákényszerítsék az igazságukat. Az igazság _keresésére_ kell tanítani a gyerekeket. Arra a hitre, hogy igenis van igazság valahol, de még nem találtuk meg."
