"kiegészítésnek" hívni azt, amikor helyretettem a te szégyenletes butaságodat.
Kulturált társaságban az efféle hazug tekergőzést szokták alpárinak nevezni.
A fekete test szerinted "(egyszerű megfogalmazásban)": "csak egy frekvencian sugaroz" ,
noha valójában: végtelen sok különböző frekvencián sugároz.
Tudod, ez egy szakmai minimum!
Azt a rengeteg zöldséget pedig, amit abban a szövegben összehordtál még a hőmérsékletről, annak méréséről, a kinetikus energiáról, a felső légkörről, no azt inkább hagyjuk!
Megint csak egyetlen mondatot kell elolvasni cseik meter szövegéből, hogy kiderüljön a teljes inkompetenciája:
"a fekete test az az idealis objektum, ami csak egy frekvencian sugaroz ki em sugarzast."
Egy fenét egyetlen frekvencián, hanem a jellegzetes Plack sugárzási görbével jellemezhető folytonos eloszlású spektrum minden frekvenciáján. Elméletileg nullától végtelenig minden frekvencián. Ennek a széles spektrumnak egy (a hőmérséklettől függő) frekvencián van egy maximuma.
azert tartod hihetetlennek, mert meg szakmai(nak tuno) leirasokban is keverik a homerseklettel kapcsolatos fogalmakat.
van az anyag tenyleges homerseklete, ami az atom altal tarolt olyan energia, ami homersekletnek ertelmezheto. ez valojaban egy belso kinetikus energia, amit at tud adni, ha kapcsolatba kerul egy kisebb energiaszintu atommal.
aztan van a ter hopotencialja, amit szerintem rosszul, szinten homersekletnek neveznek. ez az az allandoan jelenlevo kinetikus energia, amit egy benne levo atom fel tud venni.
es van az em sugarzas, aminek szinten csak energia szintje van, nem homerseklete.
egy em sugarzas homersekletenek azt a homersekletet ertjuk, amekkora homerseklete van annak a fekete testnek, ami azt az em sugarzast sugarozza ki. a fekete test az az idealis objektum, ami csak egy frekvencian sugaroz ki em sugarzast. (egyszeru megfogalmazasban)
vagyis nem egyenloseg, hanem csak egy osszefugges van az em es a homerseklet kozott.
minden atom elnyeli az ot ero em sugarzast es a sajat energia szintje szerint kibocsajt egy masikat. hosugarzas. illetve a belso energiajat a vele erintkezesben levo atomnak is at tudja adni. hovezetes.
a felso 'legkorben' nem ernek ossze az atomok, illetve ritkan utkoznek. ez fizikai ertelemben ezert mar nem is 'legkor', hanem ritkan elhelyezkedo atomok halmaza. az atomok elnyelik a rajuk eso em sugarzast - a fold eseteben dontoen a napet - es ezt a bejovo sugarzast ki is sugarozzak. viszont az elnyelesnek es kibocsajtasnak van egy idoigenye, es az ez ido alatt beerkezo em sugarzas energia mennyisege folyamatosan uton van az atomban, vagyis abban tarolodik, annak kinetikus energiajaban. ha elkapnank egy ilyen atomot es egy vesztesegmentes homerovel meg tudnank merni a homersekletet, akkor kapnank erre az 1000 koruli fokot. viszont ha lehelyeznek a kozeleben egy atomot ugy h arra hatassal ne legyen es ezt az atomot learnyekolnank a naptol, akkor annak a homersekletet -270 korul mernenk, ami pedig a kozmikus hattersugarzas energiaszintjebol szarmazo mozgasi energia begyules ennek a masodik atomnak a szerkezeteben.
magyarul, a jelzett homerseklet nem az ottani ter osszesitett energiaja, hanem egyes atomok energiaszintje.
'a Nap "koronája" több millió Cfok, míg a Nap felszíne csak kb. 6000 Cfok.'
"ez pont úgy lehetséges, mint ahogy a Föld légköre többezer fokos 1000 km magasságban."
Tudom, hogy 'ez van leírva, hivvattalossan', de érdekelne a 'fizikája', hogy 'ott fenn', abban a 'nagy hidegben', hogy tud felmelegedni az a kevés levegő-molekula, "többezer fokos" hőmérsékletre..??! ;-)
"Megérdemelnéd, hogy elvegyünk tőled mindent, amit az emberiség tudományos technikai civilizációja létrehozott, s élj meg az Egelyhez hasonló félnótás kuruzslók téveszméinek hozadékából! De ehhez persze puhány vagy, csak itt jár a szád, nem mered kipróbálni, mert jól tudod, hogy bizony felkopna az állad."
(meglepődnél, ha... ;) ;-/
A világon sok száz millió ember él "az emberiség tudományos technikai civilizációja létrehozott" 'áldások' nélkül - és megélnek...! Bár azt hiszem, többségük nem 'önszántából' él így... ;-/
Olvastam egyszer, hogy 'rutinosabb' néprajzosok azt tanácsolták
fiatalabb kollégáiknak akik a 'dzsungelbe' készültek
'tanulmányozni a természeti népeket', hogy nem szabad 'etetni' a konzervekkel az őslakosokat, mert nagyon hamar leszoknak a 'majomvadászatról' ! (a szokásos megélhetési életformájukról...)
Tehát ők sem "kipróbálásból" élnek a nélkül, "amit az emberiség tudományos technikai civilizációja létrehozott", hanem 'muszájból'...! (tehát ha van alkalmuk, a 'könnyebb utat' választják...) Mert logikus is: minden 'természetes' dolog, az 'alacsonyabb energiaszintű' állapotra törekszik. És ha 'így' könnyebb, kevesebb 'energia-befektetéssel' lehet megélni mint 'úgy', akkor 'miért is' kellene "kipróbálni" a nehezebbet... ?! ;-)
(és ha 'jól megnézzük', akkor az egész 'emberi' történelem erről szól: minden népcsoport arra törekedett, hogy -az adott körülmények között- a lehető leg-jobban/leg-kényelmesebben éljen - legtöbbször egy másik népcsoport leigázásával, annak 'zsírján' élősködve...) ;-(
Megérdemelnéd, hogy elvegyünk tőled mindent, amit az emberiség tudományos technikai civilizációja létrehozott, s élj meg az Egelyhez hasonló félnótás kuruzslók téveszméinek hozadékából! De ehhez persze puhány vagy, csak itt jár a szád, nem mered kipróbálni, mert jól tudod, hogy bizony felkopna az állad.
'a Nap "koronája" több millió Cfok, míg a Nap felszíne csak kb. 6000 Cfok. Vagyis a korona fűti a Napot ! (ez 'olyan', mint ha a konyhában a 'sparhelt' mellett melegebb lenne mint az edény alatti tűzön... ;) Ez csak úgy lehetséges, ha a hőtermelő magfúziók a Nap koronájában mennek végbe. De hogyan ?! ;-) Úgy, hogy a Nap, az csillagközi térben haladva ("az űűrben"), 'beszippantja' az ott lévő mikroszkopikus por szemcséket. (is...) Ezek a mikroszkopikus por szemcsék a Nap gravitációs erejétől 'hajtva', nagy sebességre gyorsulnak, és elérve a Nap korona külső, forró részecskéit, azokkal ütközve magfúzió jön létre. Ha a Nap olyan csillagközi téren halad át ahol egy kissé 'gyérebb' a kozmikus por mennyisége, akkor azt a Földön "jégkorszak"-ként érzékeljük, ha meg valamivel több, akkor "globális felmelegedés"-ként...' ;-)
"Ha tisztában lennél a termodinamika elemeivel, akkor tudnád, hogy azért sokkal nagyobb belül a hőmérséklet, mert onnan sokkal nehezebben áramlik ki az energia, mint a felszín közeléből."
OK, kedves Construkt, akkor kérlek magyarázd meg egyszerűen! (hogy az én 'fajtám' is megértse.. ;), hogy hogyan lehetséges az, -milyen fizikai/'technikai' folyamat következménye az-, hogy az a 'sok-sok-sok' belső hő a Nap belsejéből mire a Nap 'felszínére ér', már csak 6000 Cfok-ra melegíti fel a Nap felszínét - deviszont !!, a Nap korona meg 1 millió C fokos ! ;-)
Hogyan működik a mező? Vegyük példának a harmonikus oszcillátort.
Simple Harmonic Oscillator
El tudjuk képzelni 1 dimenzióban.
Csakhogy a kvantum oszcillátor szuperpozícióban is rezeghet egyszerre több frekvencián.
(Ettől lenne kvantumos? A folytonos rádióhullám is képes rá. Keverednek a fögalmak.)
El tudjuk képzelni még 2 dimenzióban is. Egymásra merőlegesen. Lissajous. Mindenki látott műr ilyen ábrákat.
Még szuperpizícióban is.
Viszont 3 (és több) dimenzióban én már nem tudom elképzelni a harmonikus oszcilátort.
Ehhez kell az igazi szuperpuzíció. Ez már nem is szuper, hanem hiper.
Most akkor hogyan képzeljük el az atomok hőmozgását az ekvipartíció alapján?
Egy klasszikus golyó legfeljebb időosztásban tudna háromtengelyű harmonikus oszcillátorként funkcionálni.
Azt a következtetést vontam le, hogy a hullámfüggvény álmában néha összeomlik egy kicsit.
Az atomok hőmozgása nem teljesen valódi mozgás.
Továbbá a dekoherencia csak az információ egy részét szórja szét a környezetébe, vagyis még azt sem mondhatjuk, hogy az atomok rezgése mikroszkopikus teleportálás. Nem csak trajektúriája nincs a rezgésnek, de még egészében meg sem jelenik egy pillanatra az atom egy adott helyen. Az csak valami részleges fuzzy felbukkanás.
Ez meg egy szakmai vita. Szerintem laterális komponense is van, ezért a kinagyított szakaszon nagyobb, mint függőglegesen.
"- miért csak részben a fúzió miatt melegebb a nap belseje? mi okoz ott még hőtermelődést."
Sehol se állítottam hogy itt a fúzión kívül más folyamat is hőt termelne.
Abban a mondatomban a "részben" kifejezés nem valamiféle alternatív energiatermelésre, hanem a nyomás szerepére vonatkozik:
"Részben azért, mert nagy nyomáson nagyobb a fúzióból termelődő energiasűrűség."
Ha tisztában lennél a termodinamika elemeivel, akkor tudnád, hogy másrészt azért sokkal nagyobb belül a hőmérséklet, mert onnan sokkal nehezebben áramlik ki az energia, mint a felszín közeléből.
És ugyanerre az alapvető tudatlanságra mutat ez a mondatod is:
"a nyomás miatt az anyagsűrűség nagyobb, de amennyivel több hő keletkezik egy adott térfogaton ugyan annyival több anyagot kell melegítenie."
Itt se veszed észre, hogy a fúzióval felszabadított energiasűrűség egyáltalán nem csak a plazma fajhőjében raktározódik el, hanem nagyon nagy részben egy kifelé áramló energiaáram sűrűséget táplál.
Értelmetlenül használszfogalmakat, s efféle látszatokoskodásokkal hamis következtetésekre jutsz:
"tehát a fajlagos energia felszabadulásnak tök mindegy a nyomás, a kibocsájtott összes hő több lehet,de a hőmérséklet nem."
Hiányos ismereteid és örökös homályos utalgatásaid miatt semmi értelmét nem látom ennek a párbeszédnek.
látom még mindig nem ütötte át az ingerküszöbödet az, hogy nem az én elméletemre mondtam, hogy elfogadott, hanem utaltam az elfogadott elméletre.
ok, végre kibökted, hogy az állandó nyomás nem okoz hőtermelődést.
akkor a következő kérdések:
- miért csak részben a fúzió miatt melegebb a nap belseje? mi okoz ott még hőtermelődést.
- miért lenne a nagyobb a fúzióból termelődő energiasűrűség nagyobb nagy nyomáson? a fúzió energiahozama fix. igen, a nyomás miatt az anyagsűrűség nagyobb, de amennyivel több hő keletkezik egy adott térfogaton ugyan annyival több anyagot kell melegítenie, tehát a fajlagos energia felszabadulásnak tök mindegy a nyomás, a kibocsájtott összes hő több lehet, de a hőmérséklet nem.
- ha tudjuk, hogy a fúzió folyamata a protonnak vagy protonoknak az atom magjához való csatlakozása és azt is tudjuk, hogy a már a nap felszínén is plazma állapot van ami eleve a magok proton-proton szintű kapcsolatát jelenti, akkor hogy a fenében lehet plazmában egyáltalán fúzió?
- mi bizonyítja, hogy egyáltalán végbe megy a fúzió a napban és nem valami más folyamat termeli a hőt?
azt hiszem ezek egyszerű kérdések, amikre egyszerű válaszok adhatóak. oda vissza tartva a kulturált hangnemet és tartózkodva a nem releváns megjegyzésektől.
"mitol van hotermelese egy allando erohatasnak az anyagban es ebbol hogy kovetkezik, hogy a nap magja melegebb mint a felszine."
Én soha nem mondtam, csak akarod a számba adni, hogy egy állandó erőhatás önmagában folyamatos energiatermelést produkálna. De a Nap közepe ettől függetlenül persze sokszorta melegebb, mint a kűlsőbb régiói. Részben azért, mert nagy nyomáson nagyobb a fúzióból termelődő energiasűrűség.
Neked sajnos rögtön elemi szövegértelmezési gondjaid támadnak, amikor bedühödsz, mert nem veszem komolyan a rögeszméidet. Pl. azt, hogy a Nap energiatermelése nem is magfúzión alapszik, meg hogy a közepe hidegebb. Ilyenkor nem követelődznöd kellene, hanem higgadtan olvasni. Legfőképpen pedig nem azt hazudozni, hogy ez valami ismert és elfogadott elmélet volna.
Ha meg nem akarod, hogy a moderátor törölgessen, akkor írj kulturáltabb szövegeket!
nem menekülsz meg a válasz elől azzal, hogy törölteted a hozzászólásomat.
mondjuk érdekes hozzáállás, hogy a te stílusoddal zokon veszed h topik társunk nevét rövidítve írom (Fat Old Sun, csak a jegyzőkönyv kedvéért) főleg h te jól tudod ezt mert már többször megtettem illetve azt, hogy a konkrétumokra épülő beszélgetésünk majd eldönti, hogy a felek mennyire vehetők komolyan. remélem ez már polkorrekt megfogalmazás?
szóval ismét felteszem a kérdést:
akkor leirom megegyszer, hogy magam is megértsem:
idézet: 'a kutya sem kerte h elmelyedj az elmeletemben.' (pont, a gondolat vege) 'mar regota az elfogadott elmeletrol van szo.' (nem az enyemrol, hanem ami elfogadott elmelet)
idézet vége.
akkor most meg konkretabban: kérlek szépen, ne foglalkozz azzal, hogy en mit gondolok igaznak. nezzuk csak a hivatalos fizikai elmeletet es legyszives vegre ird mar le, hogy a jol dokumentalt es bizonyitott fizika szerint mitol van hotermelese egy allando erohatasnak az anyagban es ebbol hogy kovetkezik, hogy a nap magja melegebb mint a felszine. illetve azt is elmondhatnad, hogy az elkepzeleseken tul mi igazolja, hogy a napban a fuzionak elnevezett folyamat a fo reakcio.
szerintem azt fogom csinalni, mint Fat Old Sun haverod regebben. idorol idore rakerdezek ezekre. tudom h igy egy csomo pocskondiazast veszek magamra, de legalabb nyilvanvalo lesz ki kicsoda valojaban. gondolkodni kepes vagy nem.
"az emberi agy működési struktúrája miatt minél nagyobb a tudásanyag egy témakörben és az minél intenzívebben van használva, annál kevésbé képes az ember attól eltérni. ez szimpla biológia, és nagyon hasznos, a szaktudást igénylő tevékenységekhez. ... kötnek a berögzülések"
Vagyis 'elfelejtettem' 'átállni' 'agyilag' a régi, 'jól bevált' 'metódusról', a Te általad közölt, sokkal hihetőbb 'világ-kép-részlet' leírásra,
hogyaszongya:
"szamtalanszor leirtam mar, hogy egy fajta ero hat az egymas hatokoreben levo objektumokra, az altalam egysegesen gravitacionak nevezett erohatas. ez az erohatas a learnyekolt G reszecskek asszimetrikus erohatasanak es a ket objektum kozotti B reszecske mezo nyomasabol szarmazo erohatas eredoje. ennek van egy vonzo (gravitaciios) egy taszito (toltes) majd ismet egy vonzo (magero) szakasza."
Ezért -tisztelettel- 'megkövetlek' Téged, és elnézést kérek esendő gyarlóságomért... ! ;-)
szamtalanszor leirtam mar, hogy egy fajta ero hat az egymas hatokoreben levo objektumokra, az altalam egysegesen gravitacionak nevezett erohatas. ez az erohatas a learnyekolt G reszecskek asszimetrikus erohatasanak es a ket objektum kozotti B reszecske mezo nyomasabol szarmazo erohatas eredoje. ennek van egy vonzo (gravitaciios) egy taszito (toltes) majd ismet egy vonzo (magero) szakasza.
tisztelettel megkerlek, hogy a duelun.com honlap documents oldalan nyisd meg a Kettos Elemu Univerzum cimu doksit es annak IV. fejezete vezeti le a gravitacios hatast. nem szukseges vegigolvasni, csak nezd meg a 33. oldalon a IV/2/8. abrat, ahol az fG fuggveny megmutatja a gravitacios kolcsonhatasbqn levo objektumokra hato erok iranyat es relativ nagysagat a koztuk levo tavolsag fuggvenyeben.
lehet h a gravitacio helyett at kene nevezzem, mondjuk egyetlenuniverzaliskolcsonhatas ero-re. bar akkor meg azt kene magyaraznom, hogy mi a szosz az.
a fold magjaban levo plazma feluleten ugyan ugy, ahogy a nap feluleten a plazmabol kiszakado proton halmazok alakulnak magokka, atomokka. azzal a kulonbseggel, hogy a nap feluletetol konyebben el tudnak tavolodni a protonhalmazok, mint a fold szilard burokkal fedett plazma magjanak feluleterol. ezert a napban a kis protonszamu magok keletkeznek nagyobb valoszinuseggel, a foldon pedig a nagyob protonszamuak. a napban a keletkezett atomok, szinte ellenhatas nelkul kirepulnek, vagy flerek altal kidobodnak. a foldon ezt az eltavolodast a foldkopeny megakadalyozza es a plazma es szilard foldkopeny kozott a keletkezo atomok felgyulnek. a nyomas homerseklet arany miatt itt az elemek folyekony, de inkabb plasztikus szilard allapotban vannak es fajsulyuk szerint retegzodnek. mivel az atomnak nagyobb a terfogata, mint az ot alkoto protonoknak plazmaallapotban, ezert az anyag keletkezes noveli a nyomast, ez pedigi fesziti szet a szilard kerget. ettol a kereg reszekre reped es a repedeseken a folyakony magma lava formajaban kitor. a kitoreskor a magma nem nagyon keveredik, igy kozelitoleg megtartja a kulonbozo elemek szerinti retegzodest, qz azonos elemek osszefuggo tomegben tornek fel es szilardulnak meg.
cseik 5504 "a G felhoben a G reszecskek csoportokba rendezodnek es elektron kezdemenyeket alkotnak. kialakul a gravitacios taszitas, ami az elektron kezdemenyeket szettolja."
(ezt lehet, hogy megint elírtad...?! nem inkább: elektrosztatikustaszítás ? ;)
cseik 5495 "tehat az, hogy a napban a vasig kepzodnek elemek, az azert van, mert a nap tomege es a naprendszer kornyezetenek energia tartalma olyan korulmenyeket hataroz meg, hogy a maximalis protonszam a vasig tart.
a vasnal nagyobb protonszamu elemek csak kisebb tomegu objektumokban johetnek letre, mint pl a fold. es leteznek olyan nagy tomegu objektumok, ahol maximom clor, nitrogen vagy akar csak hidrogen keletkezhet, mivel ott a kornyezet altal meghatarozott maximum protonszam ezekre elegendo."
Jó rendben, de akkor azt is meg kellene magyarázni, hogy miért dúsulnak fel ezek a 'nehezebb elemek' az érc-lelőhelyeken, sőt esetenként 'töményen', 'erek'-ben...?! (arany és ezüst...) ;-)
a terido gorbules elmelete meg modell szinten is santit. te pedig most feltetted azon kerdesek egy reszet, amik nem megvalaszolhatoak ez alapjan. az en velemenyem, hogy hibas az elmelet igy nem is lehet valaszolni az alapjan, vagyis passzolom.
viszont nehany gondolat evvel kapcsolatban.
a fenysebessegnel nagyobb mozgas nem letezik. ugyanis a fenysebesseg valojaban azt a hatarsebesseget jelenti, amivel az interakciok terjedhetnek egy terreszben. viszont a mozgas hat a ter szerkezetere es fizikai parametereire. igy egy gyorsulo objektum megvaltoztatja a helyi fenysebesseget is. vagyis kulso nezetbol a nezopont szerinti fenysebesseget siman tul lehet lepni, kvazi vegtelenul, de a mozgas helye szerint nem az objektum sebessege lesz fenysebesseg feletti, hanem a fenysebesseg no meg.
a feketelyuk siman anyagbegyujtessel no meg. a fenyelnyelese pedig nem kozvetlenul q gravitaciojatol fugg, hanem az anyaganak az energia allapotatol. persze a ketto osszefugg, de nem kizarolagosan.
az anyag rezgesallapota (hatasmezo rezgese es a G reszecskek mozgasa) forditottan aranyos a tomeggel. vagyis amikor no az objektum tomege, az alkatreszeinek mozgasa lassul.
a feny es minden em sugarzas a csoportba rendezodott G reszecskek rendezett aramlasa.
az objektum fele halado G reszecskek lassulnak. egy G reszecske anyagba csapodasi sebessege forditottan aranyos az objektum gravitacios potencialjaval, vagyis a tomegevel.
amikor a G reszecske becsapodik egy anyagba, akkor az anyag alkatreszeiben levo G reszecskeknek csapodik es a sajat es az ottlevo G reszecskek sebessegenek aranyaban valtozik a sebessege (lassul).
osszefoglalva: feketelyuk az az objektum, aminek akkora a tomege, hogy a fele halado es anyaganak csapodo G reszecskek (em hullam) anyira lelassulnak, hogy mar nem tudjak elhagyni az objektum tomeget.
egy proton nem lassul le annyira, hogy beolvadjn egy masik protoncsoportba. de ezt leirtam elozoleg.
a terido csak egy absztrakcio, hogy a folyamatokat idotartamukban is abrazolhassuk. wz ido, mint onallo entitas nem ertelmezheto. az ido egy aranyszam a folyamat merteke es a lefolyas intenzitasa kozott. ezert inkabb maradjunkba ter fogalmanal. az idot max merhetjuk.
de ez csak pontositas reszemrol.
a vas, mint hatar elem, nem valos, pontosabban nem univerzalis hatar. minden terallapothoz tartozik egy maximalis protonszam, amit a mag meg tud tartani. momentan a napban ez a vas. mas egitestekben ez lehet tobb es kevesebb proton.
rossz iranyban gondolod a magkepzodest. nem a protonokat kell osszenyomni, hanem a plazma allapotu proton halmazbol kiszakado proton csoportok szetoszlasat kell megakadalyozni. ez a masodik folyamat kisebb energiaigenyu es valoszinusege, hogy letrejohet 100%.
hogy a protonhalmazbol kiszakado proton csoportok mekkora szamossaggal tarthatok egyben, az a ter energiaszintjetol fugg. egyszeru megfogalmazasban a terre hatassal levo tomegek osszessegetol fugg. ha ez az osszesitett (atlagos) tomeg nagy, akkor kevesebb proton tarthato egyben. ha ez a tomeg kisebb, akkor tobb proton tarthato egyben. a protonok egybentartasat a gravitacios hatas vegzi, a G reszecskek becsapodasa altal. vagyis a G reszecskek folyamatossan pofozzak befele q magba a kulso protonokat, ha ez az ero nagyobb, mint az egy protonra juto kinetikus energibol kovetkezik, akkor a mag egyben marad. ha nem eleg, akkor a protonok kiszakadnak a magbol. de ezt mar reszleteztem korabban.
tehat nincs szukseg kulso kinetikus energiara, hanem egy x szintu gravitacios allapotra.
a szupernova sem a mozgas altal kepes nagyobb tomegu elemeket gyartani, hanem mert megvaltozik a fajlagos tomege es igy megvaltozik a fajlagos gravitacios potencial is. amikor egy csillag szetrobban szupernovakent, az addig egy gombbe tomorult proton halmaz szetfroccsen, ellapul, amorfizalodik, kisebb reszekre szakad. kenyeg h megno a plazma kulvilag fele levo felulete, es mivel a magkepzodes a feluleten tortenik, megno a magkepzodes intenzitasa is. ez egy nagyobb energiatermelessel jar, ami a plazma tovabbi tagulasat eredmenyezi. ez beindithat egy gyorsulo tagulast es gyorsulo energiatermelest, de az is lehet h beall egy magasabb energiatermelo szintre.
viszont minden esetben a tagulas miatt a fajlagos tomeg csokken, a kisebb fajlagos tomeg hatasara pedig megno a mag maximalis protonszama, vagyis nagyobb tomegu elemek is kepzodhetnek.
protonnal eltalani egy magot nem lehetetlen, de valoszinutlen. eleve a kozeledo proton es az atom taszitjak egymast. ha ez nem igy lenne, akkor az atomok szepen felzabalnak a szabad protonokat es a kornyezetunk tele lenne spontan fuzioval. az meg nem igazan lenne eletre alkalmas kornyezet. a taszitas miatt a proton lassul, a megcelzott atom gyorsulva probal menekulni.
ok eleg gyors a proton, utol eri a magot. amig a proton megteszi a taszitas elso pontjatol a magig qz utat, meg kell tennie 10^-9 m. ez ido alatt a magnak elegseges 10^-15 m elcsusszannia es mar nincs is becsapodas. ez kozel 1000000 szeres kulonbseg. leforditva a mag sebessege eleg ha kb 1000 m/s, meg ha a proton lassulasat nem is vesszuk szamitasba. ez mar majdnem hangsebesseg.
es meg fel lehet tenni a kerdeseket, hogy ha becsapodik a proton, akkor miert ragad ott es nem lovi szet a mag protonjait inkabb. illetve a becsapodas mikent alakul at hoenergiava. vagyis hogy lesz egy hatarozott iranyvektoru mozgasbol rezgomozgas egy szabad elmozdulasra kepes atomban.
neutron, mint onallo stabil reszecske nem letezik. a tudomany szerint a neutron csak es kizarolag magfizikai folyamatok soran detektalhato, rovid eletu reszecske. eddigi mert legnagyobb elettartama (mesterseges magneses eroterben merve) 14 perc volt, de jellemzoen 10 perc. mivel termeszetes kornyezetben az elettartalma technikai okokbol nem merheto, igy gozuk sincs, h valojaban meddig marad fenn. az elmeletem alapjan a magneses eroter meghosszabbitja a neutron elettartamat, igy termeszetes kornyezetben valoszinuleg sokkal hamarabb elbomlik.
a detektalaskor is csak ugy tudjak beazonositani, hogy a vizsgalt reszecskenek nagyobb energia leadasa van mint egy protonnak es amikor mar ismet proton energia szintunek merheto, akkor a semmibol keletkezo elektron es em sugarzas is tapasztalhato. tehat nem a neutront azonoitjak be, hanem a kovetkezmenyeket, es ez alapjan feltetelezik, hogy van valami ami ha a magbol kiszakad, akkor abbol proton, elektron es em sugarzas lesz.
eleve a lete is akkor merult fel, amikor a feltetelezett atomszerkezet elektronszama es tomege nem egyezett. ugyanis a mai elfogadott elkepzeles szerint, az atomban egyenlo szamu protonnak es elektronnak kell lenni, hogy a toltesek kioltsak egymast. viszont amikor sikerult megmrni a proton es elektron tomeget egy jelentos tomeg deficit mutatkozott, vagyis az atomok lenyegesen nehezebbek, mint az elektron-proton szam szerint kellene lenniuk. mivel tobb protont nem kepzelhettek bele, ezert azt felteteleztek h kell lenni egy masik reszecskenek, aminek tomege van de nincs toltese.
az en elmeletem szerint, stabil allapotban csak elektron es proton letezik. a kettot es minden mas nem stabil reszecsket a bennuk ragadt G reszecskek szama jellemez. a G reszecske szam a hatasmezo (eter) parametereinek fuggvenye. leegyszerusitve az egyensulyi G reszecske szam forditottan aranyos a ter energiaszintjetol. ha a ter energiaszintje valtozik, akar mert kulso hatas eri a kornyezetet vagy mert az elektron, proton mas energiaszintu terbe mozog, megvaltozik az egyensulyi G szam. az uj egyensulyi allapot felvetelenek idotartama van, ezert ezen ido alatt a reszecske mint nem elektron es nem protonkent, hanem ettol eltero tomegu reszecskekent detektalhato. a folyamat vegen, pedig a reszecske altal eldobott G reszecskek rezgesallapotanak megvaltozasa em hullamkent terjed, illetve ha elegendo G reszecske szabadul fel, akkor abbol elektron kepzodhet.
igy van ez a neutronnal is. amikor a proton elhagyja a magot, az ott levo alacsonyabb energiaszint miatt G szama nagy. tavolodva a magtol egyre nagyobb energiaszintu terben halad, az egyensulyi G szam csokken, ezert folyamatosan dobalja el a G reszecskeit. ezek a G reszecskek mint egy lassan lemarado felho veszi korul a protont. ilyenkor a tomege nagyobbnak merheto, mint abban az adott terben levo egyensulyi allapotu proton. a G felhoben a G reszecskek csoportokba rendezodnek es elektron kezdemenyeket alkotnak. kialakul a gravitacios taszitas, ami az elektron kezdemenyeket szettolja. a proton megszabadulva a felesleges G reszecskeitol ismet egyensulyi allapotba kerul, az elektron kezdemenyek egy reszebol stabil elektron lesz, a tobbi elbomlik es azok a G reszecskek em hullamot gerjesztve eloszlanak a terben.
Ez meg egy szakmai vita. Szerintem laterális komponense is van, ezért a kinagyított szakaszon nagyobb, mint függőglegesen.