PIR(O) és a TŰZ azonos dolog. Hangalaki kötődése nincs, ilyet nem is állított senki sem. Ez egy ősszó a tűzre, a PIROmániás TŰZMÁNIÁS. Ugyanazt mondjuk. De írtam a PIR-PER-PÖR dolgokra egy zsáknyi szót, aligha vitatható a tűzkapcsolata.
De még nép nevében is ott van, hiszen a közismerten tűzimádó PER-ZSA nép nevében is ez az ősi tűz szó van meg , jelen esetben PER formában.
TŰZ hangalak másból van, az már egy képzett szó és a Z már egy igekötő a szó végén, azaz
TŰ-Z a felépítése. A szó ige is, mert nap szokott TŰZ-NI, ilyenkor igeként használjuk.
És hogy mi a TŰ ?... Egyrészt az a hegyes tárgy is ugye. De alapvetőn egy ősi ösztönszó, a TŰ vagy TYŰŰ, így reagál Amerikától Polinéziáig az ember egy hirtelen tűszúrásra nagyjából, illetve az átlag feletti hőségre... Ez az eredeti ősnyelvi kezdet...
PIROS = TÜZES A hasonlat egyértelmű, a tűzre mutat, hisz PIRO előtag a pirománia és pirotechnika szavakban is tűz. És írtam még bónusz egy halom tűzhöz tartozó szót még.
-----
Mi ez a PIROS = TÜZES? A szóalakok itt egyáltalán nem függenek össze, csak annyiban, hogy a tűz piros. PIRO, mint tüzes, nem magyar szavakban mardt meg.
A tűz nem csak piros, hanem FORRÓ is.
CzF.:
FORR, (for-r, for gyöktől, pl. Erdélyben van Foró helység, mely másképen Forró; de az egész vétethetik hangutánzónak is; rokon vele a latin ferveo, hellen βρυω, βραζω, német brauen, brausen, brennen, warm, szanszkrit bhâr [éget, fűt], finn vari [forró], puraan és purajan [forrok], magyar pír, parázs, perg-elstb. továbbá [kút-] forrás értelemben az arab bir, héber bór, beér, német Born, Brunnen, skót purn
A FORr és a PÍR, PERG-el-el való rokonságot olvashatod a szótárban is, mint a nemzetközi szavaknál is.
A TŰZ szavunk nincs közvetelen etimológiai kapcsolatban a a PIROSSAL, de a FORRÓ igen.
És még egy fontosat kihagytam, a PIROS és a VÖRÖS szavakat ma is gyakori előtaggal használni, ezek is árulkodóak :
TÜZ-PIROS és VÉR-VÖRÖS Jellemzően ilyen párosításban használjuk az előtagokat és az utótagokat túlnyomó részt , ezek is pont azt jelzik hogy a hasonlatok miből is születtek...
RIDEG = éles hangu, rázós, darabos könnyen mozgó (etimológiailag) = különvált, kietlen, törékeny
HIDEG = Néma - mégis intenzív, átható könnyen mozgó (etimológiailag) = Általán oly testről mondják, melyben kevesebb a melegség, mint testünk azon részeiben, melyekkel érintkezik, s mely a bennünk létező melegséget elszívja.
Két felület találkozásának nincsen általánosítható gyökérszava. Ilyesmit nem talált ki senki sem. Kismillió hasonló van különböző hangalakokkal : tapad, ragad, simít, csiszol, súrol, fényez, reszel, kapar, és a többi, nagyjából mind különböző dologból létrehozott kifejezés.
A szó eleji erőszakolt mássalhangzócserével csak teljesen összekeverünk mindent.
Semmi köze a dörzsölésnek a pörzsöléshez, csak a szóképzés módja és annak toldalékolása ami egyezik, de alapjaiban eltérőek a gyökök. Ez olyan mintha az UGAT meg az ÉGET szavakat is hibásan összemosnánk, pedig csak szóképzés módjában egyezőek, a két fogalom egyszerűen teljesen másról szól és mindez alapjaiban más.
A PIROS---VERES szavak kapcsán sem hagytam elvarratlan szálat, kielégítően és alaposan indokoltam hogy miért is két teljesen különböző építésű szavak ezek. Elekétől a végéig felépíthetőek a hangalakok, és kimutatható hogy mihez van közük. Tehát igazolhatóan nem csak egy hangátírásról, hanem két önálló szóról van itt szó 2 egymástól független háttérrel.
PIROS = TÜZES A hasonlat egyértelmű, a tűzre mutat, hisz PIRO előtag a pirománia és pirotechnika szavakban is tűz. És írtam még bónusz egy halom tűzhöz tartozó szót még.
VERES = VÉRES Ezúttal a hasonlat a VÉR szavunk, ennek jellegzetes színéről beszélünk. Annyira tiszta és világos minden, hogy ha valaki még ezt követően is csak azt tudja fújni hogy ez itt csak egy hangcserés átírás mindössze és nem két önálló szó két külön értelemmel, azzal nehéz mit tenni, mert ennél jobban levezetni és elmagyarázni már nem nagyon lehet.
Két különböző hasonlat egy színre. Ez a lényege, de nem kötelezhető rá senki hogy ezt megértse, aki nem akarja érteni az cserélgesse csak a kezdő mássalhangzókat szépen ( totál zsákutca)...
DÖRZSÖL--HORZSOL meg hangutánzóak, és ezek nyilván azért vannak máshogy írva, mert nem azonos hangokat utánoznak.
Vannak még ilyen példáink, ugyanúgy baromság lenne keverni a CSATTOG---PATTOG párost is, hiszen hangutánzásról van szó és egészen egyszerűen azért más a hangalak, mert más és más hangokat utánozunk le velük.
Más hangja van egy labda pattogásának és más hang van a villám csattogásának. Hangutánzó szavaknál a hallható valós hangok a lényegesek...
Mint mondottam volt, a rideg=/=hideg. Teljesen más a két szó jelentése, nincs közük egymáshoz!!!
----------
Az egysíkú gyökértelmezést próbáld több dimenzióba (hálóba, tényleg bokorba) helyezni és máris KÉP-ben leszel.
CzF: IDEG, (id-eg) fn. tt. ideg-ět, harm. szr. ~e v. ~je. Gyökeleme az elavult i, mely eredetileg mozgást jelentett, s megvan az idő, iő, iön (jő, jön), illan, in, inog, izeg, izom, ipar stb. szókban. Szanszkrit nyelven: i, görögül ιημι, latinul ire, szlávul idem am. megyek. A d segéd betü, mint a hideg, rideg szókban, s tulajdonkép: i-eg, mint hideg hi-eg, rideg ri-eg. Az eg képző a gyöknek gyakorlatát, vagyis a mozgás képességét jelenti. Ideg tehát elemezve jelent könnyen mozgó, azaz mozgékony valamit;
GYÖKHÁLÓ KÉPLET:
IDEG =. I (Gyökeleme az elavult i, mely eredetileg mozgást jelentett) + D (A d segéd betü, mint a hideg, rideg szókban, s tulajdonkép: i-eg,) + EG (Az eg képző a gyöknek gyakorlatát, vagyis a mozgás képességét jelenti.)
R + IDEG
H + IDEG
R + I = R (Erős, reszketeg hang) + I (Gyökeleme az elavult i, mely eredetileg mozgást jelentett vö.: idő ) = RI (éles hangu könnyen mozgó erő, romlásra, szakadásra, elválásra, s ez által eszközlött holmi diribdarabra vonatkozik)
H + I = H (pont ellenkezőleg, mint a ridegben, néma, azaz HALK, HALÓ, KILEHELŐ hang: HÁ Nevezik különösen szelleti vagy lehelő betünek is. fuvást jelent: pl.: hi-(deg), hő, hé, hű, hall, hál, halad, halaszt, hang stb. + I (ugyanaz, mint a ridegnél) = HI (Néma - mégis intenzív, könnyen mozgó erő vö.: Hő, Hű, HIsz )
RIDEG = éles hangu, rázós, darabos könnyen mozgó erő
HIDEG = Néma - mégis intenzív, átható könnyen mozgó erő
Tehát rideg és hideg, pont paralalell tulajdonságúak egymással, amin egyetlen kezdőhang változtat meg csupán, mert etimológiailag a többi hangérték képlete ugyanaz.
"Amikor tehát gyorsan forog valami kölcsönhatásban valamivel, az forró lesz,"
Csak az a baj, hogy nem ez a jelentés teremt kapcsolatot a két szó között.
Ami forr az a megfigyelések szerint forog. Nézz bele a fazékba, mikor forrni kezd a víz, forogni fog. Nem körbe-körbe, hanem alulról fölfelé és vissza. Ez a jelenség átvitt értelemben a magas hőmérsékletű dolgok megnevezésére is használatba került.
Pont úgy, mint jeges tea, jeges kávé, jeges szél, ami nem azt jelenti, hogy jég van bennük, hanem a hőmérsékletükre utal. A jégbüfé sem jégből van, még izzadhatsz is benne... Nevét a hideg készítményeiről kapta...
Teljesen nyilvánvaló!!! Nem egymásból alakultak ki, hiszen még a jelentésük is teljesen különböző.
A PIR gyökből alakult ki a pir-os, pir-kad, stb, A VIR-ből a vir-ul, virít..., a FOR-ból a for-og, for-dul, for-r...
Sehol nincs hangcsere, CSAK toldalékolás, (azaz szóösszetétel, hiszen a toldalék is egy gyök, vagy egy ősgyök.)
"3 külön gyökünk van. De ettől még adott esetekben akár különböző gyökérszavakból is egy helyre juthatunk. Példa mondjuk egy garanciára : SZAVATOSSÁG JÓTÁLLÁS, KEZESSÉG BIZTOSÍT Nagyjából itt 4 módon ugyanarról beszélünk megközelítőleg. De a gyökérszó ettől még 4 különböző dolog, van itt nekünk KÉZ,,SZÓ, BÍZ meg JÓ -ból indítás is, totál különböző fogalmak, mégis egy helyre érkezünk. Itt nincs veszélye annak hogy átírásról beszéljünk mert annyira más hangalakokból épülnek,"
Akaratlanul is jól példáztad a gyökök keletkezésének módját!
Ui. a gyökök pontosan így épülnek föl, csupán annyi a különbség, hogy azokban egy-egy hang felel meg egy-egy szónak.
Nézzük a PIR szót:
P = pattogó, apró, pillanatnyi jelentésű hang
I = szúró fájdalom hangja. (ha megszúr valami egy Í hangot adunk)
R = gyors ismétlődés, erőteljes mozgás hangja, pl. ropog, recseg...
Összeolvasva: Pattogó-fájdalmas-ropogós. Ez tökéletesen illik a tűzre.
És itt nem lehet büntetlenül hangokat csereberélni, mert nagyon megváltozhat a szó jelentése.
Magánhangzó csere: PIR, PÁR, PÓR, PÖR(öly)
Első mássalhangzó csere: PIR, SIR(ály), KIR(ály), VIR(ág) BIR(ka), FIR(ka), CIR(ok)
Semmilyen jelentésbeli kapcsolat nincs a gyökök közt, ugyanakkor a hangok (most csak a P és R) önálló, azonos jelentése csaknem mindenütt tökéletesen érzékelhető.
A P is és az R is a fent leírt jelentéseket vitte a gyökökbe.
Ez akkor is igaz, ha a gyökök olykor átvitt értelműek, (amit sokszor tapasztalunk) ilyen pl a fúr, ami azt jelenti, hogy valamibe lyukat vág, ugyanakkor a kollégák egymást is fúrják, pedig lyuk készítéséről itt már szó sincs...
"De az hogy már szinte kedvünk szerint és gondolkodás nélkül cserélgessük a hangokat mert épp "felfedeztünk" valami kapcsolódást, abból semmi értelmes nem sül ki csak egy szép nagy káosz. "
Mint mondottam volt, a rideg=/=hideg. Teljesen más a két szó jelentése, nincs közük egymáshoz!!!
A rideg jelentése: merev, ütésre, hajlításra könnyen törik. Személy: hajlíthatatlan, merev, elutasító, érzéketlen, elkülönült, magányos
Te abból a téves elgondolásból indultál ki, hogy a ridegtartás azonos a hideg-tartással pedig a kettő olyan messze van egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől.
Ui, a ridegtartás azt jelenti, hogy az állatokat nem mesterséges környezetben, hanem "vadon" tartják, nem etetik őket, nem itatják, gyakorlatilag saját természetes környezetük és életvitelük szerint élnek. Úgy is mondhatnánk, önellátók. Semmi köze a hideghez, a nyári forróságban is a szabadban vannak...
"Úgy gondolom, hogy túl egysíkú lett volna a nyelvünk ha úgy mondanánk ezt a mondatot, hogy: Olyan rideg van, hogy reszketek. A nyelv természetes önszabályzó rendszere, hogy ilyen esetekben egy kicsi játékkal változatosabbá, kellemesebbé tegye a nyelvi hangsort."
Őseink nem voltak játékos kedvükben. Erre hajaz a hűvös-rühös szópár...
Amúgy nekem a tót-ról a fót ugrik be... (drótozok, fótozok - Reklámozta magát a drótostót...) Itt sincs semmilyen jelentésbeli kapcsolat, hacsak az nem, hogy a tót szokott fótozni... Kb. ennyi köze van a ridegnek a hideghez.
A rideg nem jelent hideget. Semmi közük egymáshoz. Ami rideg az törékeny... A benne levő R hang is erre utal, hiszen egy Roppanással eltörik.
Ha már felismerted - helyesen - az R hang jelentését miért teszed félre? Ez a hang található olyan gyökökben, amelyekre jellemző a gyorsan ismétlődő, Ropogó mozgás.
A H hangnak más a jelentése, azért került a 'hideg' szó gyökébe.
"A szóképzés, tehát a rokonértelmű szavak létrehozásának egyik formája tehát, ha egy alapgyök kezdőhangja megváltozik."
A gyökök egymástól függetlenül jöttek létre, nem pedig egymásból. Emellett elég sok bizonyíték felsorakoztatható ahhoz, hogy elfogadjuk.
Miért változna meg...? És hogyan?
Valaki eldönti, hogy holnaptól kicserélünk a gyökben egy hangot és az új gyök ezt és ezt fogja jelenteni? Aztán közhírré teszik, vagy hogyan?
Erre a technikai kérdésre várom a választ!
(Ti. egy elgondolás akkor ér valamit, ha az kivitelezhető.)
"Látnunk kell, hogy a gyökrendszer tapasztalati összefüggések szerint rokonértelmű szavak tutcatjait fűzik össze"
Ezt nem vitatom, viszont ennek 'hálónk' etimológiai szempontból nincs gyakorlati jelentősége, mert magától értetődő dolog.
Azért mondom ezt, mert ez a háló a szavak jelentéséről, mint objektív létező dolgok rendszeréről szól, és nem függ össze a szavakat alkotó hangsorral. Bármely nyelvet nézed, mindenütt van megfelelő hangsor a háló minden egyes elemének megnevezésére. Amint láthatod még a magyar nyelvben is van számtalan olyan fogalom, ahol egy rakás különböző hangsornak csaknem azonos a jelentése.
Ez a háló a szavaktól független tartalomra és nem a megnevezésül szolgáló hangsorra épül.
Mi viszont a hangok/gyökök/szavak jelentésével és kialakulásukkal foglalkozunk, nem pedig fogalmak nyelvtől/beszédtől független hálóba rendezésével.
"- ennek a háló szerű jellegének köszönhetően - majdnem minden szónak az eredeti értelme kikövetkeztethető a szinonímáiból."
Kötve hiszem, hogy bármilyen messzemenő következtetést lehetne levonni az egyes szavak eredetével kapcsolatban.
Milyen következtetésre jutsz a sír, zokog, pityereg, könnyezik, szipog, főnévként: hant, kripta, nyughely, kurgán szavak jelentésbeli azonossága ismeretében a keletkezésükről? Semmilyent...
Hát itt majdnem lefordultam a székről... Ugye ez csak egy tréfa gondolom... Én legalább is mindenképp azt mondanám később.))
De ha komoly, akkor magyarázatot igényelne a PARÁZS--DARÁZS vagy a PÖRÖG--DÖRÖG, illetve a PÖRGÖL--DÖRGÖL viszony is, mert ha a felső szorosan összefügg, akkor ezeknek is össze kellene...
--
A parázs darázs nem függ össze.
Előre bocsátom, hogy te folyamatosan kevered az összefüggéseket, az azonossággal. Direkt NEM azonos szóalakokról van szó, direkt eltérőek de mozgás szempontjából hasonló jelentés tartományt mégis hordoznak! Tehát bizonyos szempontból rokoníthatóak. Ez a szempont pedig, hogy valós folyamatok hatásait, következményeit fűzik össze logikai láncba. Van a jelentésüknek egy tartománya, amely kapcsolható a másikhoz! Te mindenképpen a különállóságukat hangsúlyozod, én meg azt, hogy miért kaphattak más jelentést! Ez összefüggés a gyökök között. Ez a gyökháló.
Viszgáljuk meg ezeket:
DÖRZSÖL - HORZSOL - PÖRZSÖL
DÖRZSölni: mit vmihez nyomva, szorítva ide-oda mozgat. A surlódás hatására leHORZSolódik és lePEReg sőt, megPÖRZSölődik a hőtől a felület.
Különálló gyökök, de világos folyamatok fűzhetik őket össze. Éppen azért változik meg a kezdőhang, hogy éven lehessen nevezni, ezeket az összefüggő ám más jellegű dolgokat, melyek egy folyamat részeiként alakultak ki.
Úgy, ahogyan a túr, szúr, fúr - mozgást jellemző szavaknak is közös tartománya: Mindegyik előrefele ható erőteljes mozgást fejez ki. Éppen a kezdőhang az, amely cizellálja, hogy milyen módon hat előre. Tompán, szúrósan, vagy forogva.
Lehet azt mondani, hogy ezek külön gyökök és csak a képzésük ugyanolyan, ám akkor soha nem fogod észerevenni a közös tartományukat, amely gyakorlatilag a lényege maradt mindegyiknek: az előrefele ható erőteljes mozgás.
Hát itt majdnem lefordultam a székről... Ugye ez csak egy tréfa gondolom... Én legalább is mindenképp azt mondanám később.))
De ha komoly, akkor magyarázatot igényelne a PARÁZS--DARÁZS vagy a PÖRÖG--DÖRÖG, illetve a PÖRGÖL--DÖRGÖL viszony is, mert ha a felső szorosan összefügg, akkor ezeknek is össze kellene...
Szerintem vegyük be a buliba a TILOS szót is, hiszen a tiltótáblák színe rendszerint PIROS Egyértelműen összefüggnek.))
Komolyabbra fordítva : Alapos és kielégítő választ adtam a PIROS---VERES/VÖRÖS különböző kialakulására, mert habár nagyjából ugyanazt a színt jelentik értelmileg, mégis két úton felépült kifejezések, melyek gyök szintjén már eltérőek. Amúgy meg csak a melléknévképzés okán rímelnek a szavaink mindössze, anélkül egy PIR áll szemben egy VER/VÖR formával, mely utóbbi a VÉR színére utal a VERES-ben. PIR meg a tűz színe. De így szótő szintjén már a formai hasonlóság sem áll meg...
Szavak : PIR-OS = tűz színe PARÁZS(ol)--PERZSEL--PÖRZSÖL--PORZSOL PEREC és volt PÖRÖGÖL szavunk is ebből van a PÖRÖG szavunk és nem a forog szó van átírva. Ez a tűz körüli sütögetésből született, egyenletes sütés érdekében a nyársat is pörgetni kell.
---
"egyenletes sütés érdekében a nyársat is pörgetni kell."
Ahol megégetsz valamit, az FORRÓ. A forr és a forgás szó kapcsolata nem szorul magyrázatra. A tűzgyújtó eszköt is akkor forró, ha forgatod és a víz is fortyogni kezd, ha forr... forog, ami FORog az PÖRög.
A FORró és FORog úgy függ tehát össze, mint a PÖRköl és a PÖRög. Ami pedig forró, és megkapta a PÍR, az IRul, VIRul, PIRul.
A tűz, a forróság színe a PIROS. A FOR és a PIR kapcsolata tehát nyilvánvaló.
------
Itt nem egyes dolgok függenek össze csak a másikkal, hanem hálószerű az összefüggés. Ha valaki átélte ezeket a folyamatokat, egyszerre tapasztalta hangi és képi hatásokat. Ezek pedig a gyökök szintjén természetes módon függenek össze, hiszen arra hivatottak, hogy leképezzenek egy jelenséget, fogalmat.
Szavak : PIR-OS = tűz színe PARÁZS(ol)--PERZSEL--PÖRZSÖL--PORZSOL PEREC és volt PÖRÖGÖL szavunk is ebből van a PÖRÖG szavunk és nem a forog szó van átírva. Ez a tűz körüli sütögetésből született, egyenletes sütés érdekében a nyársat is pörgetni kell.
