A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
"Maxwell elektrodinamikája miatt NEM LEHETSÉGES fizikai vonatkoztatási rendszert rögzíteni a fényhullámokhoz (vagy a fotonokhoz)."
Ez egy ritka nagy baromság. Szegény Maxwell, ha hallaná.
Megmondom miért nem akartok vonatkoztatási rendszert rögzíteni a fotonhoz. Mert akkor azonnal összeomlana a rozoga relativitáselméletetek.
"Pont ugyanannyi értelme van a "Mennyivel megy az egyik foton a másikhoz képest?" kérdésednek..."
Ennek csakis azért nincs értelme, mert fotonok nem léteznek.
Amúgy pedig bármihez lehet koordinátarendszert kötni, ami valóban létezik. De a koordinátarendszer csak az fejedben létezik, a valóságban nem.
" Einstein, ellentétben veled, értette az elektrodinamikát, és elgondolkodott azon, hogy az elektromos és mágneses mezők miképpen is látszanának viselkedni, ha felül egy fényhullámra, és azzal együtt haladva vizsgálja a mezőket. A fényhullámon ülve a hullámmal együtt haladunk, azaz nincsen hullámzás, hanem csak OK NÉLKÜL(!) statikusan kimerevedve van egy ingadozó értékű mező. "
Ha felülsz egy hanghullámra, akkor mit hallasz? Semmit mert csend van.
Ha felülsz egy fényhullámra, akkor mit látsz? Semmit mert sötét van van.
Ilyen egyszerű.
Ok nélkül pedig nincs semmi.
"És ez ellentmond annak, hogy az elektrodinamika egyenletei univerzálisak, minden vonatkoztatási rendszerben igazak kell legyenek. "
Igen, valóban ellentmond a relativizmusnak, mert a relativizmus baromság.
A levegőhöz kötött rendszerben másképpen néznek ki a hangtani egyenletek, mint a levegőben mozgó testhez képest.
Ugyanúgy az fényközeghez kötött rendszerben is másképpen néznek ki a fénytani egyenletek, mint a fényközegben mozgó testhez képest.
"Egy megoldás van: a fénysebességgel haladó vonatkoztatási rendszerben nem igaz Maxwell elektrodinamikája, de azért nem igaz, mert FIZIKAILAG LEHETETLEN az ilyen vonatkoztatási rendszer."
Egy nagy lófütyit.
"Amikor a vonatkoztatási rendszer az egyenletek szerint elérné a fénysebességet, a külvilág távolságai nullára zsugorodnak..."
Hát persze, és a világ.
Aki ezt a bárgyúságot elhiszi, annak semmi köze sincs a tudományhoz.
Maxwell elektrodinamikája miatt NEM LEHETSÉGES fizikai vonatkoztatási rendszert rögzíteni a fényhullámokhoz (vagy a fotonokhoz). Tehát nincsen FIZIKAI ÉRTELME az egyik fotonhoz viszonyított másik foton sebességének.
Pont ugyanannyi értelme van a "Mennyivel megy az egyik foton a másikhoz képest?" kérdésednek, mint amennyi értelme van annak, hogy "Mennyivel megy a lézerpointer fényfoltja az egy fényévnyire lévő falon, ha mozgatod a fényforrást?"
Még egyszer - sokadjára - a fiatal Einstein, ellentétben veled, értette az elektrodinamikát, és elgondolkodott azon, hogy az elektromos és mágneses mezők miképpen is látszanának viselkedni, ha felül egy fényhullámra, és azzal együtt haladva vizsgálja a mezőket. A fényhullámon ülve a hullámmal együtt haladunk, azaz nincsen hullámzás, hanem csak OK NÉLKÜL(!) statikusan kimerevedve van egy ingadozó értékű mező. És ez ellentmond annak, hogy az elektrodinamika egyenletei univerzálisak, minden vonatkoztatási rendszerben igazak kell legyenek. Az elektromágneses hullámot Maxwell elektrodinamikája szerint az hozza létre, hogy az elektromos mező változása mágneses mező-változást indukál, a mágneses mező változása meg elektromos mező-változást. És így a kettő VÁLTOZÁS egymással összefonódva le tud válni a forrásáról és a nagy üres térben haladhat szabadon. De ha a fényhullámon ülünk, akkor nincs se elektromos, se mágneses mező-változás, nincs ami a fényhullámot fenntartsa!
Egy megoldás van: a fénysebességgel haladó vonatkoztatási rendszerben nem igaz Maxwell elektrodinamikája, de azért nem igaz, mert FIZIKAILAG LEHETETLEN az ilyen vonatkoztatási rendszer. Nincsen. Nem létezik. És természetesen a nemlétező vonatkoztatási rendszerekben nem kell igaznak lennie az elektrodinamikának, kizárólag csak a létezőkben. Azokban pedig már így igaz.
A fenti tényt pedig a speciális relativitáselmélet egyenletei általánosították és magyarázták meg, hogy miért is van így. A gyorsan mozgó vonatkoztatási rendszerekhez mérve a külvilág távolságai összezsugorodnak, a külvilág változásai felgyorsulnak időben. Amikor a vonatkoztatási rendszer az egyenletek szerint elérné a fénysebességet, a külvilág távolságai nullára zsugorodnak, a változások időbeli sebessége pedig végtelenre gyorsul: a fénysebességű vonatkoztatási rendszerben a teljes tér egy pontnyi és a teljes idő egy pillanatnyi, minden egyhelyen van és ugyanakkor történik. Így pedig értelmetlenség a fizikai vonatkoztatási rendszer, hiszen nincsen kiterjedése.
Fizikai vonatkoztatási rendszert csak és kizárólag fénysebességnél lassabban mozgó dolgokhoz lehet rögzíteni, és csak ilyenekben mérve van fizikai értelme a sebességnek is.
ÉÉn először összekevertem a c-t a fénysebességgel. Ha egyesekkel számolok az egyenlet tökéletesen kijön Én arra lennék kiváncsi, hogy mi van ha számokkal behelyettesitek.
VAC egyenlő VAB +VBC Tök hülye vagyok a matekhoz, de ez azt mondja 2 Egyenlő egy. Én nem értem hogy a végén Miért kell az egészet alosztani C négyzettel és abbol lesz VAC.Ne vegyetek figyelembe, mert én nem tudok gonmdolkodni.
Nem "fizikai példára" való hivatkozásról van szó. A c+c képlet egy primitív erőlködés a relelm cáfolatára.
A szuperfizikus idecitál néha matematikát, de sokadszor derül ki, hogy teljesen béna velük. Minden matematikai tárgyú mondata (súlyos röhögés) guglizásből, idegen szövegek bemásolásából származik.
"Teljesen logikátlan, hogy minden sebesség összeadódik, de a fénysebesség az nem."
Megint kiderült, hogy az alapjait se ismered a relativitáselméletnek.
Igazából soha semmilyen sebességek se adódnak össze. Még a fénysebességnél sokkal kisebbek se. Az összeadás matematikai művelete nem írja le helyesen a sebességek egymásra rakódásának jelenségét.
A vAC = vAB+vBC képlet mindig pontatlan eredményt ad, de ez a pontatlanság kicsi, ha kicsik a sebességek, és 100%-ra nő, ha a sebességek szorzata megközelíti a fénysebesség négyzetét.
A sebességek egymásra rakódásának valódi képlete: vAC = (vAB+vBC)/(1+vAB .vBC /c2).
