A Kettős Elemű Univerzum hipotézise (Dual Element Universe) egységes rendbe foglalja az összes alapkölcsönhatást és folyamatot. Alapja az éter létezése és a fizikai jelenségeket egy alap részecske két megjelenési formájának a kölcsönhatása hozza létre. A folyamatok a Newtoni fizika szabályai szerint írhatóak le.
Nekem is nagy kedvencem Jánossy, és jogosnak tartom azt a felvetését, hogy ha lenne ilyen időlassulás, akkor annak fizikai alapja kellene legyen.
De ebben a kérdésben nem hiszem, hogy igaza van Jánossynak.
Ő azt mondja, hogy nem az idő, hanem a fizikai folyamatok lassulnak le. De felvetődik egy kérdés: miért pontosan ugyanolyan mértékben lassul le minden fizikai folyamat? Erre Jánossy nem tud magyarázatot adni.
Én sem hiszek a relativista hókuszpókuszokban.
Szerintem az időlassulás csak látszólagos.
Távolodáskor mindkét tesó lassabban látja öregedni egymást, mert a fénynek időre van szüksége, hogy visszérjen. De közeledéskor meg gyorsabban látják öregedni egymást, és mire újra találkoznak, már egyforma idősek lesznek, és egyforma idősnek is látják egymást.
A gyorsulásmentes mozgás nem állapítható meg viszonyítási alap nélkül, a gyorsulás viszont megállapítható pusztán belső mérésekkel, bármi külső viszonyítási alap nélkül is.
Az a visszatérő, aki nem tartotta meg végig a mozgásállapotát, hanem egyszer vagy sokszor változtatott rajta.
"a visszatérés a különbség. Az azért elég jelentős fizikai különbség. Mert akkor ugyanazon a ponton, és ugyanabban a vonatkoztatási rendszerben
hasonlítjuk össze az időket. Nem pedig egymástól távol és egymástól eltérő vonatkoztatási rendszerben, mint a dilatációnál."
Én elképzelhetőnek tartom az "ikerparadoxon" létét abban a 'formában' ahogy Jánossy leírta, hogy a gyorsulás miatt az életfolyamatok lelassulnak, ezért a 'visszatérő' iker-testvér biológiailag! fiatalabb állapotban van, mint a "földön-maradt" testvére. De ennek semmi köze nincs semmiféle 'relativisztikus' hablatyhoz, csakis az 'anyag-energia-folyamatok', gyorsulás miatti le-lassulásához. ;-/
('furcsa': most úgy érzem, hogy én vagyok a 'materialista', és Construkt az 'idealista'...! ;) ;-)
A relativitáselméletben a mozgás relatív, vagyis nem lehet eldönteni, hogy melyik ikertestvér mozgott, és melyik maradt egyhelyben. Ezt csak az abszolút mozgás alapján lehetne eldönteni, de olyan a relativitáselmélet szerint nincsen.
Az egyik ikertesóhoz képest a másik mozog, a másikhoz képest meg az egyik.
Hogy mi a fizikai különbség dilatgáció meg az ikrek között?
Bármilyen meglepő is számodra, éppen a visszatérés a különbség. Az azért elég jelentős fizikai különbség. Mert akkor ugyanazon a ponton, és ugyanabban a vonatkoztatási rendszerben hasonlítjuk össze az időket. Nem pedig egymástól távol és egymástól eltérő vonatkoztatási rendszerben, mint a dilatációnál.
"A jobb képességű gyerekek már 3-4 éves korukra tökéletesen értik például a relatív jelzők, határozók, tulajdonságok, személynévmások, és ragok használatát.
Amikor az anyukájuk azt mondja nekik: "Te alacsonyabb vagy nálam", akkor ők így válaszolnak: "Igen, te magasabb vagy nálam."
Namost, ha két 'növésben levő' gyermek 'éveken át' egymáshoz képest méri meg a magasság-kölönbségüket, akkor: 1., amelyik mindig kisebb maradt, az honnan tudja, hogy ő ' 'növésben' van-e ?! 2., ha a kezdetben 'kisebbik', lehagyja a növésben a másikat, akkor honnan tudhatja, hogy a másik nőtt-e ? 3., ha a kisebbik 'megáll a fejlődésben', a nagyobbik pedig nagyobb, állandó sebességgel növekszik, akkor ő (a nagyobbik) honnan tudhatja, hogy a kisebbik nem indult-e 'vissza-fejlődésnek' ('vissza a múltba' ! - vagy "vissza a jövőbe".. mindegy: 'egyhülyeség'! ;)
(remélem érthető a hasonlat az "idődiletáció"-val kapcsolatban !) ;-/
"...nem tudják megkülönböztetni az egyszerű, vissza nem térő mozgások szimmetrikus idődilatációját, a kiindulási pontra visszatérő, meg az ott maradó ikrek nem szimmetrikus időkülönbségétől."
Ahogy destrukt is 'kiemelte': "...mozogni" mindenki csak a másikhoz képest mozoghat, saját magához képest nem. " Ez esetben, mégiscsak mozog mindkettő !!
Sőt ! Mivel mindkettő mozog a másikhoz képest, az ú.n. "idődiletáció", csak egy -kvázi- 'parallaxis hiba', mert egy olyan 'valamit' észlel az önmagát "nyugvó"-nak 'érző!' rel.elm. hívő, ami valójában egy 'tévképzet'/mérési hiba, hisz' a 'másik' mozgó 'órájának' eltérése az övétől, az nem egy 'kvázi-abszolút' eltérés, mert a különbség 'kialakulásához' hozzájárul a saját mozgása is, ami ugye szerinte nincs is... ! ;-/
Vagyis megint 'ott vagyunk ahol a part szakad': az "idődiletáció" elméletében megint a nemlétezőből lett létező, a nemvalósból valódi... ;-(
És vannak azok a gyerekek, akik már réges-régen meg is öregedtek, de még mindig nem tudják megkülönböztetni az egyszerű, vissza nem térő mozgások szimmetrikus idődilatációját, a kiindulási pontra visszatérő, meg az ott maradó ikrek nem szimmetrikus időkülönbségétől.
Vagy csak megjátsszák, hogy nem értik a különbséget. Mert meg akarnak maradni a rögeszméjüknél, hogy ők világrengető felfedezést tettek, amit a náluk sokkal butább fizikusok mind-mind el akarnak tiporni.
"Most akkor ha "mozog", akkor 'hogyanvan' "nyugalomban" ??! ;-/"
Úgy kedves doktorkám, hogy "mozogni" mindenki csak a másikhoz képest mozoghat, saját magához képest nem. Bármilyen felfoghatatlan is ez a számodra.
A szavakat érteni kell!
Nem színezgetni, nem idézőjelek, indulatjelek és vigyorkák tucatjaival kényszeresen díszítgetni.
A jobb képességű gyerekek már 3-4 éves korukra tökéletesen értik például a relatív jelzők, határozók, tulajdonságok, személynévmások, és ragok használatát.
Amikor az anyukájuk azt mondja nekik: "Tealacsonyabb vagy nálam", akkor ők így válaszolnak: "Igen, te magasabb vagy nálam."
A relativitáselmélet szerint nincs valóságos nyugalom, csak relatív nyugalom.
Ez azt jelenti, hogy bármelyik rendszert választhatod nyugvónak. Ha az egyiket nyugvónak tekinted, akkor a másik fog mozogni a nyugvóhoz viszonyítva.
De választhatod a másik rendszert is nyugvónak, akkor az egyik fog mozogni.
Vagyis az elrendezés szimmetrikus.
Így az a helyzet, hogy ha az egyik rendszerből nézed, akkor a másikban lassul le az idő. Ha a másikból nézed, akkor pedig az egyikben.
Mivel értelmetlen lenne azt állítani, hogy az egyik rendszerben is lelassul az idő, meg a másikban is, így az időlassulás csak látszólagos lehet.
De ennek meg ellentmond az ikertestvérek esete. Ha az időlassulás csak látszólagos, akkor hogyan lesz fiatalabb az visszatérő ikertesó? Mert ez meg ugye valóságos időlassulást feltételez.
Tehát sehogyan sem stimmel.
Az egész egy nagy katyvasz.
A kérdés inkább az, hogy értelmes emberek hogyan hihetnek ebben a zavaros mesében ?
Neked!, meg más, hozzád hasonló, 'tizenkettőegytucat' középszernek... ! De akinek 'van szeme a látásra', az egyből észreveszi, hogy a 'magyarázatod'-ból, éppen a lényeg! hiányzik... ! ;-(
"Képzeljünk el egy kifeszített, rugalmas, sík lapot, amelynek a közepére súlyt helyezünk, ami benyomja a lapot maga körül. Ha a lapon keresztülgurítunk egy golyót, s az elhalad a súly mellett, akkor a lapon lévő bemélyedés eltéríti az útjából, és csak a megfigyelő számára tűnik úgy, hogy a súly vonzotta magához a golyót. A Nap közelében a Nap jelenléte hasonlóképpen torzítja el a teret, mondja Einstein, mégpedig úgy, hogy a sokkal kisebb bolygókat Nap körüli pályákra téríti."
De MI "viszi át, fogában tartva/a szerelmet a túlsó partra" ?!
;-)
Azaz: az alábbi hatásokat: - a lapon lévő bemélyedés eltéríti az útjából; - a súly vonzotta magához a golyót; - a Nap jelenléte hasonlóképpen torzítja el a teret; - bolygókat Nap körüli pályákra téríti; milyen anyag vagy energia közvetíti, egyik 'helyről' a másikra ?! A 'duma' ('tééér'; 'rel.elm.; mattemmattikai képletek ??!') Ha 'mindenhol máshol' található 'hatás-átvivő-anyag!', akkor pont' a rel.elm.-féle garvitációnál MIÉRT nem... ??! ;-)
" Az idődilatáció egy relativisztikus jelenség, amely abban nyilvánul meg, hogy egy inerciarendszerből mért időtartam mindig nagyobb, mint a benne mozgó testtel együtt mozgó megfigyelő által észlelt időtartam. Az idődilatáció pongyolán úgy is megfogalmazható, hogy „a mozgó óra lassabban jár”,
az az óra fog hosszabb időtartamot mutatni, amelyik többet haladt egyenletes mozgással, az pedig kevesebbet, amelyik többet gyorsult, és így feltétlenül a földi órának kell a hosszabb időtartamot jeleznie. A jelenség csak akkor mutatható ki, ha az űrszondán elhelyezett óra a fénysebességgel összehasonlítható sebességgel mozog."
Szerintem ennek az "idődilatáció"-nak semmi köze a 'reletivisztikussághoz', hanem csak 'szimpla' erő-hatásokról van szó... !
Amikor gyorsul valami, akkor annak 'kvázi' megnő a 'tehetetlensége', mert 'úgy érzi' megnőtt a tömege ('súlya'). 'Ilyen körülmények között', 'még jó' hogy' lassabban fog járni egy gyorsítás-alatt-lévő óra... ! Ha meg már 'fenn van' az "űűrállomáson", akkor meg 'úgy érzi' csökkent a tömege ('súlya'), ezért 'még jó' hogy' gyorsabban fog járni az óra 'ott, fent', hisz' 'kevesebb földi békjó köti'... ;-) (kisebb gravitációs erő 'szorítja össze' - és nem "húzza össze"... ! ;) ;-)
/próbáld ki magad ! : reggeltől-estig 'mászkálj'
egy 20 kilós hátizsákkal a hátadon, "oszt' " nézd meg,
hogy milyen gyorsan tudsz mozogni... Aztán 'pár nap múlva',
reggel már a 20 kilós hátizsák nélkül indulj el...
" El tudnád magyarázni érthetően, hogy mi jelent az időlassulás? "
'éntudom-éntudom' ! ;-)
Az "idő-las-su-lás" az, amikor egy 'folyamat', egy anyagi 'állapot változás', 'tegnap' még csak egy 'darab' másik! anyagi 'állapot változás'-sal 'együtt', 'egyszerre', 'párhuzamosan' zajlott le, ért véget, fejeződött be, 'ma' meg már ehhez két 'darab', másik! anyagi 'állapot változás', egymás utáni befejeződése szükséges.
Mert az " idő ", az csak egy 'viszony-szám'. ;-)
Lehet ilyen, van ilyen, ez nem érdekes. Ami érdekes az az, hogy ha "idő-las-su-lás"-t érzékelünk, az MIÉRT történik meg ?!
Valóban lassabban 'zajlott le' az anyagi-állapot-változás ? (tényleg változott a viszonyszám ?)
Ha igen, akkor miért?: a 'mérő', vagy a 'mérendő' anyagi-állapot-változás változott meg ? (vagy mindkettő.. ? ;)
És főleg!: MI az OKa, ennek a változásnak ?! (az anyagi-állapot külső vagy belső 'körülményei' ? vagy mindkettő.. ? ;)
