" A ChatGPT az indulását követő egy öt nap után már 1 millió felhasználója volt. Összehasonlításképpen: a Facebooknak ehhez 10 hónap kellett, a Netflix-nek 41 hónap. Ez mutatja milyen radikálisan új dologról van szó. "
A kommentezők kiszúrták, hogy a hajtómű nem keltett hullámokat a vízben - ez egy valósághűnek tűnő játék.
Mindenesetre az a probléma ilyen sebességeknél, hogy a valós idejű beavatkozásra kevés a lehetőség. Az elektronika talán még tudja követni, de a mechanikus alkatrészeknek tehetetlenségük van. Az első megközelítés, hogy van egy előre megírt forgatókönyv, és azt zongorázzák le. Azonban jöhet közbe széllökés stb., amire esetleg nem tudna időben reagálni. Ezért az optimális forgatókönyvhöz képest kell lenni előre kidolgozott változatoknak, amire áttérnek, ha váratlan események következnének be.
A hentest nem érdekli. Viszont a helyi kibicek szorgalmasan bólogatnak, akármi hülyeséget mond a főnök.
A logikai áramköröket régebben "additív" technológiával készítették.
Megtervezték az áramkört és a szükséges alkatrészeket hozzáadták a vákuum megoldáshoz. :D
A miniatürizálás lehetővé tette a nagyobb logikai hálózatok létrehozását.
Ehhez viszont fejlett technológia kell, nem áll rendelkezésre mindenütt.
Ekkor jön a "szubtraktív" technológia. Az előregyártott "teljes" megoldásból elvesszük a felesleget.
Ez leget One Time Programmable vagy különféle többször átprogramozható.
(Nyilván a maszkprogramozott logikának legnagyobb a járulékos költsége, viszont nagy darabszám esetén a fajlagos költsége kicsi lehet. Ennek is megvannak a programozási nyelvei. Viszont a szellemi termék többnyire nem nyilvános forráskódú.)
Képzeljünk egy rengeteg (több ezer) tranzisztort és biztosítékot. Kezdetben minden össze van kötve mindennel. Amelyik biztosítékot kiégetik, ott megszűnik az összeköttetés. Első ránézésre értelmetlennek tűnhet, pedig értelmes. De ez még nem öntanuló, meg kell tervezni.
Történet is van hozzá:
Behoztak javításra egy eszközt. Kommunikációs hiba. A kollégák azt hitték, hogy az analóg áramkört kicserélik és működni fog. Hát nem. Valószínűleg villámcsapás tette tönkre közvetett módon (EMP). Azt mondja a személyzetis, hogy nekem a feladatom megjavítani. Fogalma sincs róla, hogy mit beszél. Az áramkört még meg lehetne venni, na de a felprogramozását hogyan találjuk ki? Az emberek tudnak beszélni, de amit mondanak, nem feltétlenül értelmes. Még akkor sem, ha nyelvtanilag rendben van.
Kísérleti adatok vannak arra, hogy a tudattalan elme századmásodpercekkel korábban "döntést hoz" és elindítja a testrészek aktivizálásához szükséges idegi jeleket, mielőtt a tudatos elmerész erről bármit észlelhetne. És nem is észlel, mivel a tudattalan elmerész egyfajta "visszadátumozással" azt az illúziót hozza létre, hogy a tudatos elmerész hozta meg a döntést, pedig egy frászt."
Emeletes hülyeség. Mindössze annyi történik, hogy az agy rendelkezik a tudatosságot nem igénylő reflex mozgások képességével, amelyek lehetővé teszik a multi taszkingot, vagy éppen veszély, fájdalom esetén képesek reagálni a helyzetnek megfelelően. Ennek köszönhetően képesek vagyunk telefonálás közben oda sem figyelve kipakolni a bevásárlószatyrot, miközben a tudat fókusza a beszélgetésen van. Sületlenséged tarthatalanságát pl. azzal is lehet bizonyítani, hogy a nem a diplomaosztón jönnek rá az emberek, hogy orvosok akartak lenni.
"Csakhát a fejlett idegrendszerű állat-unokatestvéreink mutatják a tudatosságot úgy is, hogy az öntudatnak semmi jelét nem mutatják. Nekünk - öntudatos embereknek - nehéz elképzelni azt a tudatosságot, ahol nincsen öntudat, és az elme totál vak a maga létezésére nézve. De a jelek azt mutatják, hogy ez bizony lehetséges. Azaz az elme tisztában lehet a környezetével úgy is, hogy nincsen tisztában a saját létezésével."
Össze vissza kevered a tudattal kapcsolatos fogalmakat, ezért hordasz össze hetet-havat. A fejlett idegrendszerű állatoknak van öntudatuk, megértik a környezetüket és reagálnak rá, tudatában vannak a saját létezésüknek és elkülönültségüknek a külvilágtól. Önmagukat azonban még csoport vagy falka egy tagjaként azonosítják. Nincsenek tudatában viszont saját individuális egyediségüknek, mert az már az öntudattól magasabb fejlettségi szint: az én tudat, a korszerű kutatási eredmények szerint.
Szerintem az elmének két síkja van. A mesterséges elmének is két síkja kell, hogy legyen. Az egyik sík a múltat reprezentálja a másik a jelent. A múlt és a jelen között van a neurális hálózat. A bemenete a múlthoz kapcsolódik. A pillanattal előbbi múlthoz. A kimenete az agy felszíne vagy a gép felszíne. A kimenete a következő állapotra van tanítva azaz a jelenre. A jelent a szemünk, a fülünk azaz az érzékszerveink prezentálják. Szerintem az elme a múlt és a jelen között teremt kapcsolatot. Ha eltérés van az elménk kimenete és az érzékszerveink által beküldött valóság között akkor tanulás történik. Ez a rész szerintem a tudattalan elme. Egy belső reprezentáció készül a világról.
Nemrég átjött egy ismerősöm és azt mondta, hogy ez a számítógép asztal lejjebb volt állítva. mármint a magassága, ami állítható. Észre vette. tudattalanul ott volt az elméjében az eredeti számítógép asztal magassága. Akkor vált tudatossá amikor különbség volt az ő belső reprezentációja és a későbbi valóság között. Tehát ezt az egész belső reprezentáció készítést az elme magától tudattalanul csinálja.
De akkor hol van a tudatos elme? Ugyanitt ezeken síkokon. Szerintem főleg a beszédközpont környékén. Csak ezek az agyi felületek nem a külvilágra csatlakoznak hanem egy belső visszacsatolás van. Magunkban beszélünk, gondolkodunk, magunkban képzelődünk. Belső visszacsatolás, belső pörgés. Ez a része ennek a múlt jelen síknak amit tudatnak nevezünk szerintem. A múlt-jenen sík szerintem egyetlen közös egység az agy bemeneti rétege és a kimeneti rétege amelynek egy részét az érzékszervek felől jövő információ tanítja, ez szerintem a tudattalan rész, a másik részét a véletlen tanítja. Igen, szerintem a véletlen. A motoros kimenetek azaz pl a mozgás a véletlenből fejlődik ki. Pl egy kisbaba megmozdítja a fejét akkor egy más képet lát. Ez a változás megjelenik a látó területen, a tudattalan területen mint különbség, azaz mint egy tanítani való dolog. Az új kép izgatja a jutalmazó dopamin rendszert és ez a tanulás az adott motoros mozgást is megerősíti. A gyerek először mozgatja a szemét, fejét, majd a testét stb. Újabb és újabb bemenetek jutnak elméjébe amik megerősödve kifejlesztik a mozgást. Ugyanez történik a beszéddel szerintem. Egy új világ nyílik meg miatta. Létrejön a dolgok szavakkal való reprezentációja. Egy tömörített hatékony módja az információ reprezentálásának és átadásának. A tudat szerintem így szépen lassan fejlődik ki. Végül létrejön az öntudat ahol az ember, majd a (AIgép), nem egy másik tárgyra referál hanem saját magára.
Ennek mintájára írtam jó sok számítógépes programot. Ezek mikrovilágok. Ezekben a neurális hálózatok képesek egymással egyszerű játékokat játszani. Kockákból tornyot építeni, labirintusokat maguktól felfedezni és utána rutinnal végigjárni pillanatok alatt. Nem nincs öntudatuk. Kis világok.
A tudat valóban két részből áll: egyrészt a félmilliárd éves központi idegrendszeri evolúció létrehozta világ-modellezésből és erre alapuló döntési mechanizmusokból, másrészt az erre rátelepült öntudat érzéséből.
Az ember esetében ez az öntudat érzése TŰNIK az elsődlegesnek, úgy TŰNIK, hogy ez végzi a mentális folyamatokat, ezért ezt az öntudatos elmerészt nevezzük rövidítve "tudatos elmének", és az alatta lévő rendszert "tudattalan elmének" (régebben "tudatalatti"). De ez csupán az "ön-" jelző hibás elhagyásából származó anomália. Az a "tudattalan elmerész", ami az ember esetében is végzi a külvilág belső modellezését, és ez alapján döntés-előkészítéseket, sőt konkrét döntéseket hoz a tudatos elmerész elől teljesen elrejtve, na pont ugyanez működik azokban a fejlett idegrendszerű állatokban is, amiket a tudomány tudatosnak (consciousness) tekint, anélkül hogy öntudattal rendelkezés bármi jelét mutatnák.
Szerintem a tudat két részből áll. Az egyik része az amikor magunkban beszélünk. A hangos beszédből alakult át. A másik része a képzelődés. El tudunk belül képzelni képeket. A képek is pörögnek belül. Valójában a belső hangok és képzelődések sokszor együtt pörögnek belül. És ennek a kialakulása egy belső fejlődés, egy belső evolúció. A jó dolgok erősítik meg építik fel. A belső jutalmazó rendszer.
Ezt szerintem egy gép hamarosan fogja tudni. A mostani ChatGPT még nem ilyen.
A felkészítés legyen olyan kemény, amennyire lehet.
Később - az életben - a valódi feladatokat már nem célszerű a szükségesnél komplikáltabbá és nehezebbé tenni.
Since, there is no bell to ring.
Nem találom a csőben...
Pirx kalandjai közül az egyik esetben emberszerű robotok is voltak az űrhajón. A kapitánynak meg kellett állapítania, hogy a legénység melyik tagja robot és melyik valódi ember. (Advanced Turing-test) És a robot a győzelem érdekében veszélybe sodorta az embereket. Az epizód végén a konklúzió az, hogy az intelligencia mellett etikát is kellene programozni a gépekbe. (Mondjuk néhány embernek sem ártana.) Hasonló témát boncolgat a 2001. (Ellenpélda viszont a Tűz a víz alá, habár ott nincsenek robotok - de az admirális megengedi a szabályok megszegését a cél érdekében.)
az iskola is inkább azt méri, hogy az iskolában mennyire tudsz megfelelni az elvárásoknak
"Ha űrlényként ismerkednénk az oktatással, és azt kérdeznénk: "Mire jó a közoktatás?" Azt gondolom, arra jutnánk - ha a végeredményt nézzük, aki igazán sikeres ebben, aki mindent megtesz, amit tennie kell, aki minden piros pontot begyűjt, aki a győztes - azt gondolom, hogy a közoktatás egyetlen céljának látnánk a világon mindenhol az egyetemi professzorok előállítását. Nem igaz? Ők azok az emberek, akik a tetején jönnek ki."
Ken Robinson mondatai. A pasi egyébként szenzációs volt, tudásában, szakértelmében, stílusában egyaránt. Érdemes megnézni az előadásait a TED-en; épp a fenti idézet is egy olyan előadásából való, ahol egyébként az intelligencia kérdésével is foglalkozik.
Megdöbbentő lesz, de az intelligencia teszt:: az IQ-teszt megoldó képességet méri.
A gyakorlatban viszont olyan problémákat kell megoldani, ahol nincs megadva minden információ,
és amit megadnak, annak egy része is hibás. Véletlenül vagy szándékosan. (Többnyire nem tudni, hogy melyik része.)
Ehhez hasonlóan az iskola is inkább azt méri, hogy az iskolában mennyire tudsz megfelelni az elvárásoknak, mennyire tudod elvégezni az iskola által kiosztott feladatokat. Persze az iskolán kívüli világgal van valamennyi korreláció, de messze nem teljes.
Kísérleti adatok vannak arra, hogy a tudattalan elme századmásodpercekkel korábban "döntést hoz" és elindítja a testrészek aktivizálásához szükséges idegi jeleket, mielőtt a tudatos elmerész erről bármit észlelhetne. És nem is észlel, mivel a tudattalan elmerész egyfajta "visszadátumozással" azt az illúziót hozza létre, hogy a tudatos elmerész hozta meg a döntést, pedig egy frászt.
Az a nagy büdös helyzet, hogy még a mi fejünkben is van egy hatalmas mentális rendszer, ami félmilliárd év idegrendszeri evolúciónak köszönhetően szinte minden elénk kerülő problémát képes automatikusan lekezelni. És erre a bevált és hatékony rendszerre van rátelepítve az öntudat része, mint egy pici tábornoki egyenruhába öltöztetett majom a cirkuszi paripa hátán. És ott vezeti meg félmilliárd éves tudattalan elme a majmot, ahol nem szégyelli.
"A tudat egy okos döntéshozó mechanizmus, mely kérésre megmondja, hogy mi okból döntött úgy, ahogy döntött."
Erős a gyanúm, hogy kevered a tudatot az öntudattal.
Nem ugyanaz!
Ezt már @máshol_máskornak is számtalanszor leírtam, bár totál feleslegesen. Mivelhogy szerintem ő misztifikálja a tudatot a saját öntudata alapján elképzelve a dolgot. Csakhát a fejlett idegrendszerű állat-unokatestvéreink mutatják a tudatosságot úgy is, hogy az öntudatnak semmi jelét nem mutatják. Nekünk - öntudatos embereknek - nehéz elképzelni azt a tudatosságot, ahol nincsen öntudat, és az elme totál vak a maga létezésére nézve. De a jelek azt mutatják, hogy ez bizony lehetséges. Azaz az elme tisztában lehet a környezetével úgy is, hogy nincsen tisztában a saját létezésével.
