"Itt van pl. a honfoglalás. Máig azt hangoztatják, hogy a besenyők megtámadták a magyarokat, akik fejvesztve bemenekültek a Kárpát-medencébe. Ilyen egyszerű ez finnugoréknál.
De nézzük csak meg, mit ír erről Götz László, Bartha Antal és Fodor István egy-egy művét kritizálva: miután Bartha "hatalmas" besenyő törzsszövetségről ír és a tőlük katonailag "sokkal" gyengébb magyarokról, Götz felteszi a kérdést - és jogosan -, hogy Bartha honnan veszi ezt az "adatát", mert ilyen adat ugyanis sehol sem létezik. Majd megállapítja: míg a "hatalmas" besenyő törzsszövetség egy évszázad múlva egyszerűen semmivé foszlik, addig a katonailag "sokkal" gyengébb magyarság 600 éven keresztül elsőrangú nagyhatalom volt Középeurópában."
Azt, hogy a honfoglalást megelőző besenyő támadások voltak, nem a finnugristáktól tudjuk, hanem pl. Konstantinos görög császártól, aki vendégül látta és kifaggatta Árpád unokáját Termacsut és Bulcsút, tehát eléggé hiteles forrásokkal dolgozott.
Egy ezt megelőző bizánci követség próbálta rávenni a magyarokat, hogy együtt harcoljanak a görögökkel a besenyők ellen. A magyar főemberek erre azt mondták, hogy "a besenyők ellen nem harcolunk, mert nagy az országuk, sok a népük és kemény legények, ne is beszéljetek nekünk ilyenről, mert nem kedvünkre való".
Az hogy Bartha a "hatalmas" és "sokkal" jelzőket használja, szerintem is csak retorikai fogás, adatok helyett a társadalomtudományokban gyakran alkalmazzák az ilyen légből kapott határozókat. (Mint ahogy most én is használtam a "gyakran" szót, mért adatok nélkül. :))
Ami a besenyők eltűnését illeti:
Ők is menekültek az űzok (ogűzok) elől, majd Eetlközben megtelepedtek. 1050 körül megjelentek a kunok Európában és az egész délkeleti sztyeppe az övék lett. A besenyők és úzok egy része felolvadt bennük, más része a bizánciakkal folytatott több véres csatában semmisült meg, illetve az úzok beálltak zsoldba. A besenyők egy része a magyarokhoz menekült.
Szerintem a magyarokat a Kárpátok mellett az mentette meg, hogy a honfoglalás idejében éppen erőhiány volt a nyugaton és délen is. Ez időt adott a megerősödésre, majd a harcmodor megváltoztatására is. Ahogy a magyarok 950 után nem tudtak eredményt elérni a nyugati és görög seregek ellen, az új harcmodor átvételével ők is ugyanúgy előnyben voltak a keleti könnyűlovasokkal szemben. Lásd pl. László győzelmeit ellenük.
A sztyeppei, olykor igen nagy, birodalmak fennmaradási idejére, az egy évszázad már hosszú időnek számított.
spanyol eredete armada=felfegyverzett,
francia eredet armée=felfegyverzett
orosz armija=a francia armée átvétele
mindegyik közös ősei a latin arma=fegyverek, armo=felfegyverzek szavak.
Tehát a garmada=armada felületes rokonítás szerintem téves, de mindenképp megalapozatlan.
Az -ada szenvedő melléknévi igenévi végződés éppoly közönséges a spanyolban, mint a hasonl= szerepű -ett a magyarban.
A Deimel lexikon szerint a "ga-ar" még az alábbi jelentésekkel is bír:
ga-ar = har-bu: jelentése: elpusztít, rombol
magyar megfelelője: garázda, harag, háború.
ga-ar = ka-an-nu-um: jelentése: tároló, gabonatároló
magyar megfelelője: góré, kanna
Tulajdonképpen átvitt értelemben erőt is jelent. Hiszen a garázda az "erős" is egyben.
Felénk máig használnak olyan kifejezéseket, amelyekben a "gar" szó szerepel: pl. "nagy garral voltak", vagy "nagy garral odajöttek", azaz nagy erővel. Ezt akkor használják, amikor az egyik fél erejét fitogtatva próbálja az akaratát érvényesíteni.
A mára már szinte dogmává merevedett finnugorizmus, a XIX. szd. elején kialakult ún. indogermanizmus édesgyermeke. Ez az elmélet azon a feltételezésen alapul, hogy az ún. indogermán népeknek létezett egy őshazája és ha volt őshazájuk, akkor természetesen volt ősnyelvük is. A finnugorizmus erre a sémára alakította ki a feltételezett finugor őshaza és finnugor ősnyelv elméletét. "Szilárd" támasza még ennek az elméletnek, az ún. Grimm-féle szabályos hangváltozás, amelynek - minden részletezés nélkül - az a lényege, hogy bizonyos hangváltozások a különböző nyelvekben azonos időben lépnek fel, és ezzel mintegy meghatározzák a nyelvek fejlődését. Ennek a minden tudományos alapot nélkülöző nézetnek a tarthatatlanságáról Götz László a Keleten kél a nap c. nagyszabású munkájában megsemmisítő bírálatot írt. Ám oda se neki, az akadémikus finnugorista tudományosság szilárdan tartja állásait.
A hazai finnugorizmusnak ezeken kívül van még egy nagyon jellemző vezérfonala a magyarság történetét illetően: minden magyar vonatkozású történelmi eseményt, a lehető legnegatívabb színben tüntet fel, amely sajnos máig kihat a magyar közgondolkodásra.
Itt van pl. a honfoglalás. Máig azt hangoztatják, hogy a besenyők megtámadták a magyarokat, akik fejvesztve bemenekültek a Kárpát-medencébe. Ilyen egyszerű ez finnugoréknál.
De nézzük csak meg, mit ír erről Götz László, Bartha Antal és Fodor István egy-egy művét kritizálva: miután Bartha "hatalmas" besenyő törzsszövetségről ír és a tőlük katonailag "sokkal" gyengébb magyarokról, Götz felteszi a kérdést - és jogosan -, hogy Bartha honnan veszi ezt az "adatát", mert ilyen adat ugyanis sehol sem létezik. Majd megállapítja: míg a "hatalmas" besenyő törzsszövetség egy évszázad múlva egyszerűen semmivé foszlik, addig a katonailag "sokkal" gyengébb magyarság 600 éven keresztül elsőrangú nagyhatalom volt Középeurópában.
Később a honfoglalásról, görög történelmi munkákra hivatkozva: a bolgár-görög (bizánci) háború egyértelműen három fázisból állt.
Az elsőben (894) Simeon megverte a görögöket és jelentős területi nyereséget ér el.
A második 895 tavaszán zajlott le, amelyben a görögök a magyar szövetségeseikkel megverik Simeon csapatait, aki békét kért.
A harmadik 895 koraőszén, amikor is a szövetséges bolgár-besenyő hadak, megverik Levente seregét, ahol Levente is elesik.
A történelmi adatok alapján arra a következtetésre jut, hogy az etelközi szállások népe 895 tavaszán, tehát a bizánci-magyar közös támadással egyidőben, Árpád derékhada nyomában és biztosításával elindult az új haza felé, azaz a honfoglalás előre megtervezett hadművelet volt. Árpád főserege, Levente bolgár hadjáratával egyidejűleg támadta meg az erdélyi és tiszántúli bolgár tartományokat. Tehát Levente aldunai és Árpád vereckei hadművelete tökéletesen harapófogóba kapta ezeket az akkori bolgár tartományokat és mintegy levágta őket az anyaország testéről.
Ezt még az a tény is fényesen bizonyítja, hogy Simeon, a magyarokkal a 896-os békekötés alkalmával, a katonailag "hatalmas" besenyő szövetségese ellenére is, lemond az erdélyi és tiszántúli tartományokról.
És végül egy elgondolkoztató, szószerinti idézet Götz könyvéből: "A legnagyobb jóakarattal sem tudjuk megérteni, mi szükség van arra, hogy erőnek erejével elvitassák a honfoglaló magyaroktól és Árpádtól a legelemibb katonai ismereteket és hadvezetési képességeket is, amikor a honfoglalás mesterien megtervezett és fölényes biztonsággal végrehajtott vállalkozása, de az utána következő nyugati hadjáratok egykorú forrásadatok tömegével igazolható sorozatos győzelmei is kétségtelenül bizonyítják, hogy a honfoglaló magyarok haditaktikában és hadászatban messze a nyugat-európai népek felett álltak.".
'Szokás szerint bizonytalan értesüléseim szerint a középkori krónikákban nem "Székesfehérvár", hanem
"Fehérvár" (Alba Regia) szerepel. A gond éppen az, hogy "Alba Regia"t makacsul (a mai) Székesfehérvárral akarják azonositani."
Az "Alba Regia" szóban az Alba (latin fehér) hordozza a Fehérvár jelentést. Regia azt jelenti, hogy "a királyé" a latin rex=király szó alakja.
Tehát így éppen "Királyfehérvárt" jelent, ami a Székesfehérvárnak felel meg. A tihanyi apátság alapítólevele szerint csak Fehérvárnak hívták.
A Székesfehérvár szó szerintem a latin Alba Regia jelzős alak visszafordítása. Ezt a latin alakot használták a hivatalos okmányokban a pontosság kedvéért, mert voltak más fehérvárak is, pl. a mai Gyulafehérvár is Fehérvár volt, latin neve Alba Iulae volt.
OFF
egyszer régebben kérdeztem Toled, van-e bizonyitékod, hogy az olaszokat is valahogy a románokhoz hasonlóan hivták. Nem válaszoltál emlékezetem szerint. Most véletlenül hallottam, hogy a régi szlovénben az olaszokat "láchi"-nak illetve "lászki"-nak hívták (lásd Olaszrizling=Laski Riesling mind a mai napig). Ez már nagyon közel áll az "olasz"-hoz, söt tényleg közel áll a román "vláchi, vallachi" szóhoz. Ismerösöm nem nyelvész volt, arra nem emlékezett, hogy a szlovén szóban lehetett e "v" is az elején.. Szóval igazat sejtettél.
ON
Nem biztos, nem értek hozzá, vmelyik törikönyvben volt róluk kép, és nekem az ugrott be. Azért kérdeztem, hátha még feltűnt vkinek. Csoroszlyája volt, az biztos. p.
Hogy mit keresett? A magyarok ismerték a földművelést, sőt a téli szállásokon a nők és az öregek műveltek is földet. Biztos vagy benne, hogy nehézekét láttál? Ha igen, lehetett sima elírás is.
Szia Féreg6!
Off, de már régen meg szerettem volna kérdezni vkitől, aki ért hozzája, h mi a fenét keresett a honfoglalás kiállításon egy nehézeke, és miért az volt aláírva, hogy "könnyűeke"? On
Csak azt elfelejted, hogy a nomád népeknél az élelem velük együtt megy a saját lábán! A rómaiak letelepedett földműveseket néztek. Nekik tényleg szükség lehetett felhalmozásra.
A honfoglalás etelközi történetének újból gondolását javaslom - más szemszögből.
Harminc évvel ezelőtt spontán módon sokat foglalkoztam a római történetírók könyveinek olvasásával. A római történetírók szerint egyértelmű volt, hogy a barbár népek nem úgy költöztek odébb, hogy fogták magukat, és odébbmentek.
A római birodalom figyelte a limestől akár több száz napi járófölddel messzebb lévő népeket. A kémek jelentették Rómának, ha valamelyik nép élelmiszerből többet termelt. Ez volt a jele annak, ha valamelyik nép meg akart mozdulni. Mert egy nép áttelepítése csakis három évi élelmiszertartalékkal volt lehetséges. Kellett az idei, kellett az új helyen a következő évre, és kellett a harmadik évben a vetőmagra való is. Különben az áttelepülő nép elpusztult. A meghódított népek élelmiszer megsemmisítéssel válaszoltak a hódításra. (A leghuzatosabb terület a mai Olténia környéke volt. Ott az őslakosság eljutott az ivóvízmérgezés szintjére.) Ha a rómaiak tudomására jutott az élelmiszer felhalmozás bármely nép részéről, akkor a rómaiak katonákat küldtek ki a limes mögé, megsemmisítették a felhalmozott élelmiszer tartalékokat, hogy a nép ne tudjon mozdulni.
Tudjuk, Bizáncnak nem volt jelentős katonai ereje. Annál több pénze.
Következtetésem: Nem azért menekültek be a kárpát medencébe a magyarok, mert megtámadták őket a besenyők, hanem azért támadták meg a besenyők a nagyarokat, mert át akartak települni máshová, és ezt Bizánc meg akarta akadályozni.
Az a gyanum, hogy csak néhány rövid dolgozat maradt kiadatlanul. A külföldön kiadott könyvei közül kettö nekem is meg van és ezen kívül még egyről tudok.
Van egy könyve, vagy tanulmánya az esztergomi fejedelmi trónteremben talált oroszlános címerről.
Ismeretes,hogy az oroszlános "emblémát" -amit a 970-években festettek az Árpádház címerének tartják.
A festett oroszlános címeren lévő ékjelek és a pálmás rozetták alapján nagy hasonlóságot vél felfedezni a Sir Leonard Wooley ásatásai során -UR város királysírjaiban- talált oroszlános címerekkel.
Novotny-t egyébként meghívták a párizsi XXIX orientalista Világkongresszusra, tehát volt elismertsége a munkájának.
K. Kerub,
Kerdes, van e a hagyatekban olyan, ami nem lett mar eddig is kiadva, ami uj lenne a kozonseg szamara. Ha nincs, akkor targytalan az igyekezet kiadni. Az orokos bizalmatlansaga ertheto, talan a kijatszastol fel. Nem lehet tudni, tudomanyos erteke mellett, mennyit er a kereskedelemben.
Lenne e, legalabb 1000 egyen, aki hajlando 5000 Ft. vagy tobbet fizetni erte? Ennek a temanak nincs nagyobb kozonsege, meg kulfoldon se. Kulonosen, ha a magyar nyelvet akarja a sumerbol szarmaztattni. Eddig elfogadott "szakvelemeny" szerint, nincs orokose a "kihalt" nyelvnek, amit eppen ez a konyv volna hivatott cafolni.
K. Kerub,
Talan egy cybertarsasagot kellene alapitani, honlappal, ahova az erdeklodok vilagszerte be tudnanak nezni, uj adatokkal szolgalni, az erdeklodes fenntartasara. Annyi mindet lehet osszeszedni kulonbozo forrasokbol amiket, ha egy helyen mutatunk be, jol alatamasztjak a tema valodisagat. Azt hiszem a torokok eleg elenken foglalkoznak ilyesmivel. Megprobalom beszerezni a cimuket, ha van az internetten.
Magyarorszagi viszonylatban pedig, a tarsasag havonta vagy negyedevenkent tarthatna nepszerusito eloadasokat. Ez nemi anyagi aldozattal is jarna, elrettentve sokakat, de ez mar igy van minden teren, sajnos.
K Kerub,
Talan Dr. Novotny lanyat fel kellene keresni ez ugyben es rendezni a hagyatekot kiadasra.
Hasonlo a helyzet Bobula Ida irasaival. Az meg a testvere lanyanal van elasva, ha egyaltalan meg letezik.
Badinyi mindig elismerte Dr. Novotnyt, ha tole idezet. Osi Gyoker cimu havilapjaban folytatolagosan kozolte irasait. Egy koteteben kellene kiadni Dr, Novotny munkassagat a nagykozonseg szamara, talan tobben kedvet kapnanak a kutatasok folytatasara.
Dr Novotny Elemér könyveit én is szívesen olvasom.
A hagyatéka (irásai) valahol kallodnak a lányánál, de az is lehet, hogy már kidobta.
Badiny-t ugy ismerem mint aki sok Novotny tanulmányt adott elö a saját neve alatt.
K. kerub,
Az emlitett sumer szora (gir, ger, gur) es ertelmere van jo magyar pelda. Ger(jeszt), gyar (ahol uj dolgokat allitanak elo), gyer(mek) (oket is kell gyartani), Gyar(mat)< gar,ger matu(ujonan keletkezett fold aminek a tulajdonosa lettunk)
A -lar, -ler meg ma is a torok nyelv tobbese. O= O", Onlar= O"k. Lasd meg Baylar=Urak, az orosz nyelvben mint Bojar maradt fenn. A magyarban, tekintve hogy a tobbes szamot a -k kepzi, mint csak nyelvemlek maradt. Nekem eleg gyanus a torok csok=sok szo, ahol talan az utolso hang maradt a magyarban a tobbest kifejezve. Talan mint: ember sok> ember-k > emberek. Ez csak felteves, kulonben, ha jol tudom, az ormenyek kepezik a tobbest a -k-val.
A "gar", mint egy tomeg, sokasag, gyulekezet, sereg, legjobban a mongol had jobb es bal oldala van jelezve mint, Baragun(gar) es Dzsun(gar). Ilyen ertelenben keletkezett a Bul(gar)torzsnev is.
A szolga szora jo ertelmezest adott Badinyi vagy Novotny mint a sumer Su Lu Ha= Kezzel dolgozo Leny(ember), vagy valami ilyen ertelemben.
4000 evvel ezelott tunt el a sumer etnikum Mesopotamiabol. Akik elvandoroltak onnan, azoknak rengeteg idejuk volt, hogy nyelvuk valtozzon, atalakuljon. Igy csak a maradek hangokbol tudjuk kimutatni a lehetseges eredetet.
K. Rodnas,
Tobb mint 2 honapi kieses utan ujra csak az "On Gar" logikus keletkezese mellett szolhatok. Ez nem lehet regebbi, mint a szovetseg letrejotte, vagyis a Kazar Birodalombol valo kivalas datuma. Ma mar masok is elfogadtak a 10 Torzs letezeset, a regebbi 7 Torzs (es mas semmi) helyett. Ezt az osszetett szot azutan, a nemet es olasz nyelv orizte meg szamunkra, ugy ahogy ok hallottak, de meg igy sem okulunk belolle. Meg mindig a "tettszetosebb" Hungart, amivel tulajdonkepen a nyugati szerzetesek "ajandekoztak" meg minket, tartjak sokan helyesnek. Nem lehet egyenesagi rokonsagot kimutatni a magyar es hun kozott. Egyelore,meg nincs eleg anyag, ami alatamasztana ezt a feltevest. A hun nyelvet nem ismerik, csak sejtik, hogy torokos. Az etnikumot mongolnak velik, persze tevesen. Ha volt is mongol beutes az csak feluletes lehetett. A nyelvet csak egyes nevek utan lehet sejteni. Egy ilyen az Eszla nevu hun foember. Ez a nev megvan a magyar (Tisza)eszlar formajaban. Eszlar itt a torok tobbesszam. Lasd meg Maklar, boglar. Lassuk, ki tud meg emliteni -lar, -ler vegezetu magyar szot, ami visszautes a torokos nyelvre? A "hun" szo eredetet, szerintem, a kinaiknal kell keresni. A szonak kellett hogy legyen valami ertelme, amiert a hunokat jeloltek vele.
A sumer varosok lakossagat altalaban 30-50 ezerre becsulik, ami abban az idoben nagy szam volt. Jelentos tomeget tettek ki. Sajnos nem tudtak osszefogni a veszelyek dacara sem. Ezert is tuntek el, mint jol meghatarozhato etnikum. A szemita reteg kerult folenybe, meg nem tudni hogyan es milyen okbol, de jelentos elvandorlassal is szamithatunk. Maskulonben nem lehetett volna a torokos nepek nyelvi ose, Belso Azsiaban. Ez az en velemenyem, amihez meg tobb anyagot kell gyujteni. Erdekes, hogy az etruszkoknak 12 varosuk volt, veletlen vagy igy terveztek, de ok se tudtak osszefogni a latinok ellen.
