Csak megemlítem, hogy nem lehet lejjebb vinni a Vénuszon a felszíni hőmérsékletet árnyékolással. A Vénusz a Mars pályáján is hasonlóan forró kenne, legfeljebb a szelek nem 300, csak 100 km/h órával fújdogálnának a tetején.
Általában az L1től a Nap fele tennék auz árnyékolást, h a plusz Nap fele ható gavitációs erő ellensúlyozza a nspszél/fény toló hatását. Mindenképp instabil egyensúlyi helyzet az L1, szóval kordában kell tartani.
Tükrök a bolygó mögött már trükkösebb. Ott sokfajta elképzelés lehet. Pl lehetnek bolygó körüli pályán is. Kell aktív pályaszabályozás.
Vénusz körüli árnyékolás, Mars körüli tükrök. Ezek hogy maradnak stabil pályán úgy, hogy a rájuk ható napszél nyomás közben tolja el őket? Vagy a buborékok, amiket a Föld-Nap L1-be terveznek árnyékolásnak?
Sokkal egyszerűbb olyan nyomelemeket, erosolokat juttatni a marsi légkörbe, amik végül bezárják a hosszúhullámú sugárzási ablakot. A széndioxid, hiába van hússzor annyi benne, mint a Föld légkörében, nem képes széles spektrumot visszatartani. Nem kell sok... ember léptékkel sem ezekből az anyagokból a logaritmikus függés miatt.... és persze vízgőz...
Vagy valósak az adatok, de azért ez még nem vehető biztosra, mert lehet, hogy csak a görbe valamelyik szélén vagyunk, statisztikailag?
A 12 ezer év tök mindegy. Az, hogy a fosszilis szén elég jelentős részét sikerült felpumpálni CO2-ként a légkörbe (az utóbbi kb 100 évben), az jelentősebb szerintem.
Nem a légkör. A felhők. De a kénsavas felhők kifejezetten fontosak a telepeseknek, mert onnan lehet hidrogént nyerni szinte korlátlan mennyiségben. Egy vékony és olcsó teflon bevonattal remekül lehet védekezni ellene, és ha meg is sérül a bevonat egy begyűjtőn mondjuk, akkor sem olyan tömény hogy a korrózió gyorsan problémát okozzon.
A Klima melegedése érdekes ügy, mert ha megnézed a szakirodalmat, az látszik hogy az hogy a globális átlaghőmérséklet növekedett, annak a konfidenciája 3 szigma szinten van, ami magas, de a tudományos életben általában 5 szigma az elvárás, szóval ha szigorúan vesszük akkor ez csak sejtés. Ugyanakkor ennek a feltételezett növekménynek az oka, a legújabb publikációk szerint 5 szigma bizonyossággal az emberi tevékenység.
Annyira nem ástam bele magam ezekbe a tanulmányokba és módszertanukba, hogy mi az oka ennek a furcsaságnak, vagyis hogy nem vagyunk teljesen biztosak benne hogy növekszik a hőmérséklet, de abban teljesen biztosak vagyunk hogy az ember okozza :D
Mindez persze akademikus, mert ennyi CO2-t belenyomni a légkörbe ami alapvetően egy kaotikus rendszer de 12 ezer éve egyfajta kvázi stabil állapotban van, hát nem bölcs dolog.
De azt jól mutatja hogy 12 ezer év emberi civilizáció minden összesített tevékenysége sem volt alkalmas arra hogy bizonyosan szignifikáns változást okozzon a klímában, szóval a terraformálás az nagyon kemény dió.
Ha már nagyban gondolkozunk. Mars L1 pontba mágnesgenerátor és tükörkomplexum extra besugárzáshoz. Védené és melegítené a mesterségesen felhízlalt légkört.
A 10 ezer év sacc, valószínűleg sokkal tovább tartaná. A szökési sebességet az atomnak is el kell érni, hogy kiszakadjon a bolygó gravitációjából.
A kisbolygóövből kell forrást biztosítani a terraformáláshoz! Nem mondom, hogy egyszerű, de nem is ördöngösség az aszteroidák eltérítgetése a Mars felé.
a világűr egy kellemes élettől nyüzsgő, vagy legalább élhető környezet volna, akkor talán fontolóra venném. persze érdemes csekkolni a sanszos helyeket valami egzotikus bacik/mifenék jelenléte okán mielőtt elfertőzzük, de nálam a föld védelme sokkal magasabb prioritást élvez, mint bármi más hely a naprendszerükben.. :)
bár számra a havoc kicsit öncélúnak tűnik (max. annyi haszna van, annyit bizonyítana, hogy jóesetben kivitelezhető, de nagyobb perspektívát - én legalábbis - nem látok benne.) de azért egy, a vénusz légkörében (lehetőleg évekig) sodródó szondát, ami képes volna esetleg a magasságát kontrolálni, adat- és tapasztalatgyűjtés szívesen látnék.
és persze én is régóta fájlalom a naprendszerünk 'fehér folt'-jait, amire c742 célzott, hisz már Koroljovnak is az volt az álma, hogy minden bolygóhoz szondát küldhessen. így, 2024-ben illenék már hogy legalább a saját rendszerünk fel legyen térképezve viszonylag részletesen.
a fejlődés nem lineáris, az utóbbi 100 évben többet fejlődtünk mint előtte 10ezer év alatt. ha a mobilod összeveted az ~50éves apollo program korabeli kompjuterekkel, vagy akár 90es évekbeliekkel.. szinte kőkorszakinak hatnak már.
amíg az erőforrásaink vagy a szürkeállományunk nem akasztja meg ezt a lendületet, addig lehet bizakodni.
egy alapkérdés épp ez: fentartható e addig a vadkapitalista fogyasztói életmód, amíg az aktuális akadályok elhárulnak újabb erőforrások kiaknázáshoz?
ha mondjuk háborúk/fegyverek helyett a pénzt nagyobb arányban fordítanák fúziós erőművek, nukleáris meghajtások stb. fejlesztésére vagy akár a külső naprendszer alapos szondázásra, akkor optimistább volnék.
(a föld légkörét azért már tudjuk módosítani, csak akaratlanul és a nem kívánt irányba, sajna)
nagyon scifi meg ez az egesz, radikalisan uj technologiak kellenek hozza...
nem mondom hogy lehetetlen, mert mamar a holdutazas se az, de az okorbol nezve meg nagyon az volt, es onnan indulva brutalsok fejlodes kellett a holdutazasig...
hat kb. szerintem a mars terraformalasig is kell meg fejlodni ugyanennyit...
nekem eleve nonszensz, hogy ugy akarjuk modositgatni masik bolygo legkoret hogy meg a sajatunkat se tudjuk... vicc...
sot meg aztse tudjuk hogy kelle modositani...
mert a zodsegek szerint kell, mert megfolunk (monnyuk ha jon az esedekes jegkorszak akkor nemtom mit fognak visitozni...)
szerintem meg nem, mert jo esellyel most kikerulunk a jegkorszak periodusokbol es visszakerulunk egy kicsit melegebb, de jegkorszakmentes klimahoz...
Ráadásul a magaslégkört, ahova Platon szeretne kitelepülni, erős 300 km/órás, kaotikus viharok uralják, a lassú tengelyforgás okozta hőtranszport miatt. Persze ezek a turbulens áramlások folyamatos villámlást is generálnak, úgyhogy az ottani léghajókon nem lenne unalmas (sem hosszú) a telepesek élete. :-)
en akkor kapcsolodtam be az urkutatasba, amikor a galileot meg a cassinit keszitettek elo... a marinerek, voyagerek/vikingek idejen meg hatulgombolos voltam...
ennek mar jo 30 eve, es azota alig torpent valami a kulsonaprencerben...
kapott a jupiter megegy orbitert (juno), meg a pluto egy flybyt, oszt jonapot, kalapkabat...
vajon mennyi ido fog kelleni ahhoz, hogy az uranusz/neptunusz/pluto kapjon egy orbitert, meg a titan es a galileoholdak egy orbiteres egy lander missziot?
100ev?
ez durvan 1 tucat misszio, kb. 50-70mrdbol meglenne, dehat erre qrvara nem jut....
pedig a nasa az elmult 30 ev alatt durvan 500mrdot tapsolt el... (fokent hujesegekre)