Továbbra is az a kérdésem, hogy a vizsgaszabályzat az "vizsgázókról" szól-e.
Abban igazad van, hogy az egyetem vizsgaszabályzata alapvetően a hallgatókra és az oktatókra ( vízsgáztatókra) vonatkozik.
De még mindíg az a kérdésem, mint a legelején volt: Te, mint az egyetemen vizsgázó személy - aki nem feltétlenül egyúttal hallgató is - te köteles vagy-e megismerni és elfogadni a hallgatókra vonatkozó vizsgaszabályzatot.
Személyes álláspontom szerint nem vagy köteles. Ugyanis te nem az egyetemmel, hanem az állammal vagy jogviszonyban és az állam az, aki a vizsgáztatási kötelezettségének megbízottja útján tesz eleget ( az egyetem a magbízottja)
Téged, mint vizsgázót már önmagában ennek a kérdésnek feltétele miatt át kellene engedni - ugyanis ez egy közigazgatási aktus és a képzés célja az, hogy olyan személyeket engedjen döntési pozíciókba, akik egyáltalán képesek egy közigazgatási aktusban felismerni a problémát legalább.
Köszönöm szépen, szomjaztam a szakmai válaszra azok után, hogy néhány tizenéves picsa punktum kijelentette, hogy nem szabad puskázni, mert a tanítóbácsi első osztályban ezt tanította.
Valójában a hármas pontod az esetemben szerintem nem alkalmazható, mert a vizsgára elküldtek mindenféle ráutaló magatartás nélkül. Mégcsak a vizsgára se magam jelentkeztem.
Ezek után magabiztosan fogok puskázni, és ha észreveszik, számonkérem a vizsgabizottságot, hogy milyen jogszabály alapján veszik el. Na, majd akkor pislogni fognak.
Elég jó helyen kapisgálsz. A jog egyik legrégibb problémája az, hogy a jog mindig az élet után "kullog". Ezt szó szerint így tanítják a jogi egyetemeken.
Szóval nemlehet mindent leszabályozni. Viszont mindent meg kell ítélni jogi szempontból. Hogyan lehet ezt az ellentétet feloldani? Erre többféle módszer áll rendelkezésre.
1. Amikor egy szabály nem illeszthető pontosan rá egy helyzetre, akkor szokás hivatkozni a szabály "szellemére" - abszolúte kényes téma, mert levezethető belőle valamely szövegszerűen nem tilalmazott cselekvés tilalma, na de a szankció az már nem alkalmazható a szabály "szelleme" alapján - jogállamban legalábbis.
2. Amikor konkrétan a bíróság szembesül ilyen problémával, akkor a bírónak kötelező a "bírói jogértelmezés esetei"-t alkalmazni. A te eseted azonban nincsen bíró előtt.
3. Van a szokásjog, amiről azt tartja a közvélekedés, hogy az közismert. Amikor beiratkoztál egy képzésre, akkor ráutaló magatartással elfogadtad annak az intézménynek a "szokásjogát" is. Evvel szemben csak akkor léphetsz fel eredményesen, ha az általad kifogásolt eljárásukra nem állítható az, hogy ez náluk közismerten egy alkalmazott szokás (jog).
Itt nem az a kérdés, hogy mire alapozom ezt, hanem hogy te miért ragadod ki a környezetéből a szöveget. Mivel magad is tudod, hogy az érved nem állja meg a helyét?
Ha minimálisan is a konszenzusra törekednél, akkor a mondatot teljes egészében idézted volna. Vagyis nem akarsz konszenzusra jutni, csak trollkodni vagy itt.
Most mit kezdjek ezzel az idehányt szöveggel? Rájöttél, hogy nincs vizsgaszabályzat, ezért bemásoltál egy vuzsgaszabályzatra hajazó szöveget (amiben továbbra sincs egy szó se a puskázásról)?
1. számú melléklet a 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelethez *
1. * A közigazgatási szakvizsgán (a továbbiakban: vizsga) a vizsgázó a kötelező és a választott szakmai vizsgatárgyból írásbeli feladat(ok) megoldásával, valamint egy-egy általa húzott szóbeli vizsgatétel és a bizottság által feltett kérdések alapján ad számot felkészültségéről.
2. * A vizsgán vizsgatárgyanként külön-külön írásbeli és szóbeli számonkérés van. A vizsgatárgyak írásbeli részében a vizsgázó arról ad számot, hogy a kötelező és a választott tantárgyon belül mennyire képes egy közigazgatási probléma komplex gyakorlati elemzésére, a megoldásához szükséges intézkedések, eljárások kiválasztására, a végrehajtás menetének megtervezésére. Emellett a vizsgatárgyakhoz kapcsolódó konkrét feladatok megoldása is része a tantárgy írásbeli vizsgarészének.
3. * A vizsga szóbeli részében a vizsgázó bizonyítja szakmai, közigazgatási tájékozottságát, felkészültségét.
4. * A vizsgára történő jelentkezés rögzítésére a vizsgaidőszakot megelőző negyvenötödik napig van lehetőség.
5. * A szakvizsgaszervező a jelentkezést nyilvántartásba veszi, és a felkészítő tanfolyam, illetve az első vizsgatárgyból tett vizsga időpontja előtt legalább harminc nappal - a központi oktatás-informatikai felületen történt regisztráció során megadott elektronikus levelezési címen - tájékoztatja a vizsgázót és a munkáltatót a felkészítő tanfolyam, illetve a vizsga napjáról, kezdési időpontjáról és helyéről.
6. * A szakvizsgaszervező a vizsgáról készített jegyzőkönyv egyszerű másolatának átadásával a vizsgát követően tájékoztatja a vizsgázót a vizsga adott vizsgatárgyából vizsgarészenként elért eredményéről. Ha a vizsga bármely vizsgarészből eredménytelen, külön értesítésben a vizsgázó tájékoztatást kap az ismétlővizsga napjáról, kezdési időpontjáról és helyéről.
7. * A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás következménye az ismétlővizsgára utasítás. A távolmaradás igazolására az elmulasztott vizsga napját követő öt munkanapon belül van lehetőség, ami ilyen esetben vizsgahalasztásnak minősül. Az igazolt távollétet a vizsgaszervező rögzíti a központi oktatás-informatikai rendszerben. Vizsgahalasztás vagy ismétlővizsga esetén a vizsgázó munkáltatója a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra rögzítheti a jelentkezést.
8. * A vizsgázó munkáltatója az elmulasztott vagy eredménytelen vizsgarész miatt elrendelt ismétlővizsga esetén a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra rögzítheti a jelentkezést.
9. * A szakvizsgaszervező az NKE által rendelkezésére bocsátott írásbeli feladatokat - zárt borítékban - átadja a vizsgaelnöknek a hozzájuk tartozó helyes megoldással együtt.
10. * A bizottság munkáját a vizsga rendjéért, szabályosságáért felelős elnök vezeti és a szakvizsgaszervező által megbízott vizsgabiztos segíti. A háromtagú vizsgabizottságnak jelen kell lennie a vizsgák írásbeli vizsgarészén is, s a vizsgarészt követően helyben azonnal ki kell javítaniuk és minősíteniük az írásbeli dolgozatokat. Vizsgabiztos a szakvizsgaszervező által megbízott, legalább középfokú iskolai végzettségű személy lehet. A vizsgabiztosok felkészítéséről az NKE gondoskodik.
a) gondoskodik a vizsga lebonyolításához szükséges technikai feltételekről;
b) az írásbeli vizsgához szükséges feladatokat a vizsgázók rendelkezésére bocsátja;
c) az írásbeli vizsgán felügyelőként segíti a bizottságot a rend fenntartásában, a visszaélések megakadályozásában;
d) gondoskodik a 2. függelék szerinti vizsgajegyzőkönyvek elkészítéséről.
12. * A vizsgáztató bizottság elnöke és tagja nem lehet a vizsgázó hozzátartozója vagy, aki a vizsgázót foglalkoztató közigazgatási szervnél dolgozik, továbbá, akitől egyébként az elfogulatlan vizsgáztatás nem várható el. Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell az OKV titkárának.
14. * A szakvizsgaszervező az írásbeli vizsgához megfelelő körülményeket biztosít. Az írásbeli vizsga időtartama vizsgatárgyanként 120 perc.
15. * A vizsga szóbeli részén a vizsgázó egy tételt húz. A felkészüléshez legalább 20 percet kell számára biztosítani. A bizottság a tételhez nem tartozó, de a vizsgatárgyon belüli további kérdések feltevésével is tájékozódhat a vizsgázó felkészültségéről.
16. * A bizottság a vizsgát öt fokozattal minősíti: A vizsgáztató bizottság az írásbeli és szóbeli vizsgarészt mindkét vizsgatárgynál külön-külön egy-egy érdemjeggyel - jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) - értékeli, és a minősítést a két osztályzat számtani átlaga adja meg. Ha bármelyik vizsgatárgy írásbeli vagy szóbeli részéből a vizsgarész minősítése eredménytelen, akkor nem kerülhet sor átlagolásra, az adott vizsgarészből a vizsgát meg kell ismételni.
A bizonyítvány minősítése:
kiválóan megfelelt, ha az átlag5,00jól megfelelt, ha az átlag4,50-4,00közepesen megfelelt, ha az átlag3,50-3,00megfelelt, ha az átlag2,50-2,00
Az eredménytelen vizsgát csak a vizsgajegyzőkönyvben kell szerepeltetni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni azt is, hogy a két vizsgatárgy közül melyikből, mikor tett eredménytelen, illetve eredményes vizsgát. Az írásbeli és szóbeli vizsgaeredményt vizsgatárgyanként külön-külön kell megállapítani.
„Kiválóan megfelelt” minősítést csak az a vizsgázó kaphat a bizonyítványban, aki az írásbelin és a szóbelin mindkét vizsgatárgyból „kiválóan megfelelt” minősítést kapott.
17. * Szakvizsga-bizonyítvány csak akkor állítható ki, ha a vizsgázó a vizsga kötelező és választott vizsgatárgyát egyaránt eredményesen teljesítette.
18. * Az eredményes vizsgáról a 2. számú melléklet szerint az NKE - a vizsgajegyzőkönyv alapján - bizonyítványt állít ki. A kiállított bizonyítvány elektronikus hitelesítésének legalább fokozott biztonságú aláírásra szolgáló elektronikus tanúsítvánnyal kell történnie. A bizonyítvány a központi oktatás-informatikai felületről a vizsgázó és a munkáltató részéről tölthető le a vizsga napját követően.
19. * A kiállított bizonyítványokról az NKE elektronikus nyilvántartást vezet. A vizsgákról kiállított jegyzőkönyv nem selejtezhető, megőrzéséről a szakvizsgaszervező gondoskodik.
21. * A vizsga díját - mindkét vizsgatárgynál egyaránt - a következők szerint kell megosztani: a vizsga díjának 2%-a a bizottság elnökét, 1,5-1,5%-a a bizottság tagjait, 0,5%-a a vizsgabiztost, a fennmaradó rész pedig a szakvizsgaszervezőt illeti meg.
22. * Egy-egy vizsgacsoportba legfeljebb 25 főt lehet beosztani.
A parafenom képességeiddel irány az ezotéria kategória, itt tùl nevetséges vagy ezzel a szöveggel, hogy a szabályzat elolvasása nélkül tudod mi van benne.
Döntsd el, hogy van szabályzat vagy sem! Az első hozzászólásod alapján van.
És nem tudom, hogy egy idegen hogy mehet be vizsgázni! Az a feladatod, hogy zavart keltsél és a barátod/barátnőd/főnököd/megbízód nyugodtan puskázhasson?
Akkor máshogy teszem fel a kérdést, mert úgy látom meghaladja egyesek képességét a kérdés értelmezése is. Nem az a kérdésem, hogy a bent ülő tanár el fogja-e venni a dolgozatomat, hanem az, hogy ezt jogszabálynak megfelelően teszi-e.
Ha a vizsgaszabályzatban nincs benne semmi (sőt a vizsgaszabályzat eleve nem is létezik), akkor mitől lesz legális, hogy ő elveszi? Vagy ha azért legális, mert nincs semelyik jogszabályban megtiltva a tanárnak, hogy elvegye, akkor ezek szerint bárkitől elveheti bármire hivatkozva?
Szerintem a vizsgaszabályzatban szerepel az a kifejezés, hogy "vizsgázó". Kérdés, hogy vizsgázónak minősülsz-e. Józan ésszel a szabályzat ismerete nélkül azt mondom, hogy annak kellene minősülnöd. Tedd fel ide a vizsgaszabályzatot és úgy könnyebb gondolkodni.
