Mindenkiről van topic / kazárok,szkiták,vikingek,szarmaták stb... azt hiszem az avarok is megérdemelnek pár szót, ha másért nem a kengyel megismertetéséért, és a sok szép műtárgy
miatt...
Balogh Csilla: "A felsorolt temetkezési szokások és tárgytípusok külön-külön felbukkannak Közép-Ázsia nomád lelőhelyein, azonban legnagyobb számban, szinte minden jelenség együtt, koncentráltan az Larissza M. Levina által Dzhetyasar-kultúraként (Levina 1994; Levina 1996) leírt műveltség legjelentősebb temetőjében, Altynasar 4 kurgán-temetőben találhatók meg. A Dzhetyasar-kultúra a mai Kazahsztán területére, a Szir-darja mentére és a Kuan-darja torkolatvidékére, Bajkonurtól északra 45–90 km-re lokalizálható, és máig kb. 20, nagyméretű, több rétegű erődített települése és a hozzájuk tartozó temetkezési helyek váltak ismertté. Ez utóbbiak közül legjelentősebb az Altynasar 4 temető, mely 18 csoportba (4a–т) rendező- dő, mintegy 490 kurgánból áll. A kultúra leletanyaga több régészeti korszakot ível át, a vaskortól egészen a 8. század végéig (LEVINA 1994, 4). Az emlékanyag etnikai vonatkozásai még tisztázatlanok, L. M. Levina a tohárokhoz és/vagy a heftalitákhoz való tartozása mellett a türköket sem tartotta kizárhatónak (LEVINA 1994, 84–85)."
De egy kincslelet nem jelent feltétlenül Avar Birodalmat, pláne nem avar szállásterületet. Épp ez volt Bálint Csanád dilemmája is a dalmáciai avar leletekkel kapcsolatban.
Egyébként mi bővebbet lehet tudni erről az albániai avar kincsleletről?
Szlávok és germánok is éltek az avar birodalomban, és lehettek avarrá, ha arra méltóvá váltak. Tehát az avar birodalom avarsága jelentősen túlnyúlhatott az avarok szállásterületén. Legfőképpen az avarok alatt élő szlávok Balkánra költözésekor. Számomra sokatmondó az is, hogy a bizánci források nem különítik el a szlávokat az avaroktól, az avar birodalom korai időszakában, hanem a két nevet szinonimaként használják.
Ja, azt elfelejtettem mondani, hogy a nem temetkezéshez kapcsolódó leleteknél - vagy a nem a kultúrától megszokott rítusú temetkezéseknél - olyan lehetőségeket is górcső alá vehetsz, mint kereskedelem, hadizsákmány, a lelet gazdájának - vagy magának a leletnek - a kalandos sorsa, stb.
"Egyébként mi bővebbet lehet tudni erről az albániai avar kincsleletről?"
És akár másolatok is lehetnek (látatlanban persze, egyébként azt meg lehet állapítani).
Pl. az avarok is tele voltak bizánci cuccokkal és azok helyi másolataival is. (Érdekes téma mondjuk, hogy a késő avaroknál, látványosan nem keresztény sírokban is megjelennek a bizánci keresztek és azok másolatai. Úgy néz ki megtetszett nekik a forma és átvették mint divatot minden komolyabb szakrális tartalom nélkül.)
Erről beszéltem a legelejétől. Hogy az avarok helyi jellegét igazoló leletek, és az avar leletek két különböző kategórát jelentenek. A dalmáciai avar leletek nem feltétlenül dalmáciai avarok leletei. Az avarok a Dráva-Száva közén is csak katonai jellegű telepeket hoztak létre, egy szláv lakosságtömbön belül. Attól délebbre nem telepedtek meg, és az avar szállásterület is jellemzően a Drávától északra volt a Kárpát-medence azon részében.
"J. Kovačević szerint az avarok megszállták az Adriára vezető utakat (Takács Miklós 1991: A Kárpát-medence, az Alpok délkeleti része és a Balkán-félsziget kapcsolatai a 7-9. században - A jugoszláviai kutatások újabb eredményei. MFMÉ 1984-85/2, 516)."
Talán érdekes lehet, amit a fenti munkákban írnak.
Érdekes azonban az, hogy a DAI egyértelműen arról értesít, hogy az avarok megszállták Dalmáciát valamikor a 7. században, és tőlük a horvátok több éves fegyveres arc útján foglalták csak el azt, az ott élő avarokat uralmuk alá hajtva. Konstantin császár horvát őstörténetét, -ha jól emlékszem- több kritika is érte, és ez a dalmáciai avar uralom a régészeti leletekkel sem szinkronizálható egylőre.
"A horvát atlaszokban ugyan az avar birodalom határa magában foglalja Krajnát (Karintia náluk már nem szerepel a térképeken),..."
Az áthúzott részt helyesbítenem kell, mert Karintiát az avar birodalomtól függetlenként mutatja a Horvát történelmi atlasz, a 7-8. századot ábrázoló térképén.
"Egyébként mi bővebbet lehet tudni erről az albániai avar kincsleletről?"
Valóban káprázatos, ebben a blogban össze van szedve majdnem az egész "repertoár" különböző amerikai múzeumokból, 9 oldalon, alul jobbra rá kell kattintani "към втора част"-ra, s így tovább, az utolssó, 9-ik oldalon vannak a bolgár analógiák, Preszláv, Velino ( Sumen környéke) és Szilisztra múzeuma egy-egy példányai.
"A IX. századi források »hallgatása« az alföldi avarokról korántsem jelenti azok teljes pusztulását, legfeljebb politikai aktivitásuk csökkenését (SZŐKE 1979/a, 5). Fontos hangsúlyozni, hogy az avarok politikai hatalmának megsemmisítését el kell választani az avarság megsemmisítésének lehetőségétől … Mivel jellemezhetjük a IX. századi avarok népét? Ismerünk néhány olyan jellegzetes leletet, amely nagy valószínűséggel az avarokhoz köthető50. Néhány temető esetében biztosan állítható, hogy a IX. század első évtizedeiben is használatban voltak, és bár kevés helyről, de tudunk olyan késő avar településnyomokról, amelyek korát a IX. századra lehet helyezni51. Ezek alapján az Alföld négy területi egységén figyelhető meg a IX. századi avarság jelenléte: a Közép-Tisza-vidék, a Körös és a Tisza szöge, Szeged környéke és a Vajdaság egy része jöhet számításba ebből a szempontból. Mint a fentiekből kiderült, jelen ismereteink nem teszik lehetővé, hogy nagyobb számú továbbélő avar lakossággal számoljunk az Alföldön. Ugyanakkor várható, hogy a lelőhelyek száma az elkövetkező időkben bővülni fog.
51Temetők: Hortobágy-Árkus (BÓNA 1987, 334, BÁLINT 1991, 99), Dunacséb (Čelarevo-YU, BUNARDZIČ 1985), Feketics (Feketjč - YU), Ómoravica (Stara Moravica - YU) - Ricz Péter szóbeli közlése, Jánoshida (ERDÉLYI 1958), Visznek (TÖRÖK 1975, TÖRÖK 1982), Szentes-Nagyhegy, Szentes-Felsőcsordajárás, Kisköre (GARAM 1979). Telepnyomok: Eperjes (BÁLINT 1991/a, 73), hajdú-bihari telepek (MESTERHÁZY 1980, 12), a Körös menti részek (SZŐKE 1980) stb. Természetesen a felsorolásnál nem törekedtünk a teljességre, hiszen a IX. századiként szóba jöhető alföldi lelőhelyek katasztere egy külön dolgozatot érdemelne."
Megkapargatta a monda eredetét, és arra a következtetésre jutott, hogy az ogre nem származhat az Hongrois-ból, de emlékeim szerint a szakirodalom nem vette egységesen át a következtetéseit.
9543-ban értekezel az avar név óriás jelentésével kapcsolatban néhány dologról.
Talán nem érdektelen, hogy a német nyelvben is létezik a hun népnévből képzett 'óriás' jelentéssel szó.
r Hüne - igen nagy (termetű), szélesvállú férfi.
példák:
er war ein Hüne [an Gestalt] - daliás termetű volt
ein Hüne von Mann - valóságos óriás [férfi]
Eredete:
aus dem Niederdeutschen < mittelniederdeutsch hūne, eigentlich = Hunne; Ungar, nach dem Namen des im 4. Jahrhundert n. Chr. nach Europa einfallenden asiatischen Reitervolkes
Azaz:
alnémetből<középalnémet hūne, tulajdonképpen = hun; magyar (Ungar), a Kr. u. 4. században Európába törő ázsiai lovasnép nevéből.
Esetleg ez kapcsolatban lehet azzal a szaszanida perzsa szemlélettel, ami a pehleví (középperzsa nyelv) és pehleván ('hős, lovag') nevek esetében az etnikai névhez vitéz, bajnok, hős harcias minősítő jelzőt kapcsol.
"a szkütha Arszakész, aki a daák egy részén, az Ókhosz mellett lakó, parnoszoknak nevezett nomádokon uralkodott, betört Parthüaiába, és elfoglalta"
Máshogy adja elő Santrûk (Szinatrokész) parthus nagykirály naṣibinai oszlopfelirata, mely Ál-Szebéosz VII. századi örmény püspök jóvoltából maradt fönn. Eszerint Parthiát egy heftalita vezér ragadta el a Szeleukidáktól:
"Antiokhosz országlásának tizenegyedik évében a parthusok lerázták a makedónok igáját, és az euthaliták királyának fia lett az uralkodójuk, akinek nemsokára Kelet- és Észak-Ázsia minden népe meghódolt … Ezek a parthusok fejedelmei, akik atyjuknak, Arszáknak halála után uralkodtak Balhban a kusokon."
Orosz ferdítésben: "На 11-м году царя Антиоха восстали парфяне, и освободились от рабства македонского. Воцарился великий Аршак, сын царя тетальскогов Бахл-Шахастане, в земле кушанской, и ему подчинились в рабство все народы востока и севера. Царь Аршак со всем своим войском пошел войною с востока на Вавилон, во владения вышеупомянутых царей, чтобы там основать свое царство; и он достиг Вавилона."
1907-ben megjelent könyvében Stein Aurél is 555-re helyezi Jinagupta beszámolóját, ekkor haladt át szerinte az említett buddhista zarándok Yü-t'ien területén Kína felé (Ancient Khotan; I. köt., Clarendon, Oxford, 172.).
Czeglédy Károly: "Tekintettel arra, hogy a keleti heftalita törzscsoportok uar és khyon elemei ugyanúgy egyetlen egységet alkottak, mint a pannoniai avarok hasonló Ouar és Khounni csoportjai, önmagától kínálkozik a gondolat, hogy a pannoniai avarok heftalita eredetűek."
A térkép azt szemlélteti, amikor az Amu-darja még a Kaszpi-tengerbe öntötte a vizét. A rendkívül széles, bővizű folyó óperzsa neve Araxša volt, ami a Dahestan–Dagesztán párhuzamhoz hasonlóan ismét átvezet minket a Kaszpi-tenger túloldalára (Arasz, másként Araz, Araksz, Arax, Araxi, Araxes, Araz,Yeraskh folyó).
"Arszakész, aki a daák egy részén, az Ókhosz mellett lakó, parnoszoknak nevezett nomádokon uralkodott, betört Parthüaiába, és elfoglalta ... Az aparnosz daákállítólag Maiótisz fölötti daák közül vándoroltak ide, akiket ... parioszoknak neveznek"
Harmatta szerint az Amu-darja (Óxosz) és Szir-darja (Tanaisz, Jaxartész, Orxantész) között élőket az ókorban háromféleképpen emlegették:
- önelnevezésük: daha (khotáni nyelven = ember, férfi)
Arrianosz a daákat és a masszagétákat szerepelteti Transzoxiana (Transzoxania) lakóiként, amiből Harmatta arra következtet, hogy a két elnevezés szinonimája egymásnak (Közép-Ázsia ókori történetéhez, in: Antik Tanulmányok 2003/1).
Arrianosz, Curtius Rufus és más szerzők leírásai alapján a dahák Baktriától északkeletre és Szogdiától keletre élő nagyállattartó-lovas nép voltak.
According to his biographers, Alexander later also incorporated Dahae into his own cavalry (Arrian, Anabasis 5.12.2; cf. Curtius Rufus, 7.7.32). They were described as “horseriding” bowmen (cf. Appian, Syriaca 167) and were said to have lived in the wastes northeast of Bactria and east of Sogdiana. At least some of the Dahae must thus be placed along the eastern fringes of the Karakum desert, near ancient Margiana, a conclusion confirmed by information found in some other classical sources (e.g., Ptolemy, Geography 6.10.2; Tacitus, Annales 11.10). It is possible that the Dahae were thus responsible for nomadic invasions of Margiana and Areia some time around 300 b.c.e., in which the towns of Alexandreia and Heracleia, the first located in Margiana, the latter apparently in Areia, were destroyed (cf. Pliny, Historia naturalis 6.47-48; 33; 6.67; Strabo 11.516).
Dahistān, Dahestān, Dahēstān: ‘a town in Gurgān, i.e. in ancient Tabaristān’
"... the name Apar, according to both Turkic and Armenian texts in context stands for the region of Khorasan of Hephthalite empire … The Aparni or Parni were »probably the leading tribe« migrating »from the area of Khwarazm into Parthia in the first part of the third century B.C.« According to this opinion and also Strabo’s record, the (A)parni were »a part of the larger Dahi [Dahae] confederation« and »the Dahae had occupied the region in Achaemenian times from their plain of Dihistan. ... From the late 4th century A.D., Chol and Kidarite Huns pressed upon the province [Hyrcania / Gurgān] from Dihistan... From the reign of Yazdgard II periodic campaigns were necessary to contain their penetration within the province.« In this connection, some scholars also identified the Aparni with later Avars. However, it is not acceptable »either historically or linguistically«, just as Frye said."
Türk nyelvben a par formát lejegyzésbeli sajátosságnak tartják, és aparnak olvassák, mert a türk-mongol nyelvekben még az idegen eredetű szavaknál sem figyelhető meg szókezdő p, leszámítva az orkhoni feliratokat, ahol az iniciális a/ä hangot nem jelölték.
Mehmet Tezcan
The Ethnonym Apar in the Turkish Inscriptions of the VIII. Century and Armenian Manuscripts
Aparšahr neve Elišē és Lázár P'arpec'i krónikájában Apar ašxarh(Marquart: Ērānšahr nach der Geographie des Ps. Moses Xorenacʿi; Weidmann, Berlin, 1901, 74.).
Sztrabón szerint tehát Arszakész az aparn (parn) nép vezére volt, és az ő élükön foglalta el a Kr. e. 3. század közepén Parthiát. Iustinus a szeleukida kormányzó nevét is közli, szerinte az aparn vezér Andragorasztól ragadta el a hatalmat (XLI, 4, 6–8). Ez eddig teljesen világos. Ami nem igazán érthető – különösen a tartománynév ősiségét illetően –, hogy Ammianus miért próbálja Parthia nevét a parnoktól (aparoktól) eredeztetni: "az országot Parthiának kezdték nevezni az alacsony származású Arsacesről, aki kora ifjúságában rablóvezér volt, lassanként azonban jobb útra tért, és jeles tettek egész sorával magasra emelkedett" (XIII, 6, 2). Arszakész esetleg valami emigráns csoportot vezetett volna vissza?
Példaként itt van még I. Dareiosz Szuszában talált, mázzal bevont téglára írt elámi, óperzsa és babiloni nyelvű töredékes felirata:
adam Dârayavauš XŠ vazraka XŠ XŠyânam
XŠ DHnâm Vištâspahyâ puça Haxâmanisiya
thâtiy Dârayavauš XŠ AMmaiy xšaçam frâbara
tya vazrakam tya umartiyam mâm xšâyathiyam
ahyâyâ bûmiyâ akunauš vašnâ AMhâ imâ dah
yâva tyaišâm adam xšâyathiya abavam Pârsa
Uja Bâbiruš Athurâ Arabâya Mudrâya Sparda
Yauna Mâda Armina Katpatuka Parthava Zraka
Haraiva Uvârazmiš Bâxtriš Suguda Gadâra
Thataguš Harauvatiš Hiduš Skudra Yaunâ taka
barâ ...
"Én vagyok Dareiosz, a nagykirály, a királyok királya, minden nemzetek királya, Hüsztaszpész fia, az Akhaimenida. Dareiosz király azt mondja: Ahuramazda adta nekem ezt a nagyszerű királyságot s vele az emberek összességét, ő tett engem királlyá ezen a földön..."
Dahákat már Xerxész egyik felirata is említ (Dahā)1. Cunningham úgy gondolta, egyszerűen rablókról, útonállókról, ellenségről van szó2. Sten Konow norvég indológus viszont már 1912-ben felhívta a figyelmet arra, hogy a khotáni szaka nyelvjárásban egyszerűen 'férfi'-t jelent ez a kifejezés, ami teljes mértékben megegyezne az óperzsa daha- népnévvel3. Ezt a magyarázatot fogadja el Harmatta János is4, Harold Walter Bailey khotáni szaka szótárára5 hivatkozva.
1 Roland G. Kent: Old Persian Grammar, Texts, Lexicon;American Oriental Society, New Haven, 1953, 151.
2Sundeep S. Jhutti: TheGetes, in:Sino-Platonic Papers 127 (2003. okt.)
Klasszikus források a szeleukida korszakban emlegetnek egy aparn, parn nevű népet arrafelé, az Ókhosz folyó vidékén. Az Ókhoszt többnyire a Türkménisztánban eredő Tedzsennel (Taǰen, Teǰend) azonosítják. Ez a mai Irán felé határvonalat képez, úgy folyik tovább az afgánokhoz.
Sztrabón írja: "Amikor a Tauroszon túl fekvő vidékek fellázadtak, minthogy Szüria és Média királyai, akikhez azok a területek tartoztak, átpártoltak, a megbízottak és Euthüdémosz emberei mindjárt átállásra bírták Baktrianét és az egész közeli vidéket. Azután a szkütha Arszakész, aki a daák egy részén, az Ókhosz mellett lakó, parnoszoknak nevezett nomádokon uralkodott, betört Parthüaiába, és elfoglalta." (XI, 9, 2) "Az aparnosz daák állítólag Maiótisz fölötti daák közül vándoroltak ide, akiket xandioszoknak vagy parioszoknak neveznek, bár abban nincs általános megegyezés, hogy a Maiótisz fölött lakó szküthák között daák is volnának. Arszakész állítólag ezek közül származott." (XI, 9, 3)
Avarokat legfeljebb Hérodotosz homályos, mitikus története alapján lehetne messze északon keresni, Boreasz földjén túl. Moravcsik lehetségesnek tartja, hogy pont az említett történet könnyítette meg Priszkosz rhétor számára a kölcsönzést: "mert hiszen Herodotos ismer egy ́ ’Αβαρις nevű hyperboreost, aki nyilával bejárta az egész földet (IV, 36), s akinek neve az avarokra emlékeztethette őt. Megjegyzem, hogy magam is azon a nézeten vagyok, hogy a görög hagyományok e mondai alakjának nevében, aki jósként és varázslóként is szerepel, valóban a később feltűnő avar (< abar) népnév rejlik. Minthogy pedig ’Αβαρις alakját a görög hagyomány még a Kr. e. VII. századba helyezi, e név a görögségnek a török népekre vonatkozó egyik legkorábbi értesülése emlékét őrzi."
A Juan-Juan birodalom Mongóliától nyugatra volt, nem volt messzebb a Kaukázus mint mondjuk a Kaukázustól a Kárpátok.
Egyébként a ilyen-olyan forráselemzésekre és a dené-kaukázusi nyelvelmélere építők, akik feldobták ezt az elméletet, mindig is a kaukázusi avarokról beszéltek, soha sem az eurázsiai (kárpát-medencei) avarokról.
Az eurázsiai avarok juan-juan-hoz kapcsolásáról, komoly helyen, én még nem hallottam.
