Most közvetíti felvételről a Bartók Rádió Baráti Kristóf és barátainak 2015. április 8-i Müpa-beli koncertjét. Ha valaki lekéste a kezdést a Hangtárban előlről is meghallgathatja már most és az elkövetkező 3 hétben.
Mivel ez a teljesebb anyag itt hivatkozom Várdai István és Baráti Kristóf legközelebbi közös koncertjére, ami persze nem 3-án, hanem néhány nappal később, de azért hétfőn, február 6-án lesz az Aba-Novák Agóra nevű Kultúrális Központban, az ARCOK sorozatban.
.
Két Stradivari szól majd egyszerre Szolnokon
.
A már szinte hagyománnyá vált ilyen fellépésük újabb állomásán Dvorzsák versenyműveit dirigálják egymásnak, a helyi szimfonikusok kíséretével.
.
.
.
Annyit azért hozzá kell tegyek, hogy a beszámoló eleje igen elnagyolt: a mára megmaradt néhány Stradivariból, amelyek közül néhányat kiemelkedő művészek szólaltatnak meg...helyett a valóságban kb. 1.100 hegedűt, brácsát és csellót készített Stradivari, és ezek fele (512 hegedű, 9 brácsa és 30 cselló) ma is megvan. Tulajdonosaikról, használóikról stb. az alábbiakból lehet tájékozódni.
.
.
.
S ha szóba kerültek ezek a hangszerek, felhívom a figyelmet a két kiváló művész és további két társuk február 27-i fellépésére a BMC-ben a Stradivari Gálán!
Baráti Kristóf, Falvay Attila, Lendvay József és Várdai István... este 7-kor!
Érdekes és értékes disszertációt olvastam (Ábrahám Márta: Bartók és Kodály hatása az 1945 utáni magyar hegeűversenyekre), és amikor Dubrovay László akkor még egyetlen versenyművéhez érkeztem (1992-1996), eszembe jutott a második, amit közel a 4 évvel ezelőtti ősbemutatón hallhattunk a szerző 70. születésnapja alkalmából (Olasz Intézet). A MÁV-Zenekart Kesselyák Gergely dirigálta, a szólista Baráti Kristóf volt.
A zene engem is lenyűgözött, a rádióban többször meghallgattam a felvételt is, de azóta sehol sem került a füleimbe.
A hangulatos Markó-kép alatt alig kevesebb muzsikus játszott, mint voltak kíváncsiak az ünneplésre és a bemutatóra, mert a talán 120 fős közönség csak 70 %-os telítettséget jelentett a székeken. Sajnálhatják az elmaradók, mert az egész műsor remek volt, kivált a hegedűverseny. Bartók hatása itt is? Naná, de valami egészen egyéni és ezáltal hatásos anyag, amit szívesen hallgatnék újból hangversenyen!
.
A linkről további képek érhetők el, de egyet még megcímzek:
2013-ban még nem voltak teltházasak Baráti fellépései, de a következő tavasztól már nem kell a reklám se, az igényes közönség és az érdeklődő újak ráéreztek Kristóf zseniális játékára, és sokszor már hónapokkal előbb érdemes megvenni a jegyet, hogy a jó helyekről hallhassuk kivételes interpretációit.
Remek zene, remek előadó!
S közben persze a Hungaroton jóvoltából előkerült az archívumukból Dubrovay I. (kéttételes) hegedűversenye, amt élvezettel hallgatok.
Többnyire nem írtam be, mely darabok lesznek még Kristóf külföldi koncertjeinek műsorán; tehát ma este 6-tól Tokyóban (ottani idő szerint, vagyis már megy az alábbiakkal is).
Karel Husa / Zene Prága '68-ért (Zenekari változat/1969)
Brahms / Hegedűverseny
.
.
.
A kevéssé ismert cseh Karel Husa tavaly december 14-én hunyt el, 95. életévében. Az emlékére létrejött hallgatói klub anyagában lévő videó nem érhető el, helyette az alábbit ajánlom:
.
Izgalmas darab, néhol persze hátborzongató! Kristófnak jó ráhangolódás lehet...
Kritikai beszámoló jelent meg Baráti Kristóf és a Liszt Ferenc Kamarazenekar jabnuár 16-i koncertjéről. -vape-, azaz Varga Péter írta az alábbi magazinba a cikket, amelynek záró szavai máskor is érvényesek:
"...végül mindegy is, (Baráti) mit játszik, természetes zenei-technikai felkészültsége magával ragadja közönségét."
Január 28-án Tokyóban az NHK Teremben (a japán tv épületében) játssza a Brahms-hegeűverseny szólóját, a TatsuyaShimono dirigálta NHK Szimfonikusokkal.
Közel öt éve már fellépett ezzel a művel és karmesterrel, de akkor a szintén tokyói Suntory Hall volt a helyszín és a Yomuori Nippon Szimfonikusok a közreműködő zenekar.
A rákövetkező év tavaszán (2013. március végén) Győrben is ezt játszotta a Berkes Kálmán vezette hekyiekkel a Richter Teremben:
.
.
.
.
És persze azóta is még máshol...
Két évevvel ezelőtt viszont szintén az NHK Termében játszott:
Bartók 2. hegedűversenyében, a Jukka-Pekka Saraste vezette helyi zenekarral. A 42 éve ilyen formára átépített épület:
Hát igen: sajnálhatom én is, hogy nem hallgathattam meg Baráti Kristófot és társait a tegnapi hangversenyen Szombathelyen. Megvolt a jegy, a szállás a kétnaposnak kívánkozó kulturális kikapcsolódás érekében stb., de maradni kellett.
.
Olvasom viszont a a nyugat.hu képes beszámolóját, miszerint
Tegnap a világ egyik legkapósabb hegedűse,
Baráti Kristóf játszott Szombathelyen
.
"A természetesség, a mosoly és a bravúros technika", amivel a sztárhegedűs kiszínezte az estét... Dohnányi Ernő 1. hegedűversenyével és a ráadással.
.
A linkről az 1996. évi felvétel további részei is elérhetők! A szólista a svéd Ulf Wallin.
.
Mint mindig már igen hosszú ideje, és (a) Lady Harmsworth jó kezekben van!
.
Baráti a ráadásban "olyan telt és érett hangzást hozott létre egy szál magában, mintha templomban lennénk, és orgonán játszana." Talán az Obsessiont választotta.
Némileg változott a tegnapi koncertre tervezett művek sorrendje, mert az első két Vivaldi-hegedűverseny helyet cserélt, de ez nem számított semmit. A teltházasnak ígérkezett koncertre kihatott az influenzajárványm, így a kórusüléseket megtöltőkkel együtt volt tele a ház, bár a tételek közti köhögőrohamok is jelezték a koncert kihagyhatatlanságát.
A Liszt Ferenc Kamarazenekar tagjai közt a régi motorosc-sellós Sándor Anna mellett egy brácsista hölgy is játszott, ami új színfolt volt a közönségnek.
A színvonal viszont változatlanul igen magas, köszönhetően a vonóskar és a néhány kisegítő, no meg a zseniális szólista töretlen hozzáállásának és persze játékának.
A kilenc Haydn-hegedűverseny közül a nekem ismert kettő közé tartozó C-dúr kifogástalan előadása után kiderült, hogy csak a Pásztorlányka nevű Vivaldi-versenyt nem hallottam korábban, mert a szinte számolatlan Vivaldi-mű sokszor nem azonosítható azonnal: a szerző legalább 287 hegedűversenye ismert, több közülük egy opusszámba sorolva, mint pl. a tegnapi op. 3-as 2 két darabja a sorozat hat versenyművéből. Számos hegedűversenye csupán kevés kiegészítő hangszerre íródott, basso contunuo vagy csembaló kisérettel, és van köztük fúvóshangszer is.
A hegedűversenyek több mint egy tizede nevet is kapott, köztük ugyanazon néven több is szerepel, mint pl. a tegnap is elhagzott Pásztorlányka (RV 230).
Változatosak a hangnemeik, köztük a két szélsőség: D-dúrban 38, f-mollban 2 mű, míg a tegnapiak a D-n kívül: A-dúrban 30 és a-mollban 8 van az összesítésben.
.
Ezek persze csak adatok, mert a lényeg a klasszikus és barokk örömzenélés, bármelyikre is gondolok. A Csalogány pl. az RV 335-ös Kakukk egy változata megidézte a kedvelt énekesmadár szerelmes hangjait, amivel a közeli fészekben költő párjától riasztja el a rablómadarakat, de olyan fenséges dallamokkal, amik felejthetetlenek az ilyen tavaszi muzsikát már hallottaknak. Baráti és a zenekar méltó volt ezen természeti csodához, játékuk - a többi Vivaldi-versenyben is - szinte természetfölötti volt, a legmagasabb zenei élményt szerezve nekünk is:)
Ezek a hegedűversenyek nem hosszúak, a három elhangzott mű együtt is alig hosszabb a K 219-es Mozart-verseny 26 percénél. Viszont igen hatásosak, így kellően élvezetessé tették a koncert első felét.
.
A szünet után izgalmasabb, változatosabb művek következtek: a Villon-refrénre írt rövid Ysaÿe-mű, ami nekem a szerzőtől eddig csak a szólóhegedűre írtak mellett, illetve után igazi újdonságot jelentett. A hat Ysaÿe-szólószonátát, amit Kristóffal lemezre is vettek, számos alkalommal hallottam, Kristóftól is többet, főleg e koncert végén első ráadásként játszott Obsession-t (Lidércnyomás) a II. szonáta elejéről.
.
Sibeliustól is csak néhány művet ismertem, inkább hallottam, eddig (Hegedűverseny, Finlandia, Karelia, Kullervo, Kuolema, valamelyik szimfónia), tehát örültem az újabb, szintén igazi északi hangulatú darabnak.
Hasonló újdonság volt az eredetileg 1977. évi, 11 perces ArvoPärt-mű, amit csak a koncertre készülve hallgattam meg, ott viszont kétszer is, mert a kritikusabb zenészeknek olyannyira :) tetszett, hogy második ráadásnak ezt választották. Megható szép zene volt ez is, aminek több átirata ismert, amelyek közül néhányat be is emelek az elhangzott után.
A zárószám a most is sziporkázó Saint-Saëns mű, a Bevezetés és rondo capriccioso volt, amit Kristóf már kotta nélkül is sziporkázóan, meggyőzően tolmácsolt a közönség őszinte csodálatára.
Mindezekről a műsorfüzetben László Ferenc is írt, a zenekritikusok közül pedig nyilván valaki az előadásról is a saját szempontjai alapján.
Részemről szinte semmi a technikáról stb., mert ez már mennyei zene volt (isteninek is mondták egyesek a végén), és örülhettünk, hogy földi halandókként ilyenben részesített ez a mindenek fölötti tudású és érzékű szólista és a hagyományaihoz híven maximálisan alkalmazkodó kiváló partner együttes. Ezek varázslatos esték, érdemes rájuk készülni, hogy közben a tökéletességgel tölthessük fel magunkat, bármikor újra megtöltve akkora koncerttermeket is!
.
.
.
Ez utóbbi 1982-es átirat: 4, 8 vagy 12 csellóra. Utóbbit a berliniek felkérésére, a "12" csellistának ajánlotta, miként sok más szerző is írt nekik műveket. Egyikük a már Kölnben született, 44 éves Adorján Dávid. Hegedűs öccsével, Gáborral a fogorvos-fuvolaművész Adorján András fiai. Utóbiról írt a Fidelio is egy évvel ezelőtt, és ő éppen a Liszt Ferenc Kamarazenekarral játszott Budapesten 2015. novemberében.
.
Az almák (fratresek némelykor, alma mater, alma fáter) nem esnek messze a fájuktól...
Január 18-án este a Müpa lesz Baráti Kristóflegközelebbi fellépésének helyszíne, ahol a tavaly óta a Tfirst Péter művészeti vezetésével dolgozó Liszt Ferenc Kamarazenekarral koncertezik, parádés műsorral:
Az első és a zárószámot már hallottam Kristóffal, így a közbensők kapcsán - minden kötöttség nélkül felidéztem a Kristóf repertoárjából ismert hegedűversenyeket, kettős- vagy hármasversenyeket, a más nevű, de ide sorolható szólóhegedűs zenekari műveket, a hasonló, de rövidebb darabokat, szviteket stb. Kevés kivétellel meg is hallgathattam ezeket, némelyiket sokszor, nagy örömömre.
A régi hegedűversenyek stb. természetesen rövidebbek, de így is impozáns!
J. S. Bach (2), Mozart (5), Mendelssohn (2), Bartók (2), J. Haydn (2), Paganini (I. és II.), Vivaldi (8), Prokofjev (2)
.
Kettősverseny: 7 mű
.
Bach 1060 és 1043, Vivaldi RV 524 és RV 548, Mendelssohn d-moll, Brahms, Mozart Sinfonia concertante
.
Hármasverseny: 1 darab (Beethoven)
.
Versenymű közeli művek:2 darab
.
Lalo - Spanyol szimfónia, Bruch - Skót fantázia
.
Egyebek: 11 mű
.
Mozart 2 rondó és 1 adagio, Beethoven 2 románc, Ravel Tzigane, Sarasate Carmen fantázia, Wolf Péter Utazás, Ysaÿe A tavalyi hó, Saint-Saëns Bevezetés és rondo capriccioso, Arvo Pärt Fivérek
Most közvetíti a Bartók Rádió az Új Magyar Kamarazenekarstudióhangversenyét, amelyen Baráti Kristóf és Nanszák Réka szólójával Bach-versenyműveket játszanak.
Még három hétig innen (17 órai kezdés, a második részben, kb. 18.35-től)
Az 1060-as hegedű-oboa kettősversenyt először jó pár éve az Óbudai Társaskörben hallottam a szólistákkal, de akkor az Anima Musicae volt a partner zenekar.
A Müpa Magazin idei 1. számának címlapjáról Baráti Kristóf mosolyog ránk, majd a 28-29. oldalon arról is beszélget Belinszky Annával, hogy KAMARAZENE NÉLKÜL ELKÉPZELHETETLEN - egy zenész élete. A kiindulás az, hogy a 2016/2017-es szezonban Barátit az évad művészének választotta a Müpa, és ennek keretében több koncerten is szerepel, köztük legközelebb január 18-án a Liszt Ferenc Kamarazenekarral a palota pódiumán.
Az oldalpárra kattintva megnyílik a kiadvány, majd az említett oldalakat a teljes képernyőre kitárva, esetleg felnagyítva lesz jól olvasható az újabb fotóval kiegészített beszélgetés.
Az Ysaÿe-mű kapcsán nem hagyhatom ki a címbeni idézet eredeti szövegét és fordításait, amit máshol talán már megtettem:
.
.
Ballade des Dames du temps jadis
.
Dites-moi où, n'en quel pays, Est Flora la belle Romaine, Archipiades, ne Thaïs, Qui fut sa cousine germaine, Echo, parlant quant bruit on mène Dessus rivière ou sur étang, Qui beauté eut trop plus qu'humaine ? Mais où sont les neiges d'antan ? . Où est la très sage Héloïs, Pour qui fut châtré et puis moine Pierre Esbaillart à Saint-Denis ? Pour son amour eut cette essoine. Semblablement, où est la roine Qui commanda que Buridan Fût jeté en un sac en Seine ? Mais où sont les neiges d'antan ? . La roine Blanche comme un lis Qui chantait à voix de sirène, Berthe au grand pied, Bietrix, Aliz, Haramburgis qui tint le Maine, Et Jeanne, la bonne Lorraine Qu'Anglais brûlèrent à Rouen ; Où sont-ils, où, Vierge souvraine ? Mais où sont les neiges d'antan ? . Prince, n'enquerrez de semaine Où elles sont, ni de cet an, Que ce refrain ne vous remaine : Mais où sont les neiges d'antan ?
Mondjátok, hol van, hova lett Flóra, a szép nő, Róma fénye? Archipiada hol lehet s Thais, vele egy anya vére? Hol a tapsra, szóra, zenére tó fölött ébredő Echó emberfölötti tünde lénye? De hol van a tavalyi hó?! Hol a bölcs Héloise, akinek olyan tiszta volt az erénye, hogy Abélard kést szenvedett s lett végül szerzetes érte? Hol a királynő, kinek kénye zsákba dobatta a bohó Buridánt a Szajna vizébe? De hol van a tavalyi hó?! Haremburgis? és a remek Blanche királynő, dalok sziréne, Nagylábú Berta s a szívek Allis-a és Beatricé-je, s Johanna, kit, Rouenban, élve tűzbe vitt az angol bakó: hová jutott, Szent Szűz, mi végre? De hol van a tavalyi hó?! Ajánlás Herceg, ne gondolj napra, évre, hol vannak ők, ne kérdje szó; felel a refrén, visszakérdve: de hol van a tavalyi hó?!
/Szabó Lőrinc fordítása/
.
.
.
Ballada a hajdani idők dámáiról
.
Mondd, hol is van, mely földön is Flóra, a szép római dáma? Archippiada és Thais, hol az ő édes nénje-ángya? S folyón, tavon ha kél a lárma, szólal, de hol is van Echó? Embernek túlszép volt az árva De hol van a tavalyi hó? . Hol van a tudós Helois, ki miatt herélt voltát bánta Esbaillart Péter s Sainct Denys rendjében is szerelmét szánta? S a királyné, ki Buridant a Szajnába volt parancsoló! Hogy zsákba kössék, úgy kivánta De hol van a tavalyi hó! . A maine-i Harembourges, Alisz, Nagylábú Berta,Beatrix, Blanka liljom szinű volt maga is, Szűzanyám, hol van szirénhangja? S akit az angolokRouenba megégetének, ő, a jó, a lorraine-vidéki Johanna? De hol van a tavalyi hó? . Ajánlás
Herceg, hogy hol vannak, hétszámra ezidén firtatni se jó, nehogy a nóta ujra járja: de hol van a tavalyi hó!
.
/József Attila fordítása/
.
.
Ismert még Kosztolányi Dezső szintén szép fordítása; és persze Faludy György fordítása vagy inkább ferdítése.
Sosem hallottam vagy olvastam ezt a nevet, tehát nem ismerhettem a mögötte lévő honlapost, de most összehozott minket a sors, vagyis dehogy, hiszen éppen egy olyan koncertről is beszámolt, amin éppen nem lehettem jelen a párhuzamosan zajló kamara.hu kihagyhatatlan záróeseménye miatt. A fórum tárgya, Baráti Kristóf, azon az estén a belgrádiakkal hegedült a Müpa pódiumán, az 1. Paganini-versenyt és Ravel Cigány című művét, és bár többször hallottam vele, sajnálom, hogy nem voltam ott.
Ott volt viszont a fenti hölgy, és hasonlóképpen írt az eseményről: körülmények, hangulatok, persze dícsérően, de semmi a konkrét darabok zenei értelmezéséről, mert azt szavakkal nem lehet elmondani, azt hallgatni kell.
Igaza van: a következő link II. tételében leírtakban, amiből kiemelem az említett lényeget:
"Minden vonatkozásban nagy műsor volt. Eleve ritka, hogy egy szólista egyazon este két műben is csillogtassa tudását. Baráti Kristófnak ez láthatólag semmilyen gondot nem okozott, sőt, egy kis ráadásra is volt ereje. Paganini D-dúr hegedűversenye a szünet előtt, Ravel Tzigane című rapszódiája a szünet után csendült fel. Hogy hogyan, arra nincsenek szavak, de nem is kellenek."
.
Egy jóval korábbi előadásról, ahonnan a további tételek is elérhetők:
Hogy mi volt BK ráadása, nem tudom, de helyette érdemes a további négy tételt is elolvasni!
.
.
Ez meg egy közbenső felvétele a Ravel-darabnak az Orosz Nemzeti Zenekarral, feltehetően Pletnev dirigálása mellett.
.
Az V. tételhez, az interjún túl magát az E.P. - E.P. művet is meg lehet innen hallgatni egy korábbi előadásban:
Baráti Kristóf is az egyik kitüntetett a Gramofon idei díjasai között, olvasható ügynökségének,a Klasszikus Koncert jogosan igen büszke közleményében:
A 16. alkalommal kiosztásra kerülő Gramofon díjat az év legjobb magyar klasszikus zenei hanglemeze kategóriában megosztva nyerteBeethoven összes zongoraversenye Várjon Dénes előadásában, a Concerto Budapest közreműködésével, Keller András vezényletével (kiadó: Hungaroton); valamint
Mozart összes hegedűversenye Baráti Kristóf és a Magyar Kamarazenekar tolmácsolásában (kiadó Brilliant Classics).
Utóbbi tavaly májusban élőben vették fel Pécsett, a Kodály Központban.
A felvétel és a megjelenés utáni kritkákat, véleményeket e témában is olvasni lehet, de főle hallani kell a nemzetközi mércével mérve is kivételes albumot. .
December 13-án, kedden, újból hallhatja a hazai közönség Baráti Kristófot, és közben két ötöst is kap, mivel neves társaival Dohnányi Ernő és Johannes Brahms egy-egy zongoraötösét adják elő a Magyar Rádió Márványtermében a Kamarazene remekei sorozatban.
.
A partnerek: Farkas Gábor(zongora), Várdai István (cselló), u.innen Baráti is elérhető; Giovanni Guzzo (hegedű) és Bor Péter (brácsa) lesznek.
.
Az először említett három muzsikust jól ismerhetjük, a többit kamarazenészként sokaknak be kell mutatni.
A csak 30 éves venezuelai hegedűs a Budapesti Fesztiválzenekar egyik koncertmestereként már többször hallottam. Ebben az évben (november és december fordulóján) négynapos mesterkurzust tartott a Zeneakadémián.
Bor Péter még fiatalabb, talán még nem is végzett a Zeneakadémián, de számos koncerten lépett már fel; én még nem hallottam játszani.
Műsorukon az egyetlen Brahms-z5-ös (f-moll, op. 34, 1862/64-ből), és az előző szerzője által nagyon dícsért 1. Dohnányi-z5-ös (c-moll, op. 1., 1895). A 2. Dohnányi-művet (es-moll, 1914) még nem hallottam.
A Márványterem az Ybl-korabeli Esterházy palota része volt, amelynek közel 150 m2-én rádiófelvételes koncerteket is tartanak. Nagyobb érdeklődés esetén egy oldaltermet is hozzányitnak.
Egy másik műfaj képén a terem, de a klasszikus és jazz zenei előadásokon más a terem elrendezése.
Ma délelőtt két gyönyörűséges zongoratrióval szerepelt a németországi Baden-Württemberg tartomány világhírű fürdővárosában, Baden-Badenben Baráti Kristóf.
AFestspielhaus pódiumán Várjon Dénes és Várdai István társaságábanDvorzsák Dumky-trióját (op. 90) és Beethoventől a Főherceg-triót (op. 97) adták elő. A helyszín képe lejjebb.
Ezeket a darabokat részben e trióval legutóbb a kamara.hu első napján hallottam Várjon Dénessel, CarolinWidmannhegedű- és Christoph Richter gordonkajátékával (a Dvorzsák-triót), illetve még a 2014/2015-ös tél végén Wuppertalban a Beethoven-darabot, ahol a zongoraszólamot Würtz Klára játsszotta. Mindkettő emlékezetes volt, de idén május 10-én jelen lehettem a VÁR-BA-VÁR-trió Müpa-koncertjén, amikor műsorukon volt a Dumky-trió is. (Csak a teljesség kedvéért: idén február 14-én Washington D. C.-ben is játszották a Dumkyt.)
Baráti Kristóf két koncertje között diákokkal beszélgetett karrierjéről . - Doris Friedrichs írása; 2016.12.01.
"A szép zene örömet okoz", mondja a 14 éves Meyram, a gimnázium 9. osztályos diáklánya, aki barátnőjével, a szintén a Zene és Művészet szakra járó Hilallal, feszülten várja a hegedűvirtuóz ma reggelre meghirdetett fellépését. Baráti először szerepel Bréma városában, és A harang nevű előadóterembe a helyi filharmonikusokkal szervezett két koncertje között szakított időt a gimnázium meglátogatására. A jelenlévő kb. ötven, nyolcadik-tizedik osztályos tanulónak két darabot játszott és szívesen válaszolt kérdéseikre. . A 37 éves hegedűs azzal kezdte vendégjátékát, hogy ő mindig nyitott beszélni a zenéről és saját magáról. A zene a műveltség fontos része, és különösen fontosnak tartja ezt közel hozni az egészen fiatalokhoz. Baráti a gyermekkorát - szüleivel - Venezuelában töltötte, majd visszatért szülővárosába, Budapestre, hogy tanulmányait ott folytassa, és jelenleg is ott él. "Különleges életünk van" - tette hozzá. Az éppen egyórányi beszélgetés elején elnézést kért, hogy nem tud németül. A társalgás angolul folyt, és ez nem is okozott nehézséget, mivel a fiatalok zenetanárnője jól felkészítette tanítványait Baráti Kristóf látogatására. Indításul a tanárnő, aki húsz évvel korábban éppen azt döntötte el, hogy nem lesz professzionális muzsikus, kérdezett először, és éppen azt: Baráti miért választotta az előadóművészi pályát. Édesanyja hegedűs, édesapja csellista volt, így eleve nem volt más kérdés, mint szintén hangszert választani, és ő - öt évesen - a hegedű mellett döntött. A muzsika állandóan körülvette, nyolc évesen elkötelezte magát a klasszikusn zenével, és ekkor lépett fel először.
.
A varázslat gyorsan megtört. és jött az első kérdés egy fiútól. Volt-e olyan pillanat, amikor abba akarta hagyni? Baráti: Ami te magad választasz, azt valóban akarnod kell, és akkor nem nagy áldozat a megvalósítása. Szüleimmel sosem beszéltünk arról, hogy zenész akarok lenni, és ők soha sem erőltették azt. Öt évesen például még trombitálni szerettem volna, de mivel édesanyám hegedült, ez nyilván meghatározta választásomat, bár valamennyire tudok zongorázni is. . A sikerességhez egy jó, kellően ösztönző tanár is szükséges. Eleinte édesanyja tanította, most pedig neki kell a maga módján a muzsikát közvetíteni. Mindig örömöt kell okozzon a szakszerű hangszeres játék, stresszelni viszont sosem szabad. Az előadások anyagi oldala pedig nem alapvető. "Ugyan pénzt is kereshetsz vele, de nem ez az elsődleges, hanem a muzsikálás öröme, maga a játék" - emelte ki Baráti. . Érdeklődése a jazz és a fotózás iránt . Szabad idejében milyen zenét hallgat? "A csendet", mosolyodott el Baráti, majd hozzátette, "ha egyáltalán lehetséges, semmiképp sem klasszikus zenét, aztán jöhet a jazz és a pop". Jóllehet a popzene manapság sajnos csak egydimenziós, sok a hasonló dallam, az ismétlés, és alig több mint három szót használnak. Egy diáklány azt firtatta, hogy Baráti kompnált-e már valaha? Igen, hétszer is - nevetett Baráti. A "művet" édesanyjának írta, aki aztán jelezte, hogy a korábbiak mind hasonlóak voltak, ami kijózanította és ezzel idejében, csírájában elfojtotta zeneszerzői karrierjét.
További - zenén kívüli - kérdések következtek: házas-e, van-e gyereke, és Baráti ezekre a magánéleti kiváncsiskodásokra is nyíltan és türelmesen válaszolt, miszerint nem nős, gyereke sincs, de van egy barátnője. És miként a klasszikus zenén kívül érdekli a jazz és a fotózás, a képességfejlesztést is fontosnak tartja. A közösségi média például bizonyos dolgokra jó, "de nem szabad a helyes életvitel rovására űzni. Komikusnak tartom, hogy az emberek inkább csak 'posztolnak', mintsem az igazi életedről érdeklődnének, bekapcsolódva abba." Jó lenne, ha így alakulna, és akkor nem kellene aggódni a Facebook és társai miatt. A beszélgetés és a látogatás lezárásaként Baráti két darabot játszott, köztük egyet Johann Sebastian Bachttól, és mindkettő nagyon tetszett a fiataloknak.
.
Baráti Kristóf első alkalommal vett részt a Bréma tartományban elterjedt "Az iskola rapszódiája" nevű projektben, a művészek részéről az iskolásoknak nyújtott önkéntes zeneközvetítői programban, amelyet tíz éve indított el Gwendolyn Schubert, brémai projektmenedzser. Eddig, úgy mondják, 300 művész és több mint 40 együttműködő partner szerepelt a projektben, 470 iskolában kb. 30 ezer diákkal találkozva. "Ha egy szólista Brémába jön játszani, megbeszélem vele, hogy szabad idejében látogasson el egy iskolába". Nagyon tetszettek a jó előkészítés miatt elhangzó figyelemre méltó kérdések, és Baráti Kristóf válaszai is.
Christian Kosak fotóinak aláírása: Baráti Kristóf hegedül az aulában. A rákövetkező beszélgetésre a diákok zenetanárukkal, Jasmin Völkerrel készültek fel.
A nagy társasággal tervezett kamarafesztiváli koncerthallgatás miatt lemaradtam Baráti Kristóf és a Belgrádi Filharmonikusok november 20-i koncetjéről ahol Kristóf a tőle már sokat hallott 1. Paganini-versenyt és Ravel Cigányát (Tzigane) adta előFabrice Bollonvezényletével.
.
Ez a hegedűverseny lesz Barátinovember 28-i és 29-i programjában is Brémában, a Glocke (Harang) Koncertház kb. 1400 fős nagytermében.
A kiegészító programokban is az 58 éves finn Ari Rasilainen vezényli a BrémaiFilharmonikusokat.
.
A műsorismertető olvastá, ahogy a Paganini-hegedűversenyt követő Brahms zongoraötösről írják, úgy említik a hegedűversenyt is:
"A zongoraötöst átíró Schönberg elsődlegesen Brahms stílusához ragaszkodott, és csak annyira haladta meg, amennyire Brahms tette volna, ha megéri azt. Túlléphető Paganini maga idejében megfogalmazott virtuózitása? Aligha, de nem is kell! Ha valaki ma szeretné hallani Paganinit, a legjobb, ha a magyar hegedűvirtuózt, Baráti Kristófot hallgatja meg, aki a moszkvai Paganini Hegedűversenyt is megnyerte 2010-ben (éppen ezzel a hegedűversennyel). Baráti briliánsan, elegánsan, kecsesen és mlndenféle technikai korlát nélkül idézi meg a szerzőt az általa használt 1703-as évjáratú Lady Harmsworth nevű Stradivari hangszeren."
Baráti Kristóf és Jean-Efflam Bavouzet október 13-i kamaraestjéről olvasható e linken Csengery Kristóf kritikája, természetesen közel azonos tartalommal, mint a hétvégi Új Zenei Újságban hallottam - és hallható még közel két hétig a Bartók Rádió Hangtárjában.
Bavouzet a fénykép elkészítése óta kissé megőszült, de játéka fiatalos és értően kamarázó, mint olvastuk. A 1810. beírásban is behívható Bavouzet honlapja, ahonnan a képeit itt rögtön el lehet érni! Jó fej!
Október 21-én este Kínában lép fel Baráti a Gergiev-dirigálta Mária-Zenekarral :-) - a zenekar hosszú távolkeleti turnéja során.
A helyszín: Shanghai, Nagyszínház, a műsorban a 2. Prokofjev-hegedűverseny (op. 63) Kristóffal. Nemrég, szeptember 27-én játszották együtt Londonban, április 23-án pedig Szentpéterváron.
Itthon 2014. március 10-én hallottam tőle az Operaházban, a Ion Marin-dirigálta Budapesti Filharmonikusokkal.
Egy másik felvétel a hegedűversenyről:
A kapcsolódó műsorokról innen: vagyis Kristóf előtt az 5. Sosztakovics-szimfóniát, majd Rahmanyinov Szimfónikus táncait adják elő.
Már hallottam is Csengery Kristóf kritikáját a már egy órányi Új Zenei Újságban: tegnap 11-től (ma este 1/2 7-kor megismételték) az adás vége felé beszélt az október 13-i Bartók-Kurtág estről: a művekről és Baráti Kristóf, illetve Jean-Efflam Bavouzet játékáról.
Tisztelet mindenkinek! Egy olyan topicot kerestem, ahol komolyzene-értők vannak. Még a szocializmusban hallottam egy olyan modern zenei egyveleget, melyben Mozart, Bach, Vivaldi stb. számok voltak összekombinálva, persze valami jazz-es stílusban (ehhez nem értek, csak azt tudom, hogy egy ritmusra volt összegyúrva). Ez a zene azóta is a fülembe van, fantasztikusan jó volt. Ha véletlenül valaki tudna valami hasonlót, netán ha valaki véletlenül ismeri ezt - sajnos közelebbit nem mondhatok, tudom, hogy ez nem sok. Tehát minimum 30 éves szám.
Sajnos tévedtem, amikor az október 13-i kamaraest programját ismertettem, mivel egy olyan műsort használtam, amelyen csak a Baráti Kristóf által játszott művek szerepeltek. A tegnapi koncerten Jean-EfflamBavouzet is szólózott, ugyanúgy Kurtág-szösszenetekből, a Játékok 14 epizódját megidézve.
A néhány napja visszafogottnak látott érdeklődés beigazolódott, mert csak a földszint megnyitásával sem teltek meg az ülések, és ennek okát érdemes elemezni.
Az előadók kiválóak, nevükre eleve izgalomba jön a közönség, és bennük most sem csalódtunk. A műsorválasztás lehetett volna inkább kortársi, mert az örök tartalmú és szépségű Bartók-művek mellett a Kurtág-játékok, -jelek üzenetei nem voltak elegendők a felkeltett érdeklődés realizálásához. Lehetett volna kevesebb Kurtág és mellettük más, akár fiatal kortársaktól beállítani izgalmas zenéket!
Tegnap reggel hallottam a Bartókon Rácz Zoltán ütőst a "kortárs zenéről", amikor egyetértett egy zeneszerzői véleménnyel, miszerint nem kell a jelző, csak zene van, hiszen minden korábbi kor zenéje kortárs zene volt annak idején. Csak azt nem tette hozzá, hogy bármilyen zene lehet tartósan értékes és nem annyira jó, így valószínűleg az előadók tartós repertoárja a jobbakat tartalmazza, a többi elsüllyed az időben. A ma kortársnak nevezett közel 100 évnyi zene is ilyen: vannak vonzók, és Bartók három ilyen remek darabja igazán az, és vannak kevéssé izgalmasnak tűnők, amire csak kevesek kiváncsiak, még a társított remekművek és az igazán kitűnő előadók olvasatában is.
A kortárs zenében is művelt 56 éves francia zongoraművész, Jean-Efflam Bavouzet nem ismeretlen itthon, hiszen legutóbb tavaly áprilisban is remekül illeszkedett Baráti és barátai társaságába, muzikalitása, alázatos játéka akkor is meggyőző és lenyűgöző volt.
A két kiválóság műsorában szívesebben hallottunk volna, és érzésem szerint a távol maradtak is, talán csak néhány Kurtág-tétel mellett Debussyt, Ravelt (az eredeti Tzigane-t pl.), Faurét, de Falla-t stb., vagy akár csak az egyik rapszódiát és még mást Bartóktól; persze ez csak utólagos ötlet a szerény érdeklődés okainak keresése közben. Az üres karzatok miatt a hangzás is élesebb volt egy teltházas koncerthez képest.
A két rapszódia tömör rövidségével és izgalmas hangulataival, majd a zárómű, a ráadásban is visszatért monumentális szonáta kápráztató megszólaltatásával persze kárpótolt. Kíváncsi vagyok a szakíró Csengery Kristóf kritikájára, amit majd bemásolok ide.
Találtam egy több mint 50 éves magyar felvételt egy akkori kortárs zenével:
Már készülök a csütörtöki újabb Baráti-szereplésre, amikor is a Zeneakadémián Jean-Efflam Bavouzet lesz Kristóf partnere. Legutóbb (tavaly április 8-án) a Müpában hallhattuk a kiváló zogoristát, amikor Várdai István és a brácsista Kim Kashkashian társaságában szintén Baráti Kristóf vendégeként volt örömzenélésük részese.
A mostani kettős modern zenét fog játszani a Kortárs Művészeti Fesztivál keretében. Az érdeklődés visszafogott.
A középső blokk többségében szólóhegedűs, illetve egyszólózongorás darabot ölel fel, amelyek egyenkénti hossza csak néhány perc.
J. S. Bach tiszteletére további három művet írt a szerző (fuvolára, kamarafelállásra stb.), amelyeket akár végig is lehet hallgatni a BMC egyperces mintájával. A 90 fölötti, ma is aktív Kurtág több mint hatszáz alkotásának jelentős része ilyen.
Blum Tamás (1927-1992) jeles karmester és termékeny operalibrettó-fordító volt, élete utolsó húsz évében Zürichben dolgozott.
A Carenza Jig (gigue) indítékát nem ismerem...
A művészetekben is otthonos Garzuly család szombathelyi. G. Ferenc kiváló orvos, felesége keramikus, Anna lányuk remek fuvolista, Gábor fivére grafikus. Itt a doloroso indítéka homályos...
A Zank-Kromatisch, azaz Kromatikus feleselős szintén szólóhegedűs darab (1987), a műsoron lévő hasonlókkal együtt a Jelek, játékok és üzenetek 16 részes ciklusból.
Valószínűleg a kb. 10 perces rapszódiák és a Kurtág-blokk után lesz szünet, mivel a szonáta több mint 30 perces.
-on line
