" A ChatGPT az indulását követő egy öt nap után már 1 millió felhasználója volt. Összehasonlításképpen: a Facebooknak ehhez 10 hónap kellett, a Netflix-nek 41 hónap. Ez mutatja milyen radikálisan új dologról van szó. "
Kísérleti adatok vannak arra, hogy a tudattalan elme századmásodpercekkel korábban "döntést hoz" és elindítja a testrészek aktivizálásához szükséges idegi jeleket, mielőtt a tudatos elmerész erről bármit észlelhetne. És nem is észlel, mivel a tudattalan elmerész egyfajta "visszadátumozással" azt az illúziót hozza létre, hogy a tudatos elmerész hozta meg a döntést, pedig egy frászt.
Az a nagy büdös helyzet, hogy még a mi fejünkben is van egy hatalmas mentális rendszer, ami félmilliárd év idegrendszeri evolúciónak köszönhetően szinte minden elénk kerülő problémát képes automatikusan lekezelni. És erre a bevált és hatékony rendszerre van rátelepítve az öntudat része, mint egy pici tábornoki egyenruhába öltöztetett majom a cirkuszi paripa hátán. És ott vezeti meg félmilliárd éves tudattalan elme a majmot, ahol nem szégyelli.
"A tudat egy okos döntéshozó mechanizmus, mely kérésre megmondja, hogy mi okból döntött úgy, ahogy döntött."
Erős a gyanúm, hogy kevered a tudatot az öntudattal.
Nem ugyanaz!
Ezt már @máshol_máskornak is számtalanszor leírtam, bár totál feleslegesen. Mivelhogy szerintem ő misztifikálja a tudatot a saját öntudata alapján elképzelve a dolgot. Csakhát a fejlett idegrendszerű állat-unokatestvéreink mutatják a tudatosságot úgy is, hogy az öntudatnak semmi jelét nem mutatják. Nekünk - öntudatos embereknek - nehéz elképzelni azt a tudatosságot, ahol nincsen öntudat, és az elme totál vak a maga létezésére nézve. De a jelek azt mutatják, hogy ez bizony lehetséges. Azaz az elme tisztában lehet a környezetével úgy is, hogy nincsen tisztában a saját létezésével.
Nincs összekeverve. Mit láttuk az inntelligencia definíciójában az intelligencia megvalósulásának alapja a tudat. Tudat nélkül max. intelligencia szimuláció lehetséges.
"Az illúzió nem lenne képes hallucinálni az észlelés illúzióját?"
Egy illlúzió nem rendelkezik tapasztaló alannyal, így egy illúzió nem képes hallucinálni. Az a tény, hogy a tudat képes reflektálni önmagára, valódi autonóm létező voltát bizonyítja. Egyszerűen mert csak létező tud ráébredni saját létezésére, ezért nem lehet tulajdonság sem, mert autonóm saját rendszerfüggetlen tulajdonságai vannak. Egyébként is, ha a tudatunk illúzió lenne, akkor nem létezne tapasztalásunk nemcsak magunkról, de fizikai világról sem, nem lennénk itt.
Biológiai és gépi funkció sem lehet, mert nem vezethető le a működése a három alapvető fizikai kölcsönhatásra alapozva.
"Ha a tudat anyagtalan, miért van szüksége egy esendő testre?"
A folyónak miért van szüksége mederre?
A létezéséhez nincs szüksége testre, mert a tényekből az következik, hogy a tudat nem élő hanem létező, de ahhoz hogy megnyilvánulhasson a fizikai világban, szüksége van testre. Mivel tudat csak élő szervezetben létezik, ezért nagy valószínűséggel a tudat legalapvetőbb megnyilvánulása az hogy élővé szervezi a halott anyagot, a fizikai törvényeknek megfelelő biológiai organizmus formájában.
A Rákóczi fejszéje hasonlatot kibővítve, a tudat olyan Rákóczi fejszéje, ami tudatában van a saját létezésének és kb. 7 évenként kicserél a saját fokát és nyelét, és ugyanaz a tudat marad. Ugyanezt történik a testünkkel, az életünk során.
"Ez az egész anyagtalan tudat brekegés csak egyetlen esetben képzelhető el, mégpedig akkor, ha az egész világ csak egy szimuláció és az általunk tapasztalni vélt anyag sem létezik;"
Ezt könnyű cáfolni. Az elképzelésed csak akkor működik, ha bizonyítatlan prekocepcióként a valóságot homogén természetűnek fogod fel, csak anyagi valóságként, vagy csak tudati valóságként amiben az anyagi valóság csupán illúzió. Ez a szollipszizmus csapdája, amiben a tudat felismeri saját létezését, de prekoncepcióként bizonyíték nélkül feltételezi a valóság homogén természetét, ezért téves következtetésre jut, hogy az anyagi valóságot is tudatunkban teremtjük.
De a tények azt mutatják, hogy a fizikai valóság is létező, és a tudati valóságok is létezők, csak azok anyagtalan természetűek, és a két valóság kölcsönhatásban áll egymással. A valóság tehát alapvetően legalább duális természetű, így az emberi létünk áll egy testi fizikai létből, és párhuzamosan egy tudati létből melyek oda-vissza hatnak egymásra.
Valószínűleg a vallások azért alakultak ki, hogy próbáljanak magyarázatot adni a létélményünk anyagi világtól független tudati aspektusai eredetére. De lehet hogy nem szorul magyarázatra, csak van.
Szóval sajnos vagy szerencsére messze vagyunk a valódi gépi intelligenciától, mert az intelligens viselkedés szimulációja soha nem lesz képes értelmet létrehozni.
Valóban olyan feladatokból áll, amihez az összes információ ott van a papíron.
Annyit is ér. :(
Nem akarok 10teletlen lenni, de - többek között - ezért nem töltök ki ilyen teszteket.
A valóságban az összes szükséges információ többnyire nem áll rendelkezésre. Sőt, nem is szerezhető be. (Ez utóbit például tanították a polgazd utáni gazdaságtanban.)
Ráadásul nem ritka, hogy téves információt kapunk. Különféle okokból. Akarva vagy akaratlanul.
Például: nyomdahiba, a szerző tárgyi tévedése, a tervező akaratának nem megfelelő megértése a kivitelező által. Vagy egyszerűen üzleti érdekből.
Esettanulmány:
Az RS-232 interfész 8 regisztere közül 7 szabványban definiált, a nyolcadik fenntartott (titok).
Egy ilyen illesztőkártyából akár négyet is betehettél a számítógépbe, ezért a regiszterek báziscíme megváltoztatható.
Emergeny switch. Ha mégis elfelejtetted a megváltoztatott kezdőcímet, egy kapcsolóval visszanyerheted a gyári alapbeállítást.
A dokumentációban szó szerint az állt: ez az egyetlen cím, amelyen a kártyát elérheted.
Diplomás ember, sőt még doktorátusa is van, ordít velem, hogy ő jobban tud angolul: Egyértelműen egyetlen cím van írva, nem báziscím.
(Persze, a regisztereket meg kontrahálták?)
A doksit azért írták, hogy egy idomított csimpánz képes legyen kezelni az eszközt.
Ahhoz már nem akartak segítséget nyújtani, hogy lemásold.
Éppen az a Turing-teszt lényege, amikor nem tudjuk megkülönböztetni a gép válaszát egy élő ember válaszától.
Az érem másik oldala, hogy nincs mindentudó ember.
Már eleve az is gyanús lehet, ha a válaszadó túl sokat tud vagy bonyolult kérdésekre túl gyorsan válaszol.
(Persze az sem kizárt, hogy egy professzor éppen tegnap oldott meg egy olyan problémát, amirt most kérdeznek tőle, és ezért tud hihetetlenül gyorsan válaszolni.)
Bocsáttasék meg nekem, hogy a saját szemszögemből nézem a problémát. A lét határozza meg...
Elvileg probléma megoldó emberekkel vagyok körülvéve. De az utóbbi néhány évtizedben történt legalább két paradigmaváltás az iparban. A paradigma tartalmazza a szemléletet, a módszert, az ismereteket. (Még a kísérleti eredményeket is. Mert ha megvásárolsz egy kellően bonyolult (VLSI) eszközt, ott nem mindig sikerült a tervező szándéka szerint megvalósítani. Vagyis először kísérletileg ellenőrizni kell, hogy a leírás és a tényleges működés mennyiben fedi egymást. Nem oldjuk meg a Maxwell-egyenleteket, kész alkatrészként megvásároljuk a megoldást.)
Számomra ott van a probléma, hogy a régi szemlélettel és régi ismeretekkel rendelkező emberek cirka 40 évvel ezelőtti stílusú megoldásokat próbálnak művelni a jelenlegi eszközparkon. Nyilván a kőbalta is fejlődés volt egy adott korszakban. Mint ahogy a Bohr-modell is előrelépés volt a saját korában.
Most képzeld ek a következő algoritmust:
ciklus
mérj
tárold
ha túlterhelés
síp be
várj
síp ki
várj
figyeld a tasztatúrát
figyeld a telep feszültséget
Ez egyszerűen gagyi. Évtizedekkel ezelőtt, amikor az egyetemen láttak először számítógépet a hallgatók, ez még elfogadható volt. Az első félévben. És a nagy tekintélyű kolléga "megoldásai" hemzsegnek a hasonló "blocking" műveletektől. Képzeld el, hogy levelet írsz és közben zenét hallgatsz. És minden billentyűnél megakadna a lejátszás. Ezt a gyerekbetegséget már kinőtte a világ. Nálunk viszont a (valaha) 130-as IQ-jával a tapasztalt kolléga nem tudja megugrani. Heute so, Morgen so.
Hasonlóan, a lyukszalag korszakban minden paraméter konstansnak volt véve. Adj össze két számot. 2+2
Ha másik két számot kell össueadni, az egy másik program.
A másik (valaha) nagytudású szerint ha angol nyelven kell kinyomtatni egy bizonylatot, az egy másik program.
Úgy képzeli a harmadik, hogy a kezelők neve, jelszavak, termékek neve, tulajdonságaik - mind a programkódban vannak. Egy új termék esetén jön a programozó és beírja a kódba. Ez egy nagyon régi szemlélet, amikor még lyukszalagot használtak. Manapság már vannak háttértárolók. A termékek jellemzőit adatbázisokban tároljuk.
Most képzeld el azt, mintha a közlekedés ennyit változott volna néhány év alatt. És ott ül a gépkocsivezető mellett egy régi szemléletű utas, és rendszeresen félrerántja a kormányt. Bosszantó.
"Tehát az IQ-teszt nagyjából a kanálmélyedés és a faék közötti "ránézésre megoldható" tartományba eső feladatokból állhat."
Valóban olyan feladatokból áll, amihez az összes információ ott van a papíron.
De ez nem azt jelenti, hogy faék egyszerűségű volna. Egyik-másik olyan komplex és rejtett megoldású, kettő-három látszólag helyes megoldással megspékelve, hogy az embernek a fülén jön ki az agya a logikázástól.
1) Tárgyi tudás nélkül nem adhatnak fel például kvantummechanika feladatot. Tehát az IQ-teszt nagyjából a kanálmélyedés és a faék közötti "ránézésre megoldható" tartományba eső feladatokból állhat. (Egy zseniális tízévestől sem várhatjuk el, hogy a rendelkezésre álló 5 perc alatt a kvantummechanikát kitalálja a példa megoldásához.)
2) Ahhoz, hogy valaki az életben előforduló komplexebb problémákkal is képes legyen megbírkózni, szükséges az is, hogy egy adott "minimális mértékű" új ismerethalmazt hajlandó+képes legyen elsajátítani (normaidő alatt).
Ez könnyen cáfolható. Ha a tudat illúzió lenne, akkor a világot tapasztaló tudati alany is illúzió lenne, és egy illúzió nem lenne képes tapasztalni a világot.
Az illúzió nem lenne képes hallucinálni az észlelés illúzióját? Milyen korlátai vannak még az illúziónak?
Legfeljebb annyi, hogy már nem hiszik el.
Álmomban mindig tudom előre, hogy mi fog történni. Mármint másodszor. Amikor ugyanazt a történetet másodszor álmodom.
Ha a tudat anyagtalan, miért van szüksége egy esendő testre? Amely megbetegszik, megöregszik, enni kér. Csupa hátrány. Miért van szüksége a gyereknek tanulásra, amikor a tudást közvetlenül is megkaphatná egy másik tudattól? Miért nem képes egy beteg testhez rendelttartozó tudat átvándolrolni, agresszív módon egy másik testet "foglalni" magának?
- * -
Ez az egész anyagtalan tudat brekegés csak egyetlen esetben képzelhető el, mégpedig akkor, ha az egész világ csak egy szimuláció és az általunk tapasztalni vélt anyag sem létezik; Berkeley püspök sem létezett, nemhogy a véleménye (ami nagyjából ugyanez volt). Nos, ezt az egyet nem tudom kizárni. Hogy csak álmodom az egészet (veletek együtt), és néha azt álmodom, hogy álmodom, és álmomban is álmodom...
Neked minden érv offtopic ami logikusan cáfolja a zöldségeid. Egyébként sem lehet offtopic hogy a mesterséges intelligencia képes-e megvalósítani intelligenciát, vagy csak szimulálni képes azt.
Ja, és hogy el ne felejtsem: OFFTOPIC itt, hogy te nem érted és szándékosan félremagyarázod a tudatosság problémakörét. Vidd a téveszmédet valami másik alkalmas topikba.
"Hozzá is van rendelve: az élő agyszövet állítja elő a tudat "illúzióját"."
Ez könnyen cáfolható. Ha a tudat illúzió lenne, akkor a világot tapasztaló tudati alany is illúzió lenne, és egy illúzió nem lenne képes tapasztalni a világot. De nem csak tapasztalni vagyunk képesek a világot, hanem hatást gyakorlunk a tudatunkkal az anyagi világra. A tudat nélkül semmilyen mesterséges tárgy nem létezne az anyagi világban, így már régóta cáfolt, hogy a tudat csupán illúzió lenne. A tudat ellenben valódi autonóm létező.
"Ugyanez dettó az agyszövettel. Ha megfelelően csereberélik az alkatrészeket, a funkció végig megmarad, mivel nem maguk a konkrét egyedi alkatrészek hozzák létre a funkciót, hanem az alkatrészek szervezett kapcsolódásai."
Nincs olyan fizikai-kémiai, biológiai működés ami a három ismert alapvető fizikai kölcsönhatástól eltérő ismeretlen kölcsönhatású működést eredményezne mint a tudat és a tudat jelenségei. Ha tudnád bizonyítani, hogy a tudat anyagi rendszer működésének eredménye egy új eddig ismeretlen fizikai kölcsönhatás által, akkor igen gyorsan megkapnád a fizikai Nobel díjat. Úgyhogy ezt a funkciós zöldséget is kilőhetjük. De nem ez volt a lényeg, hanem az hogy az intelligens viselkedés másolása nem hozhat létre intelligenciát, mert nem hoz létre tudatos értelmet. Ahogy a valódi almáról készített fényképed sem hoz létre valódi almát, úgy a ChatGPT sem fog intelligens működést megvalósítani, mert csupán szimulálni képes.
"Egyik nagyapám inas korában még lovat patkolt. Aztán a városban neki volt az első autószerelő műhelye."
Szép példája annak, hogy az intelligencia nem a tárgyi tudás függvénye.
Éppen fordítva van: aki intelligens, az könnyebben szerez új tárgyi tudást is. Így az értelmes patkolókovács - miután rákényszerült - pikk-pakk kitanulja az autószerelést, míg mondjuk a topa kocsis a kocsmában kesereg, hogy az újmódi teherautók elvették a munkáját.
Az intelligenciában (mint "problémamegoldó képesség") nincsen szerepe a tárgyi tudásnak.
Gondold végig. Adott egy vadonánsújonnan felmerült műszaki probléma az éppen tervezett és fejlesztett hiperszuper berendezésnél. Ketten adnak jó megoldást a problémára: Géza a nyugdíj előtt álló öregszaki, aki emlékszik még arra, hogy valami hasonló volt akkor, amikor a ruszkikkal dolgozott egy űbertitkos katonai projekten, meg Balázs, a harmincéves friss mérnök, aki szimplán a problémát alkotó dolgok összefüggéseinek vizsgálatával rájön a jó megoldásra. Melyikük valójában a "problémamegoldó"?
A tárgyi tudás fontos, hiszen megspórolhatja hogy újra kitalálja valaki a kanálban a mélyedést. De a "problémamegoldó képességet" a probléma logikus gondolkodással történő megoldása jelenti, és nem az, hogy tárgyi tudással emlékszik valami hasonló esetre, és erre alapozva "alibizik" egy megoldást.
Ez utóbbi az, amit a nagy-nyelvi-modell MI csinál. Egy baj van ezzel, hogy szinte biztosan nem vezet új felismerésre, hiszen csak a meglévő "tárgyi tudás" ismereteket permutálja: előveszi a török-orosz háborúról birtokában lévő anyagokat és ezekből készít egy újat ha arra kéred, hogy írjon valamit a török-orosz háborúról.
Habár IQ-tesztet még nem állítottam össze és nem is töltöttem ki. Abban vitatkoznék veled, hogy a tárgyi tudásnak nincs szerepe. Például a szomszéd gyerekek (még) nem láttak kazattás magnót. Száz évvel ezelőtt kevesen tudták, hogy a "bakelit" lemezjátszóban hogyan kell tűt cserélni - kevés embernek volt még. Manapság meg már. Bizonyos logikai feladatok azért nem időállóak, mert az eszközpark változik. Egyik nagyapám inas korában még lovat patkolt. Aztán a városban neki volt az első autószerelő műhelye. A legelső számítógépemhez még kazettás magnót használtam. A különböző "gyári" kazettákhoz állítgatni kellett a fej pozícióját. A régi fekete-fehér televízióknál át lehetett kapcsolni a gamma korrekciót az akkoriban ritka színes adásokhoz. A krampácsolás is kiment a divatból.
Itt a maximumot kellett összehasonlítani. (Feltéve, hogy a mintavétel elegendően gyors. Egy beültető automatánál már felmerült a mintavételi gyakoriság problémája.)
Egy másik ügyfél a rúgóerő effektív értékét kérdezte. :o)
Nem az a baj, hogy a társalgó robotnak nincs tudata. Néha úgy tűnik, hogy egyes embereknek sincs.
A kínaiak élve eszik a majomvelőt. Egyik volt tanárom mondta, hogy a kultúrdelegációban a küldöttség vezetője átengedte neki ezt a megtiszteltetést. Közben pedig megfigyelhették a majom életfunkcióinak fokozatos csökkenését.
Továbbra is az a kérdésem: Ha a tudat egy olyan anyagtalan izé, akkor tudatállapotokat materiális segítség nélkül is produkálhatna. De akkor az alkoholistának mi szüksége van a drága folyadékra? (Biztos is az íze miatt. Affene, hát azt is hallucinálhatná a tudat.)
És még...
Egyre inkább az a véleményem, hogy szerencsénk van, mert valószínűleg félni kellene attól, ha az algoritmusok öntudatra ébrednek. Lásd: 2001 űrodüsszeia
