Ismételten felhívom a figyelmeteket, hogy ez az egész műbalhé, már elkészült s "el lesz fogadva" - szép magyarsággal - a "módosított" törvény, továbbra is az és akkor öli meg a benne élő életet, amikor akarja. Egy továbbfejlesztést azért valóban el tudnék képzelni: a szülés utáni három hónapon belül is lehessen eliminálni a nem kívánt jövevényt... :(
Kedves HJM!
Ez nem azt jelenti, hogy azt mondta volna az alkotmánybíróság, hogy a magzat nem ember. Nem foglalt állást, tehát tekinthetem embernek.
Azt viszont kimondta, hogy a válsághelyzet fogalmát pontosan meg kell fogalmazni.
Kedves PINGYI !
Több olyan család van látókörömben, ahol második vagy többedik gyerek született. nem láttam ilyenből nehézséget. A gyerek megérti a helyzetet. Sőt mifelénk sokszor úgy vezetik be egy családnál a következő gyermek érkeztét, hogy öröm van a házban. Én azt gondolom, és ez a tapasztalatom is – találkozva várandós édesanyákkal – hogy örömmel várják gyermeküket, és a testvéreknek is öröm a tesó jövetele.
Egyébként ismerünk olyan – ma sokak szemében rosszul csengő – fogalmat, hogy önmegtagadás
Legyetek jók!
satya
Dr. Vass Miklós gyermekorvos "... Mind orvosi munkáját, mind társadalmi szerepvállalását, csakúgy, mint minden tevékenységét mélyen áthatotta katolikus hite, meggyőződéses vallásossága. ..."
Gondoljatok arra, hogy nem mindenki felelőtlenségből esik teherbe,és azt soha nem vették még figyelembe egyetlen abortusz törvényben sem, hogy te védekeztél és mégis megtörtént a baj.Attól az még ugyanolyan abortusz és egyesek szemében ugyanannyira elítélendő.Mert a törvény sem tesz különbséget.
Az itt nagyszájúskodó férfiaknak:
Kedveseim! Sokat segíthettek a lányoknak, asszonyoknak a nem kívánt terhesség megelőzésében.Köttessétek el az ondóvezetéketeket,és meg van oldva a probléma! Ez a műtét ugyanis VISSZAFORDÍHATÓ! Tehát ha egyszer gyermeket szeretnél nemzeni,egy újabb rövidke beavatkozás után szabadon megteheted.Nyugodtan nézzetek utána bármilyen orvosi könyvben, vagy kérdezzetek meg egy urológust.Persze az ilyen műtétek helyett sokkal kényelmesebb itt elítélgetni a gyerekgyilkos anyákat(itt az abortuszra gondolok),amilyen én is vagyok.
És mindenkinek aki az abortusz ellen van:
Az rendben,hogy a bennem növekvő pár hetes kis életkezdeménynek szerintetek vannak jogai, én úgy látom titeket az zavar,hogy ki van szolgáltatva az én akaratomnak. De nem az a megoldás, hogy megszülöm és örökbeadom. Mert az alatt a kilenc hónap alatt én nem vagyok ugyanaz az energikus, türelmes,stb ember. Szóval a pici, amíg fejlődik használja az erőforrásaimat, mégpedig jó alaposan!Azért azt könnyen elfelejtitek, hogy azalatt a kilenc hónap alatt az anya szervezetét kizsigereli a magzat. Az más kérdés, hogy ezt nem vetjük a megszületett gyermek szemére, hisz mi akartuk őt, ezzel vállatuk a kockázatot is.Na ezért nem kényszeríthet senki, hogy megszüljem, ha nem akarom. És a már meglévő gyerekere sem jut annyi idő,mert a terhes fáradékony,türelmetlen,stb. Mégsem beszél senki a megszületett gyerek jogairól, hogy joga van a játsszótérhez, a nyolc hónapos terhes mami ölébe ülni,stb., amit nem biztos hogy várandósan az anya eltud végezni. És nincs mindig ott a férj, vagy valaki, hogy segítsen. Arról már nem is beszélek, amikor nem ilyen sima egy terheség, hanem a mami rosszul is van, vagy komplikációk lépnek fel.
Úgyhogy az én véleményem az, hogy a sok rossz megoldás közül még mindig az a legkevésbé rossz megoldás, hogy megszakíttatjuk a terheséget. Majdenem azt írtam, hogy azért,mert ahhoz a magzathoz nem kötnek még érzelmi szálak, pedig ez nem igaz. Főleg, hamár legalább egyet szült a nő, eszébe jut, hogy na és ez milyen lenne, és mekkora lennne most, ha akkor nem vetetem el...Szóval ne gondoljátok, hogy ez olyan piszokul könnyű döntés! És hogy könnyebb legyen megemészteni a véleményemet, három gyerekem van és négy abortuszom volt.
"Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványok tárgyában – Dr. Lábady Tamás és Dr.Tersztyánszky Ödön alkotmánybírók különvéleményével, valamint Dr. Ádám Antal és Dr. Holló András alkotmánybírók párhuzamos indokolásával – meghozta a következő határozatot: .... 6. Visszautasítja az Alkotmánybíróság az arra irányuló indítványt, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, hogy ember- e a magzat...."
"...Harrach Péter becsületes katolikus ember, és mint családügyi miniszter, joga van ebben, a családokat mélyen érintő kérdésben bármilyen megbeszélést kezdeményezni. ..."
Nem vitatta senki sem, hogy Harrach úr rendes, becsületes katolikus ember. DE: nem ebben a "minőségében", hanem mint a Magyar Köztársaság Kormányának egyik minisztereként foglalt állást az egyháza érdekeit képviselve!
Az alkotmánybíróság arra kötelezte a kormányt, hogy fogalmazza meg pontosan, mit takar a válsághelyzet. Ez – ismereteim szerint – nem történik meg a módosításban. Csak a hírműsorokra vagyok utalva. Gondolom, Harrach Péter ezt jelezte a kormányülésen is.
Egyébként mi a célod ennek bevágásával, kedves HJM? Harrach Péter becsületes katolikus ember, és mint családügyi miniszter, joga van ebben, a családokat mélyen érintő kérdésben bármilyen megbeszélést kezdeményezni.
Azt hiszem tény, hogy a másik oldal alig kap ma hangot a médiákban. Ha pedig véletlenül valakit odaengednek, akkor azonnal negatív környezetbe teszik megnyilatkozását.
Kedves jólértesült!
Örülök, hogy beírtad ezeket az adatokat. Ebből azt hiszem, a napnál világosabb, hogy nem néhány sejtről van szó, hanem egy egyedi emberről.
Újra hangsúlyozni szeretném, hogy az egésszel kapcsolatban meg kell változtatni a gondolkodásmódot. nem csupán a törvényt. Vegyük már észre, hogy az ember így önmagát pusztítja. A totális önzés felé haladunk, nemcsak az abortusz területén. A közlekedési morál, ahogy az emberek egymáshoz viszonyulnak, az öregek eldugása az elfekvőkbe, mind-mind erre utalnak. Mi most egy kis szeletről, az abortuszról beszélünk, de az összefüggéseket kell látnunk. Tudom, hogy egyik kérdéskört sem lehet így leegyszerűsíteni, de azt hiszem, alaposan el kell gondolkodni azon, hogy merre haladunk.
Amikor a Katolikus Egyház a jubileumi év kapcsán életünk elmélyült felülvizsgálatára hív, akkor nem csak a keresztényekre vonatkozhat, hogy erősítsék meg ezzel hitüket, hanem mindannyiunkra vonatkozhat, hogy nézzük meg, helyes irányba halad-e életünk, mik azok az alapelvek, amelyeknek meg kellene felelnünk.
Ha már elhangzott néhány idézet a püspöki kar körleveléből, hadd idézzek én is valamennyit:
74. A szülok felelosek gyermekük életéért annak megfoganásától kezdve. Az emberi lény létének elso pillanatától fogva, tehát már az anyaméhben potenciális személy, akinek személyi jogait el kell ismerni, mindenekelott sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogát az élethez. A legújabb biológiai, genetikai kutatások igazolják, hogy a petesejt megtermékenyülésével kezdodik meg az emberi élet, mégpedig egy konkrét és helyettesíthetetlen ember élete, már teljesen egyedi tulajdonságokkal. Az emberi élet csodálatos folyamata a fogamzással kezdodik, a magzat tehát az anyától és az apától különbözo egyedi emberi lény - nem pedig dolog vagy tárgy, amely tetszés szerint elvetheto.
75. Az élethez és az emberi méltósághoz való jog alapveto: teljes, sérthetetlen és korlátozhatatlan. Ez a jog nem ruházható át sem az anyára, sem az apára, sem az államra. A megfogant élet ezért nem az anyáé vagy az apáé, hanem az új, mindenki mástól különbözo emberi lényé. Mivel magzat nélkül nincs ember, és mivel minden magzati életbol egyedi és helyettesíthetetlen emberi élet születik, a magzat léte mind erkölcsi, mind jogi szempontból kizár minden olyan beavatkozást, amely az élet elpusztítására irányul. A meg nem született gyermek megölése nem eshet más elbírálás alá, mint a megszületetté. A nem kívánt terhesség megszakítását nem igazolhatja sem az anya önrendelkezési joga, sem egyéni érdek, de még a magasabb életminoségre való törekvés vagy bármilyen népességpolitikai szempont sem, mert az élet és az emberi méltóság a jog fölött álló, sérthetetlen és korlátozhatatlan érték. A lelkiismeretes orvos még a várandós anya egészségének veszélybe kerülésekor is erofeszítéseket tesz mindkét élet megmentésére. Az állam és a jog számára itt egyetlen lehetoség kínálkozik: az emberi élet feltétlen tiszteletérol való rendelkezés és védelmérol való gondoskodás.
Jelenlegi formájában nem felel meg a kormány által megtárgyalt és hamarosan a parlament elé kerülő magzatvédelmi törvény az Alkotmánybíróság elvárásainak – nyilatkozta lapunknak Harrach Péter szociális és családügyi miniszter azt követően, hogy a kérdésről egyeztetett a parlamenti frakciók képviselőivel. A találkozón a civil szervezetek közül a magzatvédők, az egyházak közül a katolikusok képviselői vettek részt. A miniszter szerint erre azért volt szükség, mert az utóbbi szervezetek elegendő idő hiányában nem ismertethették álláspontjukat a módosítás előkészítőivel. Harrach hangsúlyozta: a várandós nő önrendelkezési jogának megjelenítése mellett a törvényben meg kell jelennie az állam magzattal szembeni életvédelmi kötelezettségének is. A civil szervezetek képviselői felvetették, hogy szükség lenne az örökbefogadási eljárás meggyorsítására.
Koltai Ildikó (Fidesz) lapunknak hangsúlyozta: a találkozó Harrach Péter egyéni kezdeményezése volt. A módosító javaslat tartalmáról a kormány egyszer már döntött. A jelenlévők nem állapodtak meg semmiben, csupán arról beszélgettek, hogy a sajtóban nagyobb nyilvánosságot kell biztosítani a terhesség megelőzésének. Hegedűs Mihály (FKGP) elmondta: véleménye szerint a találkozó után sem várható, hogy a kormány által támogatott módosítás jelentősen megváltozhat a parlamenti döntéskor.
Pusztai Erzsébet egészségügyi államtitkár, aki a módosítás kormányzat által is támogatott változatát előkészítette, nem kívánta az elhangzottakat kommentálni.
Cutugno!
Helyes. Ne vitatkozz. Jól megvagyok nélküled is. Ha végigolvastad volna, nem beszélnél így. De nem számít. Nem, nem vagyok sokgyerekes. Azaz, ha kettő sok, akkor mégis az vagyok. De többet nem akarok. Persze, ha elolvastad volna, mint ahogy állítod, ezt is tudnád.
Kedves Jólértesült!
Köszönöm.
Tudjátok, az az igazság, hogy ez a probléma annyira összetett, és mindenki a saját mikrokörnyezetéből indul ki. Én is. Azért megértem mások szempontjait is. Ha pedig mégis szükség van arra az abortuszra, kedves Ilus, neked igazad van. Nagyon fontos az, hogy 4 hét, vagy 12.
Tegyük fel, hogy az újszülött még nem értelmes lény - de attól még egy élőlény, tehát ha nem muszáj, ne öljük meg. Szülésre nem kényszeríthetsz senkit, de milyen hátránya származik abból, hogy nem csaphatja falhoz az újszülöttet? Semmilyen. Azzal az erővel berakhatná egy anonim inkubátorba is. Ezért az abortusz jogos, az újszülött falhoz csapása viszont jogtalan.
Jogos. És anno tényleg nem is vették embernek az újszülöttet, tehát nem is büntették a falhozcsapást. Az értelmes lénysége fokozatosan alakul ki a három hónapos kora után. De ez most teljesen mindegy, mert az abortusz úgyis csak 3 hónapos korig érdekes.
Adós vagyok egy kis utánaolvasásnak,de most volt rá időm.
Ajánlom azoknak akik a magzatot nem tekintik még embernek.
Forrás:Tudás fája
Az ismeretterjesztő magazin megfogalmazása szerint:
(109 old. a fogamzás pillanatáról beszél)
"...Az ember akkor még mikroszkópikusméretű."
"..Három héttel a megtermékenyítés után......
már jól elkülönül a feji rész ,kialakulnak a végtagbimbók és a külső szervek kezdemémyei"
"...a megtermékenyítéstől számított ötödik hét végére már formája is,mozgása is igazi emberi lényre vall.Hossza ekkor körülbelül 13 miliméter
ver a szíve, és van keze,lába,rajtuk öt-öt ujjal
meg gerincoszlopa.A főbb szervrendszerek egytől egyig felismerhetők.
Az embrió,majd a magzat vérkeringése a köldökzsinóron keresztül érintkezik az anyáéval(
bár kettejük vére nem keveredik)."
A nyolcadk hét:"...a főbb belső szervek és szervrendszrek is kialakulnak,köztük az izmok,
az idegrendszer,a szív és a keringési rendszer,
a tüdő, a máj, a vese, a gyomor és a belek....."
"A terhesség 3. hónapjában a magzat elkezdi"
kortyolgatni" a magzatvizet, s a késöbbiekben akár napi fél litert is megiszik belőle.
Senki sem tudja pontosan,miért, de sok kutató
úgy véli, hogy a magzat ilyenkor a nyelést "gyakorolja"-ez majd megszületése után
létszükségletté válik számára.
Egyébként a jelek szerint a magzat a méhben
előgyakorlatokat végez több más magatartásformához, köztük a légzéshez és a szopáshoz is."
"...A magzat hallja anyja szívverését, saját hangszálainak rezgését, de még a külvilágból
eredő hangokat is, például zenét vagy ajtócsapódást.Az erős zajok , a fényfelvillanások
vagy az anya testhelyzetének hirtelen változásai
egyértelmű reakcióra késztetik a magzatot."
Én csak két ilyen filmről tudok, az egyiket láttam (Sikoly volt a címe).
Néhány hetes koráig a magzat egyértelműen öntudatlan. Persze kérdés mit nevezel öntudatnak. A magzatnak lehetnek reakciói fizikai hatásokra. Ezeket a filmben úgy álították be, mintha azt bizonyítanák, hogy egy fejlett inteligenciáról van szó. Azt ellenben nem említették, hogy egy *egysejtű* állat pontosan ugyanúgy menekül, ha megbökik, vagy kedvezőtlen körülmények közé kerül. Mindenesetre a magzat agyműködése csak 3 hónapos körül indul meg (de még az sem jelenti, hogy öntudata van).
Egy abszolút egyoldalú propagandafilm volt, már a címe is tipikus hatásvadász, de nem derült ki belőle semmi, talán még az sem, hogy hány hónapos volt a magzat, amit mutattak.
Ha végigolvasod elejétől a topicot, láthatod, hogy mennyi érzéketlen, tudálékos, nagyképű hozzászólás íródott meg férfiaktól, sőt egyházi embertől is, aki, ha hű a fogadalmához, a szexuális életről csak hallhatott valamit.
Ebben a témában el tudom fogadni, ha egy nő bármilyen bigott, vagy túlzottan liberális véleményt fejt ki, de a biológiai adottságokból kiindulva úgy gondolom, hogy egy férfi sohasem élheti bele magát a nők helyzetébe, ergó jó szándékkal vagy nem, de csak kibicként nyilatkozik.
A te véleményed az üdítő ritkaság, és elfogadom, hogy az abortusz ténye neked is fájna, de hol van ez a feleséged érzelmeitől! Engedd meg, hogy ezt így feltételezzem!
Sumir!
Látom, nem értjük egymást, elemezzük hát, amit írtál:
„Nem tudom, mit tennék, ha valaki, akit szeretek s akitől gyermeket szeretnék " meg akarná szakíttatni a terhességét.”
1. Ha szereted a hölgyet, nem ejted teherbe akarata ellenére.
2. Ha csak gyereket akarsz tőle, mert pl. szép, vagy egyéb jó tulajdonságai vannak, azaz genetikailag esély van jól összehozott gyerekre és ezért ejted teherbe akarata ellenére, nem szereted a hölgyet. Senki sem szeretne tenyészkanca lenni.
1. Ha szeretitek egymást, akartátok is a gyereket, de valamilyen okból nem születhet meg ( itt nem anyagi okra gondolok, ez nálad valószínűleg nem jöhetne szóba, de lehet a magzat károsodott, csekély életkilátásokkal ), akkor áll elő a dilemmád, hogy hogy kényszeríthetnéd szülésre az anyát. Nem tudom. De ebben az esetben is biztosan akarnád a gyereket? Kibír a kapcsolatod ilyen nagy terhet? Ez ugyanis életfogytig ( a gyereké ) tartó nevelési program lenne!
Végül: egyetértünk, a magyar nyelvben valóban igen sok és árnyalt kifejezés van a születéssel kapcsolatban. A nem kívánt terhesség valóban teher, a kívánt gyermeket váró nő áldott állapotban van stb. és ezek élő kifejezések, csak a fülnek is akarnia kell ezeket meghallgatni.
És tényleg végezetül:
Azt írod:
„Hogy nekem tehetetlenül kelljen tudomásul vennem, hogy az anyában lévő magzatot, úgy kezelik, társadalmilag, mintha egy rákdaganat lenne. „
Ha nem a te gyerekedről van szó, mi közöd van a máséhoz? Miért érzed azt, hogy bele kell avatkoznod mások életébe?
A leírt szöveg érzéketlen, próbáld hát úgy olvasni, hogy ezzel nem durva akartam lenni, vagy kötekedni, tényleg rettenetesen kíváncsi vagyok, hogy mi visz rá embereket arra, hogy véleményt alkossanak mások intimszférájába tartozó dolgokról.
Egy frászt kedves flyorDie!
Talán kérdezze meg egy orvost, milyen érzés egy védekező, menekülni igyekvő magzat megölése. Erről egyébként sok filmet is vetítettek már. Csak a "naívak" hiszik azt, hogy a magzat az egy öntudatlan szerv.
ilus: Nem, jómagam hál'Istennek még nem kerültem olyan helyzetbe, hogy ez a kérdéskör személyesen érintett volna. Nem tudom, mit tennék, ha valaki, akit szeretek s akitől gyermeket szeretnék " meg akarná szakíttatni a terhességét". Nem tudom érzed-e a szavak által érzékeltetett borzalmas lelkiállapotot. A kismama nem "várandós", hanem terhes. Hol vagyunk már az "áldott állapottól". Várandós, másállapotban levő s végül a teher, amitől meg kell szabadítani a "beteget". Nem vicc - sajnos a napokban hallottam a rádióban egy o r v o s t ó l ,hogy "a betegnek joga, hogy..." egy várandós kismamával kapcsolatban. Itt tartunk. Nyilván fájó szívvel elszakadnék attól, aki erre képes. De a gyermekemet akkor is megöli! Ez az amit nem tudok elfogadni. Hogy nekem tehetetlenül kelljen tudomásul vennem, hogy az anyában lévő magzatot, úgy kezelik, társadalmilag, mintha egy rákdaganat lenne. Bocs, ha kicsit kemény voltam, de ez a téma mindig nagyon felkavar!
A nem kívánt terhesség megszakítása lehet lelki gond a férfi részére is. Én szeretem a feleségem! Ha a sors olyan helyzetet teremtene, hogy "nemkívánt" terhesség lenne, és azt meg kellene szíkítani, az sok szempontból nekem is nagyon fájna.
OFF
Szeretném jelezni, hogy direkt utána néztem a kérdésnek a Te kedvedért. Ha valaki katolikus pap is és nős is akar lenni, görög katolikus papnak kell jelentkeznie. Amennyiben nem akar magasabb hivatalt (pl. püspök), akkor nősülhet, de csak a pappá szentelésével egyidőben.
ON
Sumir
Amennyire én tudom, ha nem változtak az űrlapok, az abortuszhoz szükséges papírt(amit az orvos vagy a védőnő, nemtom ki ad a szerencsétlen nőnek)
a férjnek, élettársnak is alá kell írni.Magyarán hozzá kell járulnia az abortuszhoz. Tehát egy férjezett nő nem szakíttathatja meg a terhességét a férje tudta nélkül. Elvileg. Mert gyakorlatilag nem hivatalos személy előtt kell aláírni a férjnek, úgyhogy lehet hamisítani. Másrészt nem tudom, mi van akkor,ha nem írja alá?
Remélem, nem a feleségedről írtál, a kérdésed csak akadémikus volt.
Nem értem, miért kéne egy nőt, pláne feleséget szülésre kényszeríteni. Ui. Egy gyermeket vállaló családban az asszony éppúgy akarja a gyermeket, mint a férje, a döntés közös.
Ha nem az, már csak arról lehet szó, hogy a férj ki akarja kényszeríteni az akaratát ( esetleg más területen is így szokta) pl. azzal, hogy teherbe ejti a feleségét. Így a férj semmibe veszi a felesége személyiségét, csak a szaporító eszközt látja benne. Az asszony szempontjából ez éppúgy erőszak, mintha egy idegen tette volna.
Erre csak egy megoldás van, a pár váljon el.
Szeretném hangsúlyozni, amit egy férfi láthatóan nehezen fogad el: az abortusz nagy teher egy nőnek, nem azért szánja rá magát, mert nincs jobb dolga, vagy mert így kényelmesebb.
Kényelmesebb az lett volna, ha nem esik teherbe, de ez nem mindig a nőkön múlik. A nem kívánt gyerekhez is két ember kell, de csak a nők viselik a következményeket.
