Ebben a topikban az eszmecsere a következő játékszabályok szerint történik:
1. A legutolsó hozzászóló kérdésére mindig választ kell adni a következő hozzászólónak, de választ adhat korábbi kérdésekre is.
2.A hozzászólást egy újabb kérdéssel kell zárni, mivel a topik újabbnál újabb kérdésekre épül.
3. A kérdések elsősorban vallási és filozófiai témájú kérdések legyenek, persze tudom én, hogy filozofálni bármiről lehet:)
A foglalkoztatással járó anyagi terhek egy jelentős részét, pl. TB, stb. levenném a munkáltatók, tőkebefektetők válláról. A TB fizetését pl. nem a munkavállaláshoz kötném. Vagyis nem az én munkáltatóm fizetné a kismamák, meg a munkanélküliek,
meg boldog-boldogtalan TB-jét, meg még nem tudom milyét.
A tőkebefektető az elvégzett munkát fizetné meg, a többi nem az ő gondja lenne.
A segélyért szemetet szedetnék, utcát söpörtetnék, hajléktalanoknak egy szobás lakásokat építtetnék, vagy málladozó, kiüresedő házakat újíttatnék fel, ahol addig lakhatnak hajléktalan-bérért, ameddig a "valamilyen segélyért" házat építenek más rászorulóknak:)
Ezek persze pusztán csak az én életszemléletem, "filozófiám" cserepei... és fogalmam sincs róla, hogy megvalósítható, vagy legalább életképes gondolatok-e.
Kérdés:
Igazságosabbá kéne tenni szerinted (szerintetek) a világot, vagy ez a gondolat csak felesleges töprengésekre ad okot?
No persze, hogy ugyanannyit fizetnék, de lehet, hogy megérteném, és elfogadhatónak tartanám, ha a munkaidőcsökkentés némi bércsökkentéssel is járna...
De azt nem tartom elfogadhatónak, hogy, ha jól tudom, itthon a keresőképes réteg 30%-a munkanélküli-, meg ilyen-olyan segélyből él. Ezért a "segélyért" én pl. megdolgoztatnám az embereket.
Általában pénzt nem adok. Ha adakozom, akkor ennivalót szoktam adni. Legszívesebben munkát adnék mindenkinek. Pl. a jelen gazdasági helyzetben mindenki munkaidejét lecsökkenteném heti 30 órára, így több ember munkájára volna szükség. És ezt azért tenném, hogy minél több embert foglalkoztassak, s tegyek a köz számára munkavégzés révén érdekeltté.
Egyébként pedig nem értem, miért nem teszik meg az illetékesek ezt a lépést, és csökkentik le törvényileg a 40 órás munkahetet pl. 30 órásra. Szerintetek milyen filozófiai megfontolásból nem helyénvaló az én ötletem? :)
Válasz: Valószínűleg igen. De ez elég sokváltozós függvény ahhoz, hogy ne lehessen általános választ adni. Természetesen a "befolyásolás" fogalmába az is beletartozik, hogy a filozófiai válasz a szándékával ellentétes hatást ér el nálam, pl. még jobban megerősít abban, ahogy eddig csináltam a dolgokat.
Kérdés: Ha a gyakorlatias kérdések nem filozófiaiak, más szóval a filozófiai kérdéseknek nincs gyakorlati jelentősségük, akkor miért kellene egy filozófiai kérdésre kapott válasznak befolyásolnia a viselkedésemet? A viselkedésem abszolút gyakorlati dolog.
V: - Nincs olyan filozófiai kérdésem amire jó lenne ha választ kapnék, mert úgy vélem, hogy a gyakorlatban nem tudnék vele mit kezdeni, bármi is a válasz .. ezért minden válasz "jó", akkor meg minek. A gyakorlatias kérdések pedig nem filozófiaiak.
K: - Mit gondolsz arról, hogy ha te (ti) kapsz egy filozófiai választ egy filozófiai kérdésre, akkor ez befolyásolja a viselkedésedet ahhoz képest mintha nem kaptál volna választ, vagy más választ kaptál volna, vagy a kérdéset fel sem tetted volna?
Köszönöm a válaszodat, azt hiszem, én az ilyen gondolatokért szeretem leginkább a filozófiát, amit most tőled is olvashattam:)
Az ezoteriában nagyon járatlan vagyok. Konkrétan nemrég Szepes Mária: Alapfogalmak c. könyvét olvasgattam, mert úgy gondoltam, az egy jó kiindulópont lehet a további olvasmányokhoz. Tehát az első lépés szerintem mindig a viszonyítás. Valaki olyan ember nézeteihez viszonyítasz, akit valami miatt hitelesnek tartasz.
- A filozofálás mai értelemben leginkább gondolatkísérleteket jelent, elvont eszmefuttatásokat, amelyeknek semmi közük a mindennapok realitásához. Ez a filozófia relatív értelemben jó, mivel egyfajta mentális kielégülést okoz. - A filozófia eredeti értelme a bölcsesség szeretete. A bölcsesség sosem a körmönfont, nehezen követhető megfogalmazásokat jelentette. Sokkal inkább hasonlítható a józan paraszti észhez, amely a dolgok ismeretén, tapasztalaton alapul. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a bölcsesség tapasztalati úton fejlődik, az okoskodás nem elég. Semmilyen válasz nem tekinthető válasznak addig, amíg ki nem állja a gyakorlat próbáját. A bölcs tud, az okoskodó hisz. Filozofálni tehát azt jelenti, hogy az élet kérdésére adott válaszunkat gyakorlati próbáknak vetjük alá. Ha kiállja, akkor tudjuk, hogy igaz. A tapasztalat erőt, önismeretet ad, és segít megtalálni a helyes utat. Ezért ennek a filozofálásnak abszolút értelemben véve jó hatása van.
Kérdés: Tegyük fel, hogy van egy kérdésed, ami valami vallási/ezoterikus/filozófiai témát érint. Utánanézel, és találsz egy rakás anyagot. Hogyan döntöd el, hogy melyik forrás megbízható, és melyik állít hülyeségeket?
Jó filózófiálni? Gondolkodom tehát vagyok , és ez jó . Nem gondolkodom , kivagyok és ez rosz. Te jól vagy? Szeretnél filózofálni? Kérdesztem , válaszoltam .Meg vagy elégedve?
