Hány pánt van rajta? Ha kettő, akkor tokon az alsót csavard kijjebb egyet. Ha három, akkor az alsón kettőt, a középsőn egyet. Ha ezután a kilincs felöli oldalon már jól csukódik, nézd meg, vállalható-e a zsanér felöli oldal.
Első sorban mérni. Hogy mi egyenes, mi függőleges, és mik nem azok. A lap és a tok mindkét oldalán. Meg esetleg az ajtólap szélességét alul, középen, felül. Ha kiderült, hogy hol van a hiba akkor el lehet dönteni, hogy a pánton kell-e/lehet-e állítani, vagy gyalulni valamiből, és, hogy az mi legyen, a tok vagy a lap.
Van egy beltéri fenyő ajtó becsavarós ajtópánttal, ami nem csukódik rendesen. Az alja előbb éri el a tokot, mint a teteje. Be lehet csukni, ha erősen megnyomjuk, de feszül.
A tok és az ajtólap függőlegesnek néz ki. Mintha a tok alsó 20-25 cm-es része állna előrébb.
"Ahhoz, hogy felefelé kicsússzon, az kellene, hogy emeld a kapu végét, ami azért ritka."
Csináld meg magadnak félbevágott rudakból és lepődj meg....
"De be is lehet ereszteni a függőlegesbe, és akkor már felfelé sem csúszik ki. "
Ezt írom már vagy 10 hozzászólás óta. Ha egybe van eresztve akkor a húzásra sem csúszik ki, a két megoldás egyenrangú. Ugyanúgy és ugyanaz az állandó erő tartja egyben
Ahhoz, hogy felefelé kicsússzon, az kellene, hogy emeld a kapu végét, ami azért ritka. És az előző képen az andrás nem volt rögzítve, a két függőleges tartotta a helyén. De be is lehet ereszteni a függőlegesbe, és akkor már felfelé sem csúszik ki.
Az ilyen ácsszerkezeteknél szerintem az a lényeg, hogy ahol lehet, az állandóan ható erők tartsák egyben.
De lehet és valószínűleg úgy is fogja csinálni, és ha a saját rajzod megnézed akkor felfelé az átlós ki fog csúszni. Mi is tartja ott? Ja, a csavar. Megőrülök, már megint a csavar veszi fel a terhet :P
és persze lehet úgy is hogy mindent összefaragunk és csapolunk de akkor meg vissza az egyes pontra, hogy az összecsapolás esetében a csap veszi fel és mindegy az irány.
Még mindig ott tartunk, hogy körtével akarod az almát megerőszakolni. Elég egyértelműen leírta: "Jó jó, de itt hosszára kettéfűrészelt, nem teljes rönkökről van szó. Olyan15cmes átmérők vannak kettévágva."
Nemrég csináltam meg újra a kertkapumat. Igaz, nem fél rönkből, hanem deszkákból, de az andrás az terhelésre pont a két függőleges közé feszül be, mivel azzal van egy síkban.
Akkor is a csavarok vannak terhelve ha kifelé néz az átló. Félrönkökről beszélünk, nem KÖZÉ fogja tenni, hanem RÁCSAVAROZZA (szegeli). Csavarokkal és szerencsés esetben átlapolással. De ha átlapolással rakja akkor mindkét irányban arra rakná, szóval akkor meg a húzott esetben sem a csavarok vannak terhelve.
Örülök, hogy ezt bemásoltad, mert elég végignézni, és nem csak az első 20 másodpercet - és nem kell másik videót keresnem az is jó amit te magad linkeltél. Innentől van az amiről beszélek.
Ha a zsanér oldalon van felül az átló, ahogy a rajzon, akkor a csavarok viselik a terhelést. Ha a zsanér oldalon alul van, akkor fa a fán ütközik, a csavaroknak csak annyi a dolga, hogy ne essen le.
229264-ben leírtam, hogy miért nincs nyomásra terhelve, leginkább semmire. Egy háromszög ami az egyik csúcsán van megfogatva -> tud billenni. Egy téglalap aminek az egyik sarka kapja merőlegesen a terhelést, tud paralelogramává deformálódni.
Azt kérem, hogy ilyen szinten legyen megindokolva miért jó ha az átlós fa alulról a zsanértól indul és középen fent végződik, és nem fordítva ahol a stabilitást maga a geometria adja.
