Úgy tűnik egy jó csapat a tiétek, jól motivált, kreatív és képzett. Ne hagyjátok abba. Ha tényleg igaz amit Musaic írt, akkor nagy szükség lesz a hidrogénetekre. Nem akarom én megcáfolni a fizikát, legfeljebb a gazdaságpolitikát (a beninár tekintetében)
Benzin, dízelolaj, ipari alkohol (a nem ipari is) OFF !
Nem vagyok annyira öntelt, mint látszom, szívesen felkérnék egy filozófust és egy fizikust (egyik sem vagyok), definiálja a teret idealista és materialista oldalról.
Van egy közgaszdász szakember ismerősöm, aki eléggé benne van a sűrűjében: Nem riogatásként mondom, de véleménye szerint a mol nem nyugszik addig amíg 500Ft nem lesz a benzin. Mondtam neki hogy ugyan már, mondjuk 300. Erre ő: ugyan, pár hónapon belül azt már el is éri.. Mindezt még Júliusban beszéltük.
ha már itt értelek tetten. megnéztem egy pár legyes videjót. valóban ugrálásgyanús volt a zügy. aztán az egyiken az egyik légy elég durván repülni kezdett... hozzáteszem: nem voltam ott a felvételnél, és így számomra nyilván nem bizonyított az egyébként műszeren látható nyomáscsökkentés. mellékesen pedig még csak meg se volt világítva az infralámpával.
elektronikus formában van nálam egy könyv Grebennyikovtól, a rovartudósról. ha tudsz oroszul, elküldöm a nyers textet. elég durva dolgokat állít. kicsit nehéz a szöveg, de ha kell..
Örülök, hogy filozófiai irányba mozdul a topic, szerintem a "Hidrogén hajtás valódi alternatíva benzin helyett" dolog a Közlekedési fórumokba illik inkább.
::Idealista szemszögből továbbá felvetődik az a probléma, hogy a szellemi lényeknek is tartózkodniuk kell valahol. Erről a fajta térről azonban aligha lehet bármiféle tudásunk.
Valóban nehéz, jut eszembe a szerző úgy fogalmazott, a húrok feszítik ki a teret. Az elmélet szerint a húrok létező, de nem érzékelhető entitások. Ebben az értelemben létezhet ott tér, ahol detektálható részecske legelemibb szinten (kvark, lepton, mezon ...) sem létezik.
Nem tudok róla, hogy bizonyítva lenne eme húrok létezése, az egész egy hipotézis, annak viszont elég elegáns ...
A Hilbert tér kvantummechanikai leíró eszközként természetesen létezik.
A kvantummechanika matematikai megalapozása - Neumann János
Éppúgy, mint az operátorok. Matematikai segédeszköz.
Megjegyzem, anyag alatt nem csupán a barionok és az azokból szerveződött képződmények értendők. A húrelmélet húrjainak halmaza, a sötét anyag és a sötét energia is anyag tágabb értelemben, valamint a barionkor előtti "ősleves" is az volt.
Ennek mi a haszna filozófiai oldalról ? (A filozófia tárgya mindaz, ami van, ami különbözik a semmitől.)
Nem feltétlenül. Ha azt mondod, világnézet, az talán indikálná azt, hogy a valós világgal foglalkozunk, de szerintem még ez sem állja meg a helyét, mert vannak olyan emberek is, akiknek a világnézetébe holmi szellemi lények is beleférnek. :-) A filozófia szó viszont még ennyire sem kötött, filozofálni már tényleg bármiről lehet - az már más kérdés, hogy van-e ennek bármi haszna az agy tornáztatásán kívül.
Ez egy kissé elvont, már csak azért is, mert igazából nem a lyukak mozognak, hanem az elektronok, csak ennek következménye az, hogy "vándorol" a lyuk. A töltést mindig egy (pozitív vagy negatív) töltéssel rendelkező részecske hordozza, nincs olyan, hogy a töltés hiánya mozog.
"A teret az anyag feszíti ki": ez igaz, de a fizikai térre, és nem pl. egy absztrakt, sok dimenziós Hilbert térre.
Én is a fizikai térre értettem. Sőt általánosítom a megfogalmazásom: A teret a Létezés feszíti ki. Létezőt magába nem foglaló tér nincs. Az, hogy el tudod a fantáziádban képzelni az ilyesfajta teret, attól az még nem létezik.
Idealista szemszögből továbbá felvetődik az a probléma, hogy a szellemi lényeknek is tartózkodniuk kell valahol. Erről a fajta térről azonban aligha lehet bármiféle tudásunk.
"A matematika bármivel foglalkozhat, akár nem létező, fiktív dolgokkal is."
Ennek mi a haszna filozófiai oldalról ? (A filozófia tárgya mindaz, ami van, ami különbözik a semmitől.)
Ezzel a félvezetőkre utaló analógiát akartam hozni, amely szerint vagy az elektronok mozognak, vagy pedig a lyukak (elektronhiányok). Lehet, hogy a tér is így épül fel, nézőpont kérdése.
Filozófiai értelemben semmiképpen. Én képes vagyok elképzelni egy anyag nélküli teret, de tér nélkül nem hiszem, hogy létezhetne anyag, ugyanis az anyagnak általában tulajdonsága, hogy HOL van. Ebből a szempontból a tér magasabbrendű.
Szerintem éppenséggel Te vagy tévedésben. A valós világ egzakt leképezése a fizika feladata lenne. A matematika bármivel foglalkozhat, akár nem létező, fiktív dolgokkal is. Ilyenek például a 3-nál több dimenziós terek. Ezeket a matematika szépen le tudja írni, pedig még senki nem látott ilyet. Abban persze igazad van, hogy a matematika nem csinál anyagot, de ezt nem is állította senki. "A teret az anyag feszíti ki": ez igaz, de a fizikai térre, és nem pl. egy absztrakt, sok dimenziós Hilbert térre.
Ehhez aztán tényleg nem ártana némi magyarázat. Például, definiálhatnád a következő fogalmakat: "életjáték", "cella", "kitöltött", "teli tér", "pötty alakú".
" ... a tér az, ami létezhet anyag nélkül, energia nélkül, idő nélkül. Pl. erről egy matematikaórán is meggyőződhetsz."
Súlyos tévedés, főképp filozófiai értelemben. Most nem arról van szó, hogy idealista vagy materialista. Mindkettő irányzat képviselője pusztán szakmai alapokon így vélné.
A matematika feladata a valós (általunk megtapasztalt, minket felölelő) világ egzakt leképzése. Egy koordináta rendszert bárhol, a létező világban elhelyezhetek, még a létezőt tükröző fantáziámban is. De a semmiben nem. Mert a semmi az nincs. Az anyag definíciója nem az, amit Te megadtál. A matematika nem "csinál" anyagot.
A teret az anyag feszíti ki. Persze ebben az értelmezésben nem csupán a barionok (remélem tudom mi az) számítanak anyagnak. Hanem a nem zárt kapcsolású húrok is.
Az időmeghatározásod OK. = változás "tettenérése".
::Nekem nem is volt egészen világos, például az, hogy akkor most mit is nevezzünk anyagnak?
Azt, ami "ott van".
::Minek a megfelelő értékeit?
Engem ez a világ egy meglehetősen elbonyolított és nagyon gyorsan változó sejtautomatára emlékeztet. Valamelyik SciAm-ban is láttam egy szép kvantummechanikával terhes elméletet, most lőnek (lőttek) fel egy gamma szondát, az elméletet bizonyítandó.
Egy sejtautomata pedig alapvetően cellákból, cellák értékeiből és a szomszédos cellák értékei szerinti állapotátmenetekből áll.
