Csütörtökön voltam (újra) mri-n. Tegnap jött meg a kiértékelése. Igazából semmi változás a korábbiakhoz képest. Több protrusio, de gyöki érintettség nincs. Ennek végülis örülök. Csak azt tudnám, hogy akkor mitől van ez a fájdalom, zsibbadás, lábgyengeség!?
Nem is akarlak lebeszélni róla, én is kaptam már egy párat. Fognak hívni, anno még járványhelyzet volt, várólistára tettek, aztán hívtak. Az asszisztens, legalábbis akkor nagyon kedves és segítőkész volt.
Tavaly novemberben jártam az öreg dokinál, megmondom őszintén amikor behívtak frászt kaptam. Ahhoz amit csinál azért biztos kezek kellenek. Abban nem volt hiba. Remélem segítségedre lesz. Jobbulást!
Ige, ott jártam. Nincs ezzel gond, nem megváltást vártam, csak egy kicsit többet. Szteroidot kapni nem nagyon jó, de azért ha hívnak, hogy jó a gépük, akkor visszamegyek, hátha a precízebb blokád hatásosabb lesz.
Viszont a magyar egészségügy helyzetét jól jellemzi, hogy egy 83 éves orvos látja el egyedül a körzetét a fájdalomambulancián, Budapest több kerületét ellátó kórházában.
Igen, örökké nem tart a hatása, sajnos nem is ringatom magamat hiú reményekben. A blokád már nekem is megvolt anno, az Amerikai úton a precízebb fajta (Erőss doki), majd később kétszer sima képernyő nélküli az OGK-ban (Csákány doki) . Mivel ezek tizenéve voltak, hát kicsit most engedtem az "erőszaknak", magyarul elfogadtam a felajánlott szteroidot. Átmeneti segítség, ha egyáltalán annak szabad nevezni. Az a Dexa a szeroid neve. Most naplóztam a hatásról, de azt hiszem 5 nap után nincs mit írni: nagyjából minden a szúrás előtti szokásos... ☹️
Szia! A majdnem blokádot este fél 9-kor kaptam az ágyamban anno az OGK-ban. Pont semmit nem ért, hisz nem oda ment ahova kell így "látatlanban" Ráadásul ott CT alatt adják. A leszedált ideg egy idő után már nem lesz leszedált. Ennyi történik. Van akinek X napig, van akinek X hétig vagy hónapig kitart. Ismételhető, de nem a végletekig. Nem tudom mi az a Dexa amit kaptál, de szteroidot szoktak adni, épp ezért csak félévente lehet megismételni. Azt imádom, amikor orvos vagy bármely más szakember ki akarja húzni az emberből ott azon nyomban, hogy jobban van. Ha nem titok, ez melyik fájdalomambulancia volt?
Szia! sajnálom, ez nagyon gáz. Az én mentalitásom szerint nem mernék elutazni. nagyon meg fogod szenvedni azt a hosszú utat. Főleg úgy, hogy semmi nem használ. Bár tudnék valami jó tanácsot...ha elmész legyen sikeres az utad és jelentkezz majd!
Májusban az idegsebész Neodolpasse- kúrát, aztán(ha kell) blokádot javasolt mielőtt a műtétről beszélnénk. A fájdalomambulancián a rendelési időpontom előtti napon, júniusban beteg lett a doki, most kerültem sorra a halasztás után. A doki átnézte a sok leletet, meg a legutóbbi MR-t, meghallgatott, megvizsgált. Aztán közölte, hogy látja a problémát, bal S1 gyöknél belső hegesedés. Adna blokádot, de besz@rt a röntgen, csak olyan majdnem - blokádot tud adni, röntgen nélkül. Oké, rendben- mondtam. Hasra, jöhet a cucc. Egyszer érzem, hogy valami spriccel a hátamon. Később mondta el, hogy olyan vastag, erős szövetet ért el a tűvel, hogy a befecskendezett szer egy része kispriccelt a tű mellett! Szerinte a hegesedés volt útban. Aztán benyomta a maradék anyagot, majd besz@rt@m, végighasított a fájdalom az idegben fenéken, lábon keresztül. Fél órát feküdtem. Aztán a doki eredményt akart, mert egyre kérdezte fáj-e? Hát momentán nem fájt, hiszen azért a lidocain gyorsan hat(egyébként Dexa volt amit benyomtak). Végeztünk, mehet haza, ha megjavítják a röntgent, azért beadná rendesen azt a blokádot. Mondom oké. Keresnek.
Kérdés: az tény, hogy harmadik napra már csak a másik oldali fájdalom volt, illetve a folyamatos zsibbadás a bal oldalon, de mi van ilyenkor a leszedált ideggel? Büntetlenül kitesszük mindenféle mozgással, folyamatos nyomásnak, baxtatásnak?
Egyébként jobbulást, jjó utazást(én biztos nem hagynám ki).
Az egész bal oldalam zsibbad, fáj, különösen a vádlim, bokám, talpam környéke. Menni, állni alig tudok, ülve is zsibbad. Volt már hasonló, de akkor enyhébb volt, és néha legalább gyengült a zsibbadás. Most viszont kb. egy hete állandósult. Fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő sem segít. Mindez úgy, hogy mindennap tornászom, úszom.
Csütörtökön voltam egy év után a gerincsebésznél, aki már kétszer műteni akart. Kaptam újra blokád injekciót. Nem volt kellemes, de a legnagyobb baj, hogy nem is segített. Ráadásul, másfél hét múlva a világ másik végére lenne egy utam, tizenórás repüléssel. Teljesen kész vagyok!
Eddig általában úgy néztem ki, hogy évente 1, max 2 alkalommal állt be a derekam, de ezeket 2-3 hét alatt ki szoktam heverni. Ha voltam is derékfájással dokinál, ott is legfeljebb csak röntgen volt, meg hogy pihentessem magam. Idén viszont, 32 évesen sikerült belenyúlnom a lecsóba.
Történt ugyanis, hogy még április elején egy hajolás után megint elkezdtem érezni a derekamat. Nem volt túl vészes, a hétvége fele már kezdett egész szépen javulni, erre a vasárnapi családi ebédet követően sikerült rásérülnöm. Majd az azt követő hétvégén újfent. Ilyenben korábban még sosem volt részem. Szóval a szokásos 2-3 hét helyett már több mint egy hónap eltelt, mire kezdett lassacskán elmúlni a dolog. Mikor azonban már azt hittem, kezdek kijönni belőle, egyik reggel arra ébredtem, hogy iszonyatosan fáj és hasogat a bal lábam. A lumbágóm szépen átment isiászba. Egy hét leforgása alatt sikerült eljutnom odáig, hogy egyik reggel már nem tudtam kikelni az ágyból. Okés, miután nagy nehezen sikerült összeszednem magam, elbotorkáltam a körzeteshez. Kaptam Aflamint, Mydetont és egy Voltaren szurit a gerincem mellé, továbbá egy beutalót a reumatológiára. Aztán az SZTK betegirányításán kiderült, hogy minimum egy hónap múlvára tudnak csak időpontot adni. Úgyhogy nem volt mese, muszáj volt magánútra vinni a dolgot, mert iszonyatos fájdalmaim voltak. Éjszaka alig tudtam aludni, ha hirtelen mozdítottam a lábam olyan érzés fogott el, mintha kést szúrtak volna a térdkalácsom alá. A reggeli felkelés kész tortúra volt, percekig tartott mire rátudtam nehezedni a bal lábamra, plusz vagy fél óra, mire utána valamelyest betudtam járatni a lábamat. Szóval eléggé elkeseredettnek éreztem magam.
48 órán belül végül sikerült eljutnom egy reumatológushoz, akitől kaptam lidokain injekciót a gerincem mellé, plusz előírt Medrol kúrára. És persze két hét táppénz. A gyulladáscsökkentő kicsikét segített, de továbbra is nagyon korlátolt volt a mozgásom, ezért a kúra után elküldtek MRI-re. Ott végül kiderült, hogy három kitüremkedésem is van. 3-4 mm-esek az L3 és az L5-ös csigolyánál jobb felé, illetőleg egy 8 mm-es az L4-esnél bal felé, amely ugyan az ideget egyértelműen nem nyomja, de azt enyhén diszlokálja. Ez utóbbi volt hát a ludas. Szóval visszamentem a dokihoz a lelettel, újabb injekciót kaptam, plusz ezúttal Zadexet, és végre valahára elkezdett érezhetően csökkenni a fájdalmam, így pár héttel később el tudtam kezdeni gyógytornázni. Már másfél hónapja csinálom napi szinten a pár hetente újragondolt tornagyakorlatokat és *lekopogom* úgy tűnik, kezdek kijönni belőle. A legrosszabb az egész gyógyulási folyamatban, hogy nagyon türelmesnek kell lenni. Minden hétvégén próbáltam összegezni magamban, hogy mi volt ami pozitívan változott az elmúlt napokban. Végre nem csapódik a lábam, a nadrág felvételénél nem fájt a bal térdem, tudtam éjszaka aludni a bal oldalamon, és hasonlók. Ezeket figyelve láttam, hogy lassan, de igenis javulgatok, és ez talán kicsit enyhítette a türelmetlenségem.
Kétségkívül, ez a mostani az eddigi legdurvább "gerinckalandom". Ezért igyekszem úgy felfogni, mint pirosbetűs figyelmeztetést. Mert sajnos eddig nem nagyon vittem túlzásba a prevenciót. Perpillanat azt tervezem, hogyha végre sikerül nagyjából tünetmentesnek lennem, akkor lefogok járni a közeli konditerembe, ahol heti 3x tartanak gerinc és hátizom erősítő órákat. A maradék napokon pedig csinálom tovább a gyógytornászom által előírt gyakorlatokat. Muszáj lesz változtatnom, mert nem akarom ismét átélni azt a fájdalmat és tehetetlenséget, amibe az elmúlt időszakban volt részem.
Iskolás koromban én versenyszerűen kosárlabdáztam. Heti 5 edzés, szezonban volt hogy két meccsünk is volt hétvégente. A hirtelen nyúlásomnak köszönhetően akkortájt még csak bokaszalag problémákkal küszködtem. Egyetemen valamelyest csökkent az intenzitás, de ott is megvolt a heti 2 edzés, 2 kötelező tesi óra, plusz 1-2 meccs kombó. Olyan 25 éves lehettem, amikor az egyik meccs utáni levezető dobálgatás közben lehajoltam egy elgurult labdáért, majd alig tudtam visszaegyenesedni. Ez volt az első alkalom, hogy gerincfájdalmaim jelentkeztek. Pár nap alatt el is múlt, majd a következő héten volt egy rossz mozdulatom edzés közben és bumm, onnantól kezdve maródi lettem :(
Ma voltam az ADT terapeutánál. Megnézte a leleteimet, kikérdezett, megnézte hogy mozgok, hogy állok, járok, stb. Az MR leletemen megmutatta, mi a probléma. Az látszik is, hogy a kiboltosulások nem nagyok, nem valószínű, hogy azok okozzák a problémát jelenleg, viszont van olyan csigolya, amin látszik, hogy instabil. Mondjuk magam is arra a következtetésre jutottam már, hogy itt instabilitás okozza a tüneteimet (nyilván ezért is akart a doki fixálni). A lényeg, hogy a mélyizmokat kell erősítenem, hogy tartsák az instabil szegmenst. Kaptam gyakorlatokat, amiket csinálni kellett, és kell otthon is. Két hónap múlva megyek vissza kontrollra, addig azért éreznem kéne valami javulást.
Az tény, hogy rászánta az időt, és úgy tűnt, tudja, is, hogy mit beszél. Hogy mennyire lesz a torna hatásos, az majd idővel elválik.
Hát ezek nem jó hírek. Remélem azért, hogy az új gyógytornásszal neked is sikerül elérni valami eredményt. Nagyon gáz ez, hogy még azt is ilyen nehéz kideríteni, mi is a baja az embernek.
Velem az égvilágon semmi jó nincs. Megrekedt a történetem. Az idegsebész akihez küldött elég nagy csalódás volt, szerinte nagy valószínűség szerint piriformis szindrómám van, a csípő MR leletem szerint pedig egy ritka nyavalyám ( felesleges leírni latinul) Utána kerestem a neten, tény, hogy magyar leírás, oldal nincs is erről, de amit találtam végül sajnos nagyon is lefedi a tüneteimet. E két diagnózis áll szembe egymással, újra gyógytornászt kell keresnem, épp a századik lesz, ami meg is történt, no de telítettség van nála és aztán szabi. Augusztus közepén találkozok majd vele, annyi pozitív van a dologban, hogy a ritka bajról már hallott. Így minden áldott nap szenvedek, ma éppen nagyon.
Tudod keressük a megoldást, muszáj mindent megpróbálni. Manuálterapeutából is elfogyasztottam egy párat, egyik se segített. De ilyenkor mindig eszembe jut, hogy gyakorlatilag 7 éve félrekezelnek.
Tükrözés:-( remélem garat reflexed nem erős és ki tudsz kapcsolni.
Akkor ahhoz képest nem drágult sokat, most 25 ezer az első, 1.5 órás alkalom. A további kontroll 9500 Ft. Az egyéni torna, amire eddig jártam, alkalmanként 6000 volt 50 percre. De nem igazán éreztem a hatását, pedig otthon is csináltam.
Még lehet, megpróbálkozom egy manuálterapeutával is, aki a volt kollégámnak segített.
Adok még valamennyi időt ezeknek, ha nem javulok, akkor visszamegyek az idegsebészhez.
Közben voltam gasztroenterológusnál a nyelési probléma miatt, augusztus elején lesz tükrözés.
Most mennyi az annyi? 2018-ban 20 ezret kértek, 2 órát foglalkozott velem a hölgy. Konzultáltunk, megvizsgált, megmutatta a tornát, amit egy papírra rögzített. Ugyanekkor egyéni 30 perc gyógytornáért 3 ezret fizettem. Az ADT-nál az tényleg jó, hogy csak egyszer kell menni, de vajon a megmutatott tornát helyesen is csináljuk utána? Igaz 5-6 gyakorlatról van szó, de az enyémben volt olyan, amit lehet nem tökéletesen csináltam.
Ez elég rosszul hangzik. Csak azt nem értem, hogy hát szinte mindenkinek ki van egyenesedve ott hátul, akinek sérve van, többnyire pont ezért sérvesedik. De nem szoktak egyszerre ekkora részt fixálni. Ilyen javaslatot tett az idegsebész?
Sajnos ez a dilemma mindig a műtéttel (is), hogy nem lehet tudni biztosra, hogy jobb lesz-e.
Viszont ez az "elvagyok" sem kielégítő, mert sokmindennel együtt tud élni az ember, de van, hogy ez csak vegetálást jelent. Engem ez az állapot felőröl lelkileg.
Én nem sokára negyek egy ADT-s gyógytornászhoz, aztán meglátom, nekem mit ér...
Hogy nem drága, az relatív. Szerintem elég jól megkérik az árát, az viszont igaz, hogy nem kell rendszeresen járni.
Pár éve már volt, hogy feliratkoztam, és kaptam az e-maileket Bene Mátétól. Szépen "csepegtette" ezekben az információ-morzsákat (beetetés), majd azért jött a lényeg: vegyem meg a könyvét, ha többet akarok tudni. Ügyes... Azóta nem foglalkoztam vele, mert az volt az érzésem, hogy csak egy újabb, mások baján nyerészkedő. Akkor mém nem volt ilyen ADT hálózata.
Kevés reménnyel, de adok most egy esélyt neki, leginkább azért, hogy ne mondhassam, hogy ezt nem próbáltam meg.
