Nyugtaadási kötelezettség van, tehát ha nem kér a vevő számlát, akkor elég a nyugta. Viszont ha számlát kér, akkor tudnod kell adni. Elvileg minden vevőnek külön kell adni. Fontos, ha esetleg nem csak készpénzes eladásod lesz, hanem valaki utalja a pénz számlára, akkor kötelező a számla, nem elég a nyugta.
Ezt kezdő vállalkozóként írom, felelősséget nem vállalva ;)
Tanácsot szeretnék kérni. Vállalkozó orvos vagyok és most készítettem egy könyvet. Nem szakkönyv, ez egy úti élményeket tartalmazó könyv. A könyv bolti eladásra nem kerül, jómagam gondoskodom az eladásról (kluboknak, egyesületeknek, magánszemélyeknek, stb)
Kérdéseim: Számlát, vagy nyugtát kell-e adnom a vevőknek? Ha mondjuk egy könyvbemutatón 10 fő vesz á 1db könyvet, akkor a pénztárkönyvembe külön kell -e beírnom a 10 eladott könyv nyugtáját, vagy egy tételben beirhatom-e a 10 drb eladott könyvet, mint bevételt? Szíves válaszokat előre is köszönöm.
Adóhivatalban (Győrben) nem tudtak felvilágosítást adni.
Elnézést az ismétlésért, de lassan egy hónapja feltettem a kérdésem és itt sem, de máshol sem kaptam egyértelmű választ.
A következő kérdésem lenne a szakértő tagsághoz:
Van egy Bt. aminek a szabályoknak megfelelően van egy belgatja és egy kültagja. Induláskor a kültag nyugdíjas volt, csak a "nevét" és betett tőkéjét adta a cégnek. Aktív tevékenységet sosem végzett a cégben. A beltag főállásban dolgozott bő öt évig a Bt.-ben, majd a változások és biztosabb jövedelem miatt jobbnak látta egy alkalmazotti főállást. Így megvan a fix jövedelem, aminek a járulékait a munkaadó fizeti. A céggel kapcsolatban maradt az ÁFA, TA, IPA, tehát néhány apróság. A cég amúgy speciális web tár szolgáltatásokat nyújt, efektíve nagy munka nincs benne. A már kifejlesztett alkalmazásokért, a webhelyek használatáért fizetnek havi díjat. Tehát nincs efektíve nagy költsége pl. iroda bérlet, energia, stb. stb. Csak szerver csatlakozás havi díja van és ennyi.
Most jönnek a fő kérdések:
Amennyiben a beltag kap egy jó ajánlatot egy EU-s országban és ott szertné folytatni a főállását a Bt. mehet-e tovább úgy mint eddig? Azaz mivel nem a Bt-ből származik jövedelme, így csak ÁFA, TA, IPA maradna??
Amennyiben a fentiekben vázolt megoldás nem megy, akkor ha a kültag aki nyugdíjas venné át a cégvezetés feladatait, ami annyiból áll, hogy havi néhány tíz számlát kiállít és postára ad, akkor hogyan tovább??
Méeg annyit szeretnék,kérdezni,hogy a piacon,ha árulok akkor ugye kell,kitenni cégtáblát. ez elég vagy kell mást is kitenni? pl vásárlók könyve,kihez fordulhatnak a vevők a panasszal stb
Most lettem egyéni vállalkozó,és piacon fogok használt ruhát árulni.Az okmányirodában azt mondták,hogy ehez nem kell kereskedői végzettség. Ugye ez igaz?
Az x nap itt értelmezhetetlen, véletlenszerű eloszlású és összegű számlaadásnál, maximum azt lehet mondani, hogy az éves számlaadás nagyobb a meghatározott minimumnál, így nyugdíjjogosultság szempontjából az egész év játszik.
Tehát egyéni vállalkozóként a számlán szereplő összegből nekem kellene mindent befizetni, így önálló tevékenységet végző magánszemélyként viszont nekem most csak az szja-t kell bevallanom és befizetnem, a munkáltatói és munkavállalói járulékokat viszont a számla befogadójának?
Ehhez viszont le kell vonni az egészségbiztosítási és a nyugdijbiztosítási járulékot is. Tehát arányaiban jóval kevesebbet kap kézhez a - példánál maradva - 100 ezer forintból, mint abban az esetben, ha csak szja-t vonnak belőle...
Ahogy Te felvetetted, ez a kis "nüansz" mintha elfelejtődött volna.
Nem akarok, ha nem kötelező. Az egészségbiztosításom a minimális fix összeggel megvan. Az a kérdés, hogy nekem vagy a számla befogadójának mit kell kötelezően. Nekem a 27%-os egészségbiztosítást, vagy a nem munkaadónak a bérköltség szja-n felüli összes terhét, vagy máshogyan van?
Ez nem így van. Ha egy adott hónapban mondjuk 100ezret keresel, az nyugdíjra, egészségügyi ellátásra, táppénzre is jogosít. Csak munkanélküli ellátást nem kapsz.