Ukrajnában az ukrajnai jogszabályoknak kell alapvetően megfelelni. Csak ezt követi (bizonyos) itteni szabályoknak való megfelelés (számlázás, VÁM, stb.).
Az lenne a kérdésem, hogy ha én egy vállakozást szeretnék indítani Ukrajnában:
Magyarországon illetve Uniós országokban előállított élelmiszereket (főleg fagyasztott élelmiszerek) szeretnék kivinni, illetve forgalmazni Ukrajnában.
Akkor a vállalkozás indításához milyen papírokat, engedélyeket kell beszereznem, illetve milyen anyagi költségek merülhetnek fel úgy hogy én Magyar állampolgár vagyok.
Néhány speciális probléma (EU -s TB viszony, stb.) - Nem jelentős.
De ha a fentiek OK, akkor nincs lényegi eltérés.
Amire vigyázzni kell (Figyelemfelhívás): A jogszabályi háttér akár jelentősebben is eltérhet és ez okozhat gondokat! Az itt működő válalkozásoknak alapvetően a magyar jogszabályoknak kell megfelelniük, eleget tenniük!!! És itt a "külföldiség" nem felmentő indok!
Ma egésznap olvastam. Nagyon sok hasznos dologra bukkantam, sok olyat találtam, amit többször is részletesen elmagyaráztak többen is. De semmit nem találtam azzal kapcsolatban, hogy hogyan indíthat Magyarországon külföldi állampolgár vállalkozást. Úgy gondolom elég alapos voltam, nem hiszem , hogy elkerülte volna a figyelmemet olyan hozzászólás, ami ehhez kapcsolódott. Az, hogy bt vagy kft, az most mindegy egyelőre. Én azt szerettem volna megtudni, hogy saját nevére vállalkozhat-e egyáltalán. Azért köszi.
van egy bolgár ismerősöm, aki nálunk szeretne egy éttermet vagy gyorsbüfét nyitni. Én nem vagyok otthon vállakozás ügyben, de megkért hogy nézzek utána, hogy kaphatna engedélyt vállakozás indításához. Az igaz, hogy külföldi nem kaphat engedélyt vállalkozáshoz? Akkor mindenképpen egy magyar állampogár nevén kellene az egész procedurát futtatni? Nagyon megköszönném, ha valaki tudna választ írni. Minden nagyváros tele van külföldi büfékkel, kínai, görög, török, ők vajon hogy csinálják?
Olvass vissza, elég sok minden elhangzott már itt a kezdő vállakozásokkal kapcsolatban. Ha már átlátod a dolgokat, könyebben és célzottabban fogsz tudni kérdezni, mindkét fél dolgát megkönnyebbítve.
Vállalkozást indítanék megvan minden hozzá és szeretem alaposan körbejárni a a dolgokat. Nyitok egy használt elektronikai és ruházati termékeket árusító bolthelységet. Ha egyéni vállalkozóként, egy szakközépiskolai érettségivel szertenék nyitni boltot, megtehetem-e vagy kell hozzá pl. boltvezetői vagy felsőfokú végzettség?
Kérdésem többrétegű, de nem szeretném egszerre idezúdítani ... köszönöm előre is a választ ... mindenkinek szép napot. T.
Szia én is keresek sponzort aki nekem is tudna segízeni összefogásal meg is tudnánk oldani.Most keresek helységet az egyesületemnek,ha sikerül X.dik kerbe meg is tudnám cainálni az egész tervet amit terveztem.Rászoruló emberek és akik nehéz körülmények között élnek szociális helyzetük nehéz azokon tudnék segíteni.Egyesületem célje embertársaink segítése.Adományok gyüjtése ruha,élelem.bútor,műszakicikkek,és még ami vele jár.X.dik-kerben van üresen áló egy olyan több helységből áló létesítmény egyhelyen,hogy valóra válhatna az álmom.Szeretnék irodát,raktárat,konyhát étkezőt,orvosi,és jogi elátást is létrehozni.Tudom,hogy ez mind szép és ió,de mivel helység hiányával küzködöm az az székhelynek lessz bejegyezve ami Országos szinten mehetne,támogató és segítő kezekre lenne szükség akik egy kicsit fel lendítenék az egyesületet. Köszönöm,ha valaki el olvassa az írásomat és próbál segíteni.Elérhetőségem is akad telefon képében.
- Illeték (cégbejegyzés, ingatlan/gépkocsi átruházás, stb.)
- Illetve egyéb tételek (munkaadói/munkavállalói járulék, szakképzési hozzájárulás, stb.)
Az, hogy kinek mit és mi alapán kell fizetni eltérhet. A két legfontosabb (mértékében a legnagyobb és jelentősebben eltérően fizetendő) tétel az nyereség/osztalék után fizetendő adó (SZJA, TAO), illetve a TB (nyugdíj, egészségbiztosítás, EHO). Ezek merültek fel kérédésként.
A sok adójellegű különböző tétel létének részbeni oka, hogy a fizetés címzettjeinek a köre és alapja eltér (eltérő helyzetű személyek eltérő kezelésének lehetősége).
Ezek szerint ha valaki felsőoktatási intézmény nappali tagozatára jár, továbbra is adómentességet élvez, mintha egy diákszövetség keretein belül dolgozna?
Figyelj! Van egy érzetem, hogy vagy félrementél, vagy a könyvelőt értetted félre.
A járulékok alapvetően három oldlaról merülnek fel.
- Alkalmazottad van (esetleg megbízási szerződéses jogviszony);
- Önmagad után mint egyéni vállalkozó (főállású vállakozóknál);
- Vállakozói kivét kapcsán (kapcsolódik részben az előzőhöz).
Magához a tevékenységhez (termelés, értékesítés, számlázás) nem (erről írtam).
- Ha alkalmazottad van, vagy ha a megbízási szerződés mértéke alapján kötelező, úgy ezek után járulékokat kell fizetned (ezt nem részletezem);
- Ha főállású válalkozó vagy (pontosabban ha nem munka, nappali felősoktatási képzés mellet, vagy nem nyugdíjasként vállalkozól), akkor önmagad után fizetned kell a járulékokat (minimum minimálbér, illetve annak kétszerese után).
- Ha vállakozói kivéttel élsz (jellegük, illetve törvényi előírás miatt ennek minősülő kifizetések/költségek, illetve vállakozói kivétnek minősül a vállakozóként az önmagad után fizetendő járulékok és annak alapja - lásd fentebb jelzettek), úgy ez esetben is fizetned kell a járulékokat.
Azaz a gyártás, értékesítés, számlázás (vállakozási résztevékenységek) miatt nincs, de a vállakozás vitele, fennállása alatt - mint tevékenységi egység - miatt fellépnek esetek (ha nem munka mellett csinálod), amikor a vállakozás mint egész alapján fizetned kell (szerintem itt kevered(het)tél meg).
Online vállalkozás beindításához keresek partner(eke)t. A vállalkozás tevékenységével kapcsolatban hajlok a partner elképzelései felé, az informatikai hátteret én biztosítom.
Érdeklődni lehet az alábbi e-mail címen: richard.eszes@yahoo.com
Köszönöm a segítséget! Te vagy az első ember aki érthetően leírta ezeket.
Jártam könyvelőnél, aki olyanokat mondott amit nem is igazán értettem, ha visszakérdeztem, csak ingerültség volt a válasz (pedig még fizettem is érte). Szóval úgy jöttem el, hogy kevesebbet tudtam, mint előtte.
Valóban a problémám nagyon összetett, nem tudsz/tudtok valakit, akit esetleg ilyen ügyben fel lehetne hívni, vagy levélben értekezni?
Figyelj, keress meg valakit személyesen, mert ez távolról kicsit nehéz gyógykezelni.
Vállakozói szerződés: Alapvetően köthetsz ezt is, de minek, te ha jól értettem nem a gyártási kapacításodat, hanem a termékedet árulod.
Külföld: Nem kell vállakozást/céget alapítanod, max - ha nagyban megy a dolog és EU tagországbeli a másik fél - EU -s adószámra lehet szükséged, de még ez sem biztos, hogy kell (a feltételektől függ).
Járulék: Nem értem. Csak alkalmazott és megbízási szerződés esetén merülhet fel járulékfizetés a te oldaladon. Ha te eladsz a másik vállakozó megveszi, akkor fel sem merülhet. Ha az értékesítő a te ügynököd, akkor pedig a szerződéstől függ (alkalmazottad, vagy vállalkozó).
Az értékesítővel milyen szerződést érdemes kötnöm? Ahhoz hasonló rendszer lenne, mint az avonos, szóval van olyan, amikor nem kell járulékot fizetnem az értékesítő után? (vagy ez nem legális? És mit kell tennem, ha esetleg külföldön is értékesíteném? (merthogy határ közelében lakunk). Kell külföldön is alapítanom céget vagy vállalkozást, vagy köthetek szerződést magyar vállalkozóként?
Ha egyéni vállakozóként, akkor arra foigyelj amit az az (illetékes) okmányiroda mond akinél kiváltod (mert ugyis velük kell majd vittakoznod). Saját meglátás, hogy maga az, hogy te készíted (saját terv) nem lényeges. Az értékesítés módja igen (mivel nem a tervet árulod, hanem a készterméket).
Ha saját ötleteim alapján készítek különböző papírárukat, névjegy, étlap, képeslap stb. és vagy interneten vagy katalógusrendszerben szeretném értékesíteni, akkor milyen végzettség kell hozzá szerintetek?
Már két okmányirodát kérdeztem meg és mind a kettő mást mondott:(
Kell kereskedő-boltvezető? vagy valamilyen képzőművészeti?
Fordítóirodám van, esetedben a megbízási szerződés a teljesen legális dolog. a kiadó nem fog elfogadni egyéb gazdasági tevékenységről szóló számlát fordítás helyett. A műfordítás az egyetlen kivétel, ezzel sokan vissza is élnek.
Állítólag csak számlaképes személy köthet magyar kiadókkal szerzödést
Nem csak állítólag. Ha nem számlaképes, marad a megbízási, a honor felét cirka elviszi az adó.
- Érdemes-e nekem a vállakozói engedélyt megfontolni (egyáltalán jogilag lehetséges-e?). Nincs fordítói végzettségem és csak heti pár órában foglalkoznék ezzel.
74.85.13 a fordítás és 74.85.14 a tolmácsolás TEÁOR-ja (ill. jan 1-ig ez volt). Szakfordítói igazolvány nélkül az önkormányzat jegyzője nem ad ki egyéni vállakozónak ilyen tevékenységre engedélyt. A fordításhoz diploma, felsőfokú nyelvvizsga és szakfordítói vizsga kell.
- Kikerülhetö-e a probléma azzal, hogy vállakozó édesapám ad számlát, és a leadózott pénzt nekem átadja?
ha ki tudj avenni a cégből és elfogadják a számláját, akkor igen. de azzal azért számolnod kell, hogy nem eszik olyan forrón a kását, hogy apa leszámlázza, az áfát befizeti és sluszs, mert elfelejtetted az iparűzési, társasági stb. adókat. Evás cég esetén is 33% kötüli a teljes elvonás.
Szakmájának semmi köze a fordításhoz.
Akkor kicsit bonyolultabb a dolog.
- Mennyi adó jönne le a jövedelmemböl?
Megírod vagy beírod ide a várható honor összegét és kiszámolom.
- Esetleg külföldön bejegyzett cég (az élettársamé) is megteheti a számlázást helyettem?
Volt egy cikk nemrég (március 3. -án) az Origón (vállakozói negyed -en) mely ezzel foglalkozott. Ezt nem tudtam elérni, de a tárolt változat még most is elérhető a Google -n az alábbi linken.
Azt mondhatod, hogy nem hiszed/fogadod el (bár ez esetben javaslom kérdez rá az APEH -nél, vagy egy adószekértőnél), de, hogy sejltelmed sem volt róla hogy minimum félretájékoztatsz, rosszabb esetben átversz embereket, azt már nem mondhatod.
Innentől kezdve a fentiek tekintetében jóhiszemű már nem lehetsz!
Akkor majd nézd meg a Magyar-Szlovák kettős adóztatást elkerülő egyezményt (1996. évi C. törvény a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Pozsonyban, 1994. augusztus 5-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről)
Ugyanis az, hogy a szlovákok milyen adórendszert működtetnek egy dolog (az a szlovákokra egyértelműbb), és másik dolog, hogy más - nem szlovák - illetőségűekre ez milyen modosításokkal alkalmazhartó (milyen más szabályokra is tekintettel kell lenni), lásd ennek Magyarosrzági vetületeit (egyezmény).
Ja, és a két ország között adóügyekben nem zárható ki az adatcsere sem (Magyarországi rész bevallásának "elfelejtése")...
Magyarországi telephely adóztatása:
7. Cikk Vállakozási nyereség adóztatása
1. Az egyik Szerződő Állam vállalkozásának a nyeresége csak ebben a Szerződő Államban adóztatható, kivéve, ha a vállalkozás tevékenységét a másik Szerzőző Államban fejti ki ott lévő telephelye révén. Amennyiben a vállalkozás ily módon fejti ki tevékenységét, a vállalkozás nyeresége a másik Államban adóztatható, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben a nyereség ennek a telephelynek tudható be.
Ahol telephely alatt értendő (5. Cikk)
5. Tekintet nélkül az 1. és 2. bekezdések rendelkezéseire, ha egy személy - kivéve a független jogállású képviselőt, akire a 6. bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni - egy vállalkozás nevében tevékenykedik, és felhatalmazása van arra, hogy a vállalkozás nevében az egyik Szerződő Államban szerződéseket kössön, és ezzel a jogával rendszeresen él is, akkor ez a vállalkozás olyan vállalkozásnak tekintendő, amelynek telephelye van ebben az Államban minden olyan tevékenység tekintetében, amelyeket ez a személy a vállalkozás érdekében végez, kivéve, ha az ilyen személy tevékenysége azokra a 4. bekezdésben említett tevékenységekre korlátozódik, amelyek, ha állandó üzleti hely igénybevételével végeznék, nem tennék az állandó üzleti helyet telephellyé azon bekezdés rendelkezései értelmében.
Értsd: Magyarországi gyártás, értékesítés eredménye (Magyarországi telephely: Magyarországon adózik).
Osztalék adózása:
(10. Cikk) 1. Az osztalék, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek fizet, ebben a másik Szerződő Államban adóztatható.
Kamat adózása:
(11. Cikk) 1. Az a kamat, amely az egyik Szerződő Államban keletkezik, és amelyet a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek fizetnek, csak ebben a másik Államban adóztatható, ha a kedvezményezett belföldi személy a kamat haszonhúzója.
Magyarán: Magyarországi anyacégnek, tulajdonosnak kifizetett kamat, osztalék Magyarországon adózik.
Ezt pedig csak akkor tudod kikerülni (tulajdonos), ha áttelepülsz (életvitelszerűen Szlovákiában élsz), különben a tulajdonos Magyarországi illetőségű marad.
Ennyi. Az, hogy (a szlovák illetőségűekre) a szlovák adójog mit mond a fentiek tekintetében lényegtelen, mert az egyezmény a fentiek tekintetében azt felülírja.
Bocs te hiszed is amit mondasz, vagy pontosan tudatában vagy hogy amit írsz az csak igen speciális feltételek esetén igaz?
Előbbi esetben tévedsz, második esetben jobbik esetben "csak" félretájékoztatsz, rosszabik esetben átversz embereket.
Hogy a többiek is megértsék: Ki is kell telepíteni a cég tevékenységét, Magyarországi telephely sem lehet (gyártás, forgalmazás) és a tulajdonos is életvitelszerűen ki kell hogy költözzön Szlovákiába.
EZT is elmondod? vagy csak a céglapít(at)ás a lényeg?
