Hová lett édes mosolyod? Hová lett ölelő karod? Hová lett ragyogó szemed? Hová lett aggódó tekinteted?
Mondd! Mindezek hová lettek? Kérdezlek, de nem felelsz. Szelíd hangod elnyelte a végzet, mosolyodra béklyót tett enyészet.
Akkor is tudom, itt vagy velem, ha tested nem érzékelhetem, ha ajkad hangot már nem hallat, soha többé meg nem szólalhat. Tudom, nem engeded el kezem, s felemelsz, ha élet kövébe elesem.
Sok-sok éjszakán itt vagy velem, álom szárnyán megjelensz csendben. Hajamat gyöngéden simogatod, arcomat kedvesen cirógatod. Vállamra hajtod ezüst hajú fejed, mint ahogy évekkel ezelőtt tetted.
Ám a szép álom hajnalra elillan, mint éjjeli hullócsillag, elvillan. Megint itt maradtam nélküled, pedig ismét eljött az ünneped.
Kimegyek hát a sírhantodhoz, drága lelkedért imát mondok. Lepergő könnyel csokrot teszek, ugye, tudod, hogy örökre szeretlek?
Hálás szívvel köszönöm Neked önzetlen, féltő szereteted. Köszönöm újra az életem, ...és köszönöm a jó Istennek, hogy Anyám Te lehettél nekem.
2023. május 3., Anyák napjára. Hová lettél? Egyedül hová mentél?
fájdalmas mámor, tűnékeny pillanat, tündöklő zápor. Könnyező játék, röpködő fények, kavargó álmok, éhező lélek. A ma is nehéz volt, s hiába a könnyek, hiába törlöm le, holnap sem lesz könnyebb
A meglátásom szerint a Fórum egy jó agykarbantartó és ha nem megy a játék én keresek egy másik topikot és nem hibáztatok senkit. Hét éve játszom itt volt amikor hideget és meleget is kaptam egyesektől, de nem sértődtem meg ha nem én voltam a nyerő, vagy valaki és pláne humorosan beszólt. Gyerekesen mondván tudni illik, hogy mi illik. Sajnos a nagy tudás nem mindig párosul intelligenciával. Az hogy belülről sérti, avagy bántja az embert már más kategória. A játékot mindig komolyan veszem és a korrekt módon játszókat, de ahogy tapasztaltam nem vagyunk egyformák úgy unalmas is lenne.
A másik téma pedig küldöm majd a dátumot.
Itt még mindig hideg van esik fúj a hideg szél remélem jobb idő lesz már rövidesen.
Érthetetlen számomra is a kitiltás és nem rosszinulatból írom, de a tudomásom szerint három nick néven is előfordul itt a fórumon. Az a baj, hogy megállítja a játékot és a játékostársakat is gátolja a folytatásban. Ötlet hiányában, vagy idő hiányában van ahol nálam is volt ilyen, de van rá megoldás. Hivatkozni lehet hiszen "csak játék". A "gép" is megírta neked pár hónapja mikor jelezte feléd, hogy letiltották az nem úgy működik, ahogy ő gondolja mármint a letiltás. Nehogy félre értsed nem akarom bántani ezekkel a sorokkal tisztelem és sajnálom is Margitkát.
Köszönöm a gyors válaszodat! Napi szinten próbálkozom a képfeltöltésekkel, de ez a fránya gép az Indafotót adja ki jó részt. Remélem nálam is rendbejön idővel. Várakozó álláspontra helyezkedem addig is.
Margitkáról csak annyit a facebookon naponta ott van, de a privátban nem válaszol, ezért is kértelek Téged. Remélem a betegségei nem gyűrik le.
A korábbi jelzésed szerint sikerült Neked képek betételét itt megoldanod? Húsvét óta nálam sem működik. Tippeket kaptam ,de egyik sem jött be, ha netán Neked sikerült írd már meg légy szíves
A másik kérdés Margitkával mi van, mivel hetek óta várunk már rá a mássalhangzós topikban és másutt is van restanciája. Te lehet értesíteni tudod és válaszol is miért nem reagál?
Miklós hamvait sem tudtuk még a kívánságának megfelelő helyre vinni, mert a pocsék időjárás miatt a fia nem vállata még. Megírom majd az időpontot, amit írtam is korábban.
tenger mélyébe merülve, végtelen nyugalomban; helyem kerestem ott lent, s hogy létezik fenn is, azt nem tudhattam. Felhoztál a mélyből, gyöngyhalászom voltál, a hálód megfogott, engem választottál.
Titok rejlett bennem, te a kagylót nyitni vágytad, kulcsát kerested sokáig, s én hagytam, hogy megtaláljad.
Kinyitottál. - én a kincsem mind neked adtam - az a gyöngy a szívem volt, a tiéd lett, csak én – belehaltam.
...és Ő vitte a keresztet. Letehette volna, de cipelte, fején töviskoronával roskadva, arcán bíborfolyóval haladva. Vitte értünk, bűnös emberekért, szenvedett az új szövetségért.
Megfeszítették...
Menthette volna magát vérétől festett keresztfáról, de azt sem tette, meghalt, mert Ő úgy akarta.
De nem halt meg örökre, halál nem győzhetett fölötte. Feltámadt fényben tündökölve, s ahogyan megígérte, velünk marad mindörökre.
A csendben békés pihegésed hallgatom, tőlem menekül a vándorló nyugalom. Vajon merre röpít álmaid szárnya? Zöld ruhát öltött vadvirágos tájra vagy köddel lepett, kietlen tanyára?
Én őrzöm édes álmodat, kedvesem. Elűzöm az álnok szürkeséget messze, szelíden hív fa, virág, smaragd fű selyme, ábrándozva sétálunk kéz a kézben tarka pillangók között önfeledten.
Mikor pirkadatkor felébred a Nap, hisz tudja, hogy eljött a szép másnap, mikor vidáman trilláznak a madarak, nyisd ki te is ragyogó két szemed, nyújtsd felém gyöngéden simogató kezed!
Férjemnek
Poet.hu
Zanner Anikó
Nem zöldül fű, nem nyílik virág...
Fájó, véres vihar süvít mellettünk.
Ahol ínséges napok, füst remegtet, tengernyi baj és bánat keseregtet. Ahol nem zöldül fű, nem nyílik virág, helyette kiégett föld és vértócsák.
Sírástól zajos, romba dőlt ország; hangosan üvölt a puskaropogás. Menekül onnan messze a sokaság, hol nem vöröslik házfal és határ.
Az utcákon tankok dübörögnek, mi útjukba kerül, mindent letipornak. Fájó vészharangok megkondulnak, asszonyok Istenhez könyörögnek.
Ki épkézláb, azokat elhurcolják; "rohanva végzetébe már, hiába várja rút halál." Nem akarnak, de menniük muszáj!
A fegyverek tovább özönlenek, hogy még több embert megöljenek. A hatalom, a pénz hatalmas úr, minden szépet és jót felülmúl. Amíg a "nagyok" ebből hasznot látnak, addig a nép békére nem találhat!
Mellettünk egy szegény, szenvedő nemzet; kiknél nem zöldül fű, nem nyílik virág, helyette kiégett föld és vértócsák.
Ők békében, nyugalomban akarnak élni; nem akarnak tovább remegni, félni! Nem akarnak hősök lenni vagy temetni, hanem végre egy jobb jövőben bízni!