A Kettős Elemű Univerzum hipotézise (Dual Element Universe) egységes rendbe foglalja az összes alapkölcsönhatást és folyamatot. Alapja az éter létezése és a fizikai jelenségeket egy alap részecske két megjelenési formájának a kölcsönhatása hozza létre. A folyamatok a Newtoni fizika szabályai szerint írhatóak le.
korabban volt szo rola, h ha az atom elektronhelyan elektron hiany keletkezik, akkor a mag kozelebol oda elektron kezdemeny lep ki es teljes elektron allapotot vesz fel. ha pedig elektron tobblet keletkezik, akkor a felesleges elektron elhagyja az atomot. ezt reszletesen leirtam mar.
ezt ket modon erhetjuk el. az egyik a gravitacios hatas, a masik a B mezo aramlas.
gravitacios hatas. ez is ketfele lehet, belso es kulso.
a kulso hatas, amikor ket objektumot mozgatunk egymas mellett. pl ebonit rud es szorme. ilyenkor a feluleti atomok tavolsaga valtozik ciklikusan es ez hozza letre a az elektron szam valtozast az elektronpalyakon.
a belso hatas, amikor, mas nem leven, elektronokat kenyszerirunk az atomok koze es ezek az elektronok valtoztatjak meg az elektron szamot. a ciklusokat az aramerosseg valtoztatasaval erjuk el, az aram iranyanak nincs jelentosege.
itt is egy ciklus alatt x elektron kepzodik. az x fuggetlen a gerjesztes energiajatol, az elektronhely nagysagatol es telitettsegetol fugg. az elektronhely nagysaga aranyos a mag nagysagaval. a nagyobb magnak tobb elektronja van az elektron helyon (gombfelulet) es tobb elektronnal, azonos aranyu tavolsag valtozasa tobb elektron helyet hoz letre. viszont a nagyobb atomoknal egy adott merteku graviacios valtozas kisebb aranyu valtozast hoz, ez pedig forditott merteku tavolsag valtozast hoz az elektronok kozott a mag novekedese szerint. vagyis a kis protonszamnal nagy a fajlagos valtozas de kicsi a felulet, nagy protonszamnal nagy a felulet de kicsi a fajlagos valtozas. az idealis atom valahol kozeptajon lehet egy szeles savban.
illetve az sem mindegy, h az elektronok tavolsaga mennyire ter el az egyensulyi tavolsagtol. ha az elektronok ezt vagy ehhez nagyon kozeli tavolsagot veszik fel (nemesgazok es szomszedos elemek) akkor nagy fajlagos valtozas kell h uj elektronhely kepzodjon. az idealisak az atmeneti femek-femak hatar kozeleben levo elemek.
a jelenseg minden frekvencian letrejon, mivel csak a kezdo es vegalapot kozotti gravitacios kulonbseg szamit. itt is maximuma van a frekinek, nem lehet nagyobb, mint amennyi ido szukseges az uj elektron palyara allasahoz.
B mezo aramlasa.
az abra egy atom metszetet mutatja. M a mag, e az elektronok. FMA es FMB a B reszecske mezo aramlasa.
a B reszecske mezo aramlasa lehet elektro vagy permanens magnes hatasa illetve em hullam. az em hullamnal a ciklikussag adott. az allando magnes mozgasa illetve az elektromagnes intenzitasa adja a ciklikussagot.
a B mezo aramlasa, pontosabban az aramlas iranyaban egyensulyi sebessegen levo G reszecskek erohatasa, elmozditja az elektronokat, azok egyik oldalon kozelebb kerulnek, a masik oldalon tavolabb. ha elegge elmozdulnak, akkor az x+ helyen elektron lep ki a palyarol, az x- helyen pedig elektron kezdemeny ugrik ki a palyara. ilyenkor folyamatos az elektron termeles. szamunkra ez elerhetetlen magneses erosseg, de mint opciot megemlitem, mivel galaktikus mertekben letezo jelenseg. ez nem valtozo, hanem permanens iranyu es merteku magneses mezo jelensege.
hogy mi elerjuk ezt az allapotot, vagyis h az elektron helyon az elektronok elegge elmozduljanak, be kell lengetnunk oket. egy ciklusban - B reszecske mezo + majd - iranyu elmozdulasa - csak keves mozgasi energiat tudunk adni az elektronoknak az elmozdulashoz, hogy egymas taszito-vonzo erejet legyozzek es a koztuk levo tavolsag megvaltozzon, de ha eltalajuk azt a frekvenciat, h a kovetkezo ciklusban szinkronban legyenek, akkor a mozgasi energia tobbletek osszeadodnak es letre johet az elektron termeles.
vagyis ennel a gerjesztesnel, az idealis elem kivalasztasan tul, fontos a megfelelo freki is.
az arammal gerjesztes szinte frekvencia es aramerosseg fuggetlenul letrejon, persze a termelt aram mennyisege ezektol fugg, viszont az em hullammal el kell talalni a frekvenciat. ezert valtottam tekercsrol kondira, amikor jobban atgondoltam a folyamatokat.
a tekercses gerjesztesnek van egy modja, ami erdemes kozelebbi vizsgalatra.
az elso abra mutatja, h a tekercsben az elektronok aramlasa erinto iranyban aramoltatja a B reszecskeket, ami a tekercs helsejeben B reszecske hianyt okoz. ez a hiany pedig a tekercs vegei felol B reszecske aramlast general. ha elektromos vezeto anyagot teszunk a tekercsbe, akkor abban a szabad elektronokat a felezo pont fele tereli, ott elektron tobblet, a vegeinel elektron hiany lesz. vagyis ha aramkort kepzunk a vasmag kozepe es vegei osszekotesevel, akkor ott folyamatos aramot kapunk. az meg nem tiszta nekem se, h az igy kepzodott tobblet elektron eleg hatekonnya teszi vagy sem. viszont az az elonye, h permanens magnessel, kulso gerjesztoaram es a magnes mozgatasa nelkul is folyik aram.
amikor a P reszecskenek utkozik egy G reszecske es bekerul a mar ott levo G reszecskek koze akkor a mozgasi energiajanak egy reszet atadja azoknak. igy, azok kozul nehany gyorsabban fogja a P reszecske feluletet elerni, mint az utkozes elotti sebesseguk. ha ez a seebesseg eleg ahhoz, h a P reszecsket elhagyjak, akkor a G reszecske szam csokken annyival ahany ilyen sebessegu G reszecske elhagyja. a nem eleg, akkor a bejovo G reszecske miatt 1el no.
ez a grafikon mutatja a P reszecske G szamanak (x tengely) es az egy G reszecske utkozesekor kilepo G reszecske szamat (y tengely). az x tengely az 1 db kilepo G reszecske vagyis ilyenkor a G reszecske szam nem valtozik. az x felett kevesebb mint 1 kilepo G reszecske vagyis itt no a G szam. x alatt tobb mint 1 kilepo G reszecske vagyis itt csokken a G reszecske szam.
a grafikon egy altalanos valtozas fuggveny, es a gorbe valodi ertekei a kornyezet fizikai parametereitol fuggnek. (lasd lejjebb)
a nyilak azt mutatjak, h ha oda esik a G reszecske szam, akkor melyik iranyban valtozik, no vagy csokken. a PII az elektron, a PIV a proton.
ez a grafikon azt mutatjak hogy mibol adodik az elozo gorbe.
az fL az az eroszukseglet, ami ahhoz kell, hogy a P reszecske feluletet egy G reszecske atlepje. ez fokent a kornyezet B reszecskeinek surusegetol es a grafikon vizszintes tengelyeben jelzett meglevo G reszecske szamtol fugg.
az f(delta)v fuggveny azt mutatja, hogy mekkora sebessegnovekedes varhato egy bejovo G reszecske leadott mozgasi energiajanak hatasara. ez fokent a kornyezet G reszecske (egyensulyi) sebessegetol es az x tengelyen jelzett meglevo G reszecske szamtol fugg.
ennek a ket fuggvenynek a kulonbsege adja az elozo grafikont, vagyis h csokken v no a G reszecske szam.
ha noveljuk a kornyezet B reszecske suruseget, akkor no az az eroszukseglet, ami ahhoz kell, h egy G elhagyja a P reszecsket. ez az fL' fuggveny. nincs jelolve, de ilyenkor az f(delta)v is valtozik, pont ellentetes iranybanl vagyis ha be kene rajzolnik akkor az f(delta)v' lejjeb kerulne kicsit.
ekkor a ket gorbe metszespontja jobbrabb kerul, vagyis az egyensulyi G szam no, vagyis a P reszecske a neki utkozo G reszecskeket elnyeli es masikat sem ereszt ki. ilyenkor nem jon ki a P reszecskebol lassu G reszecske, ami lassitana a kornyezo B reszecske mezo rezgeset, viszont a bejovo G reszecske mozgasi energiajanak nagy resze kisugarzodik oda. ezert a B reszecske mezo egyensulyi sebessege megno, ami maga a homerseklet, vagyis melegszik.
ha csokken a kornyezet B reszecske surusege, akkor a folyamat ellentetes, az egyensulyi helyzet balra tolodik, csokken az egyensulyi G szam, a P reszecske kiereszti a felesleges G reszecskeit. a sok lassu G reszecske lelassitja a kornyezo B mezo rezgeset, vagyis az lehul.
ha pl em hullamot bocsajtunk egy P reszecskere, akkor amikor a rezgecsi csatornaban eppen osszenyomodik a B reszecske mezo anyaga a P reszecske korul, akkor no a B reszecske mezo surusege, a kornyezet melegszik. amikor viszont a B reszecske anyag szethuzodik, a surusege csokken, a kornyezet hul.
energetikailag ez 0 allapot. viszont a melegedes es hules nem azonos helyen tortenik. a melegedes a P reszecskebol a B reszecske mezobe erkezo tobblet rezges, vagyis ez kozvetlenul a P reszecske kornyezeteben adodik le. a hules a lassu G reszecskek altali B reszecske mezo lelassult rezgese, ami viszont csak nagyobb tavolsag megtetele alatt megy vegbe. azert csak nagyobb tavolsagban, mert az egyszerre felszabadulo sok lassu G reszecske sebessege kisebb, mint a normal esetben a P reszecsket elhagyo G reszecske sebessege, igy nagyobb a sebessegkulonbseg a B reszecske anyaganak a rezgesehez kepest es tudjuk, h a nagyobb sebessegkulonbsegnel kisebb a fajlagos energia kiegyenlitodes, vagyis hosszabb uton gyorsulnak fel a G reszecskek az egyensulyi sebessegre.
ez a gyakorlatban azt jelenti, h ha beteszunk a mikroba valamit, akkor a G reszecske elnyeles - kiengedes soran a ho magaban az anyag atomjaiban jelentkezik, viszont a konyha/haz/haztomb terfogatban kicsit lehul minden.
ez tulkep egy hopumpa, nem serti az energia megmaradas elvet. szerintem ez nem nagy energia, ennel tobb az em hullam elnyelodesenek energia hozama, vagyis erre nem erdemes alapozni. a fisszio kicsit mas, ott a P reszecskeben tarolt mozgasi energia szabadul fel. arrol kesobb.
itt a frekvencia fuggoseg kicsi. minden ciklusban egysegnyi hoenergia szabadul fel. minel tobb ciklus van egy x ido alatt, annal tobb a termelodo osszes energia. vagyis a magasabb freki tobb energiat termel. viszont a frekinek van egy felso hatara, ahol meg vegig tud menni a G reszecske elnyeles-kibocsajtas a lehetseges osszes G szammal. ha e foltti a freki, akkor mar az egy ciklus alattmegtermelt ho mennyisege csokken, igy hiba van tobb ciklus, az osszes megtermelt ho csokkenni fog. a maximalis frekvencia forditott aranyban van a gerjesztes energiajaval, mivel a nagyobb energias gerjesztes nagyobb G reszecske szam valtozast okoz ezert tobb idot kell hagyni egy ciklus teljes lefutasara.
a rezonancia a valtozo iranyu erohatas. igen, ez az alapja minden mesterseges valtozasnak.
a G1 egyensulyi pont korul.
az abra egy P reszecskere hato ero iranyat es aranyat mutatja (fuggoleges tengely) a szerint, h milyen tavolsagban van egy masik objektumhoz kepest (vizszintes tengely).
kulso hatas nelkul ket P resze cske ugy probal beallni, h mindkettore nulla ero hasson. ez ket egyformanal nem gond. viszont ket kulonbozonel, mivel mindkettonel mas a fuggveny hossza, csak koztes allapot johet letre.tehat - leegyszerusitve - a valos eletben valahol a G1 pont korul lesz az egyensulyi tavolsag, de szinte mindig attol tavolabb, ha nem lehet pont ott.
"a masik oldalra ramerve a muszer aramot mutatott, vagyis a 0 ertek atvaltott 0.00001re egy pillanatra, majd vissza 0. ez annyi aram amit a muszer erzekel, de el is viszi az erzekeleshez. ez igy bolhaf..gnyi mennyiseg."
Na nee máár..!
Ez a "bolhaf..gnyi mennyiseg" szerintem bőven a 'mérési hibahatár'-on belül van ! Én nem értek az ilyen 'speciális méréstartományok' lehetséges mérési hibáihoz, de így 'első blikkre', ennyi 'sok' "aramot" 'bármi-is' okozhat... ! ;-/
az elektron tobblet az teny. hogy honnan kerul oda, az feltetelezes. kimertem, h miutan a gerjesztett oldalt aramtalanitottam foldpotencialra, a masik oldalra ramerve a muszer aramot mutatott, vagyis a 0 ertek atvaltott 0.00001re egy pillanatra, majd vissza 0. ez annyi aram amit a muszer erzekel, de el is viszi az erzekeleshez. ez igy bolhaf..gnyi mennyiseg.
pont ellenkezoleg, az a baj h a kepzodott elektronok nem akarnak visszaterni az atomba, vagyis a kepzodo elektronoknak nincs hol felszivodniuk.
magyarazat:
az elektron hely, ahol az elektronok egyensulyi allaptba kerulhetnek. ennek tavolsagat az atommag gravitacios ereje szabja meg, mert az elektronok ill az elektron kezdemenyek kozotti gravitacios ero sokkal kisebb.
az elektron helyon kivuli szabad elektronokra hat a mag vonzo gravitacioja (mivel az egyensulyi tavolsagnal messzebb vannak) de a tavolsaguk miatt ez mar kisebb ero, mint a helyon. ezzel az erovel tart ellent a helyon levo elektronok taszito gravitacioja (leanykori neven toltes).
a helyon beluli elektron kezdemenyekre a mag taszito gravitacioja hat (mivel kozelebb vannak mint az egyensulyi tavolsag) es ezzel tart ellent a helyon levo elektronok taszito ereje.
az eroaranyok miatt a belso elektron kezdemenyek kozelebb vannak az elektron helyhoz mint a kulso elektronok.
azt is tisztaztuk, hogy a taszito gravitacio erosebb mint a vonzo gravitacio, igy ha elektron hiany lesz a helyon, mindig a helyhoz kozelebb levo es nagyobb erohatas alatt allo belso elektron kezdemeny fog palyara allni, nem pedig a kulso elektron.
ez alol akkor van kivetel, ha a kulso elektronokban tobblet van, amik nem tudnak eltavozni a rendszerbol, igy azok egymast taszito allapotban vannak. ez a plussz ero nagyobb lehet mint a mag taszito es vonzo ereje kozti kulonbseg, ekkor a kulso elektronok fognak beallni a helyra. de ez csak aram alatt levo rendszerben fordul elo.
vagyis ha gerjesztem az egyik oldalt, akkor a masik oldalon biztos h legalabb egy ideig a belso elektronkezdemenyek lepnek a helyra. a megnovekedo egyensulyi tavolsagok a kulso, szabad elektronokra is hatassal vannak, azok is taszito tavolsagba kerulnek egymashoz kepest. ez a taszitas probalja kilokni a kondibol a feleslegesse valo elektronokat es ez a kondi tuloldali aramhatasa. ha a kulso elektronok taszito ereje meghaladja a belso elektronokra a mag altal gyakorolt taszito erot, akkor tobb elektron nem kepzodik, a kulsok kezdik kitolteni a hely elektron hianyat.
ha leveszem az aramot a gerjeszto oldalrol, akkor a tuloldalon visszacsokken az egyensulyi tavolsagok merteke, ez azonnal csokkenteni kezdi a kulso, szabad elektronok kozti taszito erot, igy az azonnal kisebb lesz, mint a magnak az elektron helyon beluli teruletre gyakorolt erohatasa. igy az atom feleslegesse valo elektronjai csak kifele tavozhatnak. ezek az elektronok az aram tobblet.
ha ilyenkor ujra gerjesztem a kondit, akkor a tuloldalon csak az az alkapot johet letre, ami az elozo gerjesztesi csucsonvolt, igy ekkor mar elektron tobblet nem keletkezik.
ha az egy ciklusban keletkezo elektron tobbletet el tudnam vezetni, es egy masik helyen beletuszkolni egy atommagba, akkor lehetne fenntartani egy folyamatos aramot.
a velt megoldasom a kovetkezo:
osszekotom A es B kondi egy egy labat diodak es tranzisztorok kozbeiktatasaval, vagyis nyithato zarhato kapcsolattal. ez a gerjesztett oldal. a kondik masik labara adok 2.5 voltot. ez lesz a null allapot. bontom AB kapcsolatot, majd az A kondit gerjesztem 5 voltal, ez letrehoz egy elektron tobbletet, ami megmarad azutan is h visszaveszem az aramot 2.5 voltra.
zarom az AB kapcsolatot es leveszem a B kondi gerjeszteset 0 voltra. ekkor a B kondiban akkora elektron hiany keletkezik, mint az elobb elektron tobblet keletkezett az A kondiban, igy az elektronok atvandorolnak Abol Bbe.
bontom AB kapcsolatot es felteszem B gerjeszteset 2.5 voltra, itt keletkezik elektron tobblet.
zarom AB kapcsolatot es leveszem A gerjeszteset 0 voltra. most Aban van hiany, Bben van tobblet es ezek kiegyenlitodnek.
es mar csak ezt a ket lepest kell valtogatni.
az elso verziohoz kepest itt a kezdeskor letrehozok egy elektron tobbletet es a gerjesztes ideje alatt megakadalyozom h a masik kondi is telitodjon, igy fenn tud maradni az elektron aramlas.
"most jon a valasz.(a helytelen! válasz...!) ha egy kondi egyik felebe aramot vezetunk,
akkor ott az atomok kozti terben elektron tobblet lesz. ez a tomegtobblet, a fentiek ertelmeben, mindket fegyverzeten megnoveli az atomok elektron hejanak tavolsagat, oda plussz elektron lep be. az aramjarta oldalon az arambol kerul oda elektron es ez el is vezetodik az aram megszunese utan. viszont a masik oldalon az atomok gerjesztette elektronok toltik be az elektronhianyt es ez az elektron mennyiseg, miutan az aram megszunik es az elektron hejak visszaallnak eredeti meretukre, mint szabadon mozgo elektron felesleg jelentkezik. ha ezt el tudjuk vezetni,
akkor folyamatos elektron termelesunk lesz, vagyis aramot nyerunk. egyenlore azt nem tudom megoldani,
h ez a keletkezett elektron tobblet el is tudjon tavozni, es tenylegesen follyon az aram,
ne csak egy egyszeri elektron tobbletet kapjunk,"
Azért "nem tudod megoldani" 'a másik oldal'-ról való "elektron-többlet" elvezetést, mert (ha feltételezzük is, hogy van az a "plusz-elektron-termelődés" ahogy leírtad...!), akkor amikor megszűnik a 'gerjesztés', és az 'aramjarta' oldalról 'eltávoznak' az elektronok, akkor 'a Te oldaladon'/"a masik oldalon", "az atomok gerjesztette elektronok" MIÉRT ?! hagynák el atomjaikat, és 'indulnának el a vezetőben', 'hasznos munkát végezve', mikor 'nekik' sokkal 'könnyebb' !! 'visszatérniük' oda ahonnan 'jöttek': "az atomok"-ba... ;-/
ennek megertesehez kell meg nemi adalek az elmeletembol.
azt ismerjuk, hogy egy P reszecskenek van S mezoje. ha ket P reszecske S mezoje fedi egymast, akkor letrejon a gravitacio. a gravitacio nagysaga es iranya attol fugg h a G reszecskek iranyonkenti sebesseg kulonbsege mekkora. a G reszecskek sebesseg kulonbsegenek van egy komponense ami az S mezo beli sebesseg kulonbsegbol adodik. ez a vonzo komponens. es van egy, ami a kozos S mezo megvaltozo energia szintje miatt megvaltozo sebessegekbol adodik. ez a taszito komponens.
ez csak ismetles, ezek mind le lettek vezetve.
vegyuk azt az esetet, hogy ket P reszecske van gravitacios egyensulyban es az oket osszekoto egyenesre merolegesen van egy harmadik P reszecske mindkettotol egyensulyi tavolsagban. lehetne akarmilyen elhelyezkedes, de igy a legegyszerubb megerteni. a harmadik P reszecskere mindket masik reszecske gravitacioja hat. az S mezo beli G reszecske sebesseg kulonbseg, vagyis a vonzo tag, mindkettobol kulon kulon hat, vagyis ez ketszeres gravitacios ero. viszont a P reszecskek kozti terben nem ketto hanem harom P reszecske hatasa ervenyesul, vagyis a kozos terben, a sebesseg valtozas merteke masfelszeres es ez hat ketszer. mivel ez a valtozas adja a gravitacio taszito komponenset, igy a gravitacios egyensulyi pont tavolabb kerul a P reszecskektol. a harmadik P reszecske hatasara az elso ketto is tavolabb lesz egyensulyban egymastol, mintha csak ketten lennenek.
ez megfogalmazva mint szabaly: a gravitacios egyensulyi tavolsag aranyos a terreszre hatassal levo minden P reszecske osszesitett gravitacios potencialjaval, vagyis az S mezojuk osszesitett hatasaval.
atomszerkezet.
a proton csoport kifele (de csak kifele) ugyanugy viselkedik mintha egy nagy G reszecske szamu P reszecske lenne, tehat ami igaz egy P reszecskere az igaz az atommagra is.
az atommag es az elektronok kozott is letezik egy stabil gravitacios egyensulyi tavolsag. az elektronok erre a tavolsagra allnak be. de az elektronok kozott is letezik egy stabil egyensulyi tavolsag, igy egymashoz kepest abba probalnak beallni. mivel a mag-elektron kozti ero lenyegesen nagyobb, mint ket elektron kozt, ezert az fogja meghatarozni az elektronok egyensulyi palyajat (egy gombfelulet) oda pedig annyi elektron fog beallni, amennyi elfer ugy, h a koztuk levo tavolsag ne legyen kisebb, mint az elektron-elektron egyensulyi tavolsaga.
a masodik szakasz ertelmeben, ha az atom kornyezetebe masik P reszecske kerul, ez lehet masik atom vagy szabadon mozgo elektronok, akkor az megnoveli a mag-elektron es elektron-elektron egyensulyi tavolsagokat. mivel a mag gravitacios potencialja lenyegesen nagyobb, mint az elektrone, ezert a mag-elektron tavolsag sokkal jobban megno, az uj egyensulyi palyara tobb elektron fer el. vagyis ha aramot vezetunk egy anyagba, akkor annak atomjaihoz kotodo elektronok szama megno. ha megszunik az aram, akkor meg visszaall eredeti elektron szamra.
az atommag elektron kepzese.
az atommag, mint egy nagy P reszecske viselkedik. a kulso terbol fele haladva a B reszecske anyaganak rezgesi sebessege es a G reszecskek sebessege - foleg a kifele haladok - csokken. vagyis a mag kozeleben le van lassulva minden. azt tudjuk, h ahhoz, h a G reszecskek bele tudjanak szorulni a B reszecske anyagaba, csak az szukseges, hogy kicsi legyen a kinetikus energia osszeg. ez van a mag kozeleben. tehat a mag kozeleben a G reszecskei elektron kezdemenyeket alakitanai ki. ezek gravitacios potencialja lenyegesen kisebb mint az elektrone es spontan kialakulnak es spontan meg is szunnek. a szamuk kozel allando, a szerint, hogy a gyenge, de meglevo gravitacios egyensuly betartasaval mennyi fer el az elektron palya es a mag kozott.
viszont ha az elektron pajan elektron hiany lep fel, akkor az ott lokalisan, ahol a hiany van, ugy megvaltoztatja a B mezo parametereit, h egy elektron kezdemeny az elektron hianyos palyaszakaszra kilep es ott egy valos elektronna all ossze. tehat a protonok, magok mindig legyartjak a telitett elektron palyahoz szukseges elektronokat. ha pedig az elektron palyan elektron tobblet keletkezik, es kidobodik onnan, de a kulvilag fele nem tud, mert ott is elektron tobblet van, akkor visszakerul a hejon belulre es ott felszivodik.
ezert nem letezik tartosan sem ion sem kation. mert vagy gyorsan kidobodik a felesleges elektron, vagy feltolti egy elektron kezdemeny a hianyt. ugyan igy, a molekulak osszeallasahoz is mindig kepzodik annyi elektron, amennyi szukseges.
most jon a valasz.
ha egy kondi egyik felebe aramot vezetunk, akkor ott az atomok kozti terben elektron tobblet lesz. ez a tomegtobblet, a fentiek ertelmeben, mindket fegyverzeten megnoveli az atomok elektron hejanak tavolsagat, oda plussz elektron lep be. az aramjarta oldalon az arambol kerul oda elektron es ez el is vezetodik az aram megszunese utan. viszont a masik oldalon az atomok gerjesztette elektronok toltik be az elektronhianyt es ez az elektron mennyiseg, miutan az aram megszunik es az elektron hejak visszaallnak eredeti meretukre, mint szabadon mozgo elektron felesleg jelentkezik. ha ezt el tudjuk vezetni, akkor folyamatos elektron termelesunk lesz, vagyis aramot nyerunk.egyenlore azt nem tudom megoldani, h ez a keletkezett elektron tobblet el is tudjon tavozni, es tenylegesen follyon az aram, ne csak egy egyszeri elektron tobbletet kapjunk, ami onmagaban igen csekely mennyiseg.
ha ket kondi egy egy labat osszekotjuk (diodak, tranzisztorok kozbeiktatadaval), akkor ha felvaltva adunk aramot a masik labaikra, akkor a ketto kozott mozgo elektronok valtoaramot hoznak letre, amit aztan alakitani es felhsznalni tudunk. de ez nem mukodik. ezert most azt probalom kitalalni, hogy lehet egy harmadik kondit ugy bekotni, h a rendszerben levo allando aramerosseghez kepest az egyik kondi pozitiv, a masik negativ feszultsegu legyen, igy az egyikbol az aram hatasara termelodo elektronok athaladnak a masikba, ahol aztan negativ aramot adva a gerjeszto labra meg fel is oszlanak.
a kondit csak a kiserletezeshez hasznalom, a vegleges egy hasonlo szendvics szerkezetu tekercs par lesz. de amig nincs valami tampontom a meretezeshez, addig talalomra nem akarok ezeket is tekergetni.
"ha a kondi egyik oldalara aramot vezetunk, akkor a felgyulo elektronok megnovelik a gravitacios potencialt, ami a kondi masik oldalan elektronokat gerjeszt. ha elvesszuk az aramot az elso oldalrol, attol meg a masik oldalon megmaradnak az elektronok."
??? - (" mii van?! ")
Én 'még úgy tanultam', hogy a kondenzátorok csak a "fegyverzetük" egyik oldalán 'tárolnak' 'eletronokat', elektromos töltést. (a szigetelő anyaggal elválasztott, két fémvezető-lap egyikének 'felületén') ;-/
"ezt sikerult detektalnom."
??? Hogyan ?? ;-/
"igy ujabb aramlokesre mar nem kepzodik uj elektron."
?? (talán mert egy teljesen feltöltött kondenzátorba, már nem lehet több 'elektront'/töltést 'belepumpálni'... ez nem 'úgy van' mint 'faluhelyen', hogy: "nincs olyan megrakott szénásszekér, amire ne férne még egy villával...! ") ;-)
"a masik oldalon felgyult elektronok elvezetesevel van gondom. eddig ket ilyen kondit kapcsoltam ossze ellentetes fazisban, de a kimenetek csak feltoltodtek, nem tudtam onnan elvezetni."
(talán azért, mert nincs is mit! "onnan elvezetni"... 'csak egyetlen fajta zárat nem lehet kinyitni: azt amelyik már nyitva van ! ') ;-)
a valtakozo aram az elektronok valtakozo iranyu aramlasa. azon nincs is mit tarolni. viszont a valtakozo aramot tudjuk egyeniranyitani, igy az egyenaramu korben levo egyiranyu elektron aramlas kemiai reakciokat kepes letrehozni, amibol kesobb ujbol elektron aramlast tudunk generalni.
a terenergia maga a G reszecske mozgasi energiaja es a B reszecskek anyagi rezgese. es ezek asszimetriaja okozza a jelzett jelensegeket, ahogy korabban mar tobbszor is leirtam.
ezert van olyan nagy energia felszabadulas a fisszional, amikor is G reszecskek szabadulnak fel es kotott allapotukbol kerulnek vissza a rendszerbe mozgo alkatreszkent.
a vakuum elektroncsoveknek akkor volt jelentoseguk, amikor a felvezeto ipar meg gyerekcipoben jart. mostanra a nano sec kapcsolasi sebesseg kommersz, de dragaert mar piko sec is elerheto. tehat nemaz alkatresz a szuk keresztmetszet.
a keszulek lelke ket, egymastol elszigetelt, elektromos vezeto anyag. a fo tuladonsagaik, hogy kicsi ellenallasuk legyen es fizikailag igen kozel legyenek egymashoz. ennek egy dupla tekercs vagy egy kondenzator is megfelelhet.
ha a kondi egyik oldalara aramot vezetunk, akkor a felgyulo elektronok megnovelik a gravitacios potencialt, ami a kondi masik oldalan elektronokat gerjeszt. ha elvesszuk az aramot az elso oldalrol, attol meg a masik oldalon megmaradnak az elektronok. ezt sikerult detektalnom. igy ujabb aramlokesre mar nem kepzodik uj elektron.
a masik oldalon felgyult elektronok elvezetesevel van gondom. eddig ket ilyen kondit kapcsoltam ossze ellentetes fazisban, de a kimenetek csak feltoltodtek, nem tudtam onnan elvezetni. most a harom utem osszekapcsoladan dolgozom elmeleti kialakitasra, hogy legyen egy 'leurito' utem, ami fenntartja a koztes erteku null potenciat es ahhoz kepest lehet tobbletet v hianyt generalni. igy mar remelem aramlas is letrejon.
"a problema a megfelelo potencialkulonbseg fenntartasaval van. nem eleg ravenni a G reszecskeket h elektronna alljanak ossze, hanem utat is kell adni nekik, hogy egy vezetekben aramlani tudjanak es igy munkat vegezhessenek. tehat az elektronok kepzodnek, de telitik a rendszert."
Talán ezért lenne jobb a mai 'méjnsztrím' technológia helyett, speciális 'geometriai' kialakítású, elektroncsöveket használni, amelyekben könnyebben megoldható a képződött elektronok 'szabad út' "áramlása" (a vákuum miatt... ;), és az elegendően nagy méretű anódokon a -gyakorlatilag- veszteségmentes/"telítődés"-mentes villamos energia 'begyűjtése' és elvezetése...
(a XX. sz. leg-elején, a 'fejlett világ'-ban sok, kis magáncég volt, amelyek egyedi, kis-sorozatú termékeket is hajlandók voltak a megrendelő számára elkészíteni, /mindenféle iparági területen!/, pl. speciális elektroncsöveket is...
aztán az '1929-es /cél-irányosan megtervezett../ nagy átrendeződés' után, már csak a 'nagy cégek maradtak' -a kicsiket felfalták/'beolvasztották' magukba-, azoknál meg ugye, 'nem gazdaságos' egyedi/kis sorozatú, speciális -értsd!: a piacon nem megvásárolható elemekből összerakható- terméket legyártani... marad az egyetemi/ipari kutatóhálózat gyártási lehetőségei,
az meg ugye... 'back-rock'... - 'vigyáztam!' ;) ;-(
destrukt 428 "Az nem zavar, hogy váltóáramú tároló nem létezik? Az akkumulátor is csak egyenáramot tud tárolni."
'Óvoda'... ??!! A gépkocsik váltóáramú generátora által termelt energiát is 'sikerül valahogy eltárolni' későbbre... ;-/
(a Hi.Fi erősítőkben is 'sikerül valahogy eltárolni' a 'bejövő' "váltóáramú" energiát, az 'pillanatnyi', nagyobb 'mély' terhelés időszakaira...) 'Óvoda'... ??!! ;-/
destrukt 430 "Azt már meg sem említem, hogy olyan helyről akartok energiát "kicsatolni", ahová senki sem vitt be energiát. Ezzel már sokan próbálkoztak, de totális szellemi leépülés lett a vége. A semmiből ugyanis nem lehet energiát kinyerni."
"olyan helyről .. energiát "kicsatolni", ahová senki sem vitt be energiát."
De igen, "vitt be energiát": Isten... ! ('másképp gondolkodás' szerint /sic!/: "őősrobbanás"...)
;-/
És hogy mennyi energia van ott...?!
... 1094-en g/cm3 ! ...
számold át az 'anyag-energia-ekvivalencia' elv alapján...!
Ha ennek az irtózatosan sok energiának, csak a töredék-töredékének-töredékét.. sikerül is 'kicsatolni', már az is naggyon sok..!
a problema a megfelelo potencialkulonbseg fenntartasaval van. nem eleg ravenni a G reszecskeket h elektronna alljanak ossze, hanem utat is kell adni nekik, hogy egy vezetekben aramlani tudjanak es igy munkat vegezhessenek. tehat az elektronok kepzodnek, de telitik a rendszert.
a fo feladat most, hogy szinkronba hozzam az elektron keletkezest az abszorpciojaval. ha ez sikerul, akkor mar valto vagy egyen aramlast is letre lehet hozni a ket hely kozott.
"odaig eljutottam, hogy abban a korben, ahova kivulrol aramot nem juttatunk be, keletkezik nemi elektron tobblet. de ez egyenlore csak annyi, hogy amikor kisutom a korben levo kondit, akkor megindul a mA tartomanyu muszer. erteket sem tudok merni, mert digitalis a muszer, es csak atvalt tizedesjegyre majd vissza nullara. szoval eleg keves, ellenben van, es ez a lenyeg."
Ha a "keletkezési" hely (a 'kicsatoló' berendezés) elég nagy frekvenciájú lenne (nagy teljesítményű), és 'lenne hozzá' egy 'jó hatásfokú'/kis veszteségű 'termelt áram' gyűjtő/'tároló kör', akkor azzal már 'lehetne kezdeni valamit'... ! ;-)
