" A ChatGPT az indulását követő egy öt nap után már 1 millió felhasználója volt. Összehasonlításképpen: a Facebooknak ehhez 10 hónap kellett, a Netflix-nek 41 hónap. Ez mutatja milyen radikálisan új dologról van szó. "
"mennyi történelem, irodalom, napi politika stb. legyen benne."
Az nem tartozik az IQ-hoz. Az a tárgyi tudáshoz tartozik.
És ha becsületesek akarunk lenni az értelmi képességek felmérése során, akkor nem különböztethetjük meg hátrányosan azokat az embertársainkat, akik valami okból nem férnek hozzá a tárgyi tudáshoz. Lehet valaki zseniális akkor is, ha egy indonéziai sziget távoleső falujában egy dzsunkán nőtt fel, ahol se áram, se tévé, se internet...
eredmények normál-eloszású haranggörbéje alapján besúlyozzák a feladatok pontértékét, hogy az átlagember az adott teszten éppen 100 pontot érhessen el.
Lukács Béla azt is hozzátette, hogy a szórása mennyi legyen. Hirtelen nem találom. Talán a gondolatolvasásról szóló előadásában beszélt erről.
Ez sem mond ellent annak, amit írtam. A feladatokat össze is kell válogatni - típusonként. Mennyi logika, mennyi algebra, mennyi történelem, irodalom, napi politika stb. legyen benne.
"Nálam a wikipedia a hipnózis szócikknél elvesztette a hitelét,"
Jótanács: mindig kapcsolj át az angol változatra.
A magyar szócikket max 15 millió ember olvassa és szerkesztheti ezen a sártekén, így a szándékos vagy tévedésből eredő hibák sokszor nem kerülnek javításra.
Az angol szócikkeket úgy másfél-kétmilliárd ember olvassa és szerkesztheti. Ennyi szem pedig baromi sokat lát.
Viszont számomra kemény dió annak eldöntése, hogy valaki tényleg ostoba, vagy csak (érdekből vagy számításból) tetteti. Ki kellene találni az inverz Turing tesztet - ennek eldöntésére. (Remélem, hogy a gobdolatjelet nyelvtanilag helyesen használtam.)
"De aztán megtudtam, hogy az IQ-tesztet hogyan gyártják. Hogyan is? Megkérdezik az emberek szubjektív véleményét, és a feladatok pontozását úgy igazítják, hogy a számszerű eredmény a szubjektív véleményhez közelítsen."
Legyünk precízek!
Az IQ-teszteket elég nagy mintán elvégeztetik, és a kapott eredmények normál-eloszású haranggörbéje alapján besúlyozzák a feladatok pontértékét, hogy az átlagember az adott teszten éppen 100 pontot érhessen el. Mivelhogy az IQ 100 a tök átlag intelligencia-hányadosa. (Amit mindenki meg tud oldani, az kevés pontot kap, amit csak a minta 1%-a az viszont sokat, hogy értékeléskor kihúzza az átlagból az elmésebbek IQ-eredményét.)
Valóban az IQ-teszt az "IQ-teszt-kitöltés" képességét méri, ha nagyon rosszmájúak akarunk lenni.
Azonban hogyan is néz ki egy nagyon átlagos IQ-teszt feladat? Valahogy így:
Ha egy kicsit elvonatkoztatsz a feladat láttán automatikusan beugró képzetektől, akkor észreveheted, hogy egyfajta "képregényt" látsz, ahol egy (vízszintes) vagy kettő (vízszintes és függőleges) vagy több irányban "történések" zajlanak. Neked az a feladatod, hogy a "történések" megfigyelésével rájöjjél, hogy hogyan "működik" ez a dolog, amit a "képregény" mutat. Ha rájöttél a működésmódra a mintázatok és az összefüggések logikus értelmezése segítségével, akkor képes vagy a "működést" továbbvinni és a hiányzó "jövőbeli" elemet megjósolni.
Ha őszinték vagyunk magunkkal, akkor valójában az emberi gondolkodás precízen erről szól. Az IQ-teszt csak annyiban tér el, hogy egyfajta absztrakt rendszerrel teszteli azt, amit a való életben nem ilyen véges mennyiségű elemből felépülő problémák működése során kell tudnunk megérteni és kezelni.
Én igazából a logikai kombinációs-készségekre utalok akkor, amikor arról beszélek, hogy egyes ideákat az embertársaink gyakorlatilag képtelenek megérteni. Az előismeretek meg a tárgyi tudás itt semmit se számít.
Lásd a specrel idődilatáció és "tömegnövekedés" esetét.
Elmondják, hogy az ÁLLÓ MEGFIGYELŐ SZERINT a gyorsan mozgó űrhajós órája lassabban jár, meg hogy az ÁLLÓ MEGFIGYELŐ SZERINT a gyorsan mozgó űrhajós tömege megnövekszik. És akkor itt a fórumon jön egy okostojás, aki azzal véli cáfolni a specrelt, hogy akkor az űrhajósnak be kéne lassulnia, és egy megnövekedett testtömeget kéne anyagcsere során ellátnia. De könyörgöm! Az űrhajós önmagához képest nyugalomban van! Ő semmit se fog azokból az effektusokból megtapasztalni, amit a specrel megjósol, hogy a KÜLÖNBÖZŐ mozgásállapotú megfigyelők EGYMÁSON megfigyelnek.
És a fenének se képes helyesen kezelni a nézőpontokat, automatice oda-vissza csúszkál és összekutyulja hogy mikor kinek a vonatkoztatási rendszerében vagyunk. Pedig ez csak szimpla logika kérdése, hogy helyesen kezeljük. De nyilvánvaló, hogy vannak embertársaink, akiknek meghaladja a szellemi képességeit, hogy ezt logikusan helyesen kezelni tudják.
Hogy miért? Na az az ezerforintos kérdés. Szerintem telefonos segítség se kell a válaszhoz...
Hogy mi az intelligencia? Erről megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint (általános) tájékozódási képesség. Mások szerint az intelligencia az, amit az IQ-teszt mér. Ezt először nem akartam elhinni. De aztán megtudtam, hogy az IQ-tesztet hogyan gyártják. Hogyan is? Megkérdezik az emberek szubjektív véleményét, és a feladatok pontozását úgy igazítják, hogy a számszerű eredmény a szubjektív véleményhez közelítsen.
Akkor csak neked, külön, grátisz elmagyarázom, hogy mit is látsz az értelmező szótári bejegyzés első pontjában:
"1. Az a tulajdonság, hogy valaki intelligens (1, ritk. 3); fejlett értelmi, megértő ítélőképesség."
Két részmondat van PONTOSVESSZŐVEL elválasztva.
Az első részmondat a szó egzakt és teljes definíciója: "Az a tulajdonság, hogy valaki intelligens" Vége. Finito. Konyec. Ennyi a definíció. Ezt jelzi a pontosvessző kitétele. Hogy ennyi bőőőőőőven elegendő a szó definiálására. Azonban van ezzel egy apró probléma, ugyanis egy másik szóra hivatkozik a definícióval: "intelligens". Annak meg van külön definíciója.
De a második részmondatban azok számára, akik szellemileg igénytelenek vagy túl lusták továbblapozni és megnézni, hogy az "intelligens" mit is jelent, hozzácsaptak a definícióhoz egy EGYSZERŰSÍTETT viszont nem hivatkozásra alapuló második definíciót is. Ezt pedig úgy csinálták, hogy az "intelligens" definíciójának a leggyakoribb értelmét vették. Azaz a második részmondat nem az első részmondat bővebb kifejtése, ahogy azt @máshol-máskor állította, hanem éppen a szűkebb. Egy lebutított változat a lustáknak, akiknek büdös utánanézni, hogy az "intelligens" mit is jelent. Merthogy többet jelent a "fejlett értelmi, megértő ítélőképességnél".
Az első és a második definíció között csupáncsak laza kapcsolat van, méghozzá az hogy az első a szó pontos definíciója, a második pedig a hányaveti leegyszerűsített definíciója az igénytelenek számára. De nem az elsőből következik a második vagy a másodikból az első, mivel ez két független gondolat.
azt szinte hiába magyarázom egy átlagos embernek, mivel neki ugyanazt belátnia, hogy helyes, kemény és hosszadalmas szellemi erőfeszítés.
Sokan azt hiszik, hogy van királyi út. Bizonyos dolgok megértéséhez előismeretek szükségesek. És az a tapasztalat, hogy a világ többnyire nem a vágyaink szerint működik. Ilyesmit nem lehet két percben elmagyarázni. Főleg, ha a befogadókészség hiányzik.
Van egy 130-as ismerősöm. Azaz valaha annyi lehetett. Manapság egy szánalmas ostoba, aki nem vette tudomásul, hogy elment mellette a világ. (Apropó: a változás nem mindig fejlődés. https://www.joelonsoftware.com/2002/01/06/fire-and-motion/) Emellett persze már elérte a szellemi hanyatlás is. Értékrelativizmus.
Nem töltök ki IQ-tesztet. Úgy járnék, mint a viccben. "Szerencsére negatív." Engem csak az érdekes problámák vonzanak. Egyszer kitöltöttem az Einstein tesztet, amit állítólag 98% nem tud megoldani. (Mármint abban az időben, amikor Einstein kitalálta a feladatot. Nem ügy, favágó munka. Nagyjából ugyanaz a stratégia, mint az észmester nevű játék a színes pálcikákkal.)
A magyar helyesírásban pontosvesszővel határoljuk el egymástól többszörösen összetett mondatokban a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait. Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessző, ha a tagmondatok kapcsolata laza. A felsorolásban pontosvesszőt is használunk, ha azonos szerepű, vesszőkkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni másneműekből álló sorozattól."
Azaz a pontosvessző az egymással csak laza kapcsolatban lévő részek közé kerül. (A szorosabban összetartozó részeket - tagmondatok, felsorolások - vesszővel választjuk el.)
Ha megnézted volna az idézett szócikket, láthattad volna, hogy adott esetben a pontosvessző az első tagmondatot értelmezi, pontosítja. (Tájékoztatásul: azért van három beszámozott bekezdés, hogy 140-es IQ környékén is érthető legyen: a szócikk három többé-kevésbé eltérő értelmezést taglal.)
Szállj le a magas lóról; kurvára nem áll jól. (senkinek se, amúgy.)
Ugye, nem érted a pontosvessző nyelvtani funkcióját?
Elárulom: a pontosvessző az egymástól független gondolatok elválasztására szolgál.
Amiről te próbáltál beszélni, az a kettőspont funkciója: a megnevezett dolog részletesebb kifejtése vagy a megnevezett dologba tartozó elemek felsorolása.
Gondolom, nem vetted észre, hogy az előbb gyakorlatban is illusztráltam a kettőspont használatát.
"ebből következően csak értelemmel (tudattal) rendelkező személy lehet intelligens."
Az "értelem" nem azonos a "tudattal". És bizony nem-személy is lehet értelmes. (Viszont az "értelem" az "intelligencia" szinonimája.)
"Ezt alátámasztja az intelligens szócikk is:"
Mit gondolsz, nyelvtanhoz nem nagyon értő barátom, mi a fészkes rákért rakták a "személy" szót két kacsacsőr közé?
1. Az a tulajdonság, hogy valaki intelligens (1, ritk. 3); fejlett értelmi, megértő ítélőképesség.
és a pontos vessző után ki is fejtik, hogy mivel az intelligencia fejlett értelmi megértő ítélőképességet jelent, ebből következően csak értelemmel (tudattal) rendelkező személy lehet intelligens. (Egy szoftver nem, mert hiányzik belőle az értelemmel rendelkező tapasztaló alany.
Ezt alátámasztja az intelligens szócikk is:
"INTELLIGENS
1. Olyan <személy>, aki a jelenségek lényeges vonásait felismeri, a dolgok közötti összefüggéseket meglátja, és a tényeket helyesen ítéli meg; értelmes. Intelligens ember."
"Nem az én elméletem te bolond, hanem ez az intelligencia definíciója:"
Ugye, nem vetted észre, hogy a definíció első része körkörös önhivatkozás?
Meg kellene nézni az "intelligens" definícióját, hogy az "intelligencia" definícióját tisztázni lehessen.
"Ebből látható, hogy léteznie kell egy alanynak, tudatnak, aki értelemmel rendelkezik."
Egy rossebet.
Nézd meg az "intelligens" szótári definícióját!
Az intelligenciához pusztán csak elme kell. Hogy kié vagy mié, hogy van-e öntudata (self-consciousness) vagy csak szimplán belső mentális modellt kezel a világról (consciousness) , hogy ember-e vagy egy állat, az itt nem számít.
Valójában az intelligencia legtömörebb definíciója: fejlett problémamegoldó képesség.
az hogy állandóan hülyékkel vagy körülvéve, egy olyan ténymegállapítás, ami meglehetősen lenéző, lesajnáló.
tudom én hogy sok hülye van, de azok mind nagyon konkrét módon hülyék :) , és ettől még nem általánosítanék és nem mondanám hogy az átlag iq-s emberek hülyék. könnyen lehet hogy csak baromi béna tanáruk volt, vagy mivel a hétköznapokban ez nem megtapasztalható közvetlenül úgy, mint pl. időzónák ha felülnek a repcsire. de ha fénysebességet közelítve lehetne utazgatni, biztos könnyebben megértenék.
minél okosabb valaki, szerintem annál inkább azt érzi, milyen keveset is tud még és hogy a 200-as iq-val se fog feltétlenül jobban boldogulni vagy többet és teljesebb élet élni, mint más kevesebbel. viszont minél hülyébb valaki, annál okosabbnak hiheti magát.
1. Az a tulajdonság, hogy valaki intelligens (1, ritk. 3); fejlett értelmi, megértő ítélőképesség.
Ebből látható, hogy léteznie kell egy alanynak, tudatnak, aki értelemmel rendelkezik. Az AI éppen ezért csak szimulálja szoftveresen az intelligens viselkedést, de nem képes megvalósítani, mert híjján van a megértésnek.
"mindenesetre a mások értelmi lefitymálását nem gondolom a magas intelligencia megnyilvánulásának,"
Fitymálta a rosseb. Ténymegállapítás volt.
És annak a jelenségnek az oka, hogy ami nekem például első pillanatra átlátott és megértett összefüggés, azt szinte hiába magyarázom egy átlagos embernek, mivel neki ugyanazt belátnia, hogy helyes, kemény és hosszadalmas szellemi erőfeszítés. És néha teljesen sikertelen. Azért sikertelen, mert az adott átlagos képességű ember nem képes logikusan belátni és megérteni az adott dolgot. Például oka van annak, hogy egyesek kenik-vágják a specrelt első hallásra, másoknak meg az ikerparadoxon se megy a fejébe évtizedek alatt, hiszen "hogyan járhatna lassabban az űrhajós órája, mivel akkor az űrhajósnak is be kellene lassulnia!"
"az intelligencia alapja a megértés, aminek feltétele a tudat."
Ne kezd itt is a saját különbejáratú kitaláció tudat-baromságodat.
Sajnos nem értesz se az idegélettanhoz, se a kognitív filozófiához, ezért neked egy személyes téveszméd van erről a tárgykörről. (Még a tudat mibenlétét is kevered-kutyulod, ahogy az a korábbi vitákban jól lejött.)
Az a probléma, hogy az evolúció még az embernél sem "gyúrt rá" az intelligenciára. Megelégedett annyival, hogy a populáció nagytöbbsége képes legyen megtanulni záros időn belül bármely gyakorlati műveletet, ami a mindennapi túléléshez fontos.
a sok millió fajból eddig 1-ről tudunk, hogy az evolúció ezt az utat választotta, de nem kizárt hogy ez is zsákutca lesz, legalábbis ahogy kinéznek a dolgok,.. számos csodás innovációnknak hála.
Kettő eltérő IQ-tesztben is 140 feletti érték jött ki. Nézd el nekem, ha úgy érzem, hogy állandóan hülyékkel vagyok körülvéve. Mert valóban.
bár a 'feletti' egy tág kategória, de hogy az alsó korlátot megadtad, nem számítottam többre.. :) mindenesetre a mások értelmi lefitymálását nem gondolom a magas intelligencia megnyilvánulásának, és egy ideje már azt érzem hogy az ilyen iq teszt pontok úgy viszonyulnak az intelligenciához, mint a péniszméret a potenciához. és az is lehet mindenki olyan társaságot érdemel, amilyet választ magának. amúgy meg nem tudom te mennyi innovációval járultál hozzá a civilizációnkhoz, de azt se gondolom, hogy akár az utcák vagy wc-k tisztán tartása, illetve az ilyen tevékenységet végzők lebecsülendők, képzeld hogyan festene a civilizációnk nélkülük.. :)
