Ebbol kovetkezik, hogy a radiosugarzast figyelve kb szaz evig gvagyunk.lathatoak a sokmillio eves intervallumban. Kb otven eve meg felfedezhettuk volnaagunkat az irh tartomanyban kb otven fenyevrol is, ma meg mar nem biztos. Ezert tan erdemes bombazni setiileg aaar ismert bolygorendszerelet, aztan varni par evtizedet a valaszra vagy a nemvalaszra.
Mostanában egyre jobban rácsatolódnak az emberek a gépekre. Ez még fokozottabban várható a virtuális valósággal. Ennek határa nem ismert, de el lehet képzelni. Emiatt esetleg nincs sztár treck utazgatás iránti vágy.
Az is kerdes meddig van egy civilizaciobannolyan intenzitasu radioadas, amit messzirol is tudnak erzekelni. A par evtizeddel ezelotti foldi radio es teveadasokat mar kb otven fenyev tavolsagbol tudtuk volna erzekelni. A mostani nemileg csokkent erossegueket mar csak kevesbe tavolrol, szaz ev mulva meg lehet hogy mar csak kabeles kommunikacio lesz, meg par wattos mobilallomasok.
Mondjuk 4 milliárd éve van itt élet. Durván 100 éve rádió adás és elektronika. Közel vagyunk a mesterséges intelligenciához. Ha a 4 milliárdot elosztjuk a 100 évvel akkor az eredmény 40 millió. Tehát 1 a 40 millió hoz az esélyünk hogy ilyesmit láthassunk. Tegyük fel. Nem esélytelen, hogy találnak valamit, ha már 10 milliót átvizsgáltak.
Ennek talán az az oka, hogy a biológiai intelligens lények pillanatok alatt átcsapnak mesterséges intelligenciába. Ebben az évmilliárdokhoz képest igen rövid időablakban vagyunk mi éppen most. Hogy elkapjunk egy másik ilyen parányi időablakot kicsi az esély. Vagy előtte vagy utána vannak. Előtte láttuk mi van utána nem igazán tudjuk.
Azért ellentmondásosak a földönkívüli élet kutatási szempontjai.
Egyrészt keresik azokat a helyeket, ahol a földhöz hasonló körülmények lehetnek, másrészről megy a kutatás a feltételezett élet után a naprendszer óriásbolygóinak környékén is, ahol az élet feltételeit nem a naptól való távolság, hanem a bolygók, holdak közti energiatermelő folyamatok teremthetik meg.
Ilyenek meg bárhol lehetnek a klasszikus élhető zónának tekintett területeken kívül, a legzordabbnak tűnő zugokban is.
Igaz, ilyen helyeken korlátozottak a létfeltételek térben és időben is, jégpáncél alatt, és csak addig, míg a keringési állapot nem fixálódik egy kézisúlyzó állapotban, mikor már nincs árapály jelenség, ami hőforrást generál...
Sziasztok !
A közeljövőben (remélhetőleg 2008. augusztus vagy szeptember hónapban) tervezzük alakulóban lévő SETI Baráti Körünk első találkozóját. A helyszín Budapest, VI. kerületben lesz. Még csak néhányan vagyunk, de a cél nem is a nagy létszám. Témánk szempontjából elsődleges lenne a Földön kívüli civilizációk utáni kutatás, de ezzel összefüggésben az is például, hogy milyen jövő várhat az Emberiségre. Nem UFO témakör !!! (Bár a SETA kérdéseivel mindenképpen foglalkoznánk.)
Ez egy beszélgetős klub lesz ha elképzeléseimnek megfelelően alakul, a SETI-vel összefüggő tágabb témakörökben. Kérem, hogy aki szeretne résztvenni, illetve esetleg „kiselőadást” szeretne tartani valamelyik találkozó során, értesítsen. Pontos részleteket válasz e-mailben írok.
chessmark@freemail.hu
Csináltam egy kis kutatást aról, hogy hány csillag rendszerében lehet élet a szabad szemmel is látható csillagok közül. (ezt kb. 5.2 magnitudóig kell érteni - a Starry Night alapbeállításai mellett nagyítás nélkül látható csillagokat néztem végig)
(A 3 feltétel, amit figyelembe vettem a nyitószövegben olvashatóak)
Sajnos nem tudom, hogy ez hány csillag lehet, de én úgy 4-5000-re tippelem.
Ezek közül 546 megfelel a feltételeknek.
96 pedig ráadásul 100 fényéven belül van!
Akit érdekel, hogy mely csillagokról van szó, annak szívesen elküldöm a listát..:)
Ez a modell nem egyenlő a Drake formulával?
http://seti.tavkapcsolat.hu/SETISZEP/SS01Drfm.HTM
"...az élet egyszerűen véletlenül, a nagy számok törvénye miatt egyszer csak valahol megjelenik..."
Ezt hogyan számolják?
Amit az élettel kapcsolatosan megtanulhattunk az - hogy Ian Malcolm-ot idézzem - "Az élet utat tör"
A szerveződés egy bizonyos fokán az összetett molekulák egyszercsak az életre jellemző tulajdonságokat kezdik mutatni.
Ha megfelelőek a körülmények szvsz az élet törvényszerűen kialakul.
"túlélés képességének alapvetô feltétele a kiváncsiság"
Igazad van, ha magunkból indulunk ki. Mi egy biológiai civilizáció vagyunk. De egy civilizáció más is lehet.
Egy példa: gondolj arra, hogy minket mennyire érdekel egy hangya életmódja. Mit tanulhatunk tőlük?
És most gondoljunk egy hangyafajra, amely több ezer hangyafaj közül egy. Mennyi figyelmet szenteljünk rá?
Amit keresünk, egy nálunk mindenképpen magasabb fejlettségi szinten levő civilizáció és lehet hogy egészen másképp gondolkoznak, mint mi.
A véletlengenerációs modell: egész pontosan én sem emléxem. Modelleznek egy rendszert x számú égitesttel, figyelembe véve az ismert világegyetemrôl meglévô adatokat. Itt persze részben becsült számok vannak, de az általad említett feltételek az élet kialakulásához szintén bele vannak dolgozva a modellbe. Mármost kiszámítják, hogy mindennek ismeretében hány égitesten jöhet létre az élet egyáltalán. Ez egy icipici szám, amit szépen félre tesznek.
Aztán fogják újra a modellt és kiszámítják azt is, hogy ha nem vesszük figyelembe az élet számára kedvezô feltételeket, mennyi annak a statisztikai valószínűsége, hogy az élet egyszerűen véletlenül, a nagy számok törvénye miatt egyszer csak valahol megjelenik.
Az izgalmas az, hogy a véletlennel kapott érték nagyobb, mint a feltételek figyelembe vételével kapott érték.
Arról pedig még nem is szóltunk, mennyi az esélye annak, hogy az élet két ponton belátható idôintervallumon belül és áthidalható távolságon belül alakul ki. Ezt értem a "felismerhetô állapot" alatt.
"1, az idegeneket nem érdekli tovább más életforma
2, nem érdekli nála alacsonyabb fejlettségi szinten levő életforma
3, "mi" nem érdekeljük őket. "
Ezzel nem értek egyet. Az értelmes életforma, és egyáltalán a túlélés képességének alapvetô feltétele a kiváncsiság.
Ez a "véletlengenerációs" modell nekem nem teljesen tiszta. Mit tudsz róla?
"olyan periódusban bukkanjunk az élet nyomára, mikor az épp "felismerhetô" állapôotban van."
Na ebben lehet valami. Sok tudós abból indul ki, hogy a civilizációk évmilliókon át fejlődnek. Egyesek "szupercivilizációkról" beszélnek. A kérdés, hogy technika fejlődésével az adott civilizáció nem követ-e el olyan hibát, ami a kihalásához vezet, avagy nem történik-e ez meg törvényszerűen egy bizonyos fejlettségi szint elérésekor.
Ezenkívűl amit mondasz, abban az is bennerejlik, hogy az fejlődés egy szint után olyannyira megváltozik, hogy
1, az idegeneket nem érdekli tovább más életforma
2, nem érdekli nála alacsonyabb fejlettségi szinten levő életforma
3, "mi" nem érdekeljük őket.
4, esetleg nem tudjuk észlelni őket
5, vagy a technika nem képes áthidalni a téridő szakadékát (bár ezt nem hinném)
De az is lehet, hogy
szinte elveszünk a rengeteg civilizáció között, ezért érdektelen felkutatásunk.
Na, így már van értelme! :))
Viszont Kordos László egyszer azt mondta, minden statisztikát figyelembe véve is kevesebb az esély az élet kialakulására, mint amennyi hibát valamiféle véletlengenerációs modell megenged.
+ ott vannak az ô Földre vonatkoztatott kihaláselméletei. Az lehet necces, hogy mindezek mellett egy olyan periódusban bukkanjunk az élet nyomára, mikor az épp "felismerhetô" állapôotban van.
