a "hőhalál" populáris kifejezése az entrópia törvénynek.
én kicsit pongyolán foglaltam össze a film megállapításait, de kb. ez volt, ha a tágulás folytatódik:
- először az óriások mennek el->szupernóvák, fekete lyukak keletkeznek
- aztán a közepes csillagok->nóvák, fehér törpék keletkeznek
- következnek a vörös törpék-lassan kihűlnek (ezek olyan hosszú élettartamúak, hogy állítólag még egy vörös törpe halálozott el az Univerzum keletkezése óta)
- a korábbi csillaghalálokból maradt fehér törpék következnek
A közelebbi SN-ek mérési bizonytalansága be van jelölve de az aktuális SN1997ff-nél, amin az egész gyorsulva tágulás áll vagy bukik még a tűrés sincs bejelölve csak ez a hatalmas piros folt.
Arra gondoltam, hogy bizonytalan az SN típusa, mert olyan messze van az SNI -nek vélt csillag, hogy még a host galaxis is alig látszik és ezen galaxis típusából gondolják, hogy a felrobbanó csillag talán SNI tipusú volt. Vagy nem.
Bizonytalan az objektum távolsága, ezt nem lehet tudni pontosan, hiszen még a közeli objektumok távolsága is drámai változatosságot mutat a különböző kozleményekben. A SN1997ff ..kis fényessége miatt a színkép észlelése eleve nehézségekbe ütközött, ráadásul távolsága az ún. spektroszkópiai sivatag tartományába esett, ahol karakterisztikus színképvonalak híján szinte reménytelen vöröseltolódást meghatározni.
Az SN vöröseltolódásának meghatározása helyett a host galaxis vöröseltolódását határozták meg.
Legfőképpen csak egy darab nagyon távoli SN van, a többi pont a kontrol, ezek közelebbi SN-ek mind.
A mérés tele van bizonytalansággal. Ez érthető is, mert nagyon távoli és halvány az objektum. De Nobelt adni érte?
Elég régi cikk, azóta egy nagyon távoli SN alapján Nobelt osztottak, borzasztó elhamarkodottan, mert a mérés bizonytalansága óriási.
A Világegyetem össztömege mindegy mekkora, nincs hatással az összeomlásra. A nyomó gravitáció hatására a tágulás fékeződik, de az összeomlás hirtelen lesz, c2 -el érkezik, sajnos.
E megjegyzés számomra meghökkentő (mert nem értek a dologhoz) :
*...(A klasszikus fizikán nevelkedett gondolkodásmód számára felfoghatatlan paradoxon, hogy az összehúzódás szakaszában az idõ visszafelé telik, tehát a rendszeren belüli megfigyelõ akkor is tágulást észlel.)...*
"A filmsorozat, ami elég újnak tűnik, tényként beszél az Univerzum hőhaláláról, tehát, hogy minden a maximális entrópia állapota felé tart, és elképzelhetetlenül sok idő múlva már csak halott csillagok lesznek az égen, majd a végén csak káricáló fotonok. Ez így korrekt, vagy vannak reális alternatív elméletek a hőhalál elméleten kívül?"
Mit jelent a hőhalál? (számomra megsülésünk rémképét előrevetítő szóvirágnak tűnik)
"Olvasmányaimból arra emlékszem, hogy az Univerzum jövője még nyitott, lehet, hogy örökre tágul, lehet, hogy majd egyszer újra összehúzódik."
Jól emlékszel. Valóban volt olyan korszak, amikor e két elvi lehetőség egyike mellett sem szóltak oly súlyos érvek, mint amilyenekről manapság olvasni.
Nahát kerestem egy kozmológiai topikot és meglepődtem, hogy anno én nyitottam egyet. Na mindegy.
Nemrégiben kezdtem el egy sorozatot, Wonders of the Universe, egyelőre az első részt láttam. Olvasmányaimból arra emlékszem, hogy az Univerzum jövője még nyitott, lehet, hogy örökre tágul, lehet, hogy majd egyszer újra összehúzódik. A filmsorozat, ami elég újnak tűnik, tényként beszél az Univerzum hőhaláláról, tehát, hogy minden a maximális entrópia állapota felé tart, és elképzelhetetlenül sok idő múlva már csak halott csillagok lesznek az égen, majd a végén csak káricáló fotonok. Ez így korrekt, vagy vannak reális alternatív elméletek a hőhalál elméleten kívül?
Ha az 'ős~kozmosz' ilyen időgépet tartalmazott, akkor végtelen sokszor újraírhatja magát a történelem, végtelenül evolválhat újra, és újra...indiai filó-sophia
Vajon léteznek "szabad" csillagok, tehát olyanok, amelyek a galaxisközi térben vannak, csak úgy, szabadon? Észlelni őket, gondolom, nem lehet egyszerű feladat...
2010-re terveznek egy új távcsövet, mely hatszor több fényt tud összegyűjteni, mint a Hubble. Ezzel szeretnének visszakémlelni a "sötétség korába", azaz az ősrobbanás és az első galaxisok kialakulása közötti időszakba.
Látom, páran elégedetlenkednek a topicok miatt. Ide biztosan lehet jönni, "newage" mentesen :-) Lapozgattam minap a National Geographic újságját, pár jópáran lehúztak, van benne egy pár érdekesség "Galaxisvadászok" címmel. A galaxisok felfedezésérő, keletkezéséről és ütközéseiről ír. Ha valaki olvasta, vagy érdekli, lehetne erről beszélgetni.
Papírral és ceruzával semmit nem értek, mert azt itthon is tudok valami szépet rajzolni (vagy megkérem a fiamat, rajzolja le a tegnapi álmát). Az nem lenne bizonyíték, de egy dia sok mindenről árulkodhatna.
Hát szerintem bármilyen filmet viszel, annak is annyi. Talán még a digitális gépekbe való memóriakártyák is kipurcannak. Legjobb, ha papírt és ceruzát viszel.
Minek akartok visszamenni a múltba? Sok mindent meg lehetne változtatni, de minek. Ez nem lenne újdonság. Én inkább megnézném mi van az univerzum szélén, aztán vissza jönnék egy másik féreglyukon. De én vinnék egy fényképezőt is, nehogy úgy járjak mint a Kapcsolatban a csaj. Milyen filmet vigyek Kodac-ot, vagy Fuji-t?
... és akkor egyszer ez a ravasz időutas visszament az időgép feltalálójához, hogy minden nyomot eltüntessen, és senki se tudja újra feltalálni az időgépet. Sajnos véletlenül korábban ért oda, mint amikor az feltalálta volna. De erre csak akkor jött rá, amikor a dokumentumokat megsemmisítette és a feltalálót már megölte. A keletkezett időparadoxon miatt az egész univerzum egy nagy zutty kiséretében osszeomlott, de aztán jött a nagy bumm, és újra kialakult. És most ebben élünk mi...
Szerintem azért nem jönnen a jövőből űrutazók, mert még nincs feltalálva az időgép. Ha egyszer feltaláljuk, onnantól kezdve lehet utazgatni a múltba is, és nem csak addig a pillanatig, míg feltalálták az időgépet, hanem korábbra is.
