Szerintem a billeg - ballag szóból is megfejthető a balta es a pallos szó is.
Nehéz lendítő eszközök ugyanis.
A váll, viszont egy billenő ízűlet. Gömbölydeden billen.
A baltának a magyar bal szóhoz mégis lehet köze, vagy mert nehéz lendítő eszköz, vagy mert másodlagos fegyverként balkézben hordták, vagy mert bal oldalon függesztették.
Semmi köze a BÉR szónak a VÉR dologhoz, teljesen önkényes ez a "helyben végzett munkához kötött (elvárt, várt)" értelmezés is, meg a hosszabb írás szavai is, de nem is ezt jelenti a BÉR szó sem, hanem egyszerűen csak arról van szó hogy valaminek a díját, ÁRát vagy ÉRtékét természetben vagy pénzzel honoráljuk. Ennyi az egész, nem vár itt senki VÉRRE.)) Meg semmire sem, ez egyfajta díj valamiért "oszt" jó napot nem kell ezt túlbonyolítani.
Még csak munkához se kell semmi közének se lennie a dolognak mert bárki BÉREL egy lakhelyet mondjuk, vagy bérbe adja bármelyik tulajdonában lévő eszközét, ugyanezt a BÉR szót képezzük. A lakást VÉRBE adjuk például. Vagyis BÉRBE, mert így a jobb szerintem.))...
Ja és ez szerintem a BÍR (birtoklás ) amihez kapcsolódik, bérlés esetén BIRtoklunk és BÉRelni X személy szolgáltatását is szokás (idejét "raboljuk"), erre is jár az amit BÉR-nek hívunk, mert ez ÉR nekünk X összeget.
BÍR(tok) és ÉR(érték) szavakhoz köze. Régi birtokjog BIRJOG volt röviden. Szóval megint ott vagyunk hogy most sem kellett B-V hangot felcserélni, mert szükségtelen teljesen...
CzF. Bal: Alapérteményben különbözik tőle azon bal, elvont gyök, melyből a metszésre, hasításra, elválasztásra vonatkozó balaska, balta, eredtek, s ezek rokonai: vál, válik, választ, melyekkel egyeznek a szanszkrit p-hal (kinyit, szétválaszt, tör), vil (választ), német spalten, latin vello, hellen ολλυω stb.
Pontosan fogalmaztam többszőr is! Nem általonos. Ha nem általánis, akkor ikkal történik! Az ok, pedig új, de romonértelmű szavak létrehozása, melynek a csere kezdőhangja rokon hang. Ez a rokon hang határozza meg az elsődleges jelentést.
Vár:
rokonságok közt legközelebb áll hozzá a persa bár (arx, aula regia, továbbá báru (arx, castellum); a héber-ben eléjön bíráh, melyről Simon szótára azt mondja: „videtur persicae originis.“ A v és b egymással könnyen fölcseréltetnek, mint szintén a persa vám és bám s megforditva bán és ván szókban is. Olvastuk a régiségi tanulmányokban, különösen De Vaux munkájában, hogy Media fővárosa, Ekbatanának egy részét vár-nak hivták, – Budenz J. felhozza rokonokúl a finn vuore, vaare, lapp vare, finnlapp varre szókat, melyek hegyet jelentenek, továbbá a mordvin vär, erzamordvin väre, veri szókat, melyek főnvalót, felső részt jelentenek. (A szanszkritban para am. magas, a persában bar némely kiejtés szerént ber am. magasság, felső rész, pars superior, altitudo; és a góth-ban bairg am. hegy).
Mindenféle irónia nélkül is írtam már egy halom szópárt régebben is és a közelmúltban is amelyek azt mutatják hogy az épp szóban forgó hangpár nem általánosítható cserehangként.
Ugye legutóbb a B-V viszonylatában tettem meg. Magyar nyelvben nem cserélhetőek általánosságban.
BALTA sincs alátámasztva semmivel sem, ez valószínűleg Cz-F ötletelésével indult útjának hogy ez VÁL gyökű szó szerinte. Ezt semmi sem bizonyítja, legfeljebb egy hipotézis. Ez olyan hogy a FEJsze is ugyanúgy vág meg a bárd is ezt tudja és a fokos is, továbbá a szekerce is, aztán mégsem "VÁ" gyökű egyik szó sem. De még a kés meg az olló sem, pedig ezek is szintén lehetnek vágószerszámok.
BALTA sem, nem tudni róla hogy bármikor is VALTA mondtuk volna a baltát. De amúgy valahogy inkább a BÁRD szóval állhat valamelyest kapcsolatban.
Ja és a szó ez a BALTA dolog és hasonmásai szintén világszerte megvannak, szinte mindenhol következetesen B hanggal írják , elvétve találkozni még P kezdőhangos írással is. Minden abba az irányba mutat hogy ez a BALTA dolog B hangos eredetileg...
Czucorékra hivatkozva, magyar-magyar és magyar-nemzetközi szavak kapcsolatára mutattam rá.
Az iróniádban egyik kezdőhang sem rokona egymásnak.
Pl. Sárba szarni és sapkát csapni lenne helyes, a példám szerint.
Másrészt nem általános szabályról, hanem tudatos kezdőhang változtatásról van szó, hogy új és más jelentésű szavakat lehrssen képezni.
Pl.:
BALTA, (bal-t-a) fn. tt. baltát, tb. balták. Félkézre BALTA, (bal-t-a) fn. tt. baltát, tb. balták. Félkézre való kis fejsze, melylyel kisebb vágást, faragást végeznek. Hosszu, kurta nyelü, fényes, éles balta. Bakonyi kanászok baltája. Baltát forgatni, hányni. Baltával leütni a disznót. Palóczos kiejtéssel: bóta.
Gyöke a hasításra, elválasztásra vonatkozó bal = vad, vál, (vá gyöktől, honnan vág is származik), mely minthogy több más nyelvekben is bír hasonló érteménynyel (pl. a szanszkrit vil am. vág, hasít), innen egyeznek vele a török, uigur bolta, kis fejsze, melylyel kisebb vágást, faragást végeznek. Hosszu, kurta nyelü, fényes, éles balta. Bakonyi kanászok baltája. Baltát forgatni, hányni. Baltával leütni a disznót. Palóczos kiejtéssel: bóta.
Gyöke a hasításra, elválasztásra vonatkozó bal = vad, vál, (vá gyöktől, honnan vág is származik), mely minthogy több más nyelvekben is bír hasonló érteménynyel (pl. a szanszkrit vil am. vág, hasít), innen egyeznek vele a török, uigur bolta,
Elég komoly különbségek vannak a B-R , V-R , F-R , P-R között ha jobban belemegyünk.
VIRRAD valóban erősen hajaz a világosodás fogalmára. Végül is ez történik virradatkor.
De a VERES szóra teljesen nyilvánvaló és kézenfekvő magyarázatot ad a VÉR színe, VÉRES--VERES közvetlen átmenet tűnik a leglogikusabbnak, annyira adja ez magát. Nincs is okunk távolabbról értelmezni, magától értetődőnek néz ez ki.
De a VÉRES és BÉRES is teljesen más dolog, a VÖRÖS--BŐRÖS is egész egyszerűen alapjaiban más.
VÉR és FÉR is külön világ. VÉR nem forró a maga 36-37 közti hőmérsékletével és végképp nem FORR a VÉR, legfeljebb a latin szerető vére.))
És akkor nézzük a VIRUL--PIRUL dolgot. Igazából még ellentétes is itt, mert amit megpirítunk hát az inkább sötétebb lesz mint volt azt megelőzően, persze a PIR itt is a "tűz" , általa pirítunk meg.
BORZ sem PORZ-ik, hanem tényleg felBORZOLJA magát, a szőrét (bőrét) bizonyos szituációkban. Tehát ez már a BŐR-BORÍTÁS kategóriája.
Vagy a BIRS sem PIROS, ezt még CZ-F sem mosta egybe (meg is lepődtem), bár szerintem az övénél is van jobb magyarázat de ezt majd mondom később. Azaz ez inkább a "BERZ" cikkéből jobban megérthető. BIRS amúgy vöröses is lehet, van ilyen fajtája Japánban mondjuk, de jellemzően először zöld és majd éretten sárga.
De BORZ szó már létezik, lehet é vajon birzes-borzas jelentést adni a birsnek. Nagyon is, igazából 3 féle módon is legalább. Egy ahogy CZ-F írja, hogy jellegzetes erős fanyarsága miatt mi magunk borzolódunk.
Vagy épp a levelei alul sűrűn benő fehér szőrrel. Vagy maga a termés ami eleinte szürkésfehér pihékkel sűrűn borított.
Némelyek a német "pirschen" eredeztetik, az egy baromág.)) Ha már német, akkor a BORSTE szónál kell nézelődni BIRS/BORZ ügyben. A német szó annyira idegen hogy ez a BOROSTA szavunk pontosan.)) Ugye az is egy szőrBORítás, ugyanez a birsen is megtalálható. A magyar nyelv BOR(ÍT) gyökszavával (B-R) közösíti a BŐR, BORZ, BOROSTA, BIRS történeteket...
A verradból pedig simán lehetett veres, a tűzzel való érintkezésre pedig adódik, hogy pattogó hanggal váltsák le v kezdőhangot, pír(os) és pír(kadó), a folyadék forróságára meg f-re. De mint mondottam, nem tudom a sorrendet. Szerintem senki sem tudja. De valami azt súgja, hogy a hangokhoz társított képzetekkel természetesen maguk helyére kerültek a dolgok, úgyhogy nem sorrendben kelle gondolkodni. A hálószerű összefűzése a jelentéseknek adott, mint ahogyan az is, hogy minden egyes verzió a KÉPZÉSE révén más jelentéstartományba is bekapcsolja a szót. Ezt láthatjuk a forró és a forr esetében, valamint a vér és a ver esetében.
- szavainkat ősszefűzi, hogy mind a tűzhöz tartozó tuljdonsággal bírnak. Azért lehet ez, mert a két kezdő mássalhangzóból az utolsó ugyanaz, az első pedig egy rokon hang, sok etben a képzésük is hasonló vagy azonos. A rokonítható kezdőhang változatok lehetővé teszik, hogy teljesen más tulajdonságokat etimológiai pontossággal vigyünk vissza egy közös jelentéstartományba. Sőt, ha a VÉR szót vizsgáljuk, elmondhatjuk róla, hogy veres színű és ver - dobog is, ugyanakkor az erek szállítják. Láthatjuk, hogy minden hangérték pntosan ott van benne, ahol lennie kell a hangértékei külön is jelentést hordoznak, amit az egész tartalmaz. Pedig ha külön vizsgáljuk az ER-et és a Verest, nem fogunk szoros kapcsolatot látni bennük. Nincs is, csak épp en a VÉR szóban. No, ez a gyökháló.
Azokkal a nyelvekkel van baj, amelyek nem képesek f-hangot ejteni:
"f-vel kezdődő gyökszóink száma mintegy 80-ra rúg. A szanszkrit s finn nyelvekben teljesen hiányzik. A héberben s görögben ph pótolja."
Én nem tudom, hogy melyik szóalak jött előbb létre, a kapcsolatuk azonban valós. Talán tényleg a perzsel.
A tűz piros is, mert pirít, veres is, mint a vér, ha valami hozzá ér, perzsel, és forró is, mert a folyadék forr rajta, ráadásul virít a sötétben.
CzF.: Mint a vörös neme alá tartozó, hangi és fogalmi rokonságban van ezekkel: birge, vörös rüh; birtóka, éretlenül pirosra, vörösre aszott szilva; berkenye, piros héju gyümölcs; virrad; továbbá az égésre, s mint okozat tüzességre, vörösségre vonatkozó pers, persen, pergel, perzsel, pernye, vér, véres, törzsön v. berzsen.
Szóval - p, b, v, f, - kezdőhang csere tapasztalható a származékoknál, a rokonságot viszont tartják.
Éppen azt veszem észre amikor azt állítom hogy 2 különböző gyökszó a "PIR" és a "FOR . A tűz forró de mi melléknévként használjuk a "forró" szót, mint például a tűz jellemzője. A magyar nem ezzel a szóval nevezte meg a tüzet , viszont más nyelveknél valóban előfordul. A germán nyelvekben mind ebből vannak, az ő FIRE vagy FEUER szavuk például, az tényleg a magyar FORRÓ szóból van.
Meg ez a "latin" FERVEO dolog is a FORRÓ vagy még inkább FORRVA ragozású szavunk módosítása lehet. De nálunk a szó melléknév, a tűz tulajdonságát jelentheti de nem magát a tüzet. Mert arra van/volt két szavunk, a ma uralkodóan használt TŰZ és a régi ősi PIR(O) forma .
Amire még a PIROtechnika és a PIROmánia szavunk azért emlékszik. TŰZtechnika és nem forrótechnika.)) Azaz ez nem a forró szóból van, akkor mi is valami "fójer" vagy valami hasonlót használhatnánk rá. Semmi akadálya nem lenne egy "fójernek" teszem azt ha a magyar ebből akarta volna nevezni. Megtehetné simán.
Na meg a két gyök eleve elkülönül egymásban jelentésben is mert a P-R hangvázon jellemzően kétféle szócsoport van 1: a TŰZközeli szavak. 2: meg ami a PÁR/PÁROS fogalmával kapcsolatos.
A FOR gyökön, azaz pontosabban a F-R vázon meg jóformán forgásértelmű szavak gyűlnek össze és nem is tűzkapcsolatosak gyakran eleve hanem ez épp vízkapcsolatos eredendően. FORR (víz) FORRÁS víz, FORRÓ víz FORRNI kezd és FOROGNI kezd. Hangutánzó gyök, a víz hangjából kezdődhetett FRR-FRR-FRR és ha FORR akkor FOROG tényleg. Így lett forgásértelmű gyökszó aztán, mert a FÚR , FARAG, FERGETEG, FÖRGETEG, FÜRGE, FORDUL és a többi mind a leírtakból ered és ezeknek itt semmi köze már a forrósághoz, meg a tűzhöz sem, egy hangutánzó gyök ami például egy FÚR szónál is elég jól ábrázolja a valóságot, annak valós hangjait.
De mindkét gyök hangutánzó eredetű, egyik a víznél kezdhette a pályafutását, másik meg a tűznél tette...
És hogy mi a TŰ ?... Egyrészt az a hegyes tárgy is ugye. De alapvetőn egy ősi ösztönszó, a TŰ vagy TYŰŰ, így reagál Amerikától Polinéziáig az ember egy hirtelen tűszúrásra nagyjából, illetve az átlag feletti hőségre... Ez az eredeti ősnyelvi kezdet...
-----
Ez így van. Leírtam én is már korábban: A Tűz tűz, a folyó folyik, a patak pattog, a tenger teng-leng, a fog fog, a vár vár, tó-tócsa "toccsan", tanya "tanyál". Tehát elterül.
Mint: Talaj, telep, telek vagy épp aki tohonya.
De még nép nevében is ott van, hiszen a közismerten tűzimádó PER-ZSA nép nevében is ez az ősi tűz szó van meg , jelen esetben PER formában.
‐---------
Igen, de a lényeget miért nem veszed észre?
A tűz színe, a PÍRos azért PIR/PER - mert FORró
PÍR /PER/PÖR - FOR
A magyar nyelvből fejthető meg tehát a piros szín etimológiája. A pír forrót jelent eredetileg és nem tüzet. Piros és forró a tűz két tulajdonsága. A piros szín a pírből lett, az meg a pír meg a pör/for -ból.
CzF.:
FORR, (for-r, for gyöktől, pl. Erdélyben van Foró helység, mely másképen Forró; de az egész vétethetik hangutánzónak is; rokon vele a latin ferveo, hellen βρυω, βραζω, német brauen, brausen, brennen, warm, szanszkrit bhâr [éget, fűt], finn vari [forró], puraan és purajan [forrok], magyar pír, parázs, perg-el stb. továbbá [kút-] forrás értelemben az arab bir, héber bór, beér, német Born, Brunnen, skót purn
A FORr és a PÍR, PERG-el-el való rokonságot olvashatod a szótárban is, mint a nemzetközi szavaknál is.
PIR(O) és a TŰZ azonos dolog. Hangalaki kötődése nincs, ilyet nem is állított senki sem. Ez egy ősszó a tűzre, a PIROmániás TŰZMÁNIÁS. Ugyanazt mondjuk. De írtam a PIR-PER-PÖR dolgokra egy zsáknyi szót, aligha vitatható a tűzkapcsolata.
De még nép nevében is ott van, hiszen a közismerten tűzimádó PER-ZSA nép nevében is ez az ősi tűz szó van meg , jelen esetben PER formában.
TŰZ hangalak másból van, az már egy képzett szó és a Z már egy igekötő a szó végén, azaz
TŰ-Z a felépítése. A szó ige is, mert nap szokott TŰZ-NI, ilyenkor igeként használjuk.
És hogy mi a TŰ ?... Egyrészt az a hegyes tárgy is ugye. De alapvetőn egy ősi ösztönszó, a TŰ vagy TYŰŰ, így reagál Amerikától Polinéziáig az ember egy hirtelen tűszúrásra nagyjából, illetve az átlag feletti hőségre... Ez az eredeti ősnyelvi kezdet...
PIROS = TÜZES A hasonlat egyértelmű, a tűzre mutat, hisz PIRO előtag a pirománia és pirotechnika szavakban is tűz. És írtam még bónusz egy halom tűzhöz tartozó szót még.
-----
Mi ez a PIROS = TÜZES? A szóalakok itt egyáltalán nem függenek össze, csak annyiban, hogy a tűz piros. PIRO, mint tüzes, nem magyar szavakban mardt meg.
A tűz nem csak piros, hanem FORRÓ is.
CzF.:
FORR, (for-r, for gyöktől, pl. Erdélyben van Foró helység, mely másképen Forró; de az egész vétethetik hangutánzónak is; rokon vele a latin ferveo, hellen βρυω, βραζω, német brauen, brausen, brennen, warm, szanszkrit bhâr [éget, fűt], finn vari [forró], puraan és purajan [forrok], magyar pír, parázs, perg-elstb. továbbá [kút-] forrás értelemben az arab bir, héber bór, beér, német Born, Brunnen, skót purn
A FORr és a PÍR, PERG-el-el való rokonságot olvashatod a szótárban is, mint a nemzetközi szavaknál is.
A TŰZ szavunk nincs közvetelen etimológiai kapcsolatban a a PIROSSAL, de a FORRÓ igen.
És még egy fontosat kihagytam, a PIROS és a VÖRÖS szavakat ma is gyakori előtaggal használni, ezek is árulkodóak :
TÜZ-PIROS és VÉR-VÖRÖS Jellemzően ilyen párosításban használjuk az előtagokat és az utótagokat túlnyomó részt , ezek is pont azt jelzik hogy a hasonlatok miből is születtek...
RIDEG = éles hangu, rázós, darabos könnyen mozgó (etimológiailag) = különvált, kietlen, törékeny
HIDEG = Néma - mégis intenzív, átható könnyen mozgó (etimológiailag) = Általán oly testről mondják, melyben kevesebb a melegség, mint testünk azon részeiben, melyekkel érintkezik, s mely a bennünk létező melegséget elszívja.
Két felület találkozásának nincsen általánosítható gyökérszava. Ilyesmit nem talált ki senki sem. Kismillió hasonló van különböző hangalakokkal : tapad, ragad, simít, csiszol, súrol, fényez, reszel, kapar, és a többi, nagyjából mind különböző dologból létrehozott kifejezés.
A szó eleji erőszakolt mássalhangzócserével csak teljesen összekeverünk mindent.
Semmi köze a dörzsölésnek a pörzsöléshez, csak a szóképzés módja és annak toldalékolása ami egyezik, de alapjaiban eltérőek a gyökök. Ez olyan mintha az UGAT meg az ÉGET szavakat is hibásan összemosnánk, pedig csak szóképzés módjában egyezőek, a két fogalom egyszerűen teljesen másról szól és mindez alapjaiban más.
A PIROS---VERES szavak kapcsán sem hagytam elvarratlan szálat, kielégítően és alaposan indokoltam hogy miért is két teljesen különböző építésű szavak ezek. Elekétől a végéig felépíthetőek a hangalakok, és kimutatható hogy mihez van közük. Tehát igazolhatóan nem csak egy hangátírásról, hanem két önálló szóról van itt szó 2 egymástól független háttérrel.
PIROS = TÜZES A hasonlat egyértelmű, a tűzre mutat, hisz PIRO előtag a pirománia és pirotechnika szavakban is tűz. És írtam még bónusz egy halom tűzhöz tartozó szót még.
VERES = VÉRES Ezúttal a hasonlat a VÉR szavunk, ennek jellegzetes színéről beszélünk. Annyira tiszta és világos minden, hogy ha valaki még ezt követően is csak azt tudja fújni hogy ez itt csak egy hangcserés átírás mindössze és nem két önálló szó két külön értelemmel, azzal nehéz mit tenni, mert ennél jobban levezetni és elmagyarázni már nem nagyon lehet.
Két különböző hasonlat egy színre. Ez a lényege, de nem kötelezhető rá senki hogy ezt megértse, aki nem akarja érteni az cserélgesse csak a kezdő mássalhangzókat szépen ( totál zsákutca)...
DÖRZSÖL--HORZSOL meg hangutánzóak, és ezek nyilván azért vannak máshogy írva, mert nem azonos hangokat utánoznak.
Vannak még ilyen példáink, ugyanúgy baromság lenne keverni a CSATTOG---PATTOG párost is, hiszen hangutánzásról van szó és egészen egyszerűen azért más a hangalak, mert más és más hangokat utánozunk le velük.
Más hangja van egy labda pattogásának és más hang van a villám csattogásának. Hangutánzó szavaknál a hallható valós hangok a lényegesek...
Mint mondottam volt, a rideg=/=hideg. Teljesen más a két szó jelentése, nincs közük egymáshoz!!!
----------
Az egysíkú gyökértelmezést próbáld több dimenzióba (hálóba, tényleg bokorba) helyezni és máris KÉP-ben leszel.
CzF: IDEG, (id-eg) fn. tt. ideg-ět, harm. szr. ~e v. ~je. Gyökeleme az elavult i, mely eredetileg mozgást jelentett, s megvan az idő, iő, iön (jő, jön), illan, in, inog, izeg, izom, ipar stb. szókban. Szanszkrit nyelven: i, görögül ιημι, latinul ire, szlávul idem am. megyek. A d segéd betü, mint a hideg, rideg szókban, s tulajdonkép: i-eg, mint hideg hi-eg, rideg ri-eg. Az eg képző a gyöknek gyakorlatát, vagyis a mozgás képességét jelenti. Ideg tehát elemezve jelent könnyen mozgó, azaz mozgékony valamit;
GYÖKHÁLÓ KÉPLET:
IDEG =. I (Gyökeleme az elavult i, mely eredetileg mozgást jelentett) + D (A d segéd betü, mint a hideg, rideg szókban, s tulajdonkép: i-eg,) + EG (Az eg képző a gyöknek gyakorlatát, vagyis a mozgás képességét jelenti.)
R + IDEG
H + IDEG
R + I = R (Erős, reszketeg hang) + I (Gyökeleme az elavult i, mely eredetileg mozgást jelentett vö.: idő ) = RI (éles hangu könnyen mozgó erő, romlásra, szakadásra, elválásra, s ez által eszközlött holmi diribdarabra vonatkozik)
H + I = H (pont ellenkezőleg, mint a ridegben, néma, azaz HALK, HALÓ, KILEHELŐ hang: HÁ Nevezik különösen szelleti vagy lehelő betünek is. fuvást jelent: pl.: hi-(deg), hő, hé, hű, hall, hál, halad, halaszt, hang stb. + I (ugyanaz, mint a ridegnél) = HI (Néma - mégis intenzív, könnyen mozgó erő vö.: Hő, Hű, HIsz )
RIDEG = éles hangu, rázós, darabos könnyen mozgó erő
HIDEG = Néma - mégis intenzív, átható könnyen mozgó erő
Tehát rideg és hideg, pont paralalell tulajdonságúak egymással, amin egyetlen kezdőhang változtat meg csupán, mert etimológiailag a többi hangérték képlete ugyanaz.
