Igen, elégedettek vagyunk vele. Decemberig négyen, néha hétvégén többen használtuk, azóta többnyire csak ketten. Zuhanyozunk. A párát hamar leszedi, azóta nem kell törölgetnem a tükröt borotválkozáshoz..... Ha pára van bent el szoktam indítani manuálisan mert nem mindig hűl le egy zuhanyozástól annyira, hogy beinduljon. (-->OFF-->ON) Két ajtó választ el tőle, picit hallatszik a hangja de így nem zavaró. Van olyan beállítási lehetőség, hogy X órától Y óráig csendes legyen (ne menjen a hőszivattyú), nem használjuk A régi kémény nélküli hőtárolóshoz képest lassabban melegszik fel ("zöld" üzemmódban, 50-53 C fok között használjuk az aktuális létszámtól függően, néhányszor be kellett kapcsolni a "gyors" gombot amikor sokan voltunk). Az anti-legionella program gyári beállításban maradt, havonta egyszer fűt fel magas hőmérsékletre. Most lefagyott a hőcserélő, emiatt vettem le a burkolatot, sejtve, hogy takarítani kell. Szembesültem azzal is, hogy kicsit billentenem kell. Függőlegesen áll, így marad egy pici kondenzvíz a hőcserélő alatt, az alsó fali távtartót picivel hosszabbra állítva rendesen kifolyik. Mivel most enyhe tél volt talán csalóka, hogy jóval kevesebb gáz fogyott mint amennyivel több áram. (Tűzhely csere is volt gázról kombináltra.) Hirtelen ennyi jut eszembe.
Ariston Lydos Hyibrid 100 11 hónap után lett kitakarítva, meglepően sok kosz volt benne. Gyakrabban kell majd takarítani, úgy rémlik valaki írta is korábban, hogy néhány havonta megcsinálja, meg kellett volna fogadnom a tanácsát.
Csodálkoznál , hogy mennyi hő képes elszökni a hőszigetelésen keresztül . Nekem egy 300 literes szolártároló van a pincében ( gyári hőszigeteléssel és a plusz 10cm-es gyapothőszigeteléssel ) , ami 3 x 3 x 1,8 méter . Nyáron amikor a napkoli folyamatosan 60-75°C között tartja a tároló hőmérsékletét , a pincében simán van 30°C .
beruháztam én is... de már amikor kattintottam az egérrel rossz érzésem volt: semmi értelme... az oldalára kicsit rátekertem, de elszabtam a hosszát...
viszont ez a kb. 10 cm purhab mellett nem sok vizet zavar.
Én annak idején ( 18 évvel ez előtt ) vettem konkrétan csibehálóra rögzített kőgyapotot. Azt felszeleteltem , majd körberaktam a tárolót , vékony drót segítségével , miután megemeltem a kellő magasságba rögzítettem a dróthálón lövő lyukakon keresztül . A tartály tetejére is felraktam az adott vastagságot . Majd amikor ezzel kész lettem , akkor vettem üvegszálból készült lapot ( 6mm vastag volt , ha jól emlékszem ), aminek az egyik oldalára alufólia volt felragasztva . Ezzel borítottam be az egész felületet és a találkozási vonalakat a légtechnikában használatos alufóliás ragasztószalaggal ragasztottam össze . Azt , hogy ma milyen fóliát használnak , azt nem tudom . Gondolom akár a vastagabb agrofólia ( https://www.praktiker.hu/kert/kertepites/agrofolia-geotextil-mufu ) is megtenné , ha nincs más kéznél .:-)
milyen anyagból célszerű a szigeteléssel körbetekerni az indirekt tárolót - gondolok itt arra, hogy ne hulljon belőle az anyag - az ásványgyapot is porlad ahogy görbítem... Vagy van már valami olyan újabb szigetelés, amiről nem tudok?
Akkor ne sajnáld , akár 20cm is ha elfér . Nagyon sokat segít , mert nincs akkora hőveszteség . Nekem a 300 literes szolártartályon van plusz hőszigetelés . Csibehálóval rögzítettem . :-)
De, minden bizonnyal elég lenne kisebb, mert már csökkent a fogyasztásunk az eredeti tervekhez képest. Viszont már meg van, benne van a rendszerben, így ennek kisebbre cseréje tényleg "sose" térülne meg. A szigetelés jó ötlet, mert lenne hozzá hely és nem nagy költség!
Sajnos nyáron nem írtam az óraállásokat, ezért nehéz megmondani mennyit fogyaszt a vízmelegítés, de kb. havi 8-10m3 mehet el erre, ami tényleg nem eget-rengető, de ha már piaci áron számolom, akkor több mint 7-8eFt havonta, míg ugyanez éjszakai árammal kb. a harmada lehet, de ezt aztán tényleg nem tudom pontosan. Így kb. 2 év alatt megtérülne a befektetés.
Gázfogyasztásomat szeretném csökkenteni, mert minimálisan ugyan, de a kedvezményes tarifa felett vagyok és ez még rosszabb is lehet. Rövid távon egy egyszerű, olcsó megoldásban gondolkodom, és ebben kérem a tanácsotokat. Most egy 230l-es indirekt tárolóval melegítem a használati melegvízet, nyitott égésterű fűtésüzemű gáz cirkó segítségével.
Két megoldás jutott eszembe a fogyasztás csökkentésére:
1. Veszek egy villanybojlert, amit vezérelt árammal használnék és a mostani HMV tároló elé kötnék, annak a hidegvíz betápjára. Így azt remélem, hogy a HMV előállítás energiaigényének nagy részét kedvezményes áram tarifával fizethetem és nem jár nagy átalakítással, költséggel.
2. Veszek egy olyan indirekt HMV tárolót, ami rendelkezik elektromos pótfűtéssel és kicserélem a mostanira. Ez komfortosabb megoldás, de drágább és nagyobb átalakítással jár.
Későbbi cél, az egész rendszer korszerűsítése, leválás a gázszolgáltatásról, de ebbe addig nem akarok belekezdeni, amíg nem szilárdulnak meg az új energia elvek, vagyis nem tudom, hogy melyik irányba érdemes indulni, amely kiszámítható és megtérülő.
Ti melyiket, milyen megoldást választanátok? Köszönöm a választ!
Hilti szalaggal húztam az ászcsavarhoz, mert az sokkal gyengébb, de manapság mindent korrigálni kell, mert egy vásárló panaszkodott, hogy a 3 állású gumilábak nem elég stabilak, ami a lemez feltalálásához vezetett. cookie clicker
Én Hilti szalaggal oda húzattam az ászokcsavarhoz mert sokkal gyengébb...de manapság minden... Van egy Hajdu HB 200 c ahhoz is utólag találtak ki egy lemezt amivel le kell rögziteni mert egy vevő reklamált hogy nem elég stabil a 3 beállitos gumiláb.
Kedves csoporttagok! Egy hónapja felszereltek egy 100 literes Perla bojlert, és egy olyan probléma van, hogyha megmozdítja az ember, akkor jobbra-balra kileng. Felhívtam a szerelőt, aki beszerelte, és ő azt mondta, hogy ez normális, de nekem kétségeim vannak efelől. Mellékelve küldök videókat. Nektek mi a véleményetek?
Akkor ez az általam írt esetleges probléma is a gyártó által részben megoldva .:-) A páratartalom érzékelése viszont jól jönne , mert a kondenzációnál a halmazállapotváltás sok höt rejt magában . Majd meglátod , hogy egy-két fürdés után hogyan alakul a helyzet és az szerint lépni , ha úgy gondolod .
Meglepően egyszerű a direkt indítás ("GREEN" üzemmódban használjuk), ha van legalább 1 fok hőesés a tartályban "-->OFF --> ON" gombnyomásra elindul a hőszivattyú.
Valóban vannak helyzetek , amikor az ember úgy érzi , hogy feleslegesen kidob tetemes höenergiát csak azért , hogy megelözzön egy másik problémát , esetedben a penészedést . Nálam például erre a problémára is van a höcserélös szellöztetörendszer . Azt a höt , amit a fürdésnél a levegöbe juttatunk plusz párát is valóban lehet ablaknyitással kidobni az utcára . Hövisszanyerös szellöztetéssel és höszivattyús bojlerrel is megoldható , ami visszanyeri a höenergia nagyobbik részét . Nálad viszont akkor azt kell megoldani , hogy amikor a fürdés történik , akkor történjen a HMV készítése is , függetlenül attól , hogy a bojler termosztátja mit érzékel ( kell-e felfüteni , vagy még nem , majd késöbb ) . Tehát szerintem egy direkt indítás kellene ( akár egy páraérzékelö szenzor segítségével is , ami párhuzamosan lenne kötve a bojler termosztátjával ) . ( Mivel nem tudom , hogy az ilyen höszivattyús bojlerek termosztátja mennyire érzékeny , hány liter víz vételezése után indít , ezért írtam a direkt indítást .)
Régi hozzászólás de ha még olvasnád: Ez azért ennél árnyaltabb a dolog és minden házban más és más a helyzet. Pl. nálunk télen rengeteg hőt kidobunk mert néhány családtag olyan párás meleget hoz létre zuhanyzás közben, hogy kénytelenek vagyunk kinyitni az ablakot és kiengedni. (Amikor nem tettem meg előfordult penészedés, azóta nyoma sincs.) Ha ennek egy részét vissza tudom nyerni máris jobb a mérleg.(Most tervezem, számolgatom, hogy milyenre legyen cserélve a régi, hibás bojler.)
