A Kettős Elemű Univerzum hipotézise (Dual Element Universe) egységes rendbe foglalja az összes alapkölcsönhatást és folyamatot. Alapja az éter létezése és a fizikai jelenségeket egy alap részecske két megjelenési formájának a kölcsönhatása hozza létre. A folyamatok a Newtoni fizika szabályai szerint írhatóak le.
a hiba ott van, h a te materialista vilagnezetedben valosag csak anyag lehet. ezen kivul van kb 80 elfogadott vilagnezet, aminek tobbsegeben lehet letezo a nem anyagi entitas is. pl. az almair letezo dolgok? a gondolataid letezo dolgok?
melyik filozofiai iranyzat szerint kered a valaszt? a szerint lesz igen valosagosan letezo, igen valosagosan letezo fogalom vagy akar nem letezo entitas.
nekem letezik egy ures ter, aminek nem hatarozzuk meg a meretet, eredetet, izet vagy szagat, hanem annyi a szerepe, hogy meglehessen hatarozni, h hol van es hol nincs anyag es ezen anyagok kozott ertelmezheto legyen a tavolsag fogalma.
tulajdonsagaibol meg csak egy erdekel minket, h nincs hatassal az anyagra.
az, hogy a te vilagnezeted szerint lehet e valos ami nincs, teljesen irrelevans az elmeletem szempontjabol.
az, hogy a B reszecskeket alkoto szalak anyaganak elemi pontjai minden esetben azonos tavolsagban vannak. vagyis ha megnyujtjuk mondjuk x teriranyban, akkor az atmeroje csokken z es y teriranyban. tehat nem ugy mukodik mint az atomos kotesek, hogy esrohatasra az atomok tavolsaga is valtozik.
vagyis ha egy B reszecsket osszenyomunk, megfacsarunk vagy akarhogy deformaljuk, az anyag osszes terfogata, ha osszeadogatnank, allando maradna. olyan, mint egy idealis gaz, ha ismered ezt a fizikai rogalmat.
ez mar nem igaz magara a B reszecskere, mint reszecske. mert ha elkezdjuk deformalni, akkor az ot alkoto anyagi szalak ravilsaga valtozik, tehat valtozik a B reszecskenek, mint reszecske, terfogata.
pl ha szivacsot osszenyomsz. a szivacs terfogata csokken, de ha kivonnank a szivacs szilard reszet, akkor mindegy h mennyire volt osszenyomva a szivacs, ugyan annyi lenne. tehat az anyagmennyisegenek terfogata nem valtozik.
"innentol kezdve en nem szeretnek a ter fogalman ragodni. letezik az anyag, amire rejtett hatassal nincs semmi"
(aztán majd ha egyszer 'eljutsz oda' -'ha'!megadatik..-. hogy 'le kell nyelni a békát', azaz 'annyi info jön be', hogy már nem tudod 'negligálni' az olyan tapasztalati 'ámomáliákat', amiket nem tudsz 'kisakkozni' a jelenlegi tudásod és a Kettős Elemes Univerzum hipotézis 'működési keretein belül', na akkor majd szeretnél! "beszélni" ezekről a "rejtett hatas"-okról ! 'kérdés', hogy tudsz-e majd akkor "beszélni", erről a 'több'-ről...?!) ;-)
"nem tudom mi neked az athallasos. alap allapotban a B reszecske terfogatanak csak toredeket alkotjak a szalak, sokkal tobb az a resz ahol nincsenek. tok mind gy minek hivjuk ezt a semmit. vagyus jelentosen csokkenhet a B terfogata osszenyomodasra."
Ez a leírás olyan, mint a dodekaéder alakú, '3D-s tér-háló' 'alap-struktúra, 'parafrázisa'... ;-)
parafrázis (főnév) > Vminek más szavakkal való ismétlése, körülírása, tartalom, értelem szerinti elmondása.
"minden megmagyarazhato 3 dimenzioban. gombvillam az az em hullam, aminek mindharom teriranyban valo rezgese osszhagban van, vagyis az x iranyu megnyulas pontosan az y es z iranyu osszehuzodast kiegyenliti. az elmeletbol kovetkezik, h ilyen alkapot szuksegszeruen letrejon es korlatozott ideig fennmarad. ennek a rendszernek a kifele hatasa minimalis, amig fizikailag nem erintkezik valamivel, fuggetlenul a tarolt energia mennyisegetol. lathatosaga pedig a pulzalasi frekvencia es energiaszintjenek aranyatol fugg, h milyen frekvencian szivarog az energiaja. ez gyakorlatilag barmilyen freki lehet."
O.K., lehet hogy igazad van ebben a dologban, ez nekem már 'magas'... ! De azért 'megnéznék' egy beszélgetést erről a témáról Te közted, és Egely Gy. között... ! (ő azért 'izmosabb' szellemi ellenfeled lenne -ezen a területen!- mint én... ;) ;-)
Főleg azokra a válaszaidra lennék 'kíváncsi', amikor 'Egely' azt a kérdést tenné fel, hogy hogyan magyarázod -'3D-s fizikával'- azokat a gömbvillámos 'ánomáliákat', amikor (bizonyított, többszörösen dokumentált!) olyan 'jelenségeket' észlelnek, hogy az olyan beton, porcelán mosdókagyló 'meglágyul', kézzel gyúrhatóvá lesz néhány percig ami mellett elhaladt egy gömbvillám...! Vagy az olyan eseteket hogyan lehet magyarázni '3D-s fizikával', amikor a gömbvillámból kisebb, 'idegen' tárgyak esnek ki, vagy 'ha úgy akarja' "befolyik" a kulcslyukon keresztül, de 'ha úgy akarja', 'simán' 'átéget' bármit és úgy 'jön be a szobába' (üvegablak nem reped el, csak lyuk van!), vagy 'csak úgy' a 'semmiből' megjelenik, de a seprűnyél végével 'kiterelgethető' a házból... ;-)
"a hurrikanoknal nem veszik figyelembe az eter aramlast."
Ezt nagyon könnyen és egyszerűen 'lekezelted',
de azt hiszem Egely Gy. ebben a témában is
meg tudna 'izzasztani'... ! ;-)
"lazacot nem ismerem."
Nem "lazac", pisztráng ! Nézd meg a pisztrángok úszását a gyors folyású hegyi patakokban felfelé mentükben, mikor megállnak 'erőt gyűjteni' a következő 'patak-lépcső' megugrásához: alig mozdul a testük, a farkukkal is alig-alig hajtják előre magukat, mégis megmaradnak 'egy áltó helyben' ennyi mozgással, miközben minden más hal ilyen körülmények között már teljes erővel 'dolgozna', és hamarosan ki is 'fulladna'... A pisztráng nem! Az 'bírja' ! A hivvattallos magyarázat az, hogy a pisztráng kopoltyújából kiáramló víz olyan turbulens örvényeket kelt a pisztráng körül, ami segíti a pisztrángot a nagysebességű hegyi patakokban, folyásiránnyal szemben megállni, kis 'energia-befektetéssel' is... 'Ez mind szép és jó' magyarázat, de ha megkérdezzük, hogy hogyan is van ez 'részletesen', akkor 'elakad a tudomány' ! (mert ha tudnák rá a választ, már rég' alkalmaznák a 'pisztráng-hatást' a hajóknál és -talán..!- a repülőgépeknél is... ! ;) ;-/
innentol kezdve en nem szeretnek a ter fogalman ragodni. letezik az anyag, amire rejtett hatassal nincs semmi illetve a B reszecske szalas szerkezete tomorodesre vagy kitagulasra kepes ugy, hogy a szalak tavolsaga is valtozik.
nem tudom mi neked az athallasos. alap allapotban a B reszecske terfogatanak csak toredeket alkotjak a szalak, sokkal tobb az a resz ahol nincsenek nek. tok mind gy minek hivjuk ezt a semmit. vagyus jelentosen csokkenhet a B terfogata osszenyomodasra.
itt meg a mozgas nelkuli allapotot irtam, h egyszerubb legyen. majd ha jon az elso G reszecske akkor rezegni kezd...
miert ne lehetne. az h tokeletesen tomor csak annyit jelent, h utkozeskor nem deformalodik, belso energiat az anyaganak allapotvaltozasa nem tud tarolni, tokeletesen rugalmasan utkozik.
a B es G tomorseg kozott annyi a viselkedesi kulonbseg, hogwarts B allapotban az utkozeskor a mozgasi energia egy resze belso feszultsegge alakul, ami okozza a B szerkezet rezgeset, G allapotban a teljes mozgasi energia az impulzusba adodik, vagyis megmarad mozgasi energianak.
"A kérdés egyébként az volt, hogy anyag (vagy anyagi testek) nélkül létezik-e a tér? Igen, vagy nem? "
Igen, szerintem "anyag (vagy anyagi testek) nélkül létezik! a tér", mert ahol nincs "anyag", ott 'az alap-struktúra' "e.m. rezgése" van. ('mondjuk', ahol "anyag van", szerintem ott is "e.m. rezgés" van - csak 'másmilyen'... ! ;) ;-)
Sőt!, az 'alap struktúra', "téér" nélkül is van 'valami' (sic!), és ez: Isten. (aki megteremtette magában az 'alap struktúrát, "téér"-t, és abban az egész 'látható és megtapasztalható' világot... kinek mennyi a 100%... !? ;) ;-)
istent ne hozd ide. elfogadom h te hiszel benne, de itt nincs semmi szerepel
megvalaszoltam, h a ter az a fogalom ami helyet ad az anyagnak, de hatasa nincs ra.
minden megmagyarazhato 3 dimenzioban.
gombvillam az az em hullam, aminek mindharom teriranyban valo rezgese osszhagban van, vagyis az x iranyu megnyulas pontosan az y es z iranyu osszehuzodast kiegyenliti. az elmeletbol kovetkezik, h ilyen alkapot szuksegszeruen letrejon es korlatozott ideig fennmarad. enbek a rendszernek a kifele hatasa minimalis, amig fizikailag nem erintkezik valamivel, fuggetlenul a tarolt energia mennyisegetol. lathatosaga pedig a pulzalasi frekvencia es energiaszintjenek aranyatol fugg, h milyen frekvencian szivarog az energiaja. ez gyakorlatilag barmilyen freki lehet.
a hurrikanoknal nem veszik figyelembe az eter aramlast.
"az elmelet annyi szukito ertelmezest tartalmaz, h ennek az anyagnak letezik egy deformalodasi kepessege, vagyis barmely terdimenzios iranyban a merete megvaltozhat ugy, h kozben a terfogata nem, vagyis allando a terben elfoglalt resz, de valtozhat az alak.
az anyagnak tehat van egy tovabbi tulajdonsaga a nyulasi egyutthatoja. ez az egy valos anyagi parameter. ebbol a nyulasi egyutthatobol es az epoen aktualis megnyulasbol szarmaztathato egy infirmacio terjedesi sebesseg, amivel a hatasok terjednek az anyagban. (hook torveny es kovetkezmenyei)"
Stimt. (egyszerűen érthető, logikus és működőképes! ;) ;-)
" ilyenkor a szalszerkezete fix, a szalak kozott ures terresz van. az ures terreszek merete lenyegesen nagyobb, mint a szalak ket kisebb dimenziobeli merete."
Ez 'áthallásos'... ! ;-)
"a fizikai vilagunkat alkoto B reszecske halmazban a reszecskek osszenyomott allapotban vannak, vagyis a szalak kozti ures ter kisebb, mint termeszetes allapotaban, a szalakban belso feszultseg van, ami hossziranyu megnyulasra torekszik, ha van ra lehetosege."
Szerintem inkább rezgés van, mintsem 'statikus' "osszenyomott allapot"...! (Panta Rhei - Minden mozog. ;) ;-)
"hatar allapotkent a B reszecske osszenyomhato annyira, h q szalak kozott gyakorlatilag nincs ures ter. ekkor G reszecskenek hivjuk. a G reszecske gyakorlatilag tomor anyagna tekintheto. az allapotanak fenntartasat a haladasa kozben a B reszecskek anyagi szalainak utkozes erohatasa tartja fenn. ez az allapot felborulhat, de ezt is csak kesobb targyaljuk. egyenlore a G egy tomor anyaggolyo."
Hmm... nekem ez egy 'kicsit' szagos... Egy ilyen 'kvázi-statikus' állapot nem lehetséges - szerintem... (fixre összenyomott "B reszecske" 'rezzenéstelen' "G reszecske"-ként létezik(?) egy Panta Rhei - Minden mozog világban...?! ... és 180o-os irányváltáskor... ?! ;) ;-)
utolso bekezdesedhez, mert ott a lenyegi felvetes:
az ures ternek az a fogalmi lenyege, h nincs hatassal az anyagra, csak lehetoseget biztosit az anyag letezesere. vagyis az anyag tulajdonsagainak ismeteteben pontosan meg tudjuk hatarozni az esemenyek kimenetelet. a ter nem hordoz rejtett valtozot.
az elmeletemben csak anyag letezik B es G reszecske formajaban es ezen a szinten nincs semmilyen mezo. a B es G reszecskek egyuttes hatasa hozza letre azokat a jelensegeket amiket a mai fizika mezokent ertelmez. de ezek a mezok csak absztrakciok, nem valos entitasok. mukodesuk a B es G reszecskek kolcsonhatasaibol szarmaztathatoak.
mind az anyagnak, mind a hatasoknak van egy absztrakcios vagy ha ugy tetszik, egyszerusito hierarchiaja. az elmeletemben ezek:
B es G reszecske ->
elektron es proton (egy B reszecskebe beszorult G reszecskek) ->
atom ->
molekula ->
(atomos) anyag ->
targy
B es G reszecske ->
- gravitacio, elektromagneses toltes atomban, magero - az elektron es a proton hatasa a B reszecskek surusegere es a G reszecskek sebessegere
- magnesesseg - elektron es proton relativ elmozdulasa a B reszecske mezoben es ennek hatasa a G reszecskek sebessegere
- elektromagneses toltes reszecskekre ertelmezve - magnesesseg es a reszecske mozgasi sebessegenek aranya
em hullam - szabalyos rendben halado, szabalyos szamu G reszecske csoportok
homerseklet - szabalytalanul mozgo G reszecskek mozgasi es B reszecskek rezgesi energiajanak szintje
gravitacios hullam - nagy szamu, egy tomegben halado G reszecske halmaz
a mai fizika nem ismeri a B/G reszecske szintet, igy az azokbol kovetkezo - valojaban mar masod szintu - kolcsonhatasokat elso szintu, onallo entitasnak gondolja es mezokent definialja.
es a szoros csatolasuk pont azert van, mert mindegyiket a B/G reszecskek aktualis tulajdonsagai hatarozzak meg, ha pedig azok valtoznak, akkor az kihat a jelensegek minden formajara.
"letezik egy szinpad, nincs benne anyag, nincs benne energia, nincs benne semmi, vagyis ures. a koznapi ertelmezes szerint ezt nyugodtan hivhatjuk ternek. de hivhatjuk univerzumnak, fizikai esemenyek tartomanyanak, az anyagnak helyt ado terfogatnak. bonyolithatjuk a vegtelensegig es talalhatunk ki neki neveket, de a lenyeg ugyan az: ahol az anyag letezni tud."
"nincs benne semmi, vagyis ures."
'A semmiből semmi sem lesz !' (kétszeres! tagadás...! ;) (ahogy a 'népi mondás' tartja... ;)
Ha a "semmi"-ből akarod felépíteni a 'valami'-ből álló Kettős Elemes Univerzum hipotézis 'működését, akkor az, háát... az szerintem 'eléggé'. antagonisztikus két dolog... ! ;-)
Szerintem ott, ahol Te "semmit, vagy ures"-séget 'sejtessz', ott valójában, Isten! van... ! " Benne élünk, benne mozgunk." ;-)
"az ures tovabba azt jelenti, h barhova lehelyezhetunk anyagot ebben a terreszben, es ennek minden tulajdonsagat es viselkedeset kizarolag onmaga, vagyis a lehelyezett anyag hatarozza meg es semmifele kulso hatas (rejtett valtozo) nincs."
Háát... ez sem így van. ;-/
ad. 1., "az ures tovabba azt jelenti, h barhova lehelyezhetunk anyagot ebben a terreszben," Nem! Ez 'súlyos', alapvető tévedés ! Először is azért, mer nem lehet "bárhová" letenni anyagot, mert a teremtett világ 'kereteit', nagyságát Isten már meghatározta, készen van, befejezte "6 nap alatt", "és a 7. napon megpihent." Vagyis - hogyTeis értsd-, az ember (sem) 'tehet már hozzá', azaz teremthet!, semmi újat ("anyagot"), ez csak Isten 'privilégiuma'. De gondolj csak bele mi lenne a következménye, ha az 'univerzumban' bárhol, 'bárki', plusz! anyagot vagy energiát teremthetne .. ?! ("lehelyezhet anyagot ebben a terreszben") Explozió !!! Nem. Minden teremtett lény csak 'áramoltathatja' az anyagot vagy energiát egyik helyről/állapotból a másikra/ba, de nem adhat hozzá a kész Egész-hez, mert: Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen. Év-milliókig eljár tengelyén, Míg egy kerékfogát újítni kell. ;-)
ad. 2., "es ennek minden tulajdonsagat es viselkedeset kizarolag onmaga, vagyis a lehelyezett anyag hatarozza meg es semmifele kulso hatas (rejtett valtozo) nincs."
Az igaz, hogy Isten meghatározta a teremtéskor a világ/éter/"fényközeg" 'alap paramétereit' és 'együtthatóit' (stb. ... ;), de a helyedben 'arra nem vennék mérget' kedves cseik, hogy: "semmifele kulso hatas (rejtett valtozo) nincs." Deus ex machina! ... ;-)
(Deus ex machina ! > isteni beavatkozás.)
"az elmelet nem foglalkozik a valos terdimenziok szamaval, annyit feltetelez, hogy 3 terdimenzioban minden esemeny leirhato ugy, h nincs rejtett valtozo, vagyis a tobbes terdimenzioknak - ha leteznek - nincs hatasa erre a haromra."
Háát... ezzel sem értek egyet kedves cseik, mert pl. (Egely 'nyomán' ;) tudnék 'pár' 'izzasztó' kérdést feltenni neked (is) azzal kapcsolatban, hogy hogyan magyarázod az elméleteddel + csak! 3 dimenzióval, pl, hurrikánok (forgószelek), a pisztráng úszása, gömbvillám és más egyéb ('Egely-nél' megtalálható), semmilyen mai ismereteinkkel sem magyarázható (ebben benne van a Kettős Elemes Univerzum hipotézise is!) 'ánomáliákat', amelyekről a mai túúdommány 'nagyokat' hallgat - érthetően, hisz' a fenti (és más!) megtapasztalható! fizikai 'ánomáliák' magyarázatához (energetikai 'hiányosságához') nem elegendő csak! 3 dimenzió... ! ;-)
"az, h a teljesen ures, 3 terdimenzioban meghatarozhato terfogatreszt letezonek vesszuk vagy sem, az pusztan filozofiai kerdes, megpedig h a semmi az valami-e. de ha te filozofalni akarsz, a kkor ne keresd a fizikai valosagot."
Alapvető tévedés ! Mint már korábban leírtam, a 'filozófia' szó igazság keresést jelent ! ("filos" > szeretni, kedvelni, v-vel foglalkozni; "sofia" > igazság.) Ha te ilyen könnyedén veszed az 'igazság keresésének' akár egy legkisebb részét is, akkor előbb-utóbb 'súlyos' problémáid lesznek 'a nagyobb igazságok' megértésével kapcsolatban is... ! " Egy kis kovász, az egész tésztát megkeleszti ! " " Aki a kicsin nem hű, az a nagyot sem érdemli !" ;-)
"tehat egyszeruen a ter fogalma az elmeletben az a hely, amiben anyag letezhet, de az anyagra hatasa nincs."
Az igaz, hogy "a ter fogalma .. az a hely, amiben anyag letezhet," de az nem igaz, hogy az anyagra hatása nincs, hisz' 'az' határozta meg építette fel, teremtette az egész 'alap struktúrát' (éter/"fényközeg"-et), ezért elutasítom a Te állításodban lévő 'burkolt' Niche-i állítást, hogy " Isten halott. " (nem cselekvőképes... !)
„ letezik egy szinpad, nincs benne anyag, nincs benne energia, nincs benne semmi, vagyis ures. a koznapi ertelmezes szerint ezt nyugodtan hivhatjuk ternek. de hivhatjuk univerzumnak, fizikai esemenyek tartomanyanak, az anyagnak helyt ado terfogatnak. bonyolithatjuk a vegtelensegig es talalhatunk ki neki neveket, de a lenyeg ugyan az: ahol az anyag letezni tud.”
Az már ténynek tekinthető, hogy egy anyagformában létezik egy másik anyagforma, akár keverékként, akár elkülönülve. Vagyis anyag van, az anyagban.
„az ures tovabba azt jelenti, h barhova lehelyezhetunk anyagot ebben a terreszben, es ennek minden tulajdonsagat es viselkedeset kizarolag onmaga, vagyis a lehelyezett anyag hatarozza meg es semmifele kulso hatas (rejtett valtozo) nics. termeszetesen ha ez a lehelyezett anyag talalkozik mas, korabban lehelyezett anyaggal, akkor egymasra mar hatassal vannak.”
Az is tény, hogy az anyag hatással van az anyagra, vagyis kölcsönösen hatnak egymásra.
„az elmelet nem foglalkozik a valos terdimenziok szamaval, annyit feltetelez, hogy 3 terdimenzioban minden esemeny leirhato ugy, h nincs rejtett valtozo, vagyis a tobbes terdimenzioknak - ha leteznek - nincs hatasa erre a haromra.”
Ez is igaz, hiszen egy test térbeli pozíciójához három térdimenzió elegendő. Az időpont hozzárendelésével, pedig az események is meghatározhatók.
„az, h a teljesen ures, 3 terdimenzioban meghatarozhato terfogatreszt letezonek vesszuk vagy sem, az pusztan filozofiai kerdes, megpedig h a semmi az valami e. de ha te filozofalni akarsz, akkor ne keresd a fizikai valosagot.”
Az filozófiai kérdés, hogy a semmi valami-e, de a valami már nem semmi. Ha a valami csak fizikai tulajdonságokkal bíró lehet, akkor a gondolat, a szellemi létező is rendelkezik fizikai tulajdonsággal. Azonban a semmi nem rendelkezik fizikai tulajdonsággal, csak annak a hiányára utal. (A semmi egy jelölő címke.)
„tehat egyszeruen a ter fogalma az elmeletben az a hely, amiben anyag letezhet, de az anyagra hatasa nincs. ezt fogadd el es olvasd tovabb. ott meglatod, hogy ebben az ures terben letezik anyag, a B reszecskek es a fizikai vilagunk ott ertelmezheto, ahol ez a B reszecske halmaz egy zart csoportot alkot. qz egyszeruseg kedveert, az ez aloli kiveteleket csak kesobb erintsuk, legyen egyenlore zart halmaz.”
Amennyiben a hely már nem semmi, úgy fizikai tulajdonsága is lehet.(van) Például potenciával, erőhatással rendelkezik. Ennél fogva pedig kölcsönhatásban lehet az anyaggal. Az elektromágneses mező, a gravitációs mező is helyet tölt ki, a térben, a téridőben. Lehet az is, hogy éppen a hely, a téridő, és a mezők csatolásban vannak egymással, aminek az a következménye, hogy nincs azonnali hatás, maximált a kölcsönhatás sebessége.
az elmeletben az 'anyag' kifejezest a legaltalanosabb ertelemben hasznajuk, vagyis nem kepzeljuk hozza pl h atomos anyag, hanem csak egy entitas, amibol ket kulonbozo egy helyen, egy idoben nem letezhet (kizarolagos terfoglalas) es a terben valo mozgasaval energiat is hordoz.
az elmelet annyi szukito ertelmezest tartalmaz, h ennek az anyagnak letezik egy deformalodasi kepessege, vagyis barmely terdimenzios iranyban a merete megvaltozhat ugy, h kozben a terfogata nem, vagyis allando a terben elfoglalt resz, de valtozhat az alak.
az anyagnak tehat van egy tovabbi tulajdonsaga a nyulasi egyutthatoja. ez az egy valos anyagi parameter. ebbol a nyulasi egyutthatobol es az epoen aktualis megnyulasbol szarmaztathato egy infirmacio terjedesi sebesseg, amivel a hatasok terjednek az anyagban. (hook torveny es kovetkezmenyei)
az elmeletben az anyag megadott adagokban letezik, ez a B/G reszecske. bennuk az anyag terhalot alkot. vagyis sok sok elemi szal (egyik dimenzioja lenyegesen nagyobb mint a masik ketto) kapcsolodik egymashoz, az altalunk vizsgalt folyamatok alatt, megbonthatatlanul. ezek anyagmennyisege egyforma, nyulasi modulusuk azonos. ennek a reszecskenek letezik a termeszetes allapota, amikor egy darab mas kulso hatas nelkul letezik. ilyenkor a szalszerkezete fix, a szalak kozott ures terresz van. az ures terreszek merete lenyegesen nagyobb, mint a szalak ket kisebb dimenziobeli merete.
a fizikai vilagunkat alkoto B reszecske halmazban a reszecskek osszenyomott allapotban vannak, vagyis a szalak kozti ures ter kisebb, mint termeszetes allapotaban, a szalakban belso feszultseg van, ami hossziranyu megnyulasra torekszik, ha van ra lehetosege.
hatar allapotkent a B reszecske osszenyomhato annyira, h q szalak kozott gyakorlatilag nincs ures ter. ekkor G reszecskenek hivjuk. a G reszecske gyakorlatilag tomor anyagna tekintheto. az allapotanak fenntartasat a haladasa kozben a B reszecskek anyagi szalainak utkozes erohatasa tartja fenn. ez az allapot felborulhat, de ezt is csak kesobb targyaljuk. egyenlore a G egy tomor anyaggolyo.
a modellunkben qz alap fizikai parameterek:
m mint anyagmennyiseg. termeszetes egysege a B/G reszecske, igy tulajdon kepen azok szama.
szigma mint rugalmassagi modulusza az anyagnak.
l mint hosszmeret, termeszetes egysege a G atmeroje.
E mint mozgasi energia. az anyag barmely adagjara szamolhato, vagyis a B reszecske egy szalanak egy reszere is.
ezekbol levezetheto, gyakran hasznalt parameterek:
V mint terfogat. az anyagmennyiseg altal brutto (szalak es koztuk levo uresseg egyutt) elfoglalt terresz
ro mint suruseg. az anyagmennyiseg es V aranya.
v mint sebesseg,
s mint ut,
t mint ido.
- e harom az E-bol szamolhato. szabad egysegvalasztassal.
F mint ero, az elozokbol szarmaztathato.
vT mint terjedesi sebesseg, vagyis az anyagban az erohatas terjedesi sebessege. szima es ds(nyulasi mertek)-bol szamithato.
mas parametert nem is kell hasznalni, illetve minden fizikai parameter ezekbol megalkothatok.
egyebkent nem is ertem, h miert kell ezen fennakadni. letezik egy szinpad, nincs benne anyag, nincs benne energia, nincs benne semmi, vagyis ures. a koznapi ertelmezes szerint ezt nyugodtan hivhatjuk ternek. de hivhatjuk univerzumnak, fizikai esemenyek tartomanyanak, az anyagnak helyt ado terfogatnak. bonyolithatjuk a vegtelensegig es talalhatunk ki neki neveket, de a lenyeg ugyan az: ahol az anyag letezni tud.
az ures tovabba azt jelenti, h barhova lehelyezhetunk anyagot ebben a terreszben, es ennek minden tulajdonsagat es viselkedeset kizarolag onmaga, vagyis a lehelyezett anyag hatarozza meg es semmifele kulso hatas (rejtett valtozo) nics. termeszetesen ha ez a lehelyezett anyag talalkozik mas, korabban lehelyezett anyaggal, akkor egymasra mar hatassal vannak.
az elmelet nem foglalkozik a valos terdimenziok szamaval, annyit feltetelez, hogy 3 terdimenzioban minden esemeny leirhato ugy, h nincs rejtett valtozo, vagyis a tobbes terdimenzioknak - ha leteznek - nincs hatasa erre a haromra.
az, h a teljesen ures, 3 terdimenzioban meghatarozhato terfogatreszt letezonek vesszuk vagy sem, az pusztan filozofiai kerdes, megpedig h a semmi az valami e. de ha te filozofalni akarsz, akkor ne keresd a fizikai valosagot.
tehat egyszeruen a ter fogalma az elmeletben az a hely, amiben anyag letezhet, de az anyagra hatasa nincs. ezt fogadd el es olvasd tovabb. ott meglatod, hogy ebben az ures terben letezik anyag, a B reszecskek es a fizikai vilagunk ott ertelmezheto, ahol ez a B reszecske halmaz egy zart csoportot alkot. qz egyszeruseg kedveert, az ez aloli kiveteleket csak kesobb erintsuk, legyen egyenlore zart halmaz.
