A próbaidő itt a kulcsszó, és nyilván én csak azzal tudok jól járni, ha minél későbbi nap szerepelne a papír alján. Én biztos nem fogom szorgalmazni, hogy a "mai" legyen az. :)
Szóbeli felmondás is felmondás, de ha a melóhely áll elő közös megegyezéssel, akkor általában végkielégítéssel szokott járni, az Rád nézve kedvezőbb, mint a rendes felmondás.
Szakértő első tanácsa az szokott lenni, hogy bármennyire is jól néz ki, semmit ne írjunk alá hirtelen felindulásból :-) Azt át lehet gondolni, meg kell nézni. No meg kérdés mennyi a felmondási időd? Ezt az egészet első kugli találat egy HR-es béresmunkaügyes oldalon teljesen jól összeszedve le fogja írni, elejétől végig és akkor nem én próbálok itt szakbarbárkodni a tippekkel.
Lehet, sokszor volt már hasonló a kérdés, kis guglizás is megvolt, de nem vagyok biztos a válaszban. Próbaidő alatt arra az elhatározásra jutottam, hogy szeretném elhagyni a jelenlegi munkáltatómat, mégpedig azzal az elképzeléssel, hogy január elején valamikor tudjak kezdeni a következő helyen, rugalmas, hogy melyik nap.
A rutinos dolgozó valószínűleg dec. 31-én kopogtat a felmondó papírjával, semmi és senki nem érdekli. :) Én nem ezt tettem. Az egy dolog, hogy december utolsó napjaiban leállás van a cégnél, ezért kicsit macerás az ügy. A lényeg inkább az, hogy mivel a közvetlen felettesemmel kifejezetten jó viszonyt tudtam kialakítani, gondoltam, hogy meg tudok beszélni vele mindent, mennyi idő kellene, hogy a megkezdett feladataimat befejezzem, és úgy tűzzük ki az utolsó munkanapot, hogy mindenkinek jó legyen. Ebben korrekt egyezségre jutottunk. Papírozás nem történt. Csakhogy aztán csörgött a telefon, hogy a felsővezetés ebbe az informális egyezségbe nem megy bele.
Eddig volt a mese, innentől kezdődik a jogi kérdés. Ha másnap nem tolnak elém egy olyan papírt, melyben a munkáltató kezdeményezi a felmondást, és egész véletlenül én sem találok egy kitöltött, aláírt nyilatkozatot arról, hogy én fel szeretnék mondani aznapi / előző napi dátummal, akkor hogy állunk? Az előző nap, szóban elhangzottak a munkajog szerint milyen érvénnyel bírnak?
Mi a jogszakmai véleményetek az alábbi helyzetről, ami egyik családtagommal alakult ki?
Ő 2015 őszén kezdett dolgozni, közalkalmazotti jogviszonyban. Határozott idejű szerződését évente megújították, viszont előfordult, hogy rövidebb időre, mint a pontos naptári év, így az idén 4 év 11 hónap munkaviszonynál lépett életbe az új szerződése, amire 2021 augusztusi lejárat került rá.
Ha innen nézzük, vehetjük úgy, hogy a munkáltató a továbbfoglalkoztatás szándékát jelezte, mert tudatában kellett legyen, hogy a határozott idejű szerződésre előírt 5 éves maximum időtartam közben leketyeg. A munkáltató pedig nem jelezte, hogy a határozott idejű jogviszonyt meghosszabbítaná további 6 hónapra (erre ha jól vettem ki, lett volna lehetősége). A munkahelyét most átszervezik, év elejétől új munkaszerződést kapna (kikerül a kjt. alól), de a munkáltatója nem változik. Ez a szerződés-tervezet is az augusztusi időpontot tartalmazza, mint a munkaviszony várható végét.
Szerintetek jelenleg az ő foglalkoztatása jogszerűtlen, vagy csak nem tisztázott? Vitás esetben védhető-e az, ha arra hivatkozna, hogy a munkáltató ráutaló magatartása miatt, jelen pillanatban már határozatlan idejű szerződése él (amit a munkáltató viszont nem papírozott le). Egyáltalán a munkáltatónak formailag hogyan kell(ene) a munkavállaló szerződését határozatlan idejűvé módosítania, van-e erre bármilyen határidő, értesítési kötelezettség?
Az a rossz, hogy ha a munkavállaló bármikor szóvá tenné hivatalosan, hogy a szerződés nem jó (nem felel meg a szabályoknak, ill. egyfajta kényszer alatt született), akkor polgári jogi értelemben vehető semmisnek, ami pedig végtére is a csak a munkáltatónak kedvez.
Nálunk arra jutottak, hogy készítik elő a szerződésmódosítást azoknak, akik azt önként elfogadják.
A többieknek marad leginkább a limitált külön előre jóváhagyós otthonról dolgozás (kivéve rendkívüli helyzeteket, és rendszeresen be kell majd járni ha vége a pandémiának.
A jelenlegi munkaszerződésem is lehetővé teszi a heti egy nap otthonról való munkát (Természetesen előzetes engedélyezés után.) vagyis ez már megoldott, illetve a szakszervezet tárgyal ennek kiterjesztési lehetőségéről a járványhelyzet elmúltával. (Az MT azonban rögzíti hány napot dolgozhat íly módon, azaz otthonról, a dolgozó ha jól tudom. Ahogy a kiküldetés, távmunka időkorláját is.) A munkaszerződésem azonban a cég telephelyét jelöli meg a munkavégzés helyéül és nem a nappalimat. :-) Ez az amit konkrétan kérdezek, hogy a szerződést kell-e, szükséges-e módosítani, beleírni ténylegesen hol végzem a napi munkát, hisz érhet otthon is baleset pl. és ilyenkor nem mindegy, hogy azt munkabalesetnek vagy egyéb módon könyvelik el.
Ez így van. Kértem, engedélyezte, de a törvény nem tudása nem mentesít a felelősségre vonás alól. No de mindent félretéve a munkaszerződés az kétoldalú dolog, azaz mindkét felet "védi" egyszerre, vagyis közös érdek, vagy legalább is az kellene, hogy legyen, hogy a munkaszerződés korrekten rögzítse a munkavégzés mikéntjét, körülményeit nem?
Bocsánat elírtam az apukámnak felkínált bruttóbérét ami helyesen 720 Ft ot jelent. Egyforma munkáért egyforma szakmai végzettséggel miért alkalmazhat a munkaadó ekkora bérkülönbséget?
Köszönöm szépen a választ. Apukám nem kért semmit a munkaadótól, de az nem fer szerinte hogy a nem nyugdíjas dolgozóknak bruttó 1040 Ft os órabérük van, míg apukámnak, mivel öregségi nyugdíjas csak bruttó 7020 Ft Buttó órabért ajánlanak. Ne ezt miért alkalmazza a munkaadó? A minimálbér nem vonatkozik a vagyonőr munkaadókra?
Munkaügy/adó ellenőrzésnél téged nem büntetnek emiatt. Te kértél valamit a munkáltatódtól, ő engedélyezte, innen övé a jogi felelősség. Te nem vagy köteles érteni a munkajoghoz.
Sziasztok! Apukám öregségi nyugdíjas lett. Vagyonőri munkára jelentkezett, de gondolkodási időt kért. A munkaadó csak egyszerűsített bejelentéssel akarja felvenni három hónapig, ( havi 240 órát kellene dolgoznia, és az órabére is kevesebb lenne azon dolgozóéktól akik nem öregségi nyugdíjasként dolgoznak) Munkaszerződést csak három hónapon túl kötnének, de, onnét kezdődne a három hónapi próbaidő. Törvényszerűek a fentiek a munkaadótól? Köszönöm a válaszokat.
Kérdésem a jelenlegi - COVID-19, otthoni munkavégzés- helyzettel kapcsolatos. Ez év március közepe óta gyakorlatilg folyamatosan otthoni munkavégzésre "szorulok" a cégvezetés ez irányú döntése alapján, amit hétről-hétre elektronikus úton kérelmezek és a főnököm hagyja jóvá. Úgy tudom otthoni munkavégzésre lényegesen kevesebb napot engedélyez az MT, illetve távmunkára is, fogjuk fel a jelenlegi helyzetet annak, is van felső időbeni korlát. A konkrét kérdésem: a munkaszerződést nem szükséges módosítani ilyen esetben vagy a jelenleg fennálló rendkívüli helyzetben ez megengedett? Szeretném hangsúlyozni, hogy semmi gondom a jelenlegi munkavégzési móddal, sőt, épp ellenkezőleg. A fizetésemet is rendben megkapom, korrekten elszámolva. Túlóra nincs, legalább is nem engedélyezett és természetesen nem is fizetett, de azért nem lepődik meg senki, hogy a napi munkavégzés eléri akár a tíz órát is. Köszönöm szépen.
A helyedben ártatlanul, akár magamat kicsit hülyének tetetve, de írásban jelezném, hogy valahogy lekerültem a levelezési listáról, kérve, hogy korrigálják. Legyen csak dokumentáltan nyoma a dolognak. És hátha meggondolják magukat, mondván ennyit már nem ér meg a dolog.
Amúgy a dolog sokkal mélyebben emberi, mint jogi...
Mndenesetre tájékoztatási kötelezettség áll fenn egyebek mellett a munkakörbe tartozó feladatokról és a a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának szabályairól (Mt. 46. § (1) bekezdés f)-g) pontok), talán ezek a legkritikusabbak. (van még pár szabály speciális helyzetekre, távmunkavégzés renjétől kezdve...) Ha ilyen tájékoztatásból is kimaradsz, akkor nagyon amatőrök...
Ha a dolog nagyon eldurvul, akkor van egy elég durva eszközöd is, aminek az alkalmazását meg kell tudd védeni, szóval ezt a játékot nem kifizetődő ha parttalanul úzik...
Mt. 78. § (1) A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
"Egyáltalán munkajogi szempontból ez az egész micsoda?"
Politika. Majd megszokod :-D
És azt is, hogy nem írja le, csak beszalad, bedob egy infót az ajtón, telefonban, majd 2 nap múlva az ellenkezőjét kéri számon írásban, vagy hasonlók.
Ha folyosói pletyka alapján hallod és nagyobb cég (portálból ítélve akármi is lehet), akkor le kell adni hibára, azért van az üzemeltetés, hogy ezzel foglalkozzon.
Jogilag minek minősül munkához szükséges rendelkezések információk szándékos és bizonyítható visszatartása a vezetőség részéről?
Nálunk már egy ideje vége a faliújságos meg szóbeli átadás útján történő intézkedéseknek, helyette van egy digitális portál, ahova mindenki a saját jelszavával belép és az aktuális üzeneteknél megnézi milyen mindenkire érvényes utasítás rendelkezés beosztás stb van (pl értekezlet).
Sokadik alkalommal fordul elő hogy csak hozzám nem jön üzenet valamiről. MIndenki mástól hallom hogy üzenet jött erről-arról, nekem meg semmi.
A szándékosság kétségtelen és bizonyítható. A főnökség kiküldi a hírlevelet (send to all-egy kattintással) elvileg. Teljesen automatikus.
Nekik külön macera beállítani azt hogy send to all, de X embernek mégse menjen ki. Tehát a főnökség bizonyíthatóan időt és energiát fordít arra hogy tőlem információkat visszatartson.
A szándékuk is tiszta: fogást akarnak rajtam találni. Ha X dologról nem tudok azt nem is végzem el (pl értekezleti jelenlét) és máris kiváló alap egy fegyelmihez, a fegyelmi kiváló alap egy későbbi kirúgáshoz. Azt meg utólag a jóisten se bizonyítja hogy a hírlevél kiment vagy nem ment ki nekem.
Mit tennétek ebben a szituban?
Egyáltalán munkajogi szempontból ez az egész micsoda?
- Ha tizensok éve egy helyen dolgozol, akkor ott ismernek, ugye? Irodában dolgoztál, diplomával. Mi lehet az oka, hogy nem új portást vettek fel, hanem Téged raktak le a portára?
- Miért egyeztél bele? (Tudni kell nemet mondani.) Mi van, ha azt mondod hogy nem vállalod?
Bocs a rossz rovatért de „munkahelyi megaláztatások“ rovat nincs, így ide teszem be.
Megaláztatásnak vegyem ha tizenév után diplomásként ajtónyitogató lettem? Röviden. Tizensok éve vagyok egy munkahelyen, irodai munkakörben (diplomával). A közelmúltban felmondott a portás. A portás egy 50-es pocakos csávó volt, 8 általánossal. Nem véletlen hogy a portán ült, szakmája semmi, erre volt alkalmas. Elment. A főnök ötlete:spróolunk, nem veszünk fel senkit a helyére, helyette az én munkámat szétdobják az irodisták között, én meg beülök portásnak. Így tizensok év után diplomával azt a melót végzem, amit előttem egy 50-es 8 elemis csóka végzett. Még jó hogy a bérezésemet nem változtatták. feladatkörömhöz tartozik az udvar és az utcafront söprése, a szemetesek ürítése, és külön jó érzés, ha régi kollegáim, akikkel egy íróasztalnál ültem nemrég, látnak engem ahogy gumikesztyűben szemetest ürítek.
A kérdés csak az: ezt ti megaláztatásnak fognátok fel? Mert sok opcióm nincs: vagy csinálom, vagy el lehet menni, ezt már tisztába tette a főnök. Ez nem ideiglenes dolog, ha nem tetszik, el lehet tolni a biciklit.
Folytatásos teleregényem új fejezete. ( én vagyok a kirúgott tulaj fiacskája c. történet szerzője) A történések azóta. A kirúgott fiacska 2 nap után vissza lett véve. A tulaj behívatta magához az mb főnököt, 5 percet beszéltek zárt ajtók mögött mi hangzott el nem tudni, de az mb főnök úgy jött ki, hogy rendelkezett vissza kell venni a kirúgottat. A felmondása semmis. Majd leült és megírta a saját felmondását, amit azóta be is adott, a tulaj szó nélkül elfogadta. A tulaj inkább elengedi a tényleges munkát végző és egész céget vezető mb főnököt, és inkább megtartja a 20 éve ott levő és 20 éve semmit se csináló iskolázatlan tróger semmihez se értő fiacskáját. Majd lesz új mb főnök nyilván így áll hozzá a főnök. De fiacska csak 1 lehet. Hát??
AZért ha nekem lenne egy 40 feletti tróger semmihez se értő fiam, aki „rádgyújtom a házat vénember“ fenyegetést ordít mindenki füle hallatára, azért meggondolnám hogy csak ezért páros lábbal b****am ki a pi****ába. de még fel is jelenteném. Na itt tartunk. Akit érdekel.
Az én olvasatomban a "tulaj" csak a pénzét rakta bele, az ügyeket mindíg az általad "mb főnök"-nek emlegetettek látták el. Azaz: utóbbiak voltak az ügyvezetők, - és minden bizonnyal az Ő kezükben voltak a munkáltatói jogok is.
Ilyen esetben nem a pénzét betevő tulaj van döntési helyzetben, hanem az ügyvezető. A tulaj max annyit dönt, hogy ha nem tetszik az ügyvezető döntése, kirúgja az ügyvezetőt. De lejjebb már nincs közvetlen ráhatása.
Kíváncsi vagyok mit szóltok ehhez a történethez, amelynek a munkajoghoz sok köze nincs, na de nem tudom hova tenni. Rövid leszek. Családi cég, melynek van 1 pénzes tulaja, aki csak háttérember, van egy megbízott főnök, aki nem tulaj, de ő van ott naponta a dolgozók szempontjából ő a „főnök“.
És ott van a tulaj egyszem dédelgetett fiacskája, aki elvileg ott dolgozik vagy 20 éve. Azért csak elvileg mert soha az életében tényleges munkát nem végzett csak oda lett véve mert hát ő a tulaj fia, kapta a pénzt a semmire 20 évig. Érinthetetlen volt, hozzá se szabadott szólni, ő volt a tulaj fia, azt csinált amit akart, akkor jött ment amit akart, akkor használta a céges kocsit amikor akarta, azt vitt el amit akart. Ő szent volt és sérthetetlen.
És akkor idén az eddigi mb főnököt menesztették és lett egy új mb főnök. A tulaj maradt, a fiacska maradt. Majd jött a meglepetés: az új mb főnök a szent és sérthetetlen fiacskát kirúgta. Méghozzá úgy hogy közölték vele többet a lábát be nem teheti ide, pénzt majd kapja utalva. Korábban ha valaki ilyet mondott volna a „szent fiúnak“ hát azonnal kivágták volna. És most megtörtént. Miközben a tulaj maradt az aki. A fiacska őrjöng, az apját szidja fenyegeti (rádgyújtom a házat vénember! és hasonlók)
A kérdés csak annyi lenne: lehetséges hogy egy tulaj elveszti a befolyást a saját cége felett? Mert hogy a fiát kirúgták az tuti nem az ő beleegyezésével történt. Na de másképp meg hogy történhetett?
A cég mindent fizetett címú történet itthon is játszik, a törvény erejével... és a visszautazás megkezdésétől nem lehet szabit égetni.
Hallottam már olyat, hogy a főnök a telefonban meggondolta magát, hogy akkor inkább mégse szakítsa meg az alkalmazott a szabadságát külföldön, annyit nem ér meg...
Itt mérlegelni kell, nálunk más a Bivalybasznád külső és más egy valami. Erről haverral dumáltam, mert éppen beszopolt 2 hét Egyiptomot. Ott a cég mindent fizetett, de még család járulékos költségeit is, haver kapott extra pénzt és +4 hét szabit. Ott égett nagyon és más kultúra. Idehaza befogom a pofám és valami lesz.
