Az oda és visszaút hosszú, szükség van élettérre, ltfenntartó eszközökre.
A Marson relatíve nehéz leszállni a ritka légkör miatt. Kisebb a segítség a fékezéshez. Tehát szükség van egy leszállóegységre ami starshipszerű védelemmel rendelkezik.
A marsi viszonyok mostohák, tehát szükség van starship méretű lakótérre az ottléthez és létfenntartó eszközökre is.
Vissza is kell jönni, szükség van starship méretű tartályokkal, hajtóművekkel rendelkező visszatérő egységre.
Az expedíció minden fázisa legalább starship kritériumoknak megfelelő eszközt igényel, tehát véleményem szerint bármilyen helyettesítő megoldás csak duplikálná a feladatot.
Amivel játszani lehet szerintem az az üzemanyag. Tartályhajókat lehetne marskörüli pályán tartani, hogy a visszatéréshez szüksége üzemanyagnak ne kelljen megjárni a Mars felszínét. Persze ha később helyben elő tudnák állítani változna a helyzet.
TMI fokozat, fékező fokozat, leszálló egység, keringő egység. Egy-egy modul. A marsi leszálló és felszálló egység lehet sokkal kisebb, mint egy komplett Starship.
Tudom, hogy Elon "legnagyobb találmánya" ebben a dologban az SSTO Mars felszínről egészen LEO-ig (visszafelé). Viszont manapság ő maga mondja, hogy a Marsra érkező Starshipek túlnyomó része ott is marad, csak nagyon kevés érkezne vissza a Föld közelébe. Szóval a Starship tök feleslegesen olyan nagy amilyen nagy. Mindenre specializált eszköz kellene.
A pályára állítandó tömeg az akkor is ugyanakkora tömeg marad.
Ha Mars expedíciót akarunk, ahhoz egy nagyobb jármű kell, ami elviszi oda az utasokat, plusz a le(és fel) szálló egységet, stb, és ehhez bizony kémiai meghajtással sok nafta kell. Az meg sok tömeg. (mondjuk a java része az oxigén, az meg van a Holdon, csak elő kell állítani, meg elküldeni a Föld körüli pályára - ja már megest az utántöltésnél vagyunk. :)
Az SLS valóban igen drága mulatság. (Az Orion sem olcsó, de legalább részben újrahasznosítható, a szervíz modulja nem).
Olcsóbban is ki lehet hozni a dolgot, és sanszos hogy ez is lesz belőle - idővel ki fog maradni a képletből az SLS (a maga kis szolid 1 milliárd dolláros indítási árával) és sanszosan az Orion is.
Miért kell a Holdra menni:
- ha embereket akarunk látni a Naprendszerben bóklászni (ha nem akarjuk, hogy örökre be legyünk zárva egy bolygónyi területre), akkor azt el kell kezdeni valahol. A Holdon a legegyszerűbb kitesztelni a technikákat
- vannak olyan erőforrásai a Holdnak, amik még igen jól jöhetnek - főleg az űrben, konkrétan a Föld gravitációs kútján kívül. Üzemanyag, építőanyagok (pl. Mars Cycler-ekhez)
- tudományos haszon (többrétű)
- katonai. stratégiai haszon
- a Föld problémáinak az orvosolásában is segíthet
- űrbeli napenergia-termeléshez sok anyag kell megépíteni a naperőműveket az űrben
- Nap árnyékoló projecthez is sok anyag kell.
- végül egy izgalmas jövő részeként annak a lehetősége, hogy az ember ellátogathasson a Holdra, az sem egy utolsó dolog /de ez csak bónusz/
A Starship bálna verziója lesz majd érdekes. 2-3 teherhordó úttal lehetne két-háromezer kbm térfogatú állomásokat összebiggyeszteni LEO pályán. Illetve bármi más, nagyobb méretű eszközt, legyen az holdi vagy marsi expedíció. Ettől teljesen feleslegessé válna 10x-es utántöltés. Értem, hogy jópofa dolog az, hogy a második fokozat majd egyben leszáll más égitesteken, de sokkal több idő, anyag, energia Musk eredeti elgondolása.
Csúszik az Artemis program, de majd egy szép napon törlik az egészet, mert minek is ez a bődült drága játékszer?
Ebből a pénzből egy rakás szondát lehetne küldeni a Naprendszer minden külső bolygója köré, meg azon túl is. Mi a fenét lehet keresni a Holdon, még pár kiló port hazahozni?
Állandó bázist, ahonnan minden nap elindulhatnának... de hová? És minek?
Szerintem a Boostert le fogják tudni tenni a tengerre egy szimulált landolással (toronyra szállással).
A Ship már érdekesebb kérdés. Szemlátomást nagyon igyekeznek megoldani a heat-shield rögzítési problémáját. Abban biztos vagyok, hogy tonnányi adatot gyűjtöttek a reentry közben (akármilyen elfuserált kontroll alatt is történt).
Szerintem kontrollált reentry-re számíthatunk a 4-es repülésben (Ship29), és ... a többi meg jó kérdés. Biztos vagyok benne, hogy tovább ki fogja bírni, mint a Ship28.
Sok más újdonságot nem láttam náluk egyelőre. Az ionhajtóművük elég jónak tűnik.
Februárból, egy sajtónyilatkozatukból:
Pulsar Founder - Richard Dinan added: “This opens up an important business opportunity for Pulsar and the UK. We have been in conversations with global satellite manufacturers who have been keenly monitoring our progress. ..."
Idénre tervezték a statikus teszteket a DFD-vel. Ami elméletileg szolidan megalapozott rendszer és igazából töredékébe sem kerül egy Raptornak mondjuk egy prototípus.
Hatalmas dolog lenne ha bevállna a gyakorlatban is.
Azzal elvileg legjobb esetben (Isp = 35000s) akár a fénysebesség 0,3% is elérhető lenne.
És nem is értem muskot. Ő már 10 éve megpebegtette ezt az összeget, és egy két Falcon-9 boostert, második fokozat nélkül beállítva a célra simán tudna ilyen megoldást adni. Már persze ha tényleg újrahasznosítható az a fokozat és nem inkább újraépítés ami történik, motorcserével stb.
Mert per pillanat nem áll túl jól. A korábban felsorolt megoldandó problémákból igazából még semmit sem sikerült megoldani. És lassan le kéne szállni a holdon...
És a pénz is fogyóban. Ezt a fajta pusztítóan költséges fejlesztést, amikor több száz prototípust gyártunk le az univerzum legbonyolultabb, és nagyon drága motorjából, ami tele van csak nehezen és drágán megmunkálható egzotikus ötvözetekkel, inconel és egyéb olcsó szerkezeti elemekkel, hát ezt már nem sokáig lehet fenntartani.
Igen, teljesen igazad van a premium szegmensbe kellett volna pozicionálnia magát a Porsche stb mellé. Miután a növekedési sztori kifújt, a befektetők lelkesedése is csökkent nincs már miből megfinanszírozni az új model palettát, profil váltást stb.
Az a pár tíz milliárd befektetői pénz szépen lefolyt a WC-n. Sosem fogja már visszatermelni a befektetett pénzt.
És megy ez még lejebb is mert nem lehet tudni igazából hogy ELON a masszív részvényportfolóiójára mennyi hitelt vett fel, és ha a részvények értéke a zuhanás okán megközelíti azt a számot. (Szerintem 50-100 dollár körül lehet részvény árfolyamban) akkor automatikusan eladásra kerülnek és bedől az árfolyam.
Mindeközben mindenki elkezdett menekülni a BEV-ből, mert ahogy lecsengett a hype kiderül hogy autónak nem annyira alkalmasak csak a hobby szférában jók. A Hidrogén meg rohamosan fejlődik.
Akkuk terén meg az a legjobb hír hogy a szilárd test akku majd ha egyszer sikerül csak kicsit lesz drágűbb mint a már amúgy is tiltóan drága lítium akkumlátor azonos kapacitásban. Márpedig ugye abból többet akarnak berakni. (hatótáv)
Továbbgondolva a Starship árnyékában eleve megkérdőjelezhető ilyen méretű űrállomás létjogosultsága. Sokkal könnyebb és olcsóbb lehet magát a Starshipet felhasználni erre a célra és időnként visszahozni a Földre ott felkészíteni az újabb feladatokra.
Talán egy akkora ahol már mesterséges gravitációt hoznak létre, tudna többet nyújtani.
Az autók formája folyamatosan változott, ahogy bejött az aerodinamikus szempont. Ekkor lettek egyre jobban lekerekítettebbek. Aztán ez a folyamat eljutott egy olyan pontra, ahol a cv érték csökkentése, és a vásárlók alsó befogadási ingerküszöbe találkozott, és onnan már csak csekély mértékben változtak az autók - ebből a szempontból. Mert a vásárlóknak az kellett, hogy ha megvesznek egy új autót, akkor azon látsszon meg, hogy az új. Tehát ne legyen ugyanolyan, mint pár éve ugyanaz a modell. Innentől az autók folyamatos ráncfelvarrása valójában már csak divattá vált. Ez van amikor jobban, van amikor kevésbé jól sikerül.
Szóval, ha jól értem, azt kéred számon a Teslákon, hogy nem elég divatosak? Abból a szempontból jogos a dolog, hogy ha a vásárlóknak ez a fontos, akkor azt követni kell. Persze nem minden vásárlói rétegnek fontos ez.
"Mi az elavult szerinted a Teslákon? (A formatervet hagyjuk ki)"
.
Ne hagyjuk, mert az egyik pont ez. Az autóiparban van egy 6-8 éves moellciklus. A Tesla autóinak designja szép, de azért nem mondanám azt se, hogy annyira remekművek, amiket örök időkre gyártani kell valami lassú műszaki evolúció mellett. NEM akarok a Tesla és a Trabant közé általában párhuzamot vonni nyilván, kizárólag csak a modellciklus kapcsán mondom, hogy a Trabanték mondták azt, hogy a jól bevált alapok folyamatos fejlesztése és kis lépésekben történő frissitése az ő útjuk.
.
Persze lehet, hogy a Tesla extrém hosszú modellciklus politikája a prémium hatás része lesz, de inkább az lehet ott,hogy számukra különösen rögös út eddig gyártásig eljuttatni egy új tipust más gyártókhoz képest.
Eh.... nem tudom. Valahogy olyan érzésem volt, mintha azzal dicsekednének, hogy építenek egy házat a házban.
Nem lenne sokkal... őrületesen sokkal hatékonyabb egy Starship második fokozat formájú űrállomást építeni és azt Föld körüli pályára állítani?
Ha a tartályok helyét is lakótérnek rendeznék be és elhagynák a fölösleges sallangokat egyrészt könnyű lenne, másrészt akkora hely lenne, hogy akár atlétikai versenyeket is lehetne rendezni benne.
Ha jól látom a Starship lakótere eleve több, mint duplája a tervezett űrállomásénak. Mókás lesz majd ahogy az óriás bálna odadokkol az aprócska űrállomáshoz.
Szerintem a Teslanak nem kellene arversenybe, es minösegcsökkentesi versenybe kezdeni a kinaiakkal, hanem mint az iPhone is, igyekeznie kene minösegi premiumtermekekkel fölepozicionalni magat a kinainak. Mint ahogy a sokezermillio oco vagy nem is annyira oco kinai telefon se ette meg az iPhone piacat.
.
A Tesla modelpalettaja eleg elavult, raferne egy gyorsabb fejlesztesi tempo, ha mar nem egyedul vannak az EV piacon, mint volt egy kenyelmes 5-10 evuk kb monopolhelyzetben. Ma mar nem megy, hogy 5-10 evekig kuzdenek egy elvileg bemutatott termek piacravitelevel.
A ModelS, X de mar a 3 is autoipari mercevel elavult, valtasra erett tipusok ennyi ev utan. Kene a formanyelvet is ujitani, de nem azzal a bena irannyal, amit a Cybertruck nevu formedveny jelent, hanem normalisan.
.
Ez az önvezetö Robotaxi meg, ha erre tesznek fel mindent tenyleg, megassa a Tesla sirjat, mert azzal meg fognak bukni.
