Arrrgh! Miért van az, hogy némely rollfilm szinte nem fér el a pöcköktől,míg másik meg alig 6 mm, szinte beesik a keretbe. :( Ennek a Kodak Brownie-nek a képkapuja sem lehet valami precíziós, olyan képet még nem találtam, aminek derékszögű oldalai lennének. :)
Ebben a hisztogram-húzgálásban még még nem biztos, hogy profi vagyok, mert néha olyan homogén szürke szarokat sikerül szkennelni, hogy egy munkásőr ezred ehhez képest gay parádé, de valszeg ott lehet a megoldás kulcsa, hogy ha a negatívon meszes az ég, akkor nem a feketétől a fehérig kell kifeszíteni a görbét. Vagy valami ilyesmi. Lehet, hogy mégis auto expón kéne hagynom...? Ezek mind ff negítívok, bár mutatóba van 4 kocka színes is, azok legalább érdekesen foltosak, kb mint a zsiráf.
A 16 bit szürkeárnyalatos jó választás, de ha még valaha szerkeszteni szeretnéd a képeket egy külső programmal, akkor érdemes a 16 bitet megőrző formátumban (16 bit tif) elmenteni, az sokkal jobban bírja az utómunkát. A jpg ebből a szempontból nagyon kényes.
(korábban elírtam a szoftver nevét: természetesen a SilverFast-ra gondoltam)
Köszönöm a kimerítő választ! Igen, a dalt egyszerűbbnek tűnik, de ha már megvan a szkenner, közgyűrűm és/vagy igazi makró obim meg nincsen...:) :/ Ezek javarészt ff rollfilmek, így az ICE nem dolgozik. 16 bites szürkeárnyalatosnak szkennelem, mivel nem túl élesek amúgy sem, max 3200 dpi-vel és érzésem szerint elég 92%-os jpg-ben. Javarészt egy Eastman Kodak Brownie 2. boxgéppel készülhettek: https://en.m.wikipedia.org/wiki/Brownie_(camera)
Én mindenképpen utómunkáznám a szkennelt anyagot. Azonban cél, hogy már a szkennerből is minél inkább rendben levő anyag jöjjön ki. Konkrétumokban kevésbé segíthetek, mert én csak egy nikon filmszkennert használtam.
A szkennelést (ami régen egy szakma volt) nyilván nem lehet egy-két posztból megtanulni, de pár általánosság.
Mire kell a szkenner? Ha tömegtermelésre (ezres diagyűjtemény digitalizása) arra nem alkalmas a síkszkenner, arra adagolós filmszkenner való.
Ha egy-egy képből kellene jó eredményt kihozni:
(úgy gondolom egyébként, hogy ebben viszont egy jó minőségű dslr+makróobi (közgyűrű) hamarabb hoz jó eredményt, mint egy síkszkenner, de ugye a szkennelés a téma)
Az előkészítése nagyon sok múlik
- pormentes környezet, párás levegő (szálló por és statikus feltöltődés ellen)
- gondos filmtisztítás, lefújkodás, finom ecset általában elég
- fókuszsík ellenőrzése (az Epsonok nem állítják a fókuszt), a vonalzó jó módszer lehet, nagy felbontásban, élesítés nélkül,
- az emulziós oldal általában lefelé és a pontos fókuszba (az Epson gépkönyv gyárilag ezt felfelé írja elő a filmtartó használatánál, őszintén nem tudom, miért)
- ha lehet, érdemes a nem szkennelendő környezetet kimaszkolni (ezt a filmtartó megteszi) ill csak az érdemi képet szkennelni, a teljes filmkocka behúzása perforációval, síkfilm kódkivágásokkal cool, de nem könnyíti a munkát.
- "wet scanning" kicsit jobb minőség, de nagyon sokkal nagyobb macera (google segít, hogy mi az)
- legfontosabb, hogy a film síkban feküdjön, ezt a gyári filmtartó görbült film esetén nem biztosítja, ilyenkor lehet üveglappal (esetleg optikai minőségű) kísérletezni (ld. pl. wet scanning)
A folyamat:
2 iskola van: aki szkenneren állítja be a képet és aki photoshopban. (Hasonlóan a miben fotózzunk, jpg-ben vagy raw-ban kérdéshez.) Az első a régebbi módszer, amikor szűkösebbek voltak a hardvererőforrások, akkor a szkenneres egyből a megfelelően méretezett, beállított és színbontott képet készítette el. A második esetben a szkenerrel egy legnagyobb felbontású, módosítatlan, élesítetlen, legtöbb bites, "raw" képet készítünk, amit utána képszerkesztő progival állítunk be. Hozzáértő kézben kb ugyanaz a végeredmény. Én a 2. módszert szeretem, az elsőnél ha valami nem tetszik a beolvasás után, akkor újra kell húzni a képet.
A szkenneren csak azokat a hardveres dolgokat állítanám, amit utána már photoshopban nem lehet: felbontás, digitális ICE, multipass scanning. A max. értelmes optikai felbontáson szkennelek, ez az Epsonok esetében kb 2-2,5ezer DPI, hiába van rá más írva. 3000-3200 DPI fölé szerintem ezeken nem érdemes menni. ICE-t nem igazán használtam, de a hardveres (IR lámpás) ICE-t (por- és karceltávolítás) szeretni szokták, én inkább a tiszta filmben hiszek. A multipass scanning - többszörös beolvasás (nem minden szoftver tudja) javítja a dinamikát, a sötét részek beolvasását, de általában legalább ennyire rontja az élességet.
A kép beállítása gyakorlatilag ugyanaz a szkenner programjával mint PS-pal. Diát a legkönnyebb szkennelni, a negatívok trükösebbek.
Alapvetően a hisztogram 2 végpontját kihúzva beállítjuk a világos és sötét részek szintjét, a középső csúszkával esetleg a kép tónusát ízlés szerint. Ha ez nem elég, akkor a "görbe eszköz" használatával lehet a kép kontrasztját ill tónusát szabályozni. Negatívon biztos, hogy növelni kell a kontrasztot: a görbe elejét (sötét) lefelé, végét (világos) felfelé húzni, a közepét ízlés szerint. Színhelyesség beállítása pipettával semleges szürke területere kattintva vagy a 3 alapszín hisztogramjának az egyformára kihúzásával. Alapélesítés, porszemek retusálása. Ennyi :-)
A színhelyes beállítást nagyban segíti, ha van kalibrált színprofil, de legalább egy internetes általános profilt érdemes letölteni és vagy a szkenneren vagy a PS képfeldolgozás elején alkalmazni.
Negatívot, főleg színest nehéz szkennelni, nincs általános profil, tekercsről tekercsre máshogy kell állítani.Lehet próbálkozni a szkennerhez adott profilokkal, de ez ritkán tökéletes. Elég jó a Color Perfect PS plugin (fizetős), de ezek mind általános profilok. Alapvetően invertálni kell a képet és kiindulásnak vagy a film alapjára (eredetileg sárga, invertálva kék rész) kell WB-t állítani, vagy a 3 szín hisztogramját külön-külön egyformára kihúzni. Negatívnál meglepően agresszíven kell a hisztogramot és a görbén a kontrasztot állítani, nem kell megijedni, ha a beszkennelt kép lapos.
Elnézést, kicsit hosszú lett, ráadásul nem is írok elég konkrétumot. Van ugyan egy régi Epsonom, de nemigen használom, a konkrét menüpontokra nem nagyon emlékszem. Egy biztos, az Epson program (régen) nem volt túl jó, sokkal jobb volt a hozzáadott ingyenes, lebutított Silverscan.
Kösz, elolvastam, alapos, összeszedett írás. De ettől még nem tudom, a gyakorlatban hogyan kell (érdemes) ezzel bánni, már ha nem hagyja az ember automatán az egészet. Ha jól gondolom, az így-úgy rosszul exponált negatívokon a skála két végét behúzni az egyáltalán megjelenő tónusokig (valamiért ilyenek a negatívok, hisztogram szerint nincs kiégve és bebukva, pedig...), a szürkét hová? Aztán a kimeneti értékeket? Ahogy nézem, a fentiek szerint elég kontrasztszegény (lapos) képek születnek, de valszeg nem lesz kiégve me bebukva, talán így még lehet segíteni rajta utómunkával. Nem jól gondolom?
A hisztogram meghatározását, értelmezését érdemes megtanulni, a hisztogramot a digitális fényképezés közben is ajánlott figyelni és használni.
A hisztogram segít a kép technikai jóságának megítélésében. (sajnos az esztétikai megítélésben nem segít! :) )
Szóval a hisztogram ismerete kell a digitális fotózáshoz, a szkenneléshez és a képfeldolgozáshoz is.
Ha végzel képfeldolgozást, megfigyeled, kitapasztalod a különböző képekhez tartozó hisztogram lefutását, akkor rájössz, hogy már fotózáskor, illetve a szkenneléskor törekedni kell rá, hogy a hisztogram alapból jó legyen
Csatlakoznék! :) Használtan vettem egy Epson V700-ast, most barátkozunk. Néhány praktikus Yt videót megnéztem, de az elmélet sem megalapozott. :/ Ennek a felső része csak levilágító, vagy a filmszkenner egység ott van a fedélben? Mert ahogy látom, itt emulzióval felfelé teszi be a szemlátomást avatottt kölyök a filmet: https://www.youtube.com/watch?v=l9IJCr982ic
A hisztogramon mit állít, hova és minek? :) Elkezdtem szkennelni kazettában tárolt rollfilmeket, mit mondjak, törelemjáték beleóvatoskodni a keretbe. Szerencsére a nagyobb mennyiség kockánként vágott, viszonylag sík. Azt nem egészen értem, a vonalzós élességtesztet hogyan gondoltátok. Támadt egy ötletem, feltámasztottam egy kopottas, de vékony háromszögvonalzót egy félhengert formázó kisfilm kockára, azzal pont "üvegtől üvegig" ferdén áthidalta a szkennerüveg és a fedél üvege közti 8-10 mm távolságot. Ez az eredmény: https://photos.app.goo.gl/Cmf44m7XeQOcewIG2 Ezen nem látok jelentős különbséget a két vége között.
Van a Tetenal-nak is filmtisztítója, azt is lehetett Mo-n kapni, azt nem ismerem.
Ezek egyike sem bántja a filmet, de előtte nyilván érdemes próbát tenni egy értéktelen filmrészen. Karcmentes, szöszmentes, nem színes, nem oldódó kendőre önteni (pl PEC-Pad), azzal óvatosan áttörölni, többször, váltott kendővel. Előtte port lefújni vagy lesöprögetni ecsettel.
Eladó Plustek 8200i SE kisfilm és dia szkenner (2017 januárban vásárolt), keveset használt, összes tartozékával, dobozában, eredeti silverfast szoftverrel, számlával, 2018 januárig garanciával.
Segítséget szeretnék kérni. REFLECTA X2-SCAN diascannerhez keresek telepítő-CD-t, vagy ha valakinek a gépén már megvan a szükséges treiber , megcsörgetne és visszahívom. Sajnos nekem elveszett a telepítő-CD, és a laptopra csatlakoztatva nem ismeri fel . WIN7 64 bit-es. Próbáltam a netről letölteni, de nem jártam sikerrel.
Minden segítséget, ötletet megköszönök. T :0hat2021hathat022
Akkor latnam ertelmet az IT8-as kalibracionak, ha pontosan azt szeretnem beszkennelni, ami a filmen van. Mivel szornak a hivasok, nem azt szeretnem. A szines nega, vagy a dia csak kiindulasnak jo. Ha maga a kalibracios abra felkerulne a filmre ugy lenne benne valami racio. Probaltam feleexponalni a Color Checker Passport abrajat, abbol DNG fajlt letrehozni, de nem fogadta el a CCP, nem tudtam vele profilt kesziteni az adott filmre, hivasra. Szemre dolgozom, az esetek nagy reszeben a magam (es tobbek) szamara altalaban jol. Ha nagyon preciz akarok lenni, beexponalok egy kockara egy regi Kodak szintablat, amin a CMY alapharmast belovom, ez lesz a kiindulas, amit kockankent lehet finomitani, ha kell.
