Összeszedtünk egy pár dolgot a piacon kapható főleg INTEX és Bestway mobil kerti medencék üzemeltetésével kapcsolatban.
Megpróbáltuk tematikusan, hátha segít az új tulajdonosoknak élvezetessé tenni a medencézés(beüzemelés, karbantartás, problémakezelés, jótanácsok, ötletek, javaslatok)
LÁSD: http://e-autos.hu/mobilmedencek/
Én is agyalok ezen a földbe sülyesztésen, és az egyik legnagyobb gond a hőszigetelés .EPS beton esetében szerintem arra gondol amikor a betonhoz polisztirol gyöngy, vagy expandált polisztirol hab őrlemény van keverve.
Módosítsd a tervet. A kisebb medence nagyobb gond. Ha elfér, inkább a nagyobb legyen a cél. A nagyobb víztömeg stabilabb, ha már egyszer sikerült beállítani. A palást, és a föld között XPS, és valami beton elem, de nem kell tömör betonréteg.
A biofilm hiánya miféle pozitívum? Ha összeállna a homok, akkor 100 watt energia felhasználásával összerázod, és kész. Miért kellene lecserélni a homokot 3-4 évente? Ötven kilométert ballagni 80 kg üvegtörmelékkel a hátamon az én koromban már extrém sportnak számít.
A biofilm és a pelyhesítő közötti összefüggés áttörés a medencetechnikában. Az elektrosztatikus töltöttség is érdekes egy elektromosan vezető közegben. Ha egy szűrőrendszer kisebb ellenállást képvisel, akkor megkérdőjelezhető a hatékonysága.
Az én medenceszűrőm homokját tizenkét év alatt nem kellett lecserélni, és köszönöm, jól vagyunk.
Javaslom, a marketingdumákat kezeld fenntartással.
Nem képződik rajta biofilm, nem áll össze mint a homok, nem kell cserélni mint a homokot 3-4 évente... nem tömörödik le stb... jha és ha nem kell elballagsz egy üveggyűjtő konténerhez és beleöntöd... tádá meg is van oldva az újrahasznosítása...
Az üvegnek van egy olyan hasznos tulajdonsága, hogy elektrosztatikus töltöttséggel rendelkezik, ami miatt kevésbé tapadnak meg rajta a szennyeződések vagy az esetleges fertőzések, továbbá megszűnik a biofilm képződés a szűrőközegen. Ezért a pelyhesítőt nem kell használnunk. Ezzel is a fenntartási költségeket tudjuk csökkenteni, hiszen a szűrés hatékonysága miatt kevesebb vegyszer használata szükséges.
A szűrőüveg élettartama elméletileg korlátlan, de a gyártó javasolja a 10 évenkénti cserélését. A szűrőhomoknál ezzel szemben csak 5 évet szoktak ajánlani.
Továbbá az üvegből csak a homok mennyiségének a 75-80% szükséges. Például ha 100 kg szűrőhomok javasolt a vízforgató használatához akkor üvegből élég csak 75-80 kg. Ami tovább kíméli a vízforgatót ezzel az élettartamát is meg tudjuk növelni.
A szűrőüveg osztályozása sokkal kiegyensúlyozottabb így ennek köszönhetően nem fog úgy tömörödni mint a homok, ebből kifolyólag nem terheli a vízforgatót úgy mint a szűrőhomok.
Mivel a szerkezete lazább, ezért nincs szükség hosszú visszamosásra, mint a homoknál, így kevesebb lesz a vízveszteségünk.
Én pl. nem szűrtem le a hozzászólásodból azt, hogy bajod lenne az üveggel, inkább a finom iróniát élveztem benne.
Az pedig, hogy az "üvegtöltetre telik" kifejezés arra céloz, hogy valóban drágább, mint a sima homok, inkább egy elismerésnek hangozhat, hogy az illetőnek ennyi pénze van.
Ugyanakkor megjegyezném:
de ez már OFF:
A jelen időnkben robbant ki az a világbotrány, hogy az évtizedek óta tartó célozgatások arról, hogy a földünket apró figyelmetlenségek sokaságával tönkretesszük - élő valósággá váltak. Bár megjegyezendő, hogy az igényeinket ezekre ténylegesen gátlástalan és cinikus körök elégítették ki, búsás haszonnal.
Emiatt én is kezdek odafigyelni arra, hogy mi az, ami a civilizációnkban - bár könnyebbséget, és nagyobb hatékonyságot hoz el - hosszú távon szinte végletesen súlyos károkat tud okozni.
Ekképpen még én is, ha meg is tudnám fizetni pl. a szűrőüveget, ám a járulékos elemek miatt (amelyek a gyártásával kapcsolatban károkat okoznak, pl.plusz energiaigény), elgondolkodnék, hogy érdemes-e a "jobbnak kikiáltottat" választanom, amely rövid távon tényleg jobb lehet, de hosszú távon az okozott kár jelentősebb lehet, mint az elért haszon, amiért ráadásul még többet is fizetek, azaz a károk miattam keletkeztek.
Az emberiségnek egy komoly szemléletváltásra kell átállnia, vagy pedig marad a külsőleg erőltetett mód, mint pl. napjainkban az energiaárak egekbe szöktetése, rafinált ürügyek felhasználásával.
A kvarchomok természetes anyag. Ha kidobom a szűrőt negyven-ötven év után, a homokot elszórom a kertben, és mivel agyagos a talaj, a növények még örülnek is neki. Te kiszórnád a szűrőüveget a virágágyásba?
A palást, és az XPS között levegőnek kell lenni, különben a talaj felé távozik a hő.
Ha üvegtöltetre telik, akkor még pár millát még el lehet szórni egy méretes fedésre, bár a környezeti hőmérséklet elveheti az emberek kedvét a pancsolástól.
A medencevilágításra is gondolj, színszabályzást is tudjon.
Többeknél láttam, hogy az állandó talajnedvesség gyorsan korrodálja a fémfalat, ezért nem süllyesztettem le az enyémet. A polisztirol beton nem tudom, hogy viselkedik ilyen szempontból. Én XPS-t akartam alá rakni, de aztán amilyen szerencsétlenkedés, szopóroller lett az összerakásból, jobb is, hogy nem tettem, állandóan szétcsúszott volna az illesztéseknél. Ha nem GRE medencét vettem volna, talán összejött volna az XPS.
A papírszűrők szerintem egy batyufaxt érnek, jó is, hogy lecserélted.
Komoly dilemma, hogy egy amúgyis hulladékba kerülő holmi felhasználásával megspóroljunk-e pár köbméter vizet, ami visszamosáskor pocsékba menne, vagy a szivattyú teljesítményéből veszítsünk pár ezreléket/százalékot. Én az utóbbit választanám a mostani vízhiányos időkben. Ezzel a módszerrel szezononként egyszer kell visszamosatnom a homokszűrőt: amikor téliesítem a medencét.
